Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-24 / 278. szám

Iskola és gyár tJj hagyományt teremi a nagy múltú Kossuth szakközépiskola Kereskedni is tudni keli Burgonya helyett zöldség Almaládák szerződésben — Szövetkezetek, mint ielvásárlók Országosan fs nagy múltú intézet a nyíregyházi Kossuth. Büszkék is hagyo­mányaikra. Gondosan őrzik a száműzött Kossuth Turin- ból küldött levelét. Falai kö­zött tanult Krúdy Gyula; a népbiztos Szende Pál, a le­gendáshírű forradalmár; a Lenin-renddel kitüntetett dr. Münnich Ferenc, a magyar munkásmozgalom nyíregy­házi nagy szülöttje; Sza­muely Tibor és a mártír Rajk László is Kossuth-diák volt. Lehetne még sorolni a nagy neveket, s azt a sok ezer itt végzett diákét, akik ma az ország üzemeiben, tudományos intézetekben, a néphadseregben, s az élet különböző 'területein szolgál­ják a népet. Több mint 160 éves az intézmény. 1921 óta viseli Kossuth nevét. Nem csak a hagyományokat őrzik, de lépést is tart az intézet a fejlődéssel, a kor követel­ményeivel és a szocialista építés gyakorlati igényeivel. Ebben országosan is úttörő munkát végeznek. A Kos­suth korszerű ipari szakkö­zépiskolává alakult. Az ok­tató-nevelő munka célja: sokoldalúan képzett embe­rek nevelése. Olyan diáko­kat képeznek, akik érettsé­givel s egyben szakképesí­téssel kerülnek ki az életbe. Ez különösen felelősségteljes és speciális feladatokat ró a tantestületre. Jelenleg 813 tanulója van. Négy tagozat: autószerelő, géplakatos, elektromos berendezés szer relő és vízügyi. Utóbbiak mint vízügyi technikus gya­kornokok kerülnek ki. Két év múlva esztergályos szak­munkásokat is ad az iskola. Iskola és gyár. E kettő egysége. Kilenc műhelyter­mében 32 nagyobb teljesít­ményű forgácsológép. Szer­szám és eszközállományuk, mely a műszaki oktatást se­gíti, meghaladja az öt és fél milliós értéket. És már épül az új 4 termes tanmű­hely, amelyben modem anyagvizsgáló laboratórium és hőkezelő műhely lesz. Ez az ország legnagyobb szak- középiskolája, amelyben 26 műszaki oktató van, s az essz tanári létszám 52. Igaz­gatója a fiatal Szabolcsi László, kémia-fizika szakos, aki immár tíz esztendeje a Kossuth tanára. Tucatnyi ipari üzemmel van termelési kapcsolatuk. Az iskolában termelő mun­ka is folyik, öt vállalattal van szerződésük. Egymillió forint értékben készítenek a többi iskolák részére szem­léltető eszközöket, az építő­ipari vállalat részére háló­zatszerelést, gépkocsik javí­tását végzik, s szerszámgé­pek felújításával is foglal­koznak. Csökkentett óraszámban történik a humán tárgyak oktatása. Ez feszítettebb megterhelést jelent a taná­roknak, diákoknak. A tan­testület felfogása az, hogy M l már olyanok va­gyunk, hogy mindig jobban tudjuk a más dolgát, mint a magunkét. Látszik ez abból is, hogy ezer meg ezer tanácsunk van mindig kéznél gyárigazgatónak cs kéményseprőnek, szövetségi kapitánynak és kereskedő­nek, színházi rendezőnek, cukrásznak, építésznek, de a magunk számára alig akad csak egy is. Meg aztán szokás nálunk megkérdezni újságban is, televízióban is, hogy „mit tenne, ha ön len­ne a...?