Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

Tanácskozás a káderekkel való foglalkozásról Jó légkörben öröm a munka Csak az országút hosszú odáig... Pezsgő művelődési élet a csengeri járásban A párt egész tevékenysé­gének, munkájának haté­konysága és a társadalmi előrehaladás is főleg a káderek politikai, szakmai felkészültségétől, vezetésre alkalmas képességeitől függ. Olyan vezetőkétől, akik a nép és a párt bizalmából kerültek különböző vezető posztokra, akiknek jó vagy rossz tulajdonságaik vonz­hatják vagy taszíthatják a dolgozókat, vezetési stílu­sukkal és magatartásukkal befolyásolhatják környeze­tüket. Olyan légkört alakít­hatnak ki, amelyben öröm, vagy éppen teher a munka. Ezért is érezni azt a nagy­fokú felelősségérzetet párt- bizottsági ülésen, ahol a kádermunka elemzése ke­rül a vezető testület elé megtárgyalásra­Ez jellemezte a Nagykál­lói Járási Pártbizottság ta­nácskozását is. A teljes őszinteség, nyíltság, amely nélkül nem lehet elvszerüen a káderek munkáját, ma­gatartásukat megítélni. Ez tükröződött a beszámolóban, s a figyelemre méltó vitá­ban. Árvái Imre, felszólalá­sában a vezetés művészeté­ről beszélt, s azt említette, hogy a járásban „az embe­rek még soha nem álltak olyan kötél a párthoz, mint most.” Valóban élő és gyü­mölcsöző a kapcsolat, a köl­csönös bizalom, s ez a ká­derek munkáját is dicséri. Ebben is mérhető a pártbi­zottság káderpolitikájának a helyessége. De abban is, hogy e tanácskozáson nem szólamok, kinyilatkoztatások hangzottak el a kádermun- • káról, annak javításáról, a tennivalókról, hanem fontos és konkrét elemzések, té­nyek. Balogh Imre gesztet é- di párttitkár mondta: „Ak- kior érünk el eredményeket a kádermunkában, ha azt társadalmi üggyé tesszük ” Ebben a járásban jó irány­ban fejlődik ez. Művészet-e a vezetés, a káderekkel való foglalko­zás? Segíti-e a társadalmi­gazdasági előrehaladást e látszólag nem mérhető te­vékenység? Jó példa erre a járás fejlődése. A megyén belüli viszonylagos elmara­dottságát e járás felszámol­ta. Szim János, a nagykáilói Virágzó Tsz elnöke mond­ta: „1964 óta rendszeres a káderekkel való foglalkozás. Javult a vezetés a tsz-ekben. ma már 16 ezer forint fö­lött van az egy tsz-tagra jutó jövedelem.” Egyik felszólaló azt hang­súlyozta, hogy „csak bizal­mat érlelő légkörben lehet jól dolgozni. Ez kialakult a járásban ” Ilyen szellem csak rátermett politikailag és szakmailag egyaránt kép­zett és az emberekkel is bánni tudó vezetők irányí­tása mellett alakulhat ki- Erre kell törekedni. Erről szólt Benke Gyula, a Kálló­ügy mutatkozott be, hogy Zámbori Bajos gyalogmun­kás. Gyalogmunkás. Azokat az embereket nevezik így, a bashalmi Kossuth Termelő­szövetkezetben, akik min­dent csinálnak. Növényter­mesztők, rakodómunkások, egyszóval végzik ami éppen adódik. Zámbori Lajost azért mutatta be a tsz-el- nök, mert egy azok közül, akik ez évben léptek a termelő- szövetkezetbe. Tíznél is töb­ben vannak. Ki bányából, ki a vasúttól, ki meg más­honnan maradt vissza tsz- tagnak. Zámbori cselekede­tét így indokolta: — Hallottam, jó itt a tsz, ezt, meg azt kapnak az emberek. Az apósom la­kik itt, mondtam ne­ki, ha lesz eladó ház, szóljanak, letelepszem. A nyáron megvettem egy kis házat harmincezerért. Ami­óta a tsz-ben dolgozom, azt tapasztalom, ha szorgosko­semjéni Növényvédő