Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

Kormánykitüntetéseket nyújtottak át a megyei pártbizottság fogadásán DÍSZBEMUTATÓ NYÍREGYHÁZÁM A megyei pártbizottság fogadásán Szarvas Ernőnek, a párt veteránjának a Munkáső rség Országos Parancsnoksága által adományozott kitüntetést nyújtotta át dr. Gombás Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára. November hetedikén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a megyei párt- bizottság fogadást adott, melyen megjelentek me­gyénk párt-, tanácsi-, tár­sadalmi és tömegszervezeti vezetői, a vállalatok, hiva­talok, intézmények képvi­selői. Dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára köszöntötte a jelenlé­vőket, majd ezt követően kitüntetéseket nyújtott át a mozgalmi munkában példás helytállást mutatóknak. A „Munka érdemrend* ezüst fokozata kitüntetésben részesült Bíró Lászióné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Tóth Ernő, a nyíregyházi járási pártbi­zottság osztályvezetője, Mos- tyák Andrásné, a nyíregy­házi pártiskola tanára, Danes Lajos, a vásárosna- ményi járási párt-vb. tagja, valamint Mészáros Pál, a tiszaberceli tsz pártalap- szervezet titkára. A „Mun­ka érdemrend” bronz foko­zata kitüntetésben része­sült: Bihari András, a me­gyei pártbizottság gondno­ka, Sinyi Imre, a mátészal­kai járási pártbizottság tag­ja és Nagy Sándor, a nyír­bátori járási pártbizottság tagja, a piricsei tszcs párt­titkára. Ezt követően munkás­őröket tüntettek ki. A „Ha­za szolgálatáért érdem­érem* arany fokozata ki­tüntetést kapták: Ciropu- losz Vaszilisz, Pápai János, Szarvas Ernő és Vizler An­tal munkásőrök. E kitünte­tés ezüst fokozatával Balogh Sándor, Kővári Sándor és Takács Károly, mig a bronz fokozattal Gál József és Nagy Sándor munkás­őröket tüntették ki. A „Köz- biztonsági érem” arany fo­kozatát Rakita Györgyné, ezüst fokozatát pedig Tesch- majer József munkásőrök­nek nyújtották át. Bak Endre, Falcsik Fe­renc és Farkas Ferenc — a megyei pártbizottság gépko­csivezetői — a „Balesetmen­tes közlekedésért” kitünte­tés arany fokozatát kapták meg, miután egyenként fél­millió kilométeren át vezet­ték járművüket baleset nél­kül. Az ifjúsági mozgalom­ban végzett jó munkáért Bensőséges ünnepséget rendeztek november negye­dikén a KISZ megyei bi­zottságán, ahol Bánóczi Gyu­la, a KISZ MB első tit­kára kitüntetéseket nyújtott át az ifjúsági mozgalomban jó munkát végzőknek. „KISZ érdemérem” ki­tüntetést kapott Tar János és Szász Sándor, a KISZ megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, Rabotln János, a KISZ nagykállói járási titkára, Pál Zoltán, a me­gyei KISZ-bizottság mun­katársa, Riczu László, a zá­honyi MÁV KISZ vb. tagja és Szilágyi Pál, a nyíregy­házi járási KISZ vb. tagja. Ugyanakkor tizenketten aranykoszorús KISZ-jel- vényt, nyplcvanheten pedig a KISZ Központi Bizottsá­gának elismerő oklevelét kapták. MSZBT-kitüntetések A magyar—szovjet barát­ság ápolása terén végzett kiváló munkájáért a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki: Barátfalvi Istvánt, a nyír­egyházi kerületi népfront elnökét; Beretvás Dezsőt, a kon­zervgyár igazgatóját; Csorna Lajost, nyírkércsi nyugdíjast; Földest András, demecse- ri oroszszakos szakfelügye­lőt; Garat István, nyírbátori oroszszakos szakfelügyelőt; Jaross Kálmánná, nyír­egyházi középiskolád orosz­szakos felügyelőt; Kállai Károly, nyíregyhá­zi kiskereskedelmi dolgozót; Királyfalvi Mihályné, nyíregyházi ruhaüzemi dol­gozót; Kis Zsuzsanna, tiszalö- ki ládagyári dolgozót; Kozák Ferenc, vásárosna- ményi művelődési osztály dolgozóját; Lengyel Szabolcsot, a Kis- várdai Járási Tanács dolgo­zóját; Major Józsefet, a jármi tsz elnökét; Somogyi Jolánt, a megyei könyvtár csoportvezetőjét; Vancsisin Istvánt, a ÉVM. Szabolcs megyei Építőipari Váll. szocialista brigádveze- tőjét; Vincze Sándort, a nyír­bogdányi művelődési ház igazgatóját, oroszszakos ta­nárt; Weisz Ignácnét, a balká- nyi nőtanács titkárát. Kiváló dolgozók A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából az Or­szágos Vízügyi Főigazgató­ság Rück Istvánnak, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Válla­lat megbízott igazgatójának, a „Kiváló feltaláló” kitün­tetés arany fokozatát adomá­nyozta. Juhász Gábor, a megyei tanács vb építési, közleke­dési és vízügyi osztályának helyettes vezetője az OVF által adományozott „Vízgaz­dálkodás kiváló dolgozója” kiüntetést kapta. Tilk Péter, a Szabolcs- Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat ácsműveze­tője „Szakszervezeti munka érdemrend” ezüst fokozatát kapta, a Szakszervezetek Országos Tanácsától. Ko­vács András és Magyar András gépkocsivezetőket a KPM az 500 ezer kilométer balesetmentes vezetésért ki­váló oklevéllel és jelvénnyel jutalmazta. A vállalat pénz­jutalommal együtt 17 dolgo­zójának a törzsgárda ezüst, 91 dolgozójának pedig bronz fokozatát adta. Antalóczi Jánost és Gyü- gyeí Istvánt, a Szabolcs- Szatmár megyei Kémény­seprő Vállalat művezetőit, továbbá Tamás Endre, Vi- tár János, Varga Péter, Bárzsony István kémény­seprő szakmunkásokat jel- vényes kiváló dolgozói ki­tüntetésben, míg BIóz Ist­ván, Kiss Mihály, Fedor László, Zajácz Mihály szak­munkásokat okleveles kivá­ló dolgozói kitüntetésben részesítették. A Szabolcs-Szatmár Me- gyei Tanács Tervező Irodá­ja Hogyan Mihálynak, Kéky Antalnak, Kálna\ Miklós­nak, Pásztor Lászlónak, Sán­dor Zoltánnak, Soltész Bé­lának, Szabó Jánosnénak és Veress Erzsébetnek a törzs­gárda arany fokozatát, 16 dolgozónak az ezüst, míg 33-nak a bronz fokozatát adományozta. A „Könnyűipar kiváló dol­gozója” kitüntetésben részér sültek: Fekete Ferenc, a megyei tanács főelőadója, Tóth Illés, a Kelet-magyar­országi Faipari Vállalat dol­gozója, Balogh András, a Talajerőgazdálkodási Válla­lat gépkocsivezetője, Müller Mihály, Muszbek István, a VAGÉP dolgozói, Ármos József, Vörös Lajosné, a Nyíregyházi Cipőipari Vál­lalat dolgozói, Úri Dezső, a Kisvárdai Bútoripari Válla­lat igazgatója, Farkas Géza, a Kisvárdai Bútoripari Vál­lalat dolgozója, Seicher Já­nos és Szilvást László, az „UNIVERSIL” Vállalat dol­gozói, valamint Laza György, a Nyírbátori Vas tömegcikkipari Vállalat vil­lanyszerelője. Bartha Gá­bort, a Gyümölcsszeszfőzde és Szikvízipari Vállalat üzemvezetőjét az „Élelmi­szeripar kiváló dolgozója” kitüntetésben részesítették. Ugyancsak az 50. évfordu­ló alkalmából tüntették ki a „Belkereskedelem kiváló dolgozója” címmel Herczku Tivadart, a városi tanács csoportvezetőjét, Gaál Fe rencet, a Vendéglátóipari Vállalat üzletvezetőjét, Meük Istvánt, az élelmiszerkisker üzletvezetőjét és Pokro- venszki Pált, az iparcikk kisker. üzletvezetőjét. Ta­kács Lajos, a Vendéglátó­ipari Vállalat főkönyvelője a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság oklevelét kapta. Dr. Borivó László, a Ti- szalöki Járási Tanács VB titkára, Kakuk János, a megyei IUetményhivatal ve­zetője, Molnár Gizella, a nyírbátori, Dárdai András, a baktalórántházi és id. Tu­lipán Imre, a Nyíregyházi Járási Tanács VB munka­társai „Kiváló pénzügyi dolgozó” kitüntetésben ré­szesültek. Csillagosok, katonák Magyar —szovjet boprodukciós alkotás az évforduló tiszteletére Jancsó Miklós „Csillago­sok, katonák” című filmjé­nek, az első magyar—szov­jet koprodukció díszbemu­tatóját november 7-én este tartották a nyíregyházi Bé­ke moziban. * Döbbenetes erejű filmal­kotás. Olyan mű, amely nem csupán a vetítés két órájára köti le a nézőt: A művészettel fogalmazott tör- történelmi epizódok szug- gesztív döbbenetét akarva akaratlanul újra, meg új­ra éli a szemlélő, le­gyen az idős, az 50 évvel ezelőtti események ta­núja, vagy a történelem- könyvekből ismerkedő fia­talabb generáció tagja. A film után adódó gon­dolatok között kétségtele­nül akadhat olyan is, amely kétségbevonja a mű formai megoldásainak elfogadha­tóságát. A forradalom te­matikáját feldolgozó művé­szi alkotásoktól megszokott pátosz, a győzelmében, vagy elbukásában magasztosuló hős teljesen hiányzik ebből a műből. A film szándéko­san depatetizált szemléletet sugall, középpontjában nincs hős, nincsenek önfeláldozó kikristályosodott eszméjű emberek. Hőse a küzdő tö­meg, az Ejzenstein filmekből ismert „kollektív hős”. Az alkotók nem emelnek ki ebből a tömegből egyéneket, nem eszményítenek, nem idealizálnak hősöket. A sok­szorosan megalázott embe­rek i— az internacionalista magyar vöröskatonák — a fehérgárdisták kivégző osz­tagai előtt nem tesznek sza­vakban hitet a nagy ügy mellett. Névtelenül borultak rá az orosz földre, miután felvillan a fegyverek gyilkos torkolattüze. Ez a markáns realitás teszi mélyen gondo­lativá a csaknem pusztán ké­pekből fogalmazott filmalko­tást. A rendezés magasztos­ságmentes megoldásait pon­tosan követi az operatőri munka. Jancsó Miklós művészeté­nek különleges erénye a vi- zualitás: képeiben a korsze­rű, sallangmentes lényeglátás rokonítható a modern kép­zőművészeti törekvésekkel. Egy-egy villanással érzékel­tet karaktereket, jellegzetes természeti képekkel mutat be orosz tájakat. A „Csillagosok, katonák”- nak nincs fordulatosán bo­nyolított egyszálú cselekmé­nye a történet szövése itt alárendelt az epizódoknak. A történet kegyetlenül reális, groteszkségeiben is valós epizódok egymással kapcso­lódó sora. A film magyarok­ról, internacionalista vörös, katonákról szól. 1018. nyara. A fiatal szov­jet ország területén véres polgárháború dühöng, meg­indultak az intervenciós csa­patok. A régi rend visszaál- lásáért kegyetlenül harcoló fehérek ellen oroszokkal, ukránokkal, grúzokkal és még számos nép fiaival együtt küzdöttek magyar ön. kéntesek is. A történet ab­ban az időszakban játszódik, amikor a fehérgárdisták át­menetileg fölénybe kerültek. A kislétszámú magyar in­ternacionalista egységet fog- jul ejtik a fehérek, s válo­gatott barbársággal meg­alázzák, lemészárolják őket. A filmnek csaknem minden snittjében agyonlőnek, vagy szigonnyal hátbadöfnek va­lakit a folyóban, sortűzek dördülnek, emberre vadász­nak a passzióval gyilkoló terroristák. Nagyon kevés a párbeszéd ebben a film­ben, csak parancsszavak és a fegyverek felelgetnek egy. másnak. A gondolatokat ké­pek, cselekedetek sugallják. Ember fogalmazta eszmegon­dolat csupán egyetlen egy hangzik el. A fehérgárdista ezredes mondata a magya­rokhoz: „Ez nem a maguk háborúja, miért avatkoznak bele?!” A feleletet életükkel adják meg a magyarok. Jancsó Miklós filmjét a rendezővel együtt neves nemzetközi szereplőgárda formálta naggyá. Lászlót, a fiatal magyar internaciona­lista katonát a megyénkbeli Kozák András alakította, a fönővér szerepében Tatjana Konyuhova szovjet, Olga nő. vér alakjában Krystyna Mi- kolajewska lengyel művész­nőt láttuk. A forgatókönyíró kollektí­va — Georgij Mdivani grúz író, Hernádi Gyula és Jancsó Miklós — a színészekkel, Somló Tamás operatőrrel és a rendezővel együttesen fe­ledhetetlen emléket állítot. tak a nagy proletárforrada­lomnak, a proletár interna­cionalizmusnak. Szilágyi Szabói« Olyasóinktól Kevés az ülőhely érkezett levelek között örömmel olvastuk Kiss Katalin so­rait, aki a tornyospálcai úttörőknek, a Vörös zászló hősei­nek útján mozgalom Auróra akciója keretében sikeresen teljesített vállalásairól számolt be. Helyhiány miatt nem tudjuk közölni a teljes levelet, de további sikeres munkát kívánunk a tornyospálcai paj tásoknak. Kedves levelet kap­tunk Danes Andrásnétól Kocsordról, aki közbenjárásunkért mondott köszönetét. Fényeslitkei fiatalok aláírásával, K. Dé­nes gimnazista jeligével érkezett levelek íróit kérjük, írják meg nevüket és címüket. Pap p Lászlóné nyíregyházi, Fe­kete Imréné tiszalöki, Takács Julia nyírbélteki és Auguszti- nyi Józsefné nyíregyházi olvasóink leveleit az intézkedésre jogosultaknak továbbítottuk. Kegye István nyíregyházi, Új­vári Józsefné eperjeskei és Tilki Lászlóné dombrádi lako­sok ügyében mielőtt válaszolnánk, meg kell hallgatnunk az illetékesek véleményét. Intézkedést kérünk Bálint Péter ke- mecsei, Molnár Sándor kisvárdai és Forbauer Jánosné nyír­bátori olvasóink panaszára. Tóth Margitot Nagykállóban rö­videsen felkeressük lakásán. Pedagógiai ülésszak kezdődött Nyíregyházán Az MSZMP Szabolcs-Szat­már Megyei Bizottsága, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya, a pedagó­gusok szakszervezetének me­gyei bizottsága és a TIT pedagógiai szakosztálya kö­zös rendezésében a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója tiszte­letére „Forradalom és peda­gógia” címmel háromnapos pedagógiai ülésszak kezdő­dött szerdán Nyíregyházán. A tanácskozás célja a meg­emlékezésen túl a pedagó­giai tudományok fejlődésé­nek áttekintése és a további feladatok meghatározása. Az esemény jelentőségét csak növeli, hogy ez az első olyan alkalom, amikor fő­ként szabolcsi nevelők ta­nulmányait ilyen széles fó­rum előtt vitatják meg. A pedagógiai ülésszakot a megyei tanács nagytermében Hajdú, Borsod, Heves és Szabolcs megyéből össze­gyűlt mintegy 150 általános és középiskolai igazgató, ta­nulmányi felügyelő és neve­lő előtt Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnök­helyettese nyitotta meg. Megnyitójában méltatta a szocialista forradalom, a szovjet tiídomány jelentősé­gét, majd rövid áttekintést adott a megye kulturális fejlődéséről. A megnyitó után dr. Nagy Sándor, a pedagógiai tudo­mányok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára tar­totta meg előadását: A szovjet pedagógia hatása a magyar pedagógiára cím­mel. Kevés az ülőhely a nyír­egyházi vasútállomáson. So­kan panaszkodnak emiatt. Különösen az idősebbek, akik átutazóban gyakran két-há- rom órát várakoznak a vá­róteremben. Helyes lenne az asztalok egy része helyett több padot vagy széket el­helyezni. Tapasztaltam, hogy sokan a kultúr- és gyermek­váróba vezető lépcsőket, vagy a fűtőtesteket veszik igénybe ülőhely gyanánt Kricsfalussy Béla Baktalórántháza Pihenőpadokat A város egyik legforgal­masabb utcájában a Vörös- hadsereg úton nincsenek pi­henőpadok. A kórházba ve­zető hosszú utat naponta sok beteg járja végig. Azt kérik, tolmácsoljuk a váro­si tanácsának. Az autóbusz­megállóhelyeken is — a várakozó betegek — pana­szolják a padok hiányát A kórház előtti autóbusz­megállóhelyen lévő fedett helyiségben lévő padsorok nem alkalmasak a pihenés-* re, rendszerint nagyon sze- metesek. Ha megépítették! helyes lenne a várakozóhe­lyek tisztaságával is törőd­ni. F. T.

Next

/
Thumbnails
Contents