*’ S ilyen kérdésekre úgy, de úgy bele tudjuk él­ni magunkat más ember szerepébe, hivatásába, hogy bár a sajátunkba tudnánk úgy! Mondtam is már rém egy­szer, hogy nem kéne ide se mechanizmus, se semmi, csak valamiféle generális átszervezés, amelynek kö­vetkeztében mindenki mást az állandó önművelési és továbbképzési igényt kiala­kítsa a diákokban. Ezért vállaltak a tanárok a taní­tási időn túl is munkát. Az elmúlt évben 200 gyenge ta­nuló korrepetálásáról gon­doskodtak. Különös jelentősége van a kollektív, a szakköri rend­szer meghonosításának. Je­lenleg 12 szakkör működik, s jellemző, hogy ebből 4 a matematika-fizika szak­kör. Ezek különösen a mű­szaki vonalon tovább tanul­ni szándékozóknak nyújta­nak segítséget. Emellett a tantestület gondot fordít a tanulók általános és irodal­mi műveltségének a növe­lésére is. Van irodalmi szín­paduk, több mint 100 szín­házi bérletük. Itt működik a megye legnagyobb iskolai könyvtára, 30 ezer könyv áll a hallgatók rendelkezé­sére. Eddig több mint 400 szak­középiskolás végzett a nyír­egyházi Kossuthban. Belő­lük több mint 70 százalék dolgozik a szakmában vagy tanul a szakmájának meg­felelő egyetemeken, főisko­lákon. Áz elmúlt években az ország szakközépiskolái közül a nyíregyházi volt az, amelyről a legtöbben kerül­tek honvéd tiszti iskolára. Ez is bizonyítja a tantestület célszerű, eredményes oktató­nevelő munkáját. De, hogy A Gazdasági Bizottság rendelete szerint a megyei beruházási irodák 1968. ja­nuár 1-től vállalatként mű­ködnek. A tsz-beruházási Iroda már most felkészül arra, hogy a termelőszövetkeze­teknek beruházási igényeit kompletten kielégítse. Fel­készülnek az önálló terve­zésre, de arra is, hogy nemcsak nagy volumenű munkák végzését vállalják, de segítséget nyújtanak egyéb beszerzések területén is. A főmérnök erre olyan példát hozott, ha története­sen egy termelőszövetkezet tehénistállót épít, de köz­ben kombájn beszerzésén is fáradozik az iroda ez utób­binak lebonyolításában is rendelkezésére áll a tsz- nek. Tehát az ügyintézést kompletten a termelőszö­vetkezeti beruházás minden ágazatára kiterjesztik. A vállalati önállóság lehetősé­get nyújt arra, hogy aktí­van bekapcsolódjanak mélyépítői feladatok elvég­zésébe is, mint például a csinálna, mint amivel most foglalkoznia kell. Menne itt minden, akár a karikacsa­pás! Példának csak a magam esetét veszem. Mert ha tör­ténetesen én lennék a... No, mi is lennék? Mondjuk ház­mester, hogy ne vádoljanak karrierizmussal. Akkor én olyanra, de olyanra sikál­nám a lépcsőházat, hogy akár a kövön lehetne teríte­ni a vasárnapi ebédhez! Es a gyerekeket nem üldözném ki ez alagsorból, meg az ud­varból, dehogy zavarnám ki! Közibük 6llnék ipiapa- csolni, ügyelnék, hogy ne fajuljon el a játék, meg minden. Es még olyan ké­nyes helyen sem jönnék za­varba, amilyen manapság egy panasziroda. Nem hi­vatalból osztanám az igaz­ságot, de nem ám; minien panasznak személyesen jár­ez milyen eredménnyel já-, elemzően is ellenőrzik. Ez év november elején kérdő­ívekkel kereste fel az igaz­gatóság, végzett növendékeit. Amíg régebben inkább a túlzott „intelektuális”-kép- zés szemlélete uralkodott a tantestületben, most a gya­korlati, életre nevelés hat. Elsősorban a tantestület, a tanárok szemléletét kellett átalakítani ahhoz, hogy a műszaki műveltséget is egyenrangúnak fogják fel az úgynevezett humán mű­veltséggel. Mint szakközépiskola, nem rendelkezik hagyományok­kal. Itt alakítják ki közösen