Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-23 / 277. szám

no FIGYELMEZTETÉS, 17 FEGYELMI Intézkedések a balesetek csökkentésére Záhonyban A vasút veszélyes üzeni. Különösen vonatkozik ez Záhonyra, ahol az ország legnagyobb árucsere- és tranzitforgalmát bonyolít­ják le, s naponta sok ezer tonna szál lítmány cserél gazdát Az átrakó területén 1965-ben 62 baleset volt, s ebből kettő halállal végző­dött Tavaly a balesetek száma kilenccel csökkent és halálesett nem fordult elő. Ez év első kilenc hónapjá­ban 44 baleset történt, hat­tal kevesebb, mint az el­múlt év azonos időszakában. E szomorú statisztika ja­vuló tendenciája ellenére is sok még a tennivaló. Hiszen a balesetekből eredő kere­sőképtelenség, a kiesett munkanapok száma igen sok. A már említett 44 baleset miatt például 777 nap esett ki a termelésből. S ez nem csak a munkát gátolja, ha­nem erkölcsileg, anyagilag is sújtja a dolgozót és csa­ládját A munkavédelmi bizott­ság és a Záhony körzeti ál­lomások szakszervezeti bi­zottsága együttes értékelése megállapította, hogy a bal­esetek többségét az ellenőr­zések elmulasztása, a fe­gyelmezetlenségek (legtöbb­ször ittasság) és az óvó rend­szabályok lebecsülése okoz­zák. Jelentősen közre ját­szik még a balesetek oka­ként a munkaerővándor­lás, a túlzott leterhelés, a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok, a műszaki előfeltéte­lek és berendezések hiánya. Tapasztalható, hogy az át­rakó dolgozói sok esetben tehernek tekintik a munka- védelmi intézkedéseket, a védőberendezések, felszere­lések használatát. Mellőzik á mentőövek használatát, vagy a mérgező anyagok át­rakásánál hagv.iák figyelmen kívül az előírásokat. Bal­esetek fordulnak elő a szol gálati vezetés hanyagságé bői is. Például a hús átra­kásánál az átjáró hid hiá­nya miatt keletkezett sze­mélyi sérülés. Éppen ezek a hiányossá gok késztetik a szakszerve­zeti bizottságot arra, hogy az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet fordítson a balese­tek megelőzését célzó in­tézkedésekre. Jelenleg a körzet 12 műhelybizottságán belül, a 350 bizalmi mellett már 450 munkavédelmi őr tevékenykedik. Ezek első­rendű feladatként a baleseti veszélyforrások felderítését, jelzését végzik. Felvilágosító, nevelő munkájuk is nagy­ban hozzájárul a balesetek számának csökkenéséhez. A munkavédelemben je­lentős eredmény volt a biz­tonság technikai vizsgák jó előkészítése és lebonyolítása. A körzetben több, mint ezer fizikai, forgalmi és keres­kedelmi dolgozó vizsgázott sikeresen. A felkészülés idő­szakában nagy segítséget adott a dolgozóknak a szak- szolgálat is. A munkavédel­mi őrök részére háromnapos tanfolyamot szerveznek, s a tanultakról a csoportok tagjait tájékoztatják. Mindezeken kívül — ahol szükséges — adminisztratív intézkedésekkel is elősegítik a megelőzést. A munkavé­delmi előírások be nem tar­tása miatt — annak ellené­re, hogy ezek még nem okoztak balesetet — ez év­ben — 120 dolgozót részesí­tettek figyelmeztetésben, 17 dolgozó ellen pedig fegyel­mi felelősségrevonást alkal­maztak. — tá — rr Őszinte vélemények a falu helyzetéről Túristvándiban Móricz Zsi gmond azt írta: „Istvándi volt az én jellem­formáló erőm.” Az író ez erejéből táplálkozva első­sorban a jobbra érdemes embereket látta, hitte és követelte is a jobbat. Most a