Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

Többet követel a vállalatszerű gazdálkodás Tsz-ekben végzett vizsgálatok tapasztalatai A nagy magyar zeneszerző 85. születésnapjára Kodály Zoltán emlékérmék aranyból és ezüstből Arany ezerforintos: több mint nyolc dekát nyom. Az új gazdaságirányítási rendszerben a termelőszö­vetkezetek megegyezően az iparvállalatokkal gazdálko­dásukban nagyobb önállósá­got kapnak, s a vállalatsze­rű működésre térnek át. En#ek egyik alapfeltétele, hogy pénz-, hitel- és kész­letgazdálkodásuk a követel­ményeknek megfelelő le­gyen. Csakis akkor tudnak tervszerűen, minden vonat­kozásban körültekintően gazdálkodni, ha a pénzkifize­tésekről, a bevételekről, a kapacitásokról, a készletek­ről és ezeknek felhasználá­sáról pontos adatokkal ren­delkeznek. A Megyei Népi Ellenőrző Bizottság rendszeresen vé­gez vizsgálatot a tsz-ek pénz-, hitel- és készletgaz­dálkodásáról. A legutóbb lefolytatott vizsgálat bár általánosítva az ef>r évvel korábbi állapot javulását mutatja, mégis megállapítja, hogy egyes termelőszövetkezeteknél a pénzügyi és okmányfegyel­met továbbra sem tartják be, a bizonylatolások hiá­nyosak. A pusztadobosi Bé­ke Termelőszövetkezet a vizsgálat ideje alatt például nem könyvelte el naponta a be- és kifizetéseket, a nyír­téti Rákóczi Termelőszövet­kezetnél 983 forint készpénz fizetés okmányát nem Íratták alá, a ramocsaházi Rákóczi Tsz viszont úgy fizetett ki 12 ezer 900 forintot, hogy az fmsz az áruhoz számlát nem csatolt. A termelőszö­vetkezetek általában a meg­engedettnél nagyobb pénz­összegeket tartanak házi­kasszájukban. A készletgazdálkodással, a közös vagyonvédelemmel kapcsolatos legutóbbi vizs­gálat elgondolkodtató része, hogy a termelőszövetkezetek állóeszközeiket elhanyagol­ják, vagy nem a rendelteté­süknek megfelelően hasz­nosítják. A nagykállói járás vizsgált termelőszövetkeze­teinél az épületek elhanya­goltak, a gépek tárolása nem megfelelő, ezért az előírtnál is nagyobb az ér­tékcsökkenés. A gazdasági épületeket nem mindenütt használják ki. A pátrohai Zöld Mező Tsz például hat­van holdra elegendő do­hánypajtával rendelkezik, s csupán 30 holdon termelt dohányt, ugyanitt a 250 fé­rőhelyes süidőszálláson 138 darab süldőt tartottak. Nem hasznosítja 250 férőhelyes süldőszállását a rétközbe- rencsi Egyakart Tsz sem, sőt 100 férőhelyes nővén- dékmarha-istállójában álta­lában 40—50 szarvasmarhát tart. A kihasználatlanság ellentéte a túlzás. A mán- doki Kossuth Termelőszö­vetkezet 100 férőhelyes te­hénistállójában 117 szarvas- marhát zsúfolt össze, smég lovakat is. A termelőszövetkezetek­nek ahhoz, hogy gazdálko­dásuk megszilárduljon, el­sősorban pénzügyi, és kész­letgazdálkodásukon kell vál­toztatni. Ezt a vállalatszerű gazdálkodás feltételezi. Seres Ernő be, s a gép, amit műnké­be állítottak egy kiselejte­zett masina volt, ezer fo­rintért vásárolták. A felújí­tott régi gép két ember kezelésével naponta két- háromezer méter kerítés­drótot fon. A Vörös Csillag Tsz az alig másfél hónapja dolgozó üzemből két tsz-nek már több mint hét kilomé­ter kerítésdrótot szállított és december 15-ig az újfe­hértói tszcs-knek hét kilo­méter fonatot szállít. Az eredeti, régi drótfonógép mellé most egy újat állíta­nak be, amit házilag készí­tettek. Az új gép a kemé­nyebb