Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Csehszlovák Szaeialista Köztársaság kormányá­nak meghívására Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocia­lista Mukáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezeté­sévei 1967, október 10—14. között hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában a Magyar Népköztársaság párt- és kor- mányküdöttsége. A magyar küldöttség csehszlovákiai tartózkodása során megismerkedett a csehszlovák népnek hazája fejlesztésében el­ért eredményeivel. A küldöttség Prágán kívül ellátogatott Mlada Boleslavba és Kassára, ipari, mezőgazdasági üzemeket, tudományos és kulturális intézményeket. tekintettek meg. A két párt- és kormányküldöttségnek eszmecseréje, a csehszlo­vák népnek a magyar nép képviselői irányába tanúsított szí­vélyes magatartása a két ország népeinek barátságát és szo­ros együttműködését példázta. A látogatás során a két küldöttség tárgyalásokat folyta­tott, amelyeken részt vett: magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Fook Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke; Erdélyi Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes; Hetényi Ist­ván, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Kovács Imre, a 'Magyar Népiköztársaság csehszlovákiai nagykövete; csehszlovák részről Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Jozef Lénárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke; Vladimír Koucky, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának titkára; Jan Pudláik, a külügyminiszter első helyettese; Vitezslav Vinklárek az ál­lami tervbizottság elnökhelyette; Frantisek Mares külkeres­kedelmi miniszterhelyettes; Josef Pucik, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A küldöttségek tájékoztatták egymást az országaikban fo­lyó szocialista építőmunka menetéről, áttekintették a ma­gyar-csehszlovák kapcsolatok további elmélyítésének lehető­ségeit, egyben véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. A szívélyes, baráti légkörű tanácskozások a meg­tárgyalt kérdésekben a nézetek teljes azonosságát igazolták. I. A küldöttségeik megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—-csehszlovák kapcsolatok a barátság, a kölcsönös megértés és a szoros együttműködés szellemében minden te­rületen fejlődnek. A két ország párt-, állami és társadalmi szerveit szívélyes kapcsolatok fűzik egybe, együttműködésük hatékony és azt a széles körű vélemény- és tapasztalatcsere jellemzi. A küldöttségek megállapították, hogy országaik kölcsö­nösein előnyös gazdasági együttműködése a Magyar Népköz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek 1964. évi októberi tárgyalásain elfo­gadott alapelvek szellemében fejlődik. Kedvezően alakul a műszaki-tudományos együttműködés. Jelentős eredmények születtek a két ország népeinek érintkezésében, egymás köl­csönös megismerésében. A küldöttségek egyszersmind azon a véleményen vannak, hogy további lehetőségek állnak fenn a két ország politikai és együttműködésének fejlesztésére. Úgy vélik, hogy tovább kell fejleszteni az együttműködést a fő területe­ken, elsősorban a népgazdasági tervek távlati egyeztetése, a gépipar és más iparág termelési kooperációjának és speciali- zációjának fejlesztése, az árucsereforgalom terén. Ezért támo­gatják az ipari vállalatok és egyesülések közvetlen együttmű­ködését A küldöttségek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a népgazdaság új irányítási és tervezési rendszerének mindkét országban történő bevezetése további lehetőségeket teremt az együttműködés új. hatékonyabb formáinak kialaiki­Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy a KGST tagországok két és többoldalú gazdasági együttmukodes tar­talmának és formáinak tökéletesítése gazdasági fejlődésünk objektív és rendkívül jelentős feltételévé válik. Kifejeztek el- határozásukat, hogy ilyen értelemben minden téren tovább szélesítik együttműködésüket a szocialista országokkal. II. A küldöttségek a legfontosabb nemzetközi kérdések át­tekintése során egyöntetűen megállapították, hogy a nem­zetközi helyzet az utóbbi időben az imperialista körök azon törekvése következtében, hogy megállítsák es visszafordítsak a világ haladó erőinek fejlődését, feszültebbe vált. Az im­perializmuserői fokozzák agresszivitásukat, a politikai es gazdasági nyomást, a fegyveres erőszak legdurvább formait alkalmazzák Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szabadsagsze- rető országaival szemben, veszélyes konfliktus- és feszültség­gócokat hoztak létre a világ egyes térségeiben. Az Amerikai Egyesült Államok brutális vietnami ag­ressziójával súlyosan veszélyezteti a világbékét, durván meg­sérti az ENSZ alapokmányát, valamint a nemzetközi jog alapvető normáit. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya több mint 13 éve akadályozza az Indokínára vonatkozó genfi megállapodások végrehajtását. A vietnami nép elleni agresz- szió fokozásával az Amerikai Egyesült Államok kormánya ismételt tanújelét adta annak, hogy állítólagos békés szándé­kainak hangoztatásával a közvélemény félrevezetésére, a né­pek becsapására, a vietnami háború további kiszélesítésére törekszik. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányai követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok vessen véget vietnami agressziójának, szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombá­zását, s vonja ki saját és szövetségesei katonai egységeit Dél-Vietnamból, ismerje el a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Frontot és tartsa tiszteletben a dél-vietnami nép azon jogát, hogy idegen beavatkozás nélkül, az 1954. évi genfi egyezmények alapján maga rendezze saját sorsát. A felek tá­mogatják a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front új programját, amely megjelöli Dél-Vietnam népe szabaddá vá­lásának és nemzeti felemelkedésének útját. Az imperializmus fokozódó agresszivitását mutatja a je­lenlegi közel- és közép-keleti helyzet is. Ebben a térség­ben az imperializmus politikai, katonai és gazdasági érdekei ütköznek össze az arab országok népeinek igazságos törek­véseivel. Az izraeli uralkodó körök országukat az imperialista politika szolgálatába állították, fegyveres agresszióval meg­kísérelték .az imperialistaellenes erők megdöntését, a társa­dalmi haladás ügyének visszavetését az arab országokban. A felek határozottan elítélik Izrael agresszióját, uralkodó kö­reinek azon törekvését, hogy bekebelezzék a megszállt terü­leteket és az agresszió következményeit az arab országokra gyakorolt nyomásra használják fel. Az európai szocialista or­szágok kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai képviselőinek moszkva és budapesti tanácskozásain elfoga­dott dokumentumok szellemében a felek teljes támogatásuk­ról biztosítják az arab országokat. Az izraeli agresszió követ­keztében keletkezett helyzet politikai megoldásának alapvető feltétele: az izraeli csapatok visszavonása az elfoglalt arab területekről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szolidaritást vállal a nemzeti felszabadulásukért és függetlenségük megszilárdításáért harcoló ázsiai, afrikai és latin-amerikai népekkel, s hathatósan támogatja jogos ügyükért folytatott küzdelmüket. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a békeszerető erők tevékenységének az európai helyzet rendezése érdeké­ben. A küldöttségek hangsúlyozták, hogy az 1966. évi buka­resti tanácskozáson, valamint az európai kommunista és mun­káspártok 1967. áprilisi Karlovy Vary-i konferenciáján el­fogadott javaslatok reális lehetőséget nyújtanak az európai biztonság és a kölcsönös együttműködés kérdéseinek megol­dására. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság mindent megtesz az említett tanácskozá­sokon meghatározott célok megvalósítására. Támogatnak minden olyan pozitív lépést és javaslatot, amely hozzájárul a vitás kérdések békés rendezéséhez, az európai helyzet kon­szolidálásához. Mindkét fél kifejezi azt a véleményét, hogy az európai viszonyok normalizálása, a kontinens békéje és biztonsága csak a második világháború eredményeként kialakult helyzet tudomásul vétele és tiszteletben tartása alapján rendezhető. Az európai béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy minden ország ismerje el az Európában meglevő határokat, beleértve az Odera—Neisse határt, a két német állam közötti határt, továbbá normalizálja kapcsolatait a német munká­sok és parasztok első államával, a Német Demokratikus Köz­társasággal. Szükséges, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismer­je el a müncheni diktátum érvénytelenségét, annak kezdeté­től fogva. Az európai béke és biztonság kulcskérdése: annak megakadályozása, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bár­milyen formában atomfegyverekhez jusson. Mindkét fél üdvözli és támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a két német állam közötti kapcso­latok rendezése érdekében tett javaslatait. Realizálásuk je­lentős hozzájárulás lenne a konstruktív légkör kialakításához Európában, egyben elősegítené a Német Szövetségi Köztársa­ság és a szocialista országok viszonyának rendezését. A felek törekszenek arra, hogy belátható időn belül egyetértés jöjjön létre az összeurópai konferencia összehívá­sáról a biztonság és együttműködés kérdéseinek megtárgya- lasara. A valamennyi európai állam részvételével rendezendő tanácskozás elősegítené a hatékony kollektív biztonsági rend­szer megteremtését és fontos határköve lenne földrészünk háború utáni történetének. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a világbéke megvédése érdekében továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni az általános és teljes leszerelés kérdésének előbb- revitéléért. A küldöttségek állást foglaltak az atomsorompó- egyezmeny mielőbbi megkötése mellett és teljes mértékben támogatják az atomfegyverek alkalmazásának betiltására irá­nyuló egyezmény megkötését. III. .." Mldóttsegek megállapították, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja kö- “ internacionalizmus és a barátság elvei alapján ál­landóan mélyülnek az elvtársi, baráti kapcsolatok. E kapcso- . tek fejlesztése a szocializmusnak a két országban történő építését szolgaija, egyben hozzájárul a szocialista közösség egysegének megszilárdításához, a világbéke és a haladás erői­nek tömörítéséhez. A küldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaikat és országaik népeit a testvéri barátság, a szilárd szövetség és a sokoldalú együttműködés szálai fűzik a győztes szocializmus első országához, a születésének félévszázados évfordulóját ünneplő Szovjetunióhoz. Ezt a dicsőséges évfor­dulót Magyarország és Csehszlovákia néped a szovjet néppel, annak kommunista pártjával, az egész haladó világgal együtt ünneplik meg. A tárgyalások ismételten igazolták a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom valamennyi alapvető kérdésében. A küldöttségek megállapították, hogy a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság vezetőinek szakadár és ka­landor politikája súlyosan zavarja a nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom, valamint a szocialista országok egy­ségét, gyengíti az imperializmus elleni közös harc frontját. A két küldöttség kifejezte azt a meggyőződést, hogy a kínai kommunisták, Kína munkásosztálya és dolgozó népe leküzdve jelenlegi nehézségeit ismét elfoglalhatja helyét az imperializ­mus elleni közös harc frontján. A két küldöttség kifejezte azt az álláspontját, hogy össze kell hívni a kommunista- és munkáspártok világkonferenciá­ját, amely megtárgyalná valamennyi forradalmi, antiimpe- rialitsa erő további közös tevékenységének alapvető kérdé­seit. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy a két ország között 1949. április 16-án megkötött, 20 évre sízóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés lejárta előtt új szerződést kötnek. A látogatás befejeztével a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttségét. A csehszlovák fél a meghívást köszönettel elfogadta. Prága 1967. október 12. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára. FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. ANTONIN NOVOTNT, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Egy hét a világpolitikában (fH Csehszlovák-magyar tárgyalások íRí A vietnami agresszió és a közel-keleti konfliktus kérdése az ENSZ-ben (jjjj; Életbe lépett a „békés világűr“ szerződé* A „tárgyalások hete” — így is jellemezhetnénk az elmúlt hét napot a külpoli­tikában. Számunkra a leg­nagyobb jelentőségű ese­mény ezen a héten a Kádár János elvtárs vezetésével Csehszlovákiába utazott magyar párt- és kormány- küldöttség baráti látogatása volt. A felhőtlen magyar- csehszlovák kapcsolatok to­vábbi elmélyítését szolgáló tárgyalások mindkét fél szá­mára sikert hoztak. Mint a baráti nagygyűléseken el­hangzott beszédek is bizo­nyították: teljes egyetértés uralkodik a nemzetközi helyzet és nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseiben, csakúgy a bonni revansiz- mussal való szembenállást és az európai biztonság érdekében szükséges lépése­ket illetően. Kapcsolataink pedig tükrözik azokat az új, minőségi változásokat, amelyek két szocialista ország fejlettebb fokú együttműködésének lehető­ségéből adódnak: nem csu­pán a kereskedelem és az árucsere területén, hanem immár a széles körű gazda­sági kooperációbari~~használ- juk ki a szocialista rend teremtette lehetőségeket. A csehszlovák—magyar tárgyalások eredményeként országaink együttes erővel gyorsabban oldják meg a népeink életszínvonalát to­vább javító gazdasági, tu­dományos és technikai fel­adatokat. Az európai és világpolitikai kérdésekben pedig — együtt a Szovjet­unióval és a szocialista kö­zösség más országaival — fokozzuk aktivitásunkat a békés egymás mellett élés elveinek valóra válásáért, a Vietnam elleni amerikai ag­resszió megfékezéséért, s az izraeli agresszió követ­kezményeinek felszámolá­sáért. Ezen a héten az ENSZ- ben lényegében befejező­dött az általános vita, s miközben' a közgyűlés a közel-keleti helyzet október 16-án kezdődő sürgős meg­vitatására készült, a ku­lisszák mögött és a 39 eme­letes New York-i üvegpalo­ta tárgyalótermeiben két és többoldalú tárgyalásokat folytattak egy kompromi sz- szumos megállapodás érde­kében, hogy mielőbb meg­nyithassák a hajóforgalom számára a Szuezi-csatorát. Az Egyesült Arab Köztár­saság kormánya, egyetér­tésben valamennyi arab országgal, ezt függővé teszi az izraeli megszálló csapa­tok kivonásától. A közel- keleti helyzettel kapcsolat­ban említést kell tenni a jemeni belpolitikai ellenté­tekről, s arról is, hogy a két rivális adeni — dél­arab — felszabadítási szer­vezet, a FLOSY és az NLF vezetői végre megegyeztek a függetlenség után január­ban hivatalba lépő egység­kormány megalakításában. Bár a vietnami kérdés nem szerepelt a világszert vezet napirendjén, hiszen az ENSZ nem illetékes en­nek a konfliktusnak meg­vitatására, New Yorkban alig akadt delegáció, amely ne szólt volna a vietnami háború megszüntetésének szükségességéről. Az Egye­sült Államok helyzetének ezzel kapcsolatos rosszabbo­dását — tavalyihoz viszo­nyítva — jellemzi, hogy a mostani közgyűlésen a NA- TO-országok többsége is szót emelt a Vietnami De- mökratikus Köztársaság el­leni bombázások beszünte­tése mellett. Miközben Rusk amerikai külügymi­niszter a héten ismét hatá­rozottan elutasította a bombázások megszüntetésé­re tett sürgető felhívásokat, a Pentagon új célpontokra terjesztette ki az amerikai légierő támadásait. Wa­shingtonnak sikerült a. ja­pán kormányt is bevonni a vietnami agresszióját támo­gató országok közé, ameny- nyiben Szato miniszterelnök vállalkozott arra, hogy je­lenlegi körútja során Sai­gonba is ellátogat, A vietnami rendezéssel kapcsolatos diplomáciai ese- nyek között kell emlékez­tetni Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony ke­let-európai kőrútjára. Rö­vid moszkvai tartózkodása után Gandhi asszony a len­gyel vezetőkkel folytatott tárgyalásokat, amelyen mindkét fél hangoztatta an­nak szükségességét, hogy a nehézségek ellenére fenn kell tartani a Lengyelor­szág, Kanada és India kép­viselőiből álló vietnami nemzetközi ellenőrző bizott­ságot. Indira Gandhi Ju­goszláviában Tito elnökkel, Bulgáriában Todor Zsivkov- val folytatott eszmecserét. ... Ezen a héten tartott^. Moszkvában ülésszakát a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa, amelyen a jövő évi és az 1967—70-re vonatko­zó népgazdaságfejlesztési tervet, valamint az általá­nos hadkötelezettségről szó­ló törvénytervezetet vitatta ma. Az utóbbi szerint egy esztendővel csökkentik a tényleges katonai szolgá­lati időt, s — a korsze­rű haditechnika igényeinek megfelelően — bevezetik az ifjúság részére az előze­tes általános és kötelező ka­tonai oktatást. Ugyancsak ezen a héten ' lépett érvénybe az idén januárban aláírt „békés vi- lágűri’-szerződés, miután Moszkvában, Washington­ban és Londonban letét­be helyezték a szerződés ra- fitikációs okmányait. A szerződés meghatározza a világűr, beleértve a Hold kutatásában és felhasználá­sában közreműködő álla-, mok tevékenységének alap- elveit Hazaérkezett a magyar pártküldöttség (Folytatás az 1. oldalról) Éljen és virágozzék a csehszlovák és magyar nép őszinte barátsága, testvéri együttműködése! Éljen a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság! Éljen a béke, a szocializ­mus és a haladás! A viszontlátásra magyar barátaink! Kádár János és Jozef Le­nárt fogadta a katani dísz­egység tisztelgését, majd mielőtt a vonatba szálltak volna, a kassai fiatalok „Camicáa” tánc- és dal­együttese köszöntötte a bú­csúzó magyar küldöttség vezetőjét és tagjait, akiknek úttörők vörös szegfűcsokro­kat adtak át. Baráti kézfogások után küldöttségünk felszállt a Budapestre induló különvo- natra. Szombaton délután érke­zett haza a magyar párt- és kormányküdöttség. A kül­döttség fogadására a Nyuga­ti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Né­meth Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Ácséi György és Pullai Árpád a Központi Bizottság titkárai, dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese, s a kormány tagjai, a Központi Bizottság több tagja és osz­tályvezetője. Ladislav Vince ideiglenes ügyvivő vezetésével jelen voltak a fogadtatásnál a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents