Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

Kollégisták, cxternisták. bejárék Hogy hatezer tiatal ne ébredjen hajnalban... Bejáró, családjánál lakó, kollégista, externista: ebbe a négy kategóriába — vala­melyikébe — tízezernyi szabolcs-szatmári diák tar­tozik. A bejárók a lakóhely és az iskola között naponta vonattal, busszal s ezt meg­toldva gyaloglással közel hatezer 14 és 18 év közöt­ti középiskolás fiatal ingá­zik. Az utazás olykor hosz- szabb Időt, több passzív órát rabol el tőlük, mint ameny- nyit az iskolapadban tölte­nek. ök azok, akik 5-kor, 6-kor kelnek, a szerencsé­sebbek • 7-kor, s ugyancsak ők azok, akiket — a MÁV és az AKÖV gondoskodása, jószándéka ellenére is — nem egyszer a késő esti órákban juttatnak haza a járművek. Már nem „kosztos“ diák Kollégiumaink férőhelye, jóllehet évről évre növek­szik bizonyos mértékben, mégis igen korlátozott. A megyében a kollégisták szá­ma e pillanatban 2480. Az idei létszámbővülés 120 volt A két és fél ezer kollégis­ta és a családjánál lakó diákok korszerű, színvona­las tanulási lehetőségei biz­tosítottak. A bejáróknak azonban épp az említett okok miatt sem az alapos, elmélyült tanulásra, sem az ifjúságnak oly fontos sza­bad idő hasznos eltöltésére nincs túl sok lehetőségük. Négy évvel ezelőtt szer­vezték meg először me­gyénkben az externátusi há­lózatot, amely az első év­ben még csupán 220, az Idén pedig már 710 közép- iskolás diáknak nyújtott a kollégistákéval csaknem azonos szintű elhelyezkedési lehetőséget magánházaknál. Az externátusi rendszer tel­jesen megváltoztatta azt a diák életformát, ami azelőtt az albérlő, a „kosztos” diák élete volt. Az externista a kollégium intézményének teljes jogú tagja, napirend, házirend és minden diák­otthoni szabály éppúgy vé­di, s egyben kötelezi az ex- ternátusban lakót, mint a kollégistát. Az externátusi szobákat — ahol 2—3—4 diák kap elhelyezést — a kollégiu­mok, iskolák tanárai alapo­san megvizsgálják, mielőtt a tanév kezdetén a diákok oda beköltöznének. Megál­lapodásokat kötnek a szál­lásadóval, s ezek megtartá­sát rendszeresen ellenőrzik. Ritka az olyan eset, ami­kor meg kell szüntetni egy- egy externátusi helyet. De előfordul. A nyíregyházi Vécsey közben a Bessenyei kollégium négy externistá- ját helyezték el a tanév kezdetén. Azóta rendszere­sen látogatják a diákotthon nevelői, s egyre több olyan körülményt fedeznek fel, amely a tanulók rovására eltér a megállapodás­tól. A határozat megszüle­tett: december 1-én új hely­re költözik a négy externis­ta. Externátus — az utánpótlásért Az externátusi rendszer fejlődése új ötleteket is szült. Fehérgyarmaton pél­dául 10—15 diáknak egy teljes lakást biztosítottak. A MÉSZÖV — mivel érdekelt az itteni szakközépiskolai képzésben, mint a szakem­berutánpótlás fogadója — megvásárolt, s berende­zett a diákoknak egy épüle­tet, s bérbe adta az exter- nistáknak. Hasonlóan ered­ményes kezdeményezés volt a vízügyi igazgatóság részé­ről a nyíregyházi Kossuth szakközépiskolások közül 30 leendő vizügvi szakember elhelyezése a Tűzoltó u. 1. számú házban. Ezek a központosított eX- ternátusok a legszínvonala­sabb tanulmányi és életkö­rülményeket nyújtják a diá­koknak, s az externátusi hálózat további fejlesztésé­ben ezek a centralizált, na­gyobb létszámú otthonok jelentik a megoldást. A megoidás a menzákban van A még mindig ingázó, utazgató hatezer középis­kolás száma magas. Szá­mukra a színvonalas lehe­tőségeket biztosítani ugyan­csak a kollégiumok és az externátusok tudnák. Az externátusi hálózat további bővítésének azonban az egyik legfőbb akadálya a konyhai kapacitás korláto­zottsága. A kollégium fej­lesztési tervek jelenleg első­sorban a konyhák bővítésé­vel foglalkoznak. Nemrég kapott másfél milliós beru­házással új konyhát a kis- várdai leánykollégium. A közeljövőben konyha és ebédlő épül a nyíregyházi „Zalká”-ban. A nyíregyházi Bessenyei kollégium kony­hájának bővítése a diákott­hon épületének folyamat­ban lévő tulajdonrendezése után válik lehetővé. A kor­szerű iskola tervezés, építés ma már együtt jár a nagy létszámú menzák létesítésé­vel. A megyében dolgozó ok­tatásügyi szakemberek, s az externátusok létesítésénél számos más intézmény ve­zetői sokat tehetnek a hat­ezer hátrányosabb helyzet­ben tanuló diákért, s ez a munka fontos része oktatási reformunknak, szocialista embernevelésünk forradal­mának. Szilágyi Szabolcs Társadalmi bizottság alakult Nyíregyházán a mező­gazdasági könyvbarátkö- rök tevékenységének tá­mogatására A városi tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi, művelődésügyi osztálya, könyvtára, a közép- és fel­sőfokú mezőgazdasági tech­nikum, a Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet, a tömegszer­vek képviselőiből társadal­mi bizottság alkuit pénte­ken Nyíregyházán a mező- gazdasági könyvbarátkörök tevékenységének támogatá­sára. A bizottság feladata, hogy szakmai és gyakorlati segít­séget nyújtson a körök mun­kájához, elsősorban a leg­szükségesebb szakmai kézi könyvtár állományának be­szerzéséhez. E célból máris ajánló bibliográfiát állítot­tak össze. De ezen túlmenően támogatják az író-olvasó ta­lálkozók, filmvetítések, könyvismertetések, ankétok, kiállítások, tapasztalatcse­rék szervezését, és minden olyan kísérletet, amelynek célja a szakmai és általá­nos műveltség emelése. Az elgondolások között szerepel máris, hogy a Bé­ke Őre Tsz-ben sertéste­nyésztési, a Ságvári-ban bo- gyósgvümölcs-termelési, a Szabolcs Tszcs-ben télial- ma-termesztési előadássoro­zatokat szerveznek, a Vaj­da bokorban 10 előadásból álló tsz-akadémiát indíta­nak. Szerepel a programter- tervezetben üzemlátogatás. Hasznosnak tartaná a bi­zottság, ha a városi szövet­kezetek dolgozói — tapasz­talatszerzés és kapcsolatok javítása céliából — megte­kintenék a Ságvári Tsz köz. pontját, a Dózsa Tsz hűtő­házát. a konzervgyárat, az almatárolót. <h. 1.) A Gazdasági Bizottság határozata a közüzemi víz- és csatornadíjak megállapításáról A Gazdasági Bizottság határozatban intézkedett a közüzemi víz- és csatornadí­jak megállapításáról. Az eddigi rendkívül sokféle díj­szabás helyébe lépő új díj­tételeket az Országos Árhi­vatal átlagolással határozta meg, s így a közüzemi ívővizszol- gáltatásban négy, a csa­tornaszolgáltatásban há­rom díjtétel kategóriát szabott meg. A víz- és csatornaművek szolgáltatásainak üzemkölt­Olyasónk Irtai Többet kezdeményeznek Járásunkban a jármi Al­kotmány Tsz volt az első, amely a IX. kongresszus tisz­teletére szervezett munka­verseny folytatásaként ki­alakult jubileumi verseny­mozgalom élére állt. Felhí­vásukhoz járásunk minden termelőszövetkezete csatla­kozott. De versenyt kezde­ményeztek ipari üzemeink­ben is. Ez a mozgalom új vonással gazdagodott. A