többre képes embert kell nézni, hiszen ma már nem a szegénység sújt a bárói birtok árnyékában. Turistvándiban nincs minden rendben. A megyé­ben^ elsőként alakítottak tsz-t, s most az utóbbi két évben háromszor választot­tak elnököt, de jelenleg hó­napok óta nincs elnökük. Az ok firtatása nem csupán érdekes, de tanulságos véle­ményeket villantott fel. A porták ugyan szé Mércse József a tsz párt­titkára, jelenleg a megbízott elnök azt mondta: — Istvándiban nem sze­gények az emberek. A por­ták tájéka nem úgy fest mint a tsz-major. Sok he­lyütt van két-három hízó­marha, sertés mindenütt Ez a mondat, az összeha­sonlítás sejteti, hogy ellen­tétben a gyarapodó község­gel, a közös gazdaság egy­helyben topog. Virágh Bálint, a község párttitkára azon a jogon, hogy tsz-tag és elnökhelyet­tes — fogalmazta szavait. — A legutóbbi elnökünk a tanácselnök volt hivata­losan három napig, aztán három hónapig nem hiva­talosan. Szerintem ennek az is az oka, hogy a tagság­nak senki se jó. Hogy a tagok minden hó­napban új elnököt szeret­nének, abban gyökeredzik, legtöbben kevés munkával szeretnének sokat keresni és ismerve a válságos helyze­tet, alkudoznak is a mun­kán. Ha valamit tenni kell a közösért kikötik, csak ennyiért vagy annyiért te­szik. A téglaszállítás díja legutóbb —- mert összedőlt egy istállójuk, a tégla ahhoz kell — így szökött 30 fo­rintra. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nemcsak a tagok okai a jelenlegi krí­zisnek. Az időjárás is meg­tette a magáét Belvíz, sok eső, majd aszály. Seres Zsigmond, admi­nisztrátor: — Ki vagyunk öregedve. 206 tagja van a tsz-nek, eb­ből csak 130, aki munkaké­pes. Hiányzóit a céiiudat Épül a bisztró a városközpontban MILYEN LESZ A TÖLGYES ÉS A JEREVÁN? Három, a város lakossága szempontjából jelentős ven­déglátói beruházás építése, élőkészítése vette kezdetét Nyíregyházán az -utóbbi he­tekben. Eléggé hosszas várakozás titán végre hozzáláttak az építők a Rákóczi utca és a Beloiannisz tér sarkán a Volt Anyák boltja helyisé­gének átalakításához, mely­nek során a megyeszékhely első, belvárosi bisztróját képezik ki. Október elején kezdődött itt a munka, s a műszaki átadás határideje 1967. december 31. Jórészt tehát az építőipari ktsz — mint kivitelező — dolgozóin múlik, hogy a tervezett idő­re lesz-e a városközpontnak végre olyan helyisége, ahol gyorsan és főleg olcsón meg lehet reggelizni, ebédelni. Központi fűtéssel látják él a leendő új bisztrót, ahol Önkiszolgáló rendszerben hi­degkonyhai készítményeket éppúgy lehet majd kapni, mint „egytálételt”, tejet, ka­kaót, citromos teát, son­kás rántottát. Mód lesz itt a helyben történő fogyasz­tásra, de arra is, hogy aki akarja, haza vihesse az ebédet, a vacsorát. Az át­alakítás, berendezés félmil­lió forintba kerül. Elkészült a beruházási programja — s a nyíregyhá­zi, valamint a miskolci ter­vező iroda már a kiviteli terven dolgozik — Nyíregy­háza két közkedvelt nyári szórakozóhelyének: a Jere­ván sörkertnek és a sóstói erdőben lévő Tölgyes-csár­dának. Mindkét kerthelyisé­get úgy korszerűsítik, hogy a jövőben télen-nyáron tud­ja majd fogadni a vendé­geket. Az új „Tölgyes” a jelen­legi hélyén épül. Folyosó köti majd össze a modem csárda két fő épületét A* egyik fő épületben a kony­hát, s á raktárakat, szociá­lis helyiségeket