Állo­más igazgatója is, s mintha csak kiegészíteni akarta volna Orosz Gézáné: „Nem szabad ösztönösen foglalkoz­ni a káderekkel, a véletlen­re bízni fejlődésüket. Nem vallhatjuk azt, hogy dob­juk be őket a vízbe, majd kiúsznak. Lehet, hogy késő lesz.” Ha kinevezett embe­rekről, vezetőkről van szó, nem szabad őket magukra hagyni. Salamon Miklós a bökönyi tanácselnök szavai figyelemre méltóak: „TIa a párt káderpolitikája stabil, ez növeli a párt tekintélyét is, s kihat a párton kívüli­ekre.” Valaki ehhez hozzá­fűzte, hogy „valóban úgy van, hogy egy-egy községben amilyen légkört kialakít a ártszervezet, olyan a falu- an is a közszellem.” Ezért elsőrendű dolog a káderek személyes példamutatása. Nem jó vezető az, aki elzárkózik az emberektől, nem ismeri gondját-baját beosztottjai­nak, s nem osztja meg ve­lük örömét-gondját­Az új gazdasági mecha­nizmus még nagyobb lehe­tőséget biztosít a vezetők­nek arra, hogy élve az önállósággal bebizonyít­sák: alkalmasak a vezetésre, értik munkájukat, tudják kötelességüket- Elválik: ki az, aki úgy valósítja meg a népgazdaság előtt álló fel­adatokat, hogy az mindenki számára a legjobb legyen, s az érdekek ne csői t>ui ja- nak. A jóindulat fontos ténye­ző, de önmagában nem elég. Szükséges a hozzáér­Mint minden évben, az idén is tetemes összeget fordít a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az ér­és belvízvédelmi berendezé­sek építésére, korszerűsíté­sére. A legnagyobb mun­kák egyike most folyik a Kraszna balpartján az áger­dei töltésnél. A legveszélye­sebbnek minősülő mintegy 3,5 kilométernyi hosszú sza­kaszon 1,5 milliós költség­gel magasítják a töltést. A belvíz elleni védekezés­nél lesz nagy szerepe a ti- szaberceli szivattyútelepnek, melynek a szerelési munká­latait november 30-ra befe­jezik. Egy több évtizedes, el­avult berendezést cserélnek ki korszerűbbre. Az új te­lep másodpercenkénti telje­sítménye hat köbméter lesz. Nagyar község határában megnyitnak egy holt Túr­ágat, s ezzel lehetővé válik, hogy belvízveszély esetén a dik az ember, megtalálja a számítását. És segítenek is. Van már hízóbikám, disz­nóm, s lesz több is. Nincs értelme Miskolcra, idegenbe járni. Akkor megyek én a bányába, ha majd ablak lesz rajta. Az meg sose lesz. Jármi Ferenccel, a főag- ronómussal járjuk körbe a községet. Keresnénk a töb­bieket is, akiknek idén lesz első zárszámadásuk a tsz- ben. Lubiczki János portá­jára nyitunk be, ő is gya­logmunkás, de nincs szeren­csénk, valahol kint van a határban. Kárpótlásul kö­rülnézünk a portán. Lu­biczki vasútas volt, s hogy gazdálkodó lett jelzi, kuko- ricagórét, istállót épített. Mondja az agronómus, ügyes keze van az ácsmun­kára, házépítésre, jövőre a tsz építkezésénél is haszno- hasznosítják majd tudását. A bashalmi kertek alján aztán egy nyárikonyha be­tés a megfelelő politikai és szakismeret. Fontos elvként hangsúlyozta a pártbizott­ság: „lényeges, hogy a ká­derek kellő szakismeretet szerezzenek a főiskolák és egyetemek elvégzésével, de ne feledkezzenek meg a po­litikai képzésükről sem” Sajnos tapasztalható, hogy egyes gazdaságvezetőknél háttérbe kerül a politikai képzés. Nagyon lényeges, hogy a káderek megítélésé­ben, előléptetésükben ne a baráti gesztus s egyéb té­nyező domináljon, hanem a marxizmus—leninizmus el­vei alapján történő meg­ítélés, a rátermettség