dolgozók többet kezdemé­nyeznek, nagyobb ambíció­val végzik munkájukat. Az önállóság, az önálló kezde­ményezés az, amivel tovább fokozhatok eredményeink. Számottevőek a munkaver­seny gazdasági eredményei. A Hodászi Állami Gazda­ságban például 1 millió 500 ezer forinttal nőtt a bevé­tel. Ipari, kereskedelmi és közlekedési üzemeink 8 millió 800 ezer forint meg­takarítást, illetve többletbe­vételt értek el a verseny­ben. Különösen kiemelkedik eredményeivel a mátészal­kai ÉRDÉRT, a fűtőház és a faipari vállalat. Dicsé­rendő a Mátészalkai Vegye* Ktsz felajánlása: 15 bel­vizes lakás felújítását vál­lalta terven felül. Termelőszövetkezeteink közül 9 teljesítette túl ke­nyérgabona tervét, amely­nek értéke 1 millió 258 ezer forint. Tizenkét tsz-ben ter­meltek több burgonyát a tervezettnél. A dohányterv túlteljesítéseként pedig 4 millió 500 ezer forint a többletbevétel a közös gaz­daságokban, s így sorolhat­nánk tovább. A kongresz- szusi verseny 10 millió 220 ezer forint többletbevételt és ennek megfelelő termék­többletet eredményezett ter­melőszövetkezeteinkben. Járásunkban jelenleg 123 kisebb község küzd a szo­cialista brigád címért. E brigádokban több mint ezer ember dolgozik, akik már túlnéznek a gazdasági célo­kon: szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni — ez a törekvésük. A jármi Alkotmány Tsz tagságának 98 százaléka már a szocia­lista üzem cím elnyeréséért dolgozik. Toronlcza Gyula Mátészalka ségét — az eltérő műszaki feltételek és berendezések miatt — természetesen nem pontosan fedezik az átlago- sított díjtételek alapján ka­pott bevételek, egyes helye­ken díjbevételi hiány, má­sutt pedig többlet kele'ke- zik. Ezért díjkiegyenlítésről kell gondoskodni, aminek szabályait december 1-ig ál­lapítják meg. A Víz- és csa­tornamű vállalatokat egyút­tal be kell sorolni az ál­lóeszközeik technikai szín­vonalának megfelelő terüle­ti díjkategóriákba. Az új határozat szerint közgazdasági eszközzel ösz­tönzik a vállalatokat a közü. zemi ívóvíz takarékosabb felhasználására, s ha kifize­tődő, saját vízmű létesítésére. Ezért 1968. július 1-től 1970. december 31-ig a területi ka­tegóriánként megállapított ivóvízdíjon felül fokozatosan beve­zetik az ívóvizhasznála- ti pótdíjat, amelynek összegét szintén négy kategóriában határozták meg. Az ipari, építőipari, közle­kedési, mezőgazdasági, ke­reskedelmi vállalatok, üze­mek és szövetkezetek a tel­jes közüzemi ívóvízfogyasz­tás alapján fizetnek majd pótdíjat. A közületeknek viszont nem az Összes, ha­nem csak ipari, építőipari és kereskedelmi tevékenység gükkel összefüggő ívóvízfo­gyasztásuk után kell pótdí­jat elszámolni. Az iparfejlesztésben el­maradt területeken — Szabolcs-Szatmár, Haj- dú-Bihar, Somogy, Tol­na, Zala, Békés, Szolnok és Bács-Kiskun megyék­ben — 50 százalékos kedvezménnyel kell meg­határozni a pótdíjat. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek mentesülnek a pótdíjkötelezettség alól, s továbbra is csak — a la­kosság részére megállapított — szokásos vízdíjat térítik meg. A határozat végül előírja, hogy az ívóvízhasználati pótdíjból, egy korábbi ren­delkezésben meghatározott büntető vízdíjból és a víz­készlethasználati díjból ere_ dő bevételek a vízügyi ala­pot illetik. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezető­je a vízügyi alapból éven­ként előre meghatározott összegű támogatást ad majd — a felügyeleti hatóságok javaslatára — a közüzemi víz- és csatornaműveknek. Ezzel a támogatással segíti a vízszolgáltató vállalat sa­ját erőforrásait meghaladó vízműfejlesztési munkáit, esetleg átmeneti vesztesé­gének csökkenését, vagy bármely más iparvállalat sa_ ját vízmüvének korszerűsí­tését, ha ezzel csökkenti a közüzemi ívóvízfelhaszná­lást. Autó- és alkatrész szakbolt Nyíregyházán Rövidesen megoldódik a Szabolcs-Szatmár megyei gépkocsitulajdonosok alkat­részellátási gondja. Elkészült, és pár nap múlva megnyí­lik Nyíregyházán az Autó- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat 954-es szakboltja. Az új alkatrészboltot no­vember 28-án, ünnepélyes keretek között nyitja meg Kiss Dezső, közlekedési- és postaügyi miniszterhelyettes. A bolt már jelenleg is több millió forint értékű áruval rendelkezik, de még mindig érkeznek a készle­tet kiegészítő szállítmányok. A bolt 8 dolgozója vasár­nap is dolgozik majd, hogy az átadás időpontjára ren­dezett raktárak és polcok fogadják az ünnepélyes megnyitóra érkezőket. Munkaerőt alkalmaznak A Nyíregyházi Gumigyár AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ több éves gyakorlattal ren­delkező textilvegyészt Német nyelvtudásuak előny­ben. Cím: Nyíregyháza, Der- kovits u. 107. szám. (570) A Nyírteleki Altaláhó* Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet hálózati ellenőrt munkakör betöltésére férfi munkaerőt keres. Kereskedelmi techni­kumi végzettség, szakmai gyakorlat, erkölcsi és műkö­dési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: Nyírteleken a központi irodában. (568) A Nagykállói Vegyesipari Vállalat 1968. január 1-től az alábbi szakágakban kezdi meg Ipari ás szolgáltató tevékenységét: Mindennemű villanyszerelés, villamos kapcsoló- berendezések és tokozott egységek gyártása, vi*. vezeték és központi fűtés szerelés, bádogos sze­relő munkák. 1968. évi teljesítésre a felsorolt szakágakba tartozó min­den megrendelést elfogad a vállalat. A vállalat címe: Nagykálló Községi Tanácsház*. (572) ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT (Nyíregyháza, Káliói út 4. szám) FELVESZ lemezlakatos, elektrolakatos és villanyszerelő gyakorlott szakmu nkásokat. JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán. (5 tat Gyakorlott hegesztőket ES épületlakatosokat változó munkahelyre felvesz ÉVM. SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁC* LALAT NYÍREGYHÁZA, Toldi u. I. sz. A NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR ÉPÍTKEZÉSHEZ csőszerelő és kőzpoDtifűlés-szerelő SZAKMUNKÁSOKAT FELVESZ Jelentkezés: Hétfő és szombat kivételével a hét mindé* napján 7 órától 14 óráig, a Nyíregyházi Gumigyárnál. Derkovits utca 107. Pályázol­A Nyírbátori Járási Tanács VB. PÁLYÁZATOT HIR­DET a megüresedett 1324/a, valamint I333/a jelű kulcsszá­mokra. Az 1324-es kulcsszámú MŰSZAKI ELLENŐRI munkakörre építőipari technikumi végzettséggel ren­delkezők jelentkezhetnek, lakást biztosítunk. Az 1333 kulcsszámú FŐELŐADÓI állásra jogi végzettséggel, esetleg középiskolai végzettséggel és tanácsi gyakorlattal rendelkezők is pályázhatnak. JELENTKEZNI LEHET ÍRÁSBAN, vagy személyesen/ legkésőbb december 15-ig a járási tanács vb. titkánál személyzeti főelőadójánál. írásos Jelentkezés esetén kérjük feltüntetni a volt é jelenlegi munkahelyeket jrol

Next

/
Thumbnails
Contents