képezik ki, míg a másik végen nyitha­tó, üvegezett verandaszerű étterem készül. Az összekö­tő épületrészben lesz a „pincérfolyosó”, a tálaló. A tervezők figyelembe vették a most is meglévő, Nyír­bátorban gyártott óriás napellenzőt, mely a két fő épület között kialakítandó kerthelyiség egy részét fedi majd. Mindemellett közpon­ti fűtést kap a Tölgyes. Megmarad jelenlegi he­lyén a Jereván is, azzál a módosítással, hogy vendég- fogadó terét a belváros félé „fordítják”. Miskolci ter­vezők úgy oldják meg ezt a feladatot, hogy dél felöl — a szabadtéri színpad irányá­ból — nagyalakú üvegfallal zárják le a helyiséget, míg az ellentétes oldalon á je­lenlegi park felszámolása nélkül képezik ki a „sörlcer- tet”. Szándékos az idézőjel, hiszen a Jereván a jövőben nem csupán sörkert lesz: téliesítik, fűthetővé teszik új terét, teakonyhával lát­ják el, s bőséggel lehet majd itt is kapni éukrászkészít- ményeket. Mind a Tölgyes, mind pedig a Jereván re­konstrukciójának megkez­dését 1968-ra, befejezését pedig 1969 tavaszára terve­zik. (a) A termelőszövetkezet fő­könyvelője más szemszögből nézi a helyzetet. — 1370 hold szántón gaz­dálkodunk és mind ez ideig nem tudtuk kialakítani a legfőbb ágazatokat, amelyek a biztos jövedelmet adnák. Mindent termeltünk. Min­denből egy kicsit, és szinte mindenre ráfizetünk. Az állattenyésztés brigád­vezetője Neviczki Bálint: — A mi teheneinknek te­leléskor soha nem jutott széna, pelyvát, töreket et­tek, vagy rizsszalmát. így nem is lehetett kifizetődő. Nem fedné a valóságot, ha azt mondanánk, hogy nem akartak vagy nem akarnak változtatni az istvándiak helyzetükön. A járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának átszervezésével pél­dául igen sok jó szakember felszabadult. Valamennyivel beszéltek, hogy vállalják az elnökséget, de egyik sem vállalkozott. Hívtak más­honnan is elnököt, ez még függőben van. Addig is, míg ez megoldódik, újra a tsz-párttitkár szavait kell idézni: —■ Jövőre készpénzfizeté­ses rendszerre akarunk rá­térni. Nem könnyű. Leg­utóbb kibővített vezetőségi ülést tartottunk és 43-ból 23-an elfogadták ezt a ja­vaslatot. Bízunk abban, hogy mindenki megérti, ez lesz a jobb. A gazdálkodásban a főbb ágazatok kialakításában is akadnak jó eredményt ígérő elképzelések. Elsősorban az állattenyésztést kívánják fejleszteni, ehhez az alapok lerakásáról Jaros Zoltán, agrármérnök beszélt. A fia­tal mérnök rövid ideje van a gazdaságban, öt évre szer­ződött, de azt mondja, bár nem a legrózsásabb körül­mények közé került, nem bánta meg, vannak megva­lósítható elképzelései. — Gabonafélékből 50 holddal már többet vetet­tünk, mint tavaly. Nálunk a búzatermesztés kifizető. A többlet azonban takarmány­gabona. A pillangós terüle­tet is növeljük, tavaly 203 hold volt, jövőre 360 hold lesz. Ezzel teremtjük raeg az alapját, hogy fejlesszük a tehenészetet és a juhásza- tot. Csak akarni kell Épület is kell. Erről a kérdezettek szinte kivétel nélkül beszéltek. A tavaly összedőlt istállót nem szá­mítva a jelenlegi állatállo­mány elhelyezése olyan is­tállókban van, amely min­denre jó, csak korszerű ál­lattartásra nem. Jövőre egy száz férőhelyes tehénistállót szeretnének építeni, de lehe­tőségük valószínűleg csak 69-ben lesz rá. Segítség kel­lene; hogy soron kívüli elbí­rálásban részesüljenek. Az