és a sokoldalú szakismeret. A kádermunka minőségé­nek egyik mércéje az, hogy a vezetők körül kialakul-e íel- nő-e olyan kollektíva, akik bármikor, bátran előléptet­hetek. Ahol igen, ott jó va­lóban a kádermunka, az em­berekkel való mély, sokol­dalú foglalkozás. Lényeges elemként hang­súlyozta a pártbizottság, hogy a kádereknél a politi­kai és szakmai képzettség­nek párosulnia kell a veze­tési készséggel. Mert, hiába van meg az első kettő, ha valaki nem tud az emberek­kel bánni, nem alkalmas vezető posztra. Csak a há­rom elv együtt tesz alkal­massá embereket a vezetés­re. Farkas Kálmán Tisza—Szamos közötti terü­letről két helyen is levezet­hessék a vizet a Tiszába. Államunknak ez a munka hatmillió forintjába kerül. Ez év végére itt is készen lesznek a szükséges mun­kákkal Olcsván egy 3,2 köbméter másodpercenkénti teljesítményű szivattyú ké­szül, ennek szerelésével azonban csak a következő év márciusára végeznek. Az esős idő beköszöntése előtt megkezdődik az őszi bejárás. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden őr járásban felülvizsgálják a zsilipek műszaki állapotát, ellenőrzik a levezető csator­nák kitisztítását, de szemre­vételeznek minden olyan eszközt is, mely az ár- és belvízvédekezéshez szüksé­ges. A bejárást a héten kez­dik és a jövő hét végére fe­jezik be. <bf) tonalapjait szemléljük Vá­lyog, cserép és néhány szál akác szarufának van ott felhalmozva. Jónás Lajos zetoros házhelye. Az elnök mondta az irodában, hogy szorgalmas ember és hogy boldoguljon, a tsz segíti fel­építeni a házát. Vályogot adnak, gerendának valót és fuvart az anyag szállításá­hoz. Jónás Lajos fiatal há­zas, el kel nála a segítség. Bashalom fiatalodik. A megifjodás azonban nem megy könnyen. Jármi Fe­renc még az irodán mond­ta: — Az elmúlt őszön egy ifjúsági brigádot akartunk alakítani lányokból. Úgy gondoltuk, hogy egy har­minc holdas kertészetben foglalkoztatjuk majd a bri­gádot. Készpénzfizetést Ígértünk, de aztán tavasszal csak öt lány maradt. Tíz meggondolta magát és eljár továbbra is az állami gaz­A művelődési munka mér­hető sikerei jelzik: a gazda­sági szilárdulás mellett ezen a vidéken a szellem is gaz­dagodott, és ahogy törek­szenek a mély szatmári föl­deken, éppúgy sikerrel mű­velik az emberfőket is, a Csenger környéki vidéken. Messze van? — Régen azt mondták, hogy messze van Somogy Budapesttől. Most úgy be­szélnek, hogy messze esik Csenger Nyíregyházától — mondta Danes József, a já­rási pártbizottság első titká­ra. Pedig mi ezen csak mo- solygunk. Lehet, hogy sok a 100 kilométer. De ez csak földrajzi távolság. Sokmin­denben sokkal közelebb va­gyunk, mintsem gondolják. Száraz számok bizonyíta­nak. Ebben a járásban 7000 család él, s 82 százalékához jut el napilap, folyóirat 4353 előfizetője van a Ke- let-Magyarországnak, Nép- szabadságnak és Szabad Földnek. Két év alatt 1000 új tv működik a községek­ben. A művelődési házban zenét és idegen nyelvet ok­tatnak. Nagygécről, Számos- becsről, Csengersimából és még egy sor faluból több mint 200 bérletes jár a já­rási székhelyre színházi elő­adásokra. Négyszáz ifjúsági hangversenybérletet vettek a fiatalok. Működik a csen­geri gimnázium, Tyúkodon telve a tanyai kollégium, amit most építettek újjá. 19 községben százak és szá-_ zak látogatják a forradalom tiszteletéré rendezett