acéldrót fonására is alkalmas. Pár ezer forint építőanyag­ra, ezer forint egy ócska gépre és pár ezer forint munkabérre — ez volt a kiadás, viszont az üzem ez év végéig több mint ne­gyedmillió forint értéket termel. <S. E.) 1788-ban csodálatos beszé­lőgépet készített Kempelen Farkas, századának egyik legzseniálisabb feltalálója. A gép az ember beszélő szerveit utánozta. A hango­kat lényegileg egy nyílásból, illetve különböző segédnyí­lásokból lehetett részint a fúvóshangszerekre emlé­keztető billentyűzettel, ré­szint szabad kézzel kicsalni. A fuj tatót, amely a levegő­áramlást biztosította, könyö­kével nyomogatta az „elő­adóművész.” Kempelen 15 évi gyakor­lás után mutatta be a nagy- közönség előtt, hogyan be­szél gépe angolul, franciául és magyarul. Németül ke­vésbé ment a lecke, mert a beszédet ezen a nyelven a hangösszetételek gyors egy­másutánja megnehezítette. Valószínű, hogy a gépből annak idején két-három pél­Nemrégiben elhunyt vi­lághírű zeneszerzőnk, Ko­dály Zoltán születésének 85. évfordulójára — pénzügymi­niszteri rendelet alapján — 500 és 1000 forintos arany-, valamint 25, 50, 100 forintos ezüst jubileumi emlékérmet bocsátanak ki. A hír csak néhány napja látott napvilágot a Magyar Közlönyben, s máris az érdeklődők százai ostromol, ják a Magyar Nemzeti Bank illetékes osztályát: mikor jelenik meg az új jubileumi emlékérem a pénzforgalomban? A rende­letnek ugyanis van egy mondata, amely szerint a Kodály emlékérmék pénz­nek, tehát fizetőeszköznek minősülnek. — Az érméket már nyom­ják az Állami Pénzverdé­ben és a napokban kerülnek forgalomba — hangzik a válasz. — Általában kétféle emlékérmét ismerünk: az egyik csupán emlékérem (ilyen volt a Bartók tisztele­tére kibocsátott érme,) a másik — művészi értéke mellett fizetőeszköz is egy­ben. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a Kodály-jubileu- mi érmek is. Az, aki szeren­csés birtokosa lesz valame­lyik emlékérmének: akár vásárolhat is vele. Hány darab Kodály em­lékérme készül? Aranyból (900 ezrelékes finomságú): ezer darab 500 forintos és ötszáz 1000 fo­rintos címletet vernek. Sú­lyuk tekintélyes: az 1000 fo­rintos ötven milliméteres át. mérőjű érme, 84,104 gram­mot nyom, az 500 forintos negyven milliméter átmérő­jű emlékérem pedig ponto­san a felét. A 25 forintos ezüstérméből dány készült. Állítólag leg­utóbb előkerült valahol az egyik, s azt a hírek szerint most Bécsben őrzik. A töb­bi biztosan elpusztult. Most pedig, 179 év eltel­tével egy francia kutató, Jean-Sylvain Lienard elké­szítette a Kempelen-féle be­szélőgép mását. Műve, ame­lyet a legutóbb Budapesten tartott akusztikai kongresz- szuson is bemutatott, annál is „izgalmasabb” alkotás, mert készítője nem is látta az állítólagos bécsi példányt, kizárólag a Kempelen által 1791-ben írt „dokumentáció” alapján dolgozott. Gépét itt Budapesten meg is szólaltat, ta, természetesen franciául, s amint hallgatói megállapít­hatták. a meglehetősen gyer- mekies hangú gép — stíl­szerűen — éppen a gyermeki nyelv leggyakoribb szavait ejtette ki a legtisztábban. tizenötezer darab, az 50 fo­rintos címletű emlékpénzből szintén tizenötezer darab készül, a 100 forintos ezüst Kodály-emlékéremből pe­dig tízezer darabot vernek. Az emlékérme tervezésére az idei nyáron pályázatot hirdettek. Az Iparművészeti