Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

A leningrádi aspiráns LU_ ön szerint hány dekás le­het egy közepes nagyságú burgonya? Tíz deka. Igen. Édesanyákat kérdeztem: egy csecsemőnek egyszeri ét­kezése. Vajjal keverik, pé- pesítik, hogy ízletesebb le­gyen. így jobb étvággyal fogyasztják a kicsinyek. 1920-ban hány ezer cse­csemő éhezett a hős város­ban? Az intervenció idején még tíz deka sem jutott egy lélekre. Éhen, üres hassal, életeket áldozva a világért, védte foggal-körömmel a forradalmat a szovjet Könnyek között éhesen született az új világrend. Egy szelet kenyérrel, s ket­tőbe vágott burgonyasze­mekkel, melyeket az anyák elvontak szájuktól, a kato­nák lemondtak róla a cse­csemőkért Beosztották na­pi háromszori étkezésre. Elapadt az anyák teje, er­nyedtek az izmok a fegy­vert markoló kezekben, de kibőjtölték. És győztek! Nem volt burgonya Lenin- grádban? Valamennyi volt De ahhoz nem nyúlt senkt 1919-ben a Népi Komisszá­rok Tanácsának javaslatára egy kutató, Szergely Miháj- lovics Bukászov kezdte meg a burgonya nemesítését, ö kezdte meg a burgonyafaj- tagyűjtemény kialakítását is. Ez a mennyiség valamed­dig elegendő lett volna. De akkor ma hiányozna a vi­lág legnagyobb burgonya­faj, és fajta kollekciója, amely a szocialista orszá­gokat születése óta ellátja a burgonya nemesítéséhez szükséges alapanyagokkal. A leningrádi burgonya fajta­gyűjtemény segítségével ál­lították elő Európa-szerte azokat a jó burgonyafajtá­kat, amellyel a második ke­nyerét adják a népnek. Szegényebb lenne nélküle a világ, a kutató ész, s az új nemzedék. LJL Bukai József ekkor még nem élt. Jóval később, 1933- ban született valamelyik ta­nyán Rakamaz mellett. Nem tudja, hol. Talán már a jó öreg Bukai Mihály, az édes­apa sem tudja, anyja sem emlékszik, hiszen nyolc gyermekének adott életet, miközben cselédként éltek, költöztek egyik tanyáról a másikra. Vándoroltak, mert egy—másfél esztendő sok volt a lázadó Bukainak, aki nem tudott megbékélni sor­sával. így aztán mindig to- vábbállt a család, ha ki­telt az esztendő. Kétségbeesésében a görög­katolikus cselédember a római katolikus hitre tért. Mindegy volt, csak fedél legyen a nagy család feje fölött, ha nád is az. Fia, a hat közül való, ku­tató, a Nyírségi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet tudo­mányos munkatársa, a Le­ningrádi Össz-szövetségi Nö­vénytermesztési Intézet aspiránsa, így emlékezik er­re az időre: — Egyszoba-konyhában húzódtunk. Vita volt, mig elfogadta a katolikus egy­háztanács Bújon apámat ha- rangozónak. így tengette életét a Bu­kai család. — Én is sokat segítettem. A földön is, a templomban is. Temetéseken, misemon­dáskor pénzt kaptam, s közben az iskolába jártam. Hetet tudtam elvégezni, mert utána már jobban munkára fogtak. S mig az öreg Bukai me­nekült a cselédsors elől, fia 1950-ben, 17 éves fejjel ön­állóan dönt: belép a búji Táncsics Tsz-be és je­lentkezik a pártba. Aján­lója csak ennyit mondott: „Nagy családból való, kö­zöttünk a helye.” Felvették. És Bukai József sorsa, jövője e pillanattól eggyé forrt a pártéval. Szülei nem ellenezték. Sőt Még az év őszén követte az apja is. Szövetkezeti paraszt lett, de szolgálta a templomot is... Harangozott tovább. — 1967-ben mondott bú­csút a harang kötelének, amikor az egyház adomá­nyozta házából a sajátjába költözött. Uj ember lett — mondja. Bukai József a dolgozók iskolájában végezte el a nyolcadik osztályt. Vágy égett benne, megismerni a föld, a növénv titkait. Ózdra került a MEZÖKER-hez. Itt kezd igazán termeléssel fog­lalkozni. Felfigyelnek rá, s a járási tanácsra kerül. 