kiállí­tásokat A járásban egy la­kosra 1,5 olvasott könyv jut, ami jobb mint a megyei átlag. Számok ezek, de mö­göttük ott állnak az embe­rek, 26 ezren, a járás min­den községébőL Igényesen — Nem is a számok az érdekesek, mondják a járás művelődési életének inté­zői. Sokkal fontosabb, hogy ezekben az esetekben a mi­nőség a döntő. Az igények már nem mérhetők a régi mércével. Klubesteken, magánbe­szélgetéseken, népművelési tanácskozásokon például örökös téma a tv-műsor. Nem mindegy, hogy milyen műsort hoz az Országos Rendező Iroda. Színvonal kell, különben biztos a bu­daságba és máshová. Az öt lány azonban kitartott és kerestek 1000—1400 forintot. Most már a többiek is azt mondják kár, hogy nem maradtak, majd jövőre. A fiatalításra tény, nagy szükség van. A tsz keresi is a módját, s az elnök olyan elgondolást említ, ami tény­legesen ösztönzőleg hat majd a további letelepedé­sekre. — Arra gondoltunk, hogy a letelepedő fiatalokat hozzásegítjük ahhoz, legyen háztáji állatállományuk. A termelőszövetkezetben is szépen kereshetnek, hiszen az elmúlt évi munkaegység­érték közel 50 forint volt, az idei évre 46 forintot ter­veztünk és meg is lesz. Szóval, ha ezt a keresetet a fiatal kiegészítheti egy el­adott hízott bika árával, vagy mással, akkor már jó­val többet kap, mint amennyit bármilyen ipari munkán. Hogy a fiatalok állatot tarthassanak ahhoz takarmány kell. Gondoltunk erre, éppen ezért jövőre már a jelenlegi 30 holdas fővetésű lucernát 100—120 holdra növeljük. kás. Az ismeretterjesztő elő­adó, a politikai oktatás ve­zetője nem állhat akárhogy hallgatói elé. Éppen ezért a csengeri járásban a párt- és KISZ-oktatásba 10 agrárér­telmiségi, sok nevelő is be­segít. A Kelet-Magyarország közel 400 új előfizetője kri­tikusan olvassa az újságot, s keresi benne saját gond­jait. A fiatalok elutaznak a Szegedi Szabadtéri Játékok­ra, s vitáznak a látottakon. Az évek szívós népműve­lési és oktatási munkája ma már lassan jól mérhető, lát­ható. Az úton nincs megállás Sztároszta Pál a járási pártbizottságon a felsorolt eredményekhez azonnal hoz­záteszi: — Az úton nincs megállás. Körzetesíteni kell az iskolákat. Ehhez 20 új tanterem szükséges. Uj kö­zépiskolás kollégium kell Csengerbe. Végre megold­hatná a TIT megyei szerve­zete a két éve húzódó járási titkári poszt betöltését, hogy jobb legyen és színvonala­sabb az ismeretterjesztő munka. Farnus Béla, a járási népművelési előadó: Sok szakképzett népművelőre is szükség van. Tevékenyebbé szeretnénk tenni fiatal nevelőinket, a járás értelmiségét. A járási KISZ-bizottságon Veszprémi András se sirán­kozik. Fiatalos lendület, akarás sugárzik szavaiból: Ha kell ősszel lóháton, té­Belső tervpályázatot hir­detett a Nyíregyháza és Sóstófürdő közötti út-vasút építések legésszerűbb kivi­telezésére az UVATERV. A sokrétű feladat megoldására több pályázat érkezett, s ezek legjobb elemeit össze­dolgozták az eredeti elkép­zeléssel. Az így elkészített tervek a Nyíregyháza és Sóstó között épülő új erdei útnak kedvezőbb vonalveze­tést biztosít, ugyanakkor a 1 vasút és hídépítés költségei­ben jelentős megtakarítást eredményez. Amit a tsz-elnök, s a fő- agronómus mondott, nem tervezgetés, elgondolás, a valóság. A hatvanas évek elején még szenzáció volt egy új ház építése Bashal- mon, aztán a villany beve­zetése tartotta