Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
no FIGYELMEZTETÉS, 17 FEGYELMI Intézkedések a balesetek csökkentésére Záhonyban A vasút veszélyes üzeni. Különösen vonatkozik ez Záhonyra, ahol az ország legnagyobb árucsere- és tranzitforgalmát bonyolítják le, s naponta sok ezer tonna szál lítmány cserél gazdát Az átrakó területén 1965-ben 62 baleset volt, s ebből kettő halállal végződött Tavaly a balesetek száma kilenccel csökkent és halálesett nem fordult elő. Ez év első kilenc hónapjában 44 baleset történt, hattal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. E szomorú statisztika javuló tendenciája ellenére is sok még a tennivaló. Hiszen a balesetekből eredő keresőképtelenség, a kiesett munkanapok száma igen sok. A már említett 44 baleset miatt például 777 nap esett ki a termelésből. S ez nem csak a munkát gátolja, hanem erkölcsileg, anyagilag is sújtja a dolgozót és családját A munkavédelmi bizottság és a Záhony körzeti állomások szakszervezeti bizottsága együttes értékelése megállapította, hogy a balesetek többségét az ellenőrzések elmulasztása, a fegyelmezetlenségek (legtöbbször ittasság) és az óvó rendszabályok lebecsülése okozzák. Jelentősen közre játszik még a balesetek okaként a munkaerővándorlás, a túlzott leterhelés, a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a műszaki előfeltételek és berendezések hiánya. Tapasztalható, hogy az átrakó dolgozói sok esetben tehernek tekintik a munka- védelmi intézkedéseket, a védőberendezések, felszerelések használatát. Mellőzik á mentőövek használatát, vagy a mérgező anyagok átrakásánál hagv.iák figyelmen kívül az előírásokat. Balesetek fordulnak elő a szol gálati vezetés hanyagságé bői is. Például a hús átrakásánál az átjáró hid hiánya miatt keletkezett személyi sérülés. Éppen ezek a hiányossá gok késztetik a szakszervezeti bizottságot arra, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítson a balesetek megelőzését célzó intézkedésekre. Jelenleg a körzet 12 műhelybizottságán belül, a 350 bizalmi mellett már 450 munkavédelmi őr tevékenykedik. Ezek elsőrendű feladatként a baleseti veszélyforrások felderítését, jelzését végzik. Felvilágosító, nevelő munkájuk is nagyban hozzájárul a balesetek számának csökkenéséhez. A munkavédelemben jelentős eredmény volt a biztonság technikai vizsgák jó előkészítése és lebonyolítása. A körzetben több, mint ezer fizikai, forgalmi és kereskedelmi dolgozó vizsgázott sikeresen. A felkészülés időszakában nagy segítséget adott a dolgozóknak a szak- szolgálat is. A munkavédelmi őrök részére háromnapos tanfolyamot szerveznek, s a tanultakról a csoportok tagjait tájékoztatják. Mindezeken kívül — ahol szükséges — adminisztratív intézkedésekkel is elősegítik a megelőzést. A munkavédelmi előírások be nem tartása miatt — annak ellenére, hogy ezek még nem okoztak balesetet — ez évben — 120 dolgozót részesítettek figyelmeztetésben, 17 dolgozó ellen pedig fegyelmi felelősségrevonást alkalmaztak. — tá — rr Őszinte vélemények a falu helyzetéről Túristvándiban Móricz Zsi gmond azt írta: „Istvándi volt az én jellemformáló erőm.” Az író ez erejéből táplálkozva elsősorban a jobbra érdemes embereket látta, hitte és követelte is a jobbat. Most a többre képes embert kell