azokat az oktató-nevelő módszereket, amelyek ered­ményesek. Ezért jelentős munkapszichológiai és fizio­lógiai kutatásokat végzett a tantestület egyik csoportja. E munkaközösség a szakok­tatás korszerűsítésében szép sikereket ért el. Országos pályázaton harmadik díjat nyertek. A nagy múltú Kossuth gimnázium méltó a hagyo­mányokra, most is a hala­dást szolgálja. Úttörő mun­kájukat figyelemmel kísérik országosan, s az itt alkalma­zott helyes módszereket hasznosítják a többi szak- középiskolákban is. Farkas Kálmán rizstelepek rekonstrukciója, vagy öntözés feltételeinek megteremtése, de részt kí­vánnak venni a gyümölcsö­sök járulékos beruházásai­nak gyors megvalósításá­ban is. A megyei beruházási iro­da továbbra is elsősorban a mezőgazdasági üzemeknek nyújt segítséget, de tevé­kenységüket a kommunális és egyéb beruházásoknál bővítik. Részt vesznek in­tézmények beruházásának lebonyolításában, sőt az Országos Takarékpénztár megbízása alapján az örök­lakás építkezés előkészíté­sét, kivitelezését is vállal­ják. A vállalat kapacitásá­nak megfelelően más szer­vek beruházásában is rész' vesz, például idegenforgal­mi létesítmények, társashá­zak építésében. A tsz-beruházási Iroda vállalati jellege egyéb elő­nyök mellett lehetővé teszi majd, hogy az elhatározott beruházások gyorsabban, kevesebb utánjárással va­lósuljanak meg. ítélt utána, a tények fényes­ségénél ítélnék! Nálam nem feküdnének egymás hegyen- hátán az akták. Mert min­den ügynek lelke van, tes­sék elhinni! Azt kell meg­érteni, s nemcsak ilyen kis hivatalban, magasabb helyen még inkább. Magasabb hely... Bizony... Mert az sem boszorkányság. Lennék csak én... én majd tudnám! Hogy a törvény, meg az anyagellátás? Kifo­gások. Ember kell oda. Le kéne söpörni a megnyugvás pókhálóját az agytekervé- nyekről, igen! Ott van egy nagyvállalat: hol itt recseg, hol ott. Csak három napot kérnek a vezérigazgatói székben, hármat. Rend len­ne. Mert az első napon gon­doskodnék egy kitűnő he­lyettesről; a másodikon fel­venném a fizetésemet; a harmadikon pedig megkez­deném az akciót a véglege­sítésemért. Hogy azután? Hát azután is tudnám én, miként kell jól dolgozni egy pincérnek, egy házmesternek, egy tsz- elnöknek... Sz. Simon István Alighanem évszázadok óta begyakorolt képesség a fa­lusi emberek panaszkodása a városiak, kereskedők te­vékenységére. Ha például Bartha Andrást, a tiszakóró. ródi Béke Termelőszövetke­zet elnökét hallgatja az em­ber, ez jut az eszébe, ötszáz mázsa elszúllítatlan „ipari” almájuk van még, a háztá­jiban ugyanannyi. Ez az ezer mázsa alma elveszett: el nem szállítják, állattal sem tudják feletetni, a ti- szabecsi pálinkafőzőnél pe­dig akkora a sorbanállás, hogy pálinkának felfőzetni is reménytelen. A tiszaháti zöldség karrierje Megnéztük a fehérgyar­mati járás felvásárlási ada­tait, a járási tanács felvá­sárlási előadójánál. Érdekes dolgokra bukkantunk. A megye legtávolabbi járásá­ban, a fehérgyarmatiban év. ről évre csökken a burgo­nya vetésterülete. Helyette, szinte azonos arányban nö­vekszik a zöldségé. Lehet, hogy a gyarmati járás élen­jár egy új szabolcsi profil megteremtésében? Aligha­nem erről van szó. Nézzük csak adatszerűén. A járás 34 termelőszövetke­zete tavaly még 1000 holdon vállalt szerződésben burgo­nyatermelést. Idén már csak 550 holdon. Ez több mint 40 százalékos csökkenés. Az indok mindenütt ugyanaz, mint a kóródiak panaszánál. Ha a leszerződött és meg­termelt burgonya elszállítá­sáért a termelőszövetkezet­nek kell szúrkolnia. félteni A hétköznapokat mindig a kis dolgok keserítik meg. Vajon miért? Reméljük, majd válaszolnak, akiket érint e cikk. EKG Az elektrokardiográf a mai betegvizsgálat ' nélkü­lözhetetlen eszköze. Okos a gép, mely készíti, orvos ke­zeli. De vajon a szívbeteg, akit vizsgál a gép, mit érez, amikor az orvos elé ér? — Fél öttől van rendelés, már negyed hat. Nincs or­vos. Az embert megöli az idegesség. (Egy 71 éves asz- szony). — A kórházból jön a doktor úr. Akkor lesz itt, amikor ideér. Ne türelmet­lenkedjék! (Az EKG labor asszisztense). — Már egy csomó iskolás bement. En­gem már egy órája várat­nak. (Egy nyolcadik hóna­pos kismama). Az orvos késik. Teheti. Az ő jelenléti ívét nem kell blokkórán bélyegezni. Hogy a szívbeteg ideges lesz? Ügy látszik mindegy. Hogy mind­ez hol történik? A nyíregy­ház; kis SZTK-ban, minden délután. Anyacsavar Hatos anya még van, de ennél nagyobb a városban nem kapható. A vasboltból a piac mellé küldenek. A járműbolt udvarias eladója keresget, de nem talál. Hogy ez valami rendkívüli dolog lenne? Szó sincs róla. Az renben van, ha űrszondát nem lehet kapni. De vajon miért nincs Nyíregyházán a fagyástól, kétszer, három­szor átválogatni újabb és újabb kívánalmak szerint, akkor nem érdemes. Ellenben évről évre nő a szerződéses zöldséggel beül­tetett terület. Paprikára, pa­radicsomra, zöldbabra, ubor­kára szerződnek a tiszaháti szövetkezetek és a tavalyi ötszáz hold helyett idén már hat.százon termelnek szer­ződésben. A minőséggel min­dig elégedettek az átvevők, a Nyíregyházi Konzervgyártól is jó hírek érkeznek. Le­het, hogy tíz év múlva zöld­ségtermelő járás lesz a fe­hérgyarmati? Nagyon köny- nyen meglehet. Mert min­denkinek kifizetődő. És termelés helyett egyre ter­jed a zöldségkonzerv fel- használása a háziasszonyok­nál. ezt meg a kereskede­lem adatai bizonyítják. Az élelmesség iskolája Ha már a felvásárlási elő­adónál jártunk, megnéztük a fehérgyarmati járás ser­téshizlalási adatait is. Egé­szében nem rosszak. A ter­melőszövetkezetek — orszá­gos ritkaságként 1966-ban is. idén is, jövőre is — körül­belül 8400 sertésre szerződ­tek. Egyedül a háztáji szer­ződések száma csökkent le 1500 darabról 500 darabra. De ennek Is megvan az oka. A szabadpiaci árak ezen a vidéken — ahol a húsboltok hetekig zárva vannak — évek óta magasabbak a fel- vásárlási áraknál. Termé­szetes, hogy az egyéni szer­ződések száma csökken. Ér­tékesítik szabadon. Tehát hetes, nyolcas anya? Nem gyárt az ipar? Nem rendel a kereskedelem? Mi lesz itt a mechanizmus korában ?! A kismamák Az övék minden tisztele­tem. Nézem népes csoport­jukat a nyíregyházi gondo­zási körben, a Benczúr té­ren. Vannak vagy hatvanan. Ebből ül 30, áll 30. Hogy miért? Mert nincs hely, aho­vá leüljenek. Az előtér hi­deg, fagyasztó. A váró szűk, az ülőhely kevés. Néhány perc — mondják. Ki lehet bírni. A valóság ezzel szem­ben: egy kismama átlagban 3—3 és fél órát várdogál. Először beszedik a lapját, aztán vár. Két óra múlva jön az orvos. Hívják az asz- szonyokat Kit hamarabb, kit később. Az embernek az az érzése, hogy az egészség­ügynél csupa férfi dolgozik.