állattenyésztésen kívül sok szó esett a rizsterme­lésről. Az 50-es években erőssége volt a tsz-nek. Har­minc mázsa átlag termett, idén csak öt. Az időjáráson kívül ebben közrejátszott a telep elhanyagoltsága is. Már hozzáláttak a rizstelep felújításához. Nagy a nekibúzdulás. Eredménye is van. — Idén megtörtént a tsz fennállásában először az, — mondta az elnökhelyet­tes — hogy határidőre elvé­geztük és végeztünk az őszi mélyszántással. Igaz, hogy gépállomási gépeket is igénybe vettünk. Turistvándiban a szegény­ség már nem sújt, a Kende bárói birtok árnyékában. Más köti a többre képes em­berek kezét. Lehet változ­tatni rajta és kell is, mert ha a tsz-major úgy fest majd, mint a porták tájéka, az nem szegényíti, hanem gazdagítja. S. E. Lelkes szurkoló vagyok, • minthogy baráti szálak fűznek Boci Gézához, ked­venc csapatom ügyintézőjé­hez, amikor tegnap megpil­lantottam őt, beráncigáltam a legközelebbi presszóba és mellének szegeztem a kér­dést: — Kiesünk? Nem esünk ki? , Megnyugtatóan veregetett hátba. — Ne ijedezz, öregem. Talán megkapaszkodunk. — Ez nem választ — mondtam ingerülten. — A helyzet válságos. Iám pro- ximus ardet Ucalegon! — Ma nagyon müveit vagy! — nézett rám elisme­rően Géza. — Ez latinul van, ugye? Mit jelent? — Azt jelenti, hogy tárt karokkal vár mindkét az NB 11. Tudod, hogy a bent- maradáshoz legalább négy pontot kell szereznünk, há­rom meccsen! Mi a konkrét tervetek ezzel kapcsolatban? Több edzés lesz? Nyurga visszaáll a csatársor köze­pébe1 Kiskovács lesz a tép­B U N D regető? Az alvajáró Ken- deffy helyére találtatok vég­re megfelelő balszélsőt? Ki fogja majd le Blaskócit, a Zétéká gólzsákját? Es hogyan törjük fel a mi krímii társulatunkkal a Lendület betonvédelmét? Es mi a taktika a Hullámvas­utasok ellen? Magas labdák? Helycserés támadások? 'Szólj már valamit! Boci óvatosan körülnézett, kis pepita noteszt húzott elő a zsebéből, belelapozott. — Na, ide figyelj, pupák! A Zétékával úgy bundáztuk meg, hogy döntetlenül vég­zünk, méghozzá egy-egy lesz az eredmény. Ez nekik még megfelelő a gólarányukhoz a harmadik helyre, viszon­zásképpen majd a tavaszi fordttlóban saját pályán nyolc kettőre győznek elle­nünk, ebből ötöt Csinosak lő, akiből jövőre gólkirályt szeretnének csinálni. Ráadá­sul most vasárnap le kell rúgnunk Czudar Kettőt, ezt a háládatlan gyermeket, aki saját nevelésük, tőlük ment át a dobozgyáriakhoz, a múlt szerdán mégis négy dugót rámolt be a Zétéká kapujába. Ez idáig egy pont, ugyebár? Izgatottan bólintottam. — A Lendülettel az a bunda — folytatta Géza, —, hogy ők már amúgysem ke­rülhetik el a kiesést, tehát három-null lesz az eredmény a javunkra, ebből kettőt szabadrúgásból érünk el, hogy ne legyen feltűnő. Vi­gaszdíjként tizenhárom pár rámán varrott kisipari bor- júbox félcipőt kap a Len­dület, kettőt lúdtalpbetéttel, az elnök és a fegyelmi re­ferens részére. Három pon­tot már kiharcoltunk, igaz? — De ki ám! — suttogtam lelkesen. — A negyedikért még na­gyon meg kell küzdenünk — folytatta Boci Géza. — A kilátások itt is biztatóak, de egy komoly erkölcsi akadály tornyosul előttünk. A hul­lámvasutasok ugyanis bele­mentek a gól nélküli döntet­lenbe egy kétmázsás hízóért és ha átpasszoljuk nekik a vogéz túrát jövőre. Viszont ahhoz is ragaszkodnak, hogy a mi Kiskovácsunk vezesse