nézni, hiszen ma már nem a szegénység sújt a bárói birtok árnyékában. Turistvándiban nincs minden rendben. A megyében^ elsőként alakítottak tsz-t, s most az utóbbi két évben háromszor választottak elnököt, de jelenleg hónapok óta nincs elnökük. Az ok firtatása nem csupán érdekes, de tanulságos véleményeket villantott fel. A porták ugyan szé Mércse József a tsz párttitkára, jelenleg a megbízott elnök azt mondta: — Istvándiban nem szegények az emberek. A porták tájéka nem úgy fest mint a tsz-major. Sok helyütt van két-három hízómarha, sertés mindenütt Ez a mondat, az összehasonlítás sejteti, hogy ellentétben a gyarapodó községgel, a közös gazdaság egyhelyben topog. Virágh Bálint, a község párttitkára azon a jogon, hogy tsz-tag és elnökhelyettes — fogalmazta szavait. — A legutóbbi elnökünk a tanácselnök volt hivatalosan három napig, aztán három hónapig nem hivatalosan. Szerintem ennek az is az oka, hogy a tagságnak senki se jó. Hogy a tagok minden hónapban új elnököt szeretnének, abban gyökeredzik, legtöbben kevés munkával szeretnének sokat keresni és ismerve a válságos helyzetet, alkudoznak is a munkán. Ha valamit tenni kell a közösért kikötik, csak ennyiért vagy annyiért teszik. A téglaszállítás díja legutóbb —- mert összedőlt egy istállójuk, a tégla ahhoz kell — így szökött 30 forintra. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nemcsak a tagok okai a jelenlegi krízisnek. Az időjárás is megtette a magáét Belvíz, sok eső, majd aszály. Seres Zsigmond, adminisztrátor: — Ki vagyunk öregedve. 206 tagja van a tsz-nek, ebből csak 130, aki munkaképes. Hiányzóit a céiiudat Épül a bisztró a városközpontban MILYEN LESZ A TÖLGYES ÉS A JEREVÁN? Három, a város lakossága szempontjából jelentős vendéglátói beruházás építése, élőkészítése vette kezdetét Nyíregyházán az -utóbbi hetekben. Eléggé hosszas várakozás titán végre hozzáláttak az építők a Rákóczi utca és a Beloiannisz tér sarkán a Volt Anyák boltja helyiségének átalakításához, melynek során a megyeszékhely első, belvárosi bisztróját képezik ki. Október elején kezdődött itt a munka, s a műszaki átadás határideje 1967. december 31. Jórészt tehát az építőipari ktsz — mint kivitelező — dolgozóin múlik, hogy a tervezett időre lesz-e a városközpontnak végre olyan helyisége, ahol gyorsan és főleg olcsón meg lehet reggelizni, ebédelni. Központi fűtéssel látják él a leendő új bisztrót, ahol Önkiszolgáló rendszerben hidegkonyhai készítményeket éppúgy lehet majd kapni, mint „egytálételt”, tejet, kakaót, citromos teát, sonkás rántottát. Mód lesz itt a helyben történő fogyasztásra, de arra is, hogy aki akarja, haza vihesse az ebédet, a vacsorát. Az átalakítás, berendezés félmillió forintba kerül. Elkészült a beruházási programja — s a nyíregyházi, valamint a miskolci tervező iroda már a kiviteli terven dolgozik — Nyíregyháza két közkedvelt nyári szórakozóhelyének: a Jereván sörkertnek és a sóstói erdőben lévő Tölgyes-csárdának. Mindkét kerthelyiséget úgy korszerűsítik, hogy a jövőben télen-nyáron tudja majd fogadni a vendégeket. Az új „Tölgyes” a jelenlegi hélyén épül. Folyosó köti majd össze a modem csárda két fő épületét A* egyik fő épületben a konyhát, s á raktárakat, szociális helyiségeket képezik ki, míg a