izgalomban a szinte csak tanyának ható települést. Most azt látni, hogy a tanya községgé tere­bélyesedik, házat ház elle­nében építenek. A tsz-nek hét erőgépe van, s egynek szinte mindennapos felada­ta az, hogy az építőanyagot Bashalomra szállítsa. Azt mondja az agronómus, szí­vesen teljesíti a tagok kéré­sét ha fuvarigényük van, mert ha sok az ilyen igény az azt jelenti, nincs báj a gazdálkodással. Zámbori Lajos gyalog­munkás amikor ott az útfé­len beszélgettünk azt mond­ta egy év múlva keressük meg, akkor majd többet tud mondani, mennyire érdemes volt Bashalmon letelepedni. Valóban nem lesz érdemte­len egy év múlva újra Bas­halomra menni, mert nem­csak az ő sorsában lesz vál­tozás, de a jelek szerint a község további gyarapodásé- I ban is. Seres Ernő | len sítalppal jutunk ki a tanyákra. Felkészítettük propagandistáinkat az őszi- téli munkára, hogy megfe­leljenek annak a követel­ménynek, amit a fiatalok állítanak velük szembe. Minden társadalmi munkát vállalunk, ha kulturális lé­tesítmény építéséről van szó. Panasz heh élt Danes József összegezte talán a legjobban a csengeri művelődési munka lényegét: — A kulturális munka csak akkor ér valamit, ha a ha­tása észlelhető. Járásunkban egészen másként dolgoznak az emberek, mint korábban. Az idén 37-tel több, össze­sen 143 szocialista brigád neveli az új típusú paraszt­ságot, s dolgozik példásan. A járásban a közerkölcs és közbiztonság döntő módon változott — pozitív irányban. Az emberek egymáshoz va­ló viszonyában fokozatosan látható a sok új vonós. A termelőerővé váló művelt­ségbeli emelkedés gazdasági eredményeinkben mérhető a legjobban. Panaszkodjunk? Nincs értelme. Dolgozunk, ez többet ér. ★ Míg autónk Csengerből megtette Nyíregyházáig « 100 kilométert, megértettem, valóban csak földrajzi tá­volságról van szó. Az új élet vérkeringésének zaka­toló pulzusát Csengerben is jól lehet tapintani. Borget Lajos Az új tervek elsősorban a kivasúti felüljáró, valamint az új út és a kisvasút ke­reszteződésével foglalkoz­nak. Az eredeti tervek sze­rint egymás mellett haladt volna az út és a kisvasút, így újabb felüljárót kellett volna építeni. Az új tervek készítésé során a MÁV úgy nyilatkozott, hogy a már átépített kisvasúti felüljáró megmaradhat, a villamosí­tás után is — megfelelő in­tézkedésekkel — biztonsá­gossá tehető a közlekedés íg,5L??e?marad « jelenlegi felüljáró, és az eredetileg bontásra ítélt kisvasti vonal egy része. a felül­járó és az új út közötti szakaszt áthelyezik a közút nyugati oldalára, így ismét „megtakarítanak” egy ke­reszteződést. Közben az ere­detileg tervezett út vonalát is „kiegyenesítik”, kedvezőb­bé téve ezzel a közlekedést. A Nyíregyházát Sóstóval összekötő út belterületi sza­kasza is kisebb módosítással készül: Az út további sza­kasza, amely az erdőn át vezet Sóstóig, hét méter széles lesz, és egy felüljáró- vei íveli át a budapest—zá­honyi vasútvonalat. A felül­járót a közúti igazgatóság építi, s 1968-ban készül el. Az előzetes számítások szerint mintegy 12 millió forintos költségmegtakarítást érnek el a módosított tervek alapján. <»> Magasítják a töltést a Kraszna balpartján Őszi munkák az árvízvédelemben BASHALMI JEGYZET Fiatalok és a háztáji lervpalyazat nyomán Kisebb költséggel épülhel az erdei út Sóstóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents