Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
Tudomány & Technika & Tudomány Absztrakt mfirészet (Zsoldos Sándor rajza) DIVAT Hol a medve? (Stern karikatúrája) PEDIKŰRNÉL — Nagy a tyúkszeme. (L’Europeo karikatúrája) — Akad olyan Idióta, aki felveszi ezt a kalapot? (Wochenpresse karikatúrája) «»»»*( FELEDÉKENY MOZDONYVEZETŐ •tm YW Valakinek véletlenül egy szál gyufája? (Wochenprésse karikatúrája) íij hipotézis az élet keletkezéséről a Főidőn A mitosz a gyönyörű istennőről, aki a tenger habjaiból született, nem is áll olyan messze az igazságtól. Egy hipotézis szerint éppen a tenger habjaiban volt a földi élet bölcsője. John Bernal angol tudós az általa felállított elméletben abból indul ki, hogy a tenger habjában feloldott szerves anyagok koncentrálódnál: Ez a hab azonban bolygónk felszínének háromnegyedén még ma is állandóan képződik. Ha helyt adunk a feltevésnek, mely szerint az ősóceán-korszakban élet keletkezhetett, akkor jogos a kérdés: mi születik jelenleg? Juvenalij Zajcev, a biológiai tudományok doktora számára a „hiponeiston”- elmélet megteremtéséhez vezető út egy gyakorlati feladat megoldásával kezdődött. Meg kellett találnia, hol szaporodnak a pérhalak (ez igen értékes ipari halfaj, amelynek ivadékai regtől fogva a tengerpart öblein tenyésznek). E célból Zajcev kidolgozott egy ikrakereső — hidrosztatikai módszert és váratlanul arra a következtetésre jutott, hogy a pérhal ikráját a tengervíz és a levegő határvonalában kell keresni. A tudósok többsége úgy vélte, hogy a tenger legfelső, néhány centiméteres vízrétege nem rejt magában semmiféle érdekességet, mivel az erős napfény elriasztja, sőt olykor el is pusztítja a tengervíz élőlényeit. A felső rétegek „lehalászásához” ráadásul különös hálókra volt szükség. Mgr a legelső tapasztalatok is igazolták Zajcev feltevését: a Fekete-tenger öt centiméteres vastagságú felszíni rétegében nemcsak a pérhal régóta keresett ikráját és lárváit fedezték fel, hanem más ritka, a tudomány számára eddig ismeretlen élőlényét is. A baktériumoknak, véglényeknek és a tenger legkülönfélébb élőlényeinek nem várt nagy koncentrációját találták itt. Juvenalij Zajcev javaslatára az élő szervezetek e most felderített halmazát „hypo- neiston”-nak nevezték eL A más tengereken és óceánokon végzett kutatások mindenütt ugyanahhoz az eredményhez vezettek: a víz felszínén gazdag és változatos élővilág található, így jutottak el ahhoz a végső következtetéshez is, hogy a hyponeiston az óceánban élő szervezetek kiterjedt társulása, amely fontos szerepet tölt be: a maga módján keltetőül vagy tápláló környezetül szolgál az ezerfajta gerinctelen állat és hal kicsinyei számára. Éppen itt termelődik újra azoknak a szervezeteknek az utánpótlása, amelyekre az egyre szaporodó emberiségnek mind nagyobb szüksége van. Mivel magyarázható az életnek ilyen bősége a felszíni rétegben? Juvenalij Zajcev nézete szerint a hy- poneistonnak az óceánban történő keletkezése egyik legfontosabb előfeltétele: a tenger habja, amely tulajdonképpen azon szerves anyagok oldott csapadéka, amelyek az élet keletkezésének nélkülözhetetlen kellékei. A víz virulens vagy már elhalt élővilágának bomlás- termékei a tengerek és óceánok felszínén állandóan képződő habban csapódnak ki. Ez a koncentrált „trágya” viharos „életfellobba- nások” táptalaja lehet. Mindenekelőtt a baktériumok úgv fejlődnek itt, mint valami mesterséges tenyészetben. Nyomukban megjelenik a véglények nagy tömege, majd a parányi többsejtűe- ké, s ily módon fokról fokra épül fel a hyponeiston elemeinek egész láncolata — a baktériumoktól a halakig. Ezek a parányi halak a tenger felszíni rétegében a legmesszebbmenőkig el vannak látva a szükséges élelemmel. Ehhez járul még, hogy e felső centiméterekben a fiatal szervezetekig még eljutnak a nap fénytartományának infravörös és ultraibolya sugarai. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémia elnökségének múlt évi határozata alapján a Déli Tengerek Biológiai Intézetének ogyesz- szai részlegében speciális osztályt állítottak fel az atmoszféra-tenger határterület tanulmányozására. A hyponeiston elmélet néhány tétele már most igazolódott. Kidolgozták a Szovjetunió déli tengereiben folyó pérhal-felderítés perspektivikus tervét, speciális mikroszemű hyponeiston- hálót konstruáltak, amely sikeresen használható az ipari halak felkutatásánál. Nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van a hyponeis- tonnak a radioökológia szempontjából is. (Ez a tudományág foglalkozik a tenger élő szervezetei és a radioaktív tényezők kapcsolatával.) Gennadij Polikarpov, a biológiai tudományok doktora szerint a hyponeiston egyike a föld radioaktív sugárzásra legérzékenyebb társulásainak. Amikor a természet választása erre a legfontosabb táplálóbölcsőre esett, az alapfeltétel a táplálék és a napfény voltak. A teng.r eme legfelső rétege meg is felelt' a követélményeknek. A huszadik század második felében azonban eddig ismeretlen. erős biológiai hatású radioaktív csapadék kezdett hullani erre a táptalajra. Ez cseppet sem közömbös a hyponeistonban nyüzsgő embriók és lárvák számára. Hová vezet hát a csapadék hatása? Ez egyike azon kérdéseknek, amelyeket meg kell oldani ok a kutatóknak, akik a hyponeiston titkait fürkészik — azt a néhány centis réteget, ahol az óceán jövő élővilága fejlődik. Robert Korotkij Kodály Zoltán december 16-án töltené be 85. évét. Mint népzenegyűjtő ezzel a tudattal indult kutatómunkájára. Beküldendő sorrendben: függ. 1., 11., 13. es víz9Z. 3. VÍZSZINTES: 1. December 17. 10. Perc, óra, nap. 11. Seb betűi keverve. 12. Szél igéje. 14. Balhé közepe. 15. IsmereUen névjele. 16. Kínai ezüst súlymérték. 17. Díszes. 18. Morsejel. 18. Isten latinul. 21. Némán tanul. 22. Helyhatározó rag. 23. Hajórész. 24. Nagy szigetország. 27. Nem fogja fel az eszével. 28. Az Obsitos írója. 30. Tartósít. 32. Szórá. 33. Mese, »névelővel, közismert idegen szóval. 35. Bevásárló nylon háló. 37. Kenyértésztából készült kemencében sütött zsírral megkent étele. 38. Ízlésesen öltözött. 42. Mindennapi eledel. 46. Pompás, elkápráztató. 47. Kétjegyű fonetikus massalhangzó. 49. Nem sima felülete. 50. Férfinév többesben. 52. Darabolt! 53. Vissza: német tenger. 54. Tagadószc. 56. Némán motoz! 57. Minőségellenőrzés. 58. Tál szélek! 59. Olasz kikötőváros. 60. A leves is ez. 61. Diplomás rövidítés. 62. Visz- sza: kalap Is van ilyen. 64. Rövidített városrész. 65. Fél Canton. 66. FÁU 67. Kodály szülővárosa névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Vissza: brazíliai nagyobb tanya, gazdaság. 3. Családtag. 4. Német este. 5. Testrész. 6. Félt betűi keverve. 7. Alaszkai folyó. 8. Helyhatároző rag. 9. Aki gondoskodik valaki megélhetéséről. 20. Aki háziállatot tart van szüksége erre is. 23. Való. 25. AAB. 26. Szolmizációs hang. 28. Tárgyi kérdőszó. 30. Esély. 31. Hajtó a lóversenyen. 31. Végtelen láng! 36. Mint a vfzsz. 47., csak ékezet nélkül. 39. Az élen. I 40. Bukás. 41. Kötszer. 43. YRR. ' 44. B katedráiig. 45. Virágot. 48. Sporteszköz. 81. Gömbölyű.’ 52. Ä lúdtenyésztés haszna Egyre nő a baromfi jelentősége az állattartásban. Gyorsan szaporítható, ugrásszerűen növelhető az állomány. Vonatkozik ez az egyik leghasznosabb, igen sokoldalúan értékesíthető ba- romfinkra, a libára is. Sikerünk előfeltétele, hogy megfelelő libafajtákat válasz- szunk ki a tenyésztésre. A „középnehéz” fajták közé ' tartozó nemesített magyar lúd igen jól bevált. A továbbtenyésztésre kerülő ludak sose nélkülözzék a vizet és a legelőt. Éppen ezért a „vizes területek” jó tájviszonyokat biztosítanak a lúdtenyésztésre, bár a más állatok által nem hasznosítható — kis értékű legelőket is nagyszerűen értékesíti a lúd. Ha elég legelő áll rendelkezésre, a tenyésztésre fogott ludaknak alig kell külön takarmányozásról gondoskodnunk, legfeljebb csak nyáron, ha kisülnek a legelőink. Télen — különösen belterjes tenyésztésnél — nélkülözhetetlen a lédús takarmány biztosítása. Természetesen — mint minden állatfaj esetében — a lúdtartásban is fontos a különféle takarmányok (zöld- és szemes takarmány stb.) helyes arányának érvényesítése. A liba hasznot hajt húsával, zsírjával, májával (!) és tollával. Aránylag nagy hústermelésével forttos hép’élel- mezési cikké válhat. Zsírja mindig csemegének számított, és a libazsíros kényér megvetően tekinthetett „szegény rokonára” — a disznózsírral kent — egyszerű „zsíros kenyérre...” Manapság inkább a libamáj termelés „mellékterméke” a hízott liba összes többi része. A libamáj fontos exportcikkünk, amely jól megállja helyét az élelmiszer világpiacon is. A hústermelésben megfelelő a 4— 6 hónapos korban 5—7 kg. súlyúra növelt pecsenyeliba is, de a libamáj termelésre csak a nagyobb, hizlalt ludak alkalmasak. Mi ennek az oka? A libamáj nem más, mint a „túl- hízlalt” lúd funkcionális zavar következtében elzsíroso- dott, kórosan megváltozott szerve. Ezt csupán töméssel érhetjük el, s ennek is csak legutolsó szakaszában következik be a máj szöveteinek zsírral való telítődése. Az első osztályú libamáj 400 g-nál súlyosabb, sárgás-rózsaszínű, és rugalmas tapintású. A húsos tapintású, kis libamáj az úgynevezett pacalmáj. A libanevelés sok országban, közöttük Magyarországon is, a legutóbbi időig jellegzetesen háztáji munka volt. De megvannak ennek a nagyüzemi feltételei Is. Kiskunfélegyházán például önálló lúdtenyésztő társulást hoztak létre, ahol új fajta tömőgépekkel kísérleteznek. Fémcsövek helyett műanyag szerelékkel kerülik el a nyelőcső és begysérülést. A gumikerekeken gyorsan mozgó gépekkel 30 másodpercre csökkentették a korábbi 5 —6 perces kézi tömés idejét. Nem lebecsülendő a liba fontos „termékének”, a tolinak a haszna sem. A kereskedelemben forgalomban lévő toll 90%-a a lúdtoll. A ludakat 3, 5 és 7 hónapos korban kopasztják. A legértékesebb a második és a. harmadik tépés eredménye. Csak érett, rugalmas, nem tokos, de szagtalan és fényes tollat szabad tépni. A hizlalás után levágott liba tolla már nem olyan jó minőségű. Különösen a toll- termelésben kap nagy szerepet a libaólak építése. Igen fontos a szakszerűen megtervezett, száraz és jól szellőző hűvös belső terek kialakítása, mert melegben csökken az értékes pehelytollak mennyisége. KERESZTREJTVÉNY Roham, támadás. 55. Helyhatározó kérdőszó 56. Világítóeszköz volt. 61. Tiltószó. 66. Végtelenül lél! A megfejtéseket legkésőbb december 27-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. December 3.-ai rejtvénypályázatunk megfejtése: ö benhe szökken először sudárba a maga igazi szépségével a magyar faj költői ereje. Nyertesek: Kádas Ferencnél Nedeczki István, Szoboszlai Ist- vánné és Tarcsa Bálint nyíregyházi, Szűcs Imre csengerúj- falui, özv. Takács Gyuláné mátészalkai, Csányi Dezsőné nagyhalászi. id. Arday Istvánné ti- szaadonyi. Vadon Sándorné tu- nyogmatolcsi és Sztároszta Pál tyukodi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postá» elküldtük.