Tanács és az Állami Pénz­verde képviselőiből alakult zsűri a beküldött munkák közül Kiss Nagy András szobrászművész érmeter­vét fogadta el. Valamennyi címlet azonos: az érmék első lapján Kodály Zoltán jellegzetes arcképe lát­ható, körülötte Kodály Zol­tán 1882—1967 felirattal. A hátlapon” Magyar Népköz- társaság” köriratban egy páva áll — a zeneköltő Szabolcs-Szatmár megye az utóbbi években jelentő­sen előrehaladt, hogy a gazdasági fejlődéssel együtt a szociális körülményekben is elérje az ország más me­gyéit. Az utóbbi négy év során a szabolcsi dolgozók szociális, megélhetési hely­zetére jellemző, hogy 13 ezer új lakás épült, évente átla­gosan 2700, így 48 ezren köl­tözhettek új, egészséges ott­honba. A megye egyik égető problémája volt hosszú idő óta az egészséges ivóvízellá­tás. A megyeszékhely 51 millió forintos befektetéssel bővíti a város víztermelő te­lepét, lényegesen megjavul a Bujtos, a Ságvári és a Guszev-lakótelep vízellátása. A megyében 1963—70 kö­zött 164,5 millió forintot költöttek a községek, s még költenek a következőkben vízművek építésére, összesen 34 nagy községben oldják meg ezt a fontos szociális, társadalompolitikai problé­mát. Számos községben épültek strandok és tisztasági für­dők, öltözők, Nyíregyházán a következő években készül el a 12 milliós beruházást igénylő városi tisztasági fürdő. Üzemorvosi rendelőt, étkezdét, konyhát kapott eb­ben az évben az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregy­sége. Fürdőt, öltözőt, ebédlőt Gyakorlattal rendelkező műszaki rajzolót felveszünk. Jelentkezés: Konzervgyár, személyzeti osztályán Nyíregyházán. % 1542) egyik legismertebb művére, a Felszállott a pávára utal —, alatta a címlet értékét jelző szám — tehát 1000, 500, 100, 50, 25, — ez alatt „Forint” felirat és a gyár­tás éve: 1967. Számos emlékpénz hagyta el már a Pénzverdét az utóbbi két évtizedben: 1948- ban a Petőfi ötforintos, majd a Kossuth, Táncsics, Széchenyi és Zrínyi ötforin­tosok. Egyébként a Zrínyi- emlékpénz volt az, amely először készült aranyból is, ezerforintos címletekben. A Kodály Zoltán emlék­érmék méltó képviselői lesznek a magyar jubileumi pénzérmék nemzetközi hírű sorozatának. a Nyírbátori Vastömegcikk- ipari Vállalat. A megye gépjavító állomásai ebben az évben több mint 5 millió forintot fordítottak szociális létesí tményekre. Erőfeszítések történtek az utóbbi években a megyé­ben élő idős emberek jobb szociális gondozása érdeké­ben: jelenleg a njegye hat szociális otthonában hétszáz idős embert ápolnak. Hét községben az öregek nap­közi otthona működik, az év hátralévő időszakában még hatot nyitnak meg. 15 ezer nyugdíjas él a megyé­ben, akinek tekintélyes ré­szét érintették a tsz-tagok nyugdíj, tartási, életjáradéki és örökösödési jogaival fog­lalkozó rendeletek. Megyénkben a gyógyító munkára évente sok millió Felkészüllek a hómentesítésre Gépszemlén és közös meg­beszélésen ellenőrizte a KPM Közúti Igazgatóság és a városgazdálkodási vál­lalat a téli felkészülést, ked­den. A KPM a megyében négy nagy teljesítményű hó­maróval és 26 egyéb jármű­vel, hóekével készült fel, s a napokban mindenütt he­lyükre kerülnek a hóvé­dő rácsok is. A főútvonala­kat sózzák: egy-egy alka­lommal < négyzetméteren­ként két dekagramm sót terítenek, a számítások sze­rint 800 tonna ipari só ke­rül az utakra. A polgári és a tokaji úton 16 órás szol­gálatban őrjáratos gépko­csik szórják a kohósalakot és a homokot a síkosság megszüntetésére. A városgazdálkodási vál­lalat a megyeszékhelyen végzi a hómentesítést. Hét hóeke és több gépkocsi áll folyamatosan rendelkezésre. Lényegesen javítanak a munkán: tavaly még kézi erővel szórták az utakat, erre a célra most import­gépet szereztek be, amely lényegesen rövidebb idő alatt, egyenletesen végzi ezt a munkát. Újítottak az egyik hótolónál: vastag gumiszalaggal szerelték fel a hóekét, így a latyakos, sá­ros hóiét is el tudják távo- títani. A gépi és a kézi munkához ötven ember áll készenlétben. Rendkívüli hóesés esetén alkalmi hó­munkásokat is felvesznek. Javítanak a járda tisztí­tásán is. Egy kerti trak­tort vásároltak, amelyre házilagosan kis hótolót szer­kesztettek, és ezzel az össze­függő, nagyobb járdákról szinte percek alatt letisztít­ják a havat, felszabadítva a kézi erőt. A város központ­jából és a piactérről a ha­vat el is szállítják. A város területén a vállalat mintegy 22 ezer négyzetméter jár­dafelületet tisztít. forintot költ az állam. Az új kórházak építésén kívül a lehetőségek szerint gon­doskodnak modern gyógyá­szati eszközökről: a megyei tbc-kórház újraélesztő, lég­zésfunkció vizsgáló, rönt­genkészüléke, a megyei kór­ház idegosztályának korsze­rű encefalográf ja, — amely az agyban keletkezett rossz­indulatú daganatok felderí­tését szolgálja —, a szülé­szeti osztály életmentő ké­szülékei, a járási kórházak altatógépei — mind az em­beri élet megmentését segí­tik. Megyénkben, egy me­gyét kivéve a legkevesebb a rosszindulatú rákos megbe­tegedések aránya, a gondos rákszűrések hozzájárulnak a korán felfedezett betegség gyógyításához. (P. G.) Rövid idő alatt nagy eredmény Pár ezer forint kiadással negyedmilliós érték Egyre több termelőszö­vetkezet keresi annak le­letőségét, hogy segéd- izemági tevékenységgel a ;sz-nek pluszbevételt, tag­lalnak állandó munkale- letőséget biztosítson. A íyíregyházi Vörös Csillag rermelőszövetkezet ez év ílején saját építőbrigádot szervezett. Rövid idő alatt elvégezték több épület kar­bantartását, egy régi épüle­tet termelőüzemmé' átala­kítottak, beszereltek egy 20 tonnás hídmérleget, meg­építettek egy üzemanyag­tárolót, s már hozzáláttak egy közel félmillió forint értékű munka végzéséhez, vasvázas szín gépműhellyé való átalakításához. Amit a házi építőbrigád végzett a tsz-nek kivétel nélkül mind hasznos, de leginkább a drótfonóüzem létesítése. Az üzemet egy évek óta kihasználatlanul lévő épületben rendezték Újjászületett egy XVIII századi zseniális magyar találmány (L-) Vízmű harmincnégy községben Szociális létesítmények, modern gyógyászati eszközök SZERSZÁM­GÉPJAVÍTÁSBAN JÁRTAS villany- szerelőket és géplakatos szakmunkásokat TMK munkakörbe alkalmaz a VASSZERKEZETI ÉS GÉPIPARI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZA, Rákóczi u. 100. Bőrdíszmű árubemutató november 25-ig az Iparcikk Kisker V. 20. sz. BŐRDÍSZMŰ boltjában (Nyíregyháza, városi tanács épület) A bemutató cikkeiből ajánljuk: BOR ÚTITÁSKA 220,—, 260,— és 290,— Ft-ért MŰBŐR UTAZÓTÁSKA 225,— és 290,— Ft-ért SHOTTIS UTAZÓTÁSKA 220,—, 230,— és 260,— Ft-ért NŐI KÉZITÁSKA 80,—, 168,— és 200,— Ft

Next

/
Thumbnails
Contents