oltár elé Varkócs Beátát, az edzőjük lányát. Harmadik éve járnak együtt a fiatalok, két aranyos gyerekük is van már, az ügy kezd kínos lenni, de Kiskovács vonako­dik, mert már nős. Egyelő­re hiába agitáljuk, hogy legalább három bajnoki fordulóra váljon el és a szünetben vegye el Beátái, még kéreti magát. — Micsoda csibész! — ki­áltottam felháborodva. — Fogalma sincs a sportszerű- ségröU Kürti András MEGJEGYZÉS Kicsire nem nézünk? Néhány termelőszövetke­zet idén először cukorrépá­ját kombájnnal takarítja be. Általános vélemény, hogy a kombájn jó, gyorsítja a munkát, munkaerőt takarí­tanak meg, a kombájnolás után a cukorrépa fej és le­vél silózása nagyobb mér­tékű lehet, tisztábban törté­nik. A vásárosnaményi Vö­rös Csillag Tei.m.loszövet- kezetben ezzel kapcsolatban például ilyen a végered­mény: 85 holdról átlag 215 mázsás termést takarítottak be. Naponta a kombájn . :.s- sal 60 ember munkáját ta­karították meg és több mint tízezer mázsa répafejet, le­velet silózhattak be, jóval többet, mint bármelyik év­ben. Az új mezőgazdasági gép­egység fogadtatása és elis­merése teljes értékű lenne, ha nem járulna hozzá egy igen nagy bosszúság. Az ér- fékes kombájn szinte legol­csóbb alkatrésze a répaki­szedő rázólánca bizonyos teljesítmény után törik. Ezt a külföldi gyártó cég is tud­ja, épp ezért egy-egy kom­bájnhoz több garnitúrát terveztek. A több garnitúra azonban nem érkezett a iss­ekhez a gépekkel együtt és hiába volt a levelezés, tele­fonálás, az AGROTRöSZT ígéretének ellenére nem szállította a rázóláncokat. A naményi tsz-ben próbál­tak hegesztéssel segíteni a bajon, de a lánc speciális anyag, a hegesztés nem se­gít, azonnal eltörik. A répakiszedő rázólánca összértékben talán a száz forintot sem éri el. Ez az aránylag csekély összegű alkatrész viszont értékének időközönként 20—30-szo- rosát okozza kárként. A kombájnt ugyanis négy erő­gép szolgálja ki, valamint az emberek. Ha rázólánc­törés miatt a kombájn le­áll, az emberek és gépek kénytelenek tétlenkedni. A külföldről behozott gé­peknél nem első eset az ilyen alkatrészprobléma. Jövőre az említett kombáj­nokból a jelenleginek sok­szorosa kerül a közös gaz­daságokba. E tény az, amelynek alapján jogos a kérés: ne csak gépekről gondoskodjanak, hanem az üzembiztonságról is! Seres Ernő Jövőre több tsz-épífőbrigád alakul Istállók, tárolóhélyek és egyéb gazdasági épületek elkészítésében több, mint 120 millió forint értékű munkát végzett el a megye termelőszövetkezeteiben a hét tsz-közi építőipari vál­lalkozás. Tevékenyen dol­gozott a 45 tsz építőbrigád is. Munkájuk értéke mint­egy 50 millió forint. Foko­zódó létjogosultságuk révén az építőbrigádok száma jö­vőre jelentősen emelkedni fog. Gyorsifod ütemben épül a kisvárdai villamos alállomás Gyorsított ütemben foly­tatják a Nyíregyháza—Zá­hony vasútvonal villamosí­tás egyik fontos objektumá­nak, a kisvárdai villamos alállomásnak az építését az EVM Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dol­gozói. Az építők már az első szint födéméit készítik. A fontos, kiemelt beruházáson az építők még a hidegebb idő beálltával olyan készült­ségi fokot akarnak elérni, hogy a két kubikos és a szakmunkásokból és segéd­munkásokból ál'ó 14 tagú komplexbrigád télen is dol­gozhasson. Ha mindenki megérti

Next

/
Thumbnails
Contents