- Aki még nem volt terhes. És nem tudja, mit jelent négy órát állni. Harisnyatartó és mások Van korszerű női haris­nyatartó. De nem a nyíregy­házi boltokban. Helyette ajánlják a nőknek a bakfis méretet. Toldják ki. Férfi Pádua ing csak 38-as és 46 méretben kapható. Kötött leányka sapka nincs. Ped;g tél már van. Apropó tél. 105-ös zománcozott kályha­cső sincs a boltokban. A gáztűzhelynél is burkolt ár­emelést tapasztal a vásárló. A melegítő henger eddig ön­tött vas volt, ma puha fém. Rövidebb élettartam — azo­nos ár. Az ember csak nem hízlalódik kevesebb disznó, sőt. De megeszik helyben, az egyre növekvő igények szerint. Egy szak­ember becslése szerint a já­rásban minden család évi húsfogyasztása megközelíti a két disznót. Egymástól lesik el a ió ötleteket. Mialatt szaporod­tak az a'magondok azeevik szövetkezet az egész meoy- nyiséget elvitte Abaujszán- tóra és eladta, kocsiról, mint a hevesiek a dinnyét. Egymás után kelnek útra a kocsik, még megyén belül is lehet almavásárt, ren­dezni, de a szomszédos TTaj- dú-Biharban és Borsodban bizonyosan, jelzik a posta nagy számú almacsomagjai. Az egyik szövetkezet Ózdon, a másik Kazincbarcikán lé­tesített elárusítóhelyet és még a fölösleges burgonyát is eladták, kórházak például százmázsás tételekben vásá­rolnak. Calvados Élelmes dolog még, hogy négv szövetkezet: a jánk- maitisi, a szamosúilaki. a kölesei és a nábrádl vállal­kozott arra. hogy jövőre 6 vásárolja fel a környék ház- táii almáját, válogatja, mi­nősíti és becsomagolva szállítja felelősséggel, men­tesítve ezzel a felvásárló ap­parátust az Idői húzó mun­kától. A szeszfőzdékre ia van egy kitűnő javaslatra szabolcsi Calvadost, ezt a világhírt érdemlő alma pá­linkát maga palackozná ezentúl a tiszabecsi és a nanyolai szövetkezeti szesz­főzde — megfelelő minő­ségben persze. iS- *4 meg-meglepődtk. Vajon ki válaszol a vevőnek erre a sok izgalmas kérdésre? Autóbuszon Nem élvezet busszal Kis- várda felé utazni Nyíregy­házáról délután 15,40 kor. A busznál tumultus. És nincs sorrend. Ha először a távol­sági utasokat vennék fel — rendben is volna. Erről vi­szont szó sincs. A kalauz ugyan próbál rendet tarta­ni, de ez nem nagyon megy. Megvannak az utastereik. De hogy valaki ezt hasz­nálná? Erről nem gondos­kodik senki. A busz megte­lik diákokkal, akik ülnek, felnőttekkel, akik állnak. Kultúrált közlekedés? Ez talán túlzás. Szén úgy — Makarenkó utcai TÜZÉP-telep? — Igen, tessék. Van szén, hogyne háromig számlá­zunk. Délután 2. Szén nincs. Mind kiszámlázták. Csak szőlőkaró és néhány tuskó, valamint sok iszap árválko­dik a telepen. — Holnap tessék megkí­sérelni. MaM jön. Remél1 ük. Mindez szerdán történt. Csütörtök. — Kérem öt mázsa szenet szeretnék. Nincs. Nem jött. Talán holnap. Csak iszap van. S ez így megy nap nap után. Telefon és személyes láto­gatás. Kérés, kunyerálás. Egy kis szénért, amihel iszapot kapcsolnak. Mondjam azt, hogy lehet­ne jobban is? Mondják ezt az illetéke­sek! Bärget Lajof Önálló vállalattá alakul a beruházási iroda As eddiginél jobban szolgálják a termelőszövetkezetek érdekeit Csak három napot kérnék ••• KÉRDÉSEK, MELYEK FELELETRE VÁRNAK Hát nem éppen hibátlanul...

Next

/
Thumbnails
Contents