másik végen nyitható, üvegezett verandaszerű étterem készül. Az összekötő épületrészben lesz a „pincérfolyosó”, a tálaló. A tervezők figyelembe vették a most is meglévő, Nyírbátorban gyártott óriás napellenzőt, mely a két fő épület között kialakítandó kerthelyiség egy részét fedi majd. Mindemellett központi fűtést kap a Tölgyes. Megmarad jelenlegi helyén a Jereván is, azzál a módosítással, hogy vendég- fogadó terét a belváros félé „fordítják”. Miskolci tervezők úgy oldják meg ezt a feladatot, hogy dél felöl — a szabadtéri színpad irányából — nagyalakú üvegfallal zárják le a helyiséget, míg az ellentétes oldalon á jelenlegi park felszámolása nélkül képezik ki a „sörlcer- tet”. Szándékos az idézőjel, hiszen a Jereván a jövőben nem csupán sörkert lesz: téliesítik, fűthetővé teszik új terét, teakonyhával látják el, s bőséggel lehet majd itt is kapni éukrászkészít- ményeket. Mind a Tölgyes, mind pedig a Jereván rekonstrukciójának megkezdését 1968-ra, befejezését pedig 1969 tavaszára tervezik. (a) A termelőszövetkezet főkönyvelője más szemszögből nézi a helyzetet. — 1370 hold szántón gazdálkodunk és mind ez ideig nem tudtuk kialakítani a legfőbb ágazatokat, amelyek a biztos jövedelmet adnák. Mindent termeltünk. Mindenből egy kicsit, és szinte mindenre ráfizetünk. Az állattenyésztés brigádvezetője Neviczki Bálint: — A mi teheneinknek teleléskor soha nem jutott széna, pelyvát, töreket ettek, vagy rizsszalmát. így nem is lehetett kifizetődő. Nem fedné a valóságot, ha azt mondanánk, hogy nem akartak vagy nem akarnak változtatni az istvándiak helyzetükön. A járási tanács mezőgazdasági osztályának átszervezésével például igen sok jó szakember felszabadult. Valamennyivel beszéltek, hogy vállalják az elnökséget, de egyik sem vállalkozott. Hívtak máshonnan is elnököt, ez még függőben van. Addig is, míg ez megoldódik, újra a tsz-párttitkár szavait kell idézni: —■ Jövőre készpénzfizetéses rendszerre akarunk rátérni. Nem könnyű. Legutóbb kibővített vezetőségi ülést tartottunk és 43-ból 23-an elfogadták ezt a javaslatot. Bízunk abban, hogy mindenki megérti, ez lesz a jobb. A gazdálkodásban a főbb ágazatok kialakításában is akadnak jó eredményt ígérő elképzelések. Elsősorban az állattenyésztést kívánják fejleszteni, ehhez az alapok lerakásáról Jaros Zoltán, agrármérnök beszélt. A fiatal mérnök rövid ideje van a gazdaságban, öt évre szerződött, de azt mondja, bár nem a legrózsásabb körülmények közé került, nem bánta meg, vannak megvalósítható elképzelései. — Gabonafélékből 50 holddal már többet vetettünk, mint tavaly. Nálunk a búzatermesztés kifizető. A többlet azonban takarmánygabona. A pillangós területet is növeljük, tavaly 203 hold volt, jövőre 360 hold lesz. Ezzel teremtjük raeg az alapját, hogy fejlesszük a tehenészetet és a juhásza- tot. Csak akarni kell Épület is kell. Erről a kérdezettek szinte kivétel nélkül beszéltek. A tavaly összedőlt istállót nem számítva a jelenlegi állatállomány elhelyezése olyan istállókban van, amely mindenre jó, csak korszerű állattartásra nem. Jövőre egy száz férőhelyes tehénistállót szeretnének építeni, de lehetőségük valószínűleg csak 69-ben lesz rá. Segítség kellene; hogy soron kívüli elbírálásban részesüljenek. Az állattenyésztésen