8 általánossal kertészeti agro- nómus. Minden esztendő küzdelem. De nem adja fel. Tanulni akar. Kisvárdán szakérettségizik, s jelentke­zik az agráregyetemre. Felveszik. Tanul. Éjt nap­pallá tesz. Szünetben mun­kát vállal az egyetem mel­letti tsz-ben. Még csak má­sodéves egyetemista, amikor megválasztják a mogyoródi Ifjúgárda Tsz elnökének. Tanul és tsz-t irányit. Hu­szonnégy esztendősen... Egyik alkalommal felkeres­ték az egyetem KlSZ-bizott- ságáról. Javasoljon fiatalo­kat, akik a Szovjetunióban folytatnák tanulmányaikat. Többet alkalmasnak tart, de magát nem ajánlja. — Egyik őszi estén ért a meglepetés. Táviratot kaptak az általam javasolt fiúk és magam is. Behívat­tak a Művelődésügyi Mi­nisztériumba, s minden orosz nyelvtudás nélkül ke­rültem ki a Szovjetunióba. Még jól emlékszem. 1957 november 20-án léptem Moszkva földjére. Tíz esztendeje történt­A buji egykori harangozó fia a Moszkai Tyimirjázev Akadémia hallgatója lett. I 3. Bukai József a Tyimirjá­zev Akadémia nemesíté- si szakán végzett — Itt kezdtem foglalkozni a burgonya nemesítésével. Ebből írtam a diplomamun­kámat. Amikor a levelező aspiranturára jelentkeztem, Leningrádot jelölték meg. Bukai József aspiráns ve­zetője most az a Szergej Mi- hájlovics Bukászov, akit az intervenció idején a Népi Komisszárok Tanácsa megbí­zott az azóta világhírűvé vált burgonya faj- és fajta­gyűjtemény megalapozásá­val. Egyedüli a világon. — Csodáltam, amikor megláttam. Mégsem ez volt a legcsodálatosabb' a ré­szemre. Találkoztam Vagyim Sztyepánovics Lehnoviccsal, azzal a kutatóval, aki a má­sodik világháborúban meg­mentette ezt a kincset. Éhezett ekkor is a blo­kád alá vett hős város la­kossága. Hónapokon keresz­tül. Eledelül szolgálhatott volna. De nem nyúltak hoz­zá. — Ezt a kollekciót hasz­nálom fel a kandidátusi disszertációm készítéséhez — mondja Bukai József. — 1969-ben kerül erre a sor. Ott védem meg, abban az intézetben, ahol a hős vá­ros lakossága éhen védte a forradalmat. Uj burgonyafajták előál­lításával is kísérletezik Bu­kai József, a leendő kandi­dátus. Több burgonya fajta- jelöltje már a kísérletezés különböző fokán van. — Remélem ez évben két új burgonya fajta-jelöltem országos fajtakíséretre ke­rül. Ha helytáll, új burgo- I nya születik. És ehhez a szikrát 1917- . ben lobbantották fel. Ha fajta lesz a Bukai-fé- le burgonyából, visszakerül : a leningrádi világhírű gyűj- } teménybe. S a harangozó : fia a tudományok kandidá- ! tusa lesz. Leningrádi vég­zettséggel. Farkas Kálmán A Székesfehérvári Ví Gyár a híradásteciiiaihaÉ ipar magyarországi fellegvára Az iparfejlesztés hatásaként Tovább emelkedik a foglalkoztatottak száma megyénk üzemeiben Megyénk fejlődő ipara következtében évről évre növekedik a foglalkoztatot­tak száma. Különösen je- jelentős az építőipar fejlő­dése. Ez évben az ÉVM Szabolcs megyei Állami Építőiparnál a foglalkozta­tottak száma már elérte a 4200 főt. Jövőre újabb há­romszáz új dolgozó felvéte­lét tervezték, hogy kielégít­hessék a fokozódó építő­ipari igényeket. Jelentősen növekedett a munkások száma ez évben az Országos Gumiipari Vál­lalat nyíregyházi gyárában, az UNIVERSIL Szilikát­ipari Vállalatnál, és a szö­vetkezeti iparban is. A Nyíregyházi Gumigyárban folyó nagy rekonstrukciós munkák lehetővé teszik, hogy fokozatosan, több száz új dolgozót állítsanak mun­kába. Az UNIVERSIL-nél az ez évben átadott új üvegtechnikai üzemben újabb dolgozók foglalkozta­tását oldották meg. Számuk jövőre — az újabb üzem­rész átadásával még tovább emelkedik. A fővárosi kisipari szö­vetkezetek a harmadik öt­éves terv során az eddigi­nél is nagyobb ütemben folytatják a vidéki ipartele­pítést. A helyi törekvések­kel együtt 1970-ig hatezer új munkaalkalmat teremte­nek meg megyénk kisipari szövetkezeteiben. Terv szerint a megye ktsz-eiben az éves létszám- növekedésnek el kell érni a 1500-at: ez évben ezt már 250-nel túlteljesítették. A tervezett létszámnöve­kedés jövőre is biztosított. Különösen jelentős a Nyír­ség Ruházati Ktsz-nél. A szövetkezet megkapta Ti- szavasváriban a volt mozi­helyiséget, s itt 150 új dol­gozóval kezdi meg a mun­kát a szükséges átalakítási munkák befejezése után. A Kisvárdai Textilruházati Ktsz a helyi malom épüle­tében rendez be üzemhá­zat s itt 200 új dolgozónak biztosít munkaalkalmat. A jövőre átadásra kerü­lő négy autószerviz is mintegy hatvan új dolgozó foglalkoztatását oldja meg. Tizenkét éve jelent meg az gyárból a belföldi piacra. Az első VT márkájú rádiókészü- indulás óta mintegy 80 típust lék a szaküzletekben és azóta ismertek meg bel- és külföldi már elkészült a két és fél mii- vásárlók. A múlt évben már liomodik. Az indulás évében 240 000 rádiókészüléket állítot. 9000 rádiókészülék került a tak elő. Az első rádiótfpus R 545-ös készülék. A székesfehérvári készülék volt. Követte az R VT Gyár rádiókészülékei közé 646 Velence, majd a Balaton tartozik a Simphonia, a Fe- és az első magyarországi URH hérvár, a Tihany és a Bada- vételre alkalmas Diadal nevű csony. TE—662 Mona Lisa A hagyományos olasz fazontól eltérő vonalvezetésű csupa­széin kivitelű tv-készülék. Műszaki paramétereit tekintve meg­egyezik a Sztár típusű készülékkel. A kezelőszerveket üzem közben mágneses zárral csukódó ajtó takarja. Kétnormás változatát is forgalomba hozza a kereskedelem. R 4900 típusú rádiókészülék A készülékben a modern technika harmónikusan találkozik az újszerű formával. A nagy teljesítményű szuper készülék kiváló akusztikai tulajdonságaival négy hullámsávon, URH, rövid, közép és hosszú hullámon kitűnő vételt biztosít. Gazdagodó család 1959-ben a fejlődés újabb szakasza következett; megkez­dődött a televízió vevőkészü­lékek gyártása. Az első tv tí­pus, a Munkácsy, kivívta a vá­sárlók elismerését. Ez volt az első nagyképcsöves tv-készü- lék. A hazai piacon kívül öreg­bítette a gyár hírnevét a Len­gyel Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztár­saságban is. A készülékek mű. szaki paraméterei — elsősor­ban érzékenységük és üzem biztonságuk — kedvező helye' biztosítottak e típus számára a hasonló kategóriájú televízi­ók sorában. A gyártott televíziókészülé­kek mindegyike, a Horizont, a Favorit és a Sztár típusú ké­szülékek minden változata jól bevált TE—673 Favorit A televízió gyártmánycsalád kiskategóriájú készülékeinek negye­dik tagja. Szerkezeti felépítésében teljesen megegyezik a jól is­mert TD—6S3 Favorit változattal. Újszerű a modern vonalvezetése. Kétnormás változata is kereskedelmi forgalomba kerül. 16 00Q-töl a 196 000-ig A televíziók gyártásának el­ső évében 16 000 készüléket ál. lítottak elő! A legmodernebb gyártástechnológiával érték el, hogy fokozódott a készülékek üzembiztonsága. A gyártás minden fázisát — az alkatré­szek előállításától a végszere­lésig — megbízható műszerek­kel ellenőrzik. A szerelőszala­gokon 1966-ban már 196 000 tv-készüléket gyártott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumára a tv. szalagtól a GUM áruházig Szé­kesfehérvár—Moszkva gyors­járat szállította az első 500 SZTÁR VT—TV készüléket. Ez évben összesen ötezer SZTÁR szállítására kerül sor. A 12 esztendő eredményei biztosítékul szolgálnak arra, hogy a VT Gyár a jövőben is a kereskedelem és a vásárló- közönség megelégedésére hoz­za piacra új rádió és televízió típusait. rádió, televízió rádió, televízió

Next

/
Thumbnails
Contents