kívül sok szó esett a rizstermelésről. Az 50-es években erőssége volt a tsz-nek. Harminc mázsa átlag termett, idén csak öt. Az időjáráson kívül ebben közrejátszott a telep elhanyagoltsága is. Már hozzáláttak a rizstelep felújításához. Nagy a nekibúzdulás. Eredménye is van. — Idén megtörtént a tsz fennállásában először az, — mondta az elnökhelyettes — hogy határidőre elvégeztük és végeztünk az őszi mélyszántással. Igaz, hogy gépállomási gépeket is igénybe vettünk. Turistvándiban a szegénység már nem sújt, a Kende bárói birtok árnyékában. Más köti a többre képes emberek kezét. Lehet változtatni rajta és kell is, mert ha a tsz-major úgy fest majd, mint a porták tájéka, az nem szegényíti, hanem gazdagítja. S. E. Lelkes szurkoló vagyok, • minthogy baráti szálak fűznek Boci Gézához, kedvenc csapatom ügyintézőjéhez, amikor tegnap megpillantottam őt, beráncigáltam a legközelebbi presszóba és mellének szegeztem a kérdést: — Kiesünk? Nem esünk ki? , Megnyugtatóan veregetett hátba. — Ne ijedezz, öregem. Talán megkapaszkodunk. — Ez nem választ — mondtam ingerülten. — A helyzet válságos. Iám pro- ximus ardet Ucalegon! — Ma nagyon müveit vagy! — nézett rám elismerően Géza. — Ez latinul van, ugye? Mit jelent? — Azt jelenti, hogy tárt karokkal vár mindkét az NB 11. Tudod, hogy a bent- maradáshoz legalább négy pontot kell szereznünk, három meccsen! Mi a konkrét tervetek ezzel kapcsolatban? Több edzés lesz? Nyurga visszaáll a csatársor közepébe1 Kiskovács lesz a tépB U N D regető? Az alvajáró Ken- deffy helyére találtatok végre megfelelő balszélsőt? Ki fogja majd le Blaskócit, a Zétéká gólzsákját? Es hogyan törjük fel a mi krímii társulatunkkal a Lendület betonvédelmét? Es mi a taktika a Hullámvasutasok ellen? Magas labdák? Helycserés támadások? 'Szólj már valamit! Boci óvatosan körülnézett, kis pepita noteszt húzott elő a zsebéből, belelapozott. — Na, ide figyelj, pupák! A Zétékával úgy bundáztuk meg, hogy döntetlenül végzünk, méghozzá egy-egy lesz az eredmény. Ez nekik még megfelelő a gólarányukhoz a harmadik helyre, viszonzásképpen majd a tavaszi fordttlóban saját pályán nyolc kettőre győznek ellenünk, ebből ötöt Csinosak lő, akiből jövőre gólkirályt szeretnének csinálni. Ráadásul most vasárnap le kell rúgnunk Czudar Kettőt, ezt a háládatlan gyermeket, aki saját nevelésük, tőlük ment át a dobozgyáriakhoz, a múlt szerdán mégis négy dugót rámolt be a Zétéká kapujába. Ez idáig egy pont, ugyebár? Izgatottan bólintottam. — A Lendülettel az a bunda — folytatta Géza, —, hogy ők már amúgysem kerülhetik el a kiesést, tehát három-null lesz az eredmény a javunkra, ebből kettőt szabadrúgásból érünk el, hogy ne legyen feltűnő. Vigaszdíjként tizenhárom pár rámán varrott kisipari bor- júbox félcipőt kap a Lendület, kettőt lúdtalpbetéttel, az elnök és a fegyelmi referens részére. Három pontot már kiharcoltunk, igaz? — De ki ám! — suttogtam lelkesen. — A negyedikért még nagyon meg kell küzdenünk — folytatta Boci Géza. — A kilátások itt is biztatóak, de egy komoly erkölcsi akadály tornyosul előttünk. A hullámvasutasok ugyanis belementek a gól nélküli döntetlenbe egy kétmázsás hízóért és ha átpasszoljuk nekik a vogéz túrát jövőre. Viszont ahhoz is ragaszkodnak, hogy a mi Kiskovácsunk vezesse oltár elé Varkócs Beátát, az edzőjük lányát. Harmadik éve járnak együtt a fiatalok, két aranyos gyerekük is van már, az ügy kezd kínos lenni, de Kiskovács vonakodik, mert már nős. Egyelőre hiába agitáljuk, hogy legalább három bajnoki fordulóra váljon el és a szünetben vegye el Beátái, még kéreti magát. — Micsoda csibész! — kiáltottam felháborodva. — Fogalma sincs a sportszerű- ségröU Kürti András MEGJEGYZÉS Kicsire nem nézünk? Néhány termelőszövetkezet idén először cukorrépáját kombájnnal takarítja be. Általános vélemény, hogy a kombájn jó, gyorsítja a munkát, munkaerőt takarítanak meg, a kombájnolás után a cukorrépa fej és levél silózása nagyobb mértékű lehet, tisztábban történik. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tei.m.loszövet- kezetben ezzel kapcsolatban például ilyen a végeredmény: 85 holdról átlag 215 mázsás termést takarítottak be. Naponta a kombájn . :.s- sal 60 ember munkáját takarították meg és több mint tízezer mázsa répafejet, levelet silózhattak be, jóval többet, mint bármelyik évben. Az új mezőgazdasági gépegység fogadtatása és elismerése teljes értékű lenne, ha nem járulna hozzá egy igen nagy bosszúság. Az ér- fékes kombájn szinte legolcsóbb alkatrésze a répakiszedő rázólánca bizonyos teljesítmény után törik. Ezt a külföldi gyártó cég is tudja, épp ezért egy-egy kombájnhoz több garnitúrát terveztek. A több garnitúra azonban nem érkezett a issekhez a gépekkel együtt és hiába volt a levelezés, telefonálás, az AGROTRöSZT ígéretének ellenére nem szállította a rázóláncokat. A naményi tsz-ben próbáltak hegesztéssel segíteni a bajon, de a lánc speciális anyag, a hegesztés nem segít, azonnal eltörik. A répakiszedő rázólánca összértékben talán a száz forintot sem éri el. Ez az aránylag csekély összegű alkatrész viszont értékének időközönként 20—30-szo- rosát okozza kárként. A kombájnt ugyanis négy erőgép szolgálja ki, valamint az emberek. Ha rázólánctörés miatt a kombájn leáll, az emberek és gépek kénytelenek tétlenkedni. A külföldről behozott gépeknél nem első eset az ilyen alkatrészprobléma. Jövőre az említett kombájnokból a jelenleginek sokszorosa kerül a közös gazdaságokba. E tény az, amelynek alapján jogos a kérés: ne csak gépekről gondoskodjanak, hanem az üzembiztonságról is! Seres Ernő Jövőre több tsz-épífőbrigád alakul Istállók, tárolóhélyek és egyéb gazdasági épületek elkészítésében több, mint 120 millió forint értékű munkát végzett el a megye termelőszövetkezeteiben a hét tsz-közi építőipari vállalkozás. Tevékenyen dolgozott a 45 tsz építőbrigád is. Munkájuk értéke mintegy 50 millió forint. Fokozódó létjogosultságuk révén az építőbrigádok száma jövőre jelentősen emelkedni fog. Gyorsifod ütemben épül a kisvárdai villamos alállomás Gyorsított ütemben folytatják a Nyíregyháza—Záhony vasútvonal villamosítás egyik fontos objektumának, a kisvárdai villamos alállomásnak az építését az EVM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Az építők már az első szint födéméit készítik. A fontos, kiemelt beruházáson az építők még a hidegebb idő beálltával olyan készültségi fokot akarnak elérni, hogy a két kubikos és a szakmunkásokból és segédmunkásokból ál'ó 14 tagú komplexbrigád télen is dolgozhasson. Ha mindenki megérti
