Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

Ismerkedjünk az új törvényekké/

i

A szövetkezeti földtulajdon kialakulása

1.

Az országgyűlés szeptemberi ülésszakán törvényt alkotott a földtulajdon és a földhasználat továbbfej lesztésérőL Ez a törvény az új termelőszövetkezeti törvénnyel együtt kifejezi mindazt a változást, amely hazánk mezőgazdaságában az utóbbi években végbement De nemcsak a jelenlegi helyzetet rögzíti a törvény, hanem meghatározza azokat a rendezési elveket is, amelyeket a gyakorlat a jövőben hosszabb időn át követhet

A termelőszövetkezetek Jelenleg több, mint nyolcmillió kataszteri holdon gazdálkodnak. Viszont szövetkezeti tulajdonban aránylag kevés föld van. A földek nagyobb részén a tsz- eket csupán használati jog illeti meg. Hozzávetőleges adatok szerint a termelőszövetkezetek -által használt földek 37 százaléka van a tsz-tagok tulajdonában, 21 százaléka a tagok házastársának vagy idős családtagjának tulajdonát képezi, 22 százaléka az állam, 20 százaléka pedig a termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló más személyek tulajdona.

Az előbbi adatok bizonyítják, hogy a földek tulajdonviszonya és használata között bizonyos ellentmondások vannak: a tulajdonosok egyre csökkenő hányada tartozik a termelőszövetkezethez, vagyis ahhoz a gazdasági egységhez, amely tulajdonképpen a földet, mint alapvető termelőeszközt használja. A most alkotott törvény elindít egy hosszabb ideig tartó folyamatot, amelynek során a földek nagy része termelőszövetkezeti tulajdonba kerül.

Elsődleges módja a termelőszövetkezeti földtulajdon keletkezésének a kívülállók földjeinek megváltása.

Erről intézkedik a földtörvény 3. és 4. paragrafusa.

A törvény úgy intézkedik, hogy a kívülállók tulajdonában lévő olyan földek, amelyek a termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében — a Minisztertanács által megállapított időben — termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. A törvény a végrehajtás során módot nyújt a szövetkezeteken kívülálló tulajdonosoknak arra, hogy döntsenek: vagy belépnek a földjüket használó termelőszövetkezetbe és akkor tulajdonukat továbbra is megtarthatják, vagy pedig a meghatározott megváltási ár ellenében földtulajdonukat átadják a termelőszövetkezetnek.

Termelőszövetkezeti tulajdonba kerül megváltás ellenében a tsz használatában lévő olyan föld is, amelynek tulajdonosa a törvény hatályba lépése után válik kívülállóvá; továbbá az a föld is, amelyet kívülálló örököl és a Minisztertanács által megállapított időn belül nem válik termelőszövetkezeti taggá, valamint azok a földek is, amelyek kívülállók tulajdonaként beviteli kötelezettség alapján a törvény hatályba lépése után kerülnek termelőszövetkezeti használatba.

Természetes, hogy a megváltási ár megállapításakor figyelembe veszik a földek minőségét, a rajta lévő ültetvény értékét. Vagyis: szőlők, gyümölcsösök esetében magasabb megváltási ár illeti meg a kívülálló tulajdonost, mint például a szántóföldért.

A szövetkezeti földtulajdon kialakulásának másik formája az ál! ami,-földterületek átengedése a szövetkezeteknek. A törvény 7. paragrafusa arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezet a használatában lévő állami földek és erdők tulajdonjogát a Minisztertanács által megállapított feltételekkel megszerezheti. A

8. paragrafus pedig kimondja, hogy termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek térítés nélkül a külterületen, a zárt kertben és a belterületen egyaránt a legeltetési bizottságok kezeléséből, a tsz-ek használatába adott ingatlanok és vagyontárgyak, továbbá a jogszabályban meghatározott egyes megszűnt szervezetek tulajdonában és a termelőszövetkezetek használatában lévő ingatlanok és vagyontárgyak, valamint a földalapi juttatásként vagy egyéb címen a termelőszövetkezet ingyenes és határidő nélküli használtába adott ingatlanok és vagyontárgyak.

Nem érinti a törvény a termelőszövetkezeti tagok tulajdonában lévő földek tulajdonjogát. Tehát a termelőszövetkezet tagjai továbbra is tulajdonosai maradnak az általuk bevitt földnek és a közös használatban lévő földjük után föld járadékot élveznek. De lehetővé teszi a törvény, hogy a tsz-tag földtulajdonosok földjüket a szövetkezetnek átadják. Ugyanígy intézkedik a törvény arról is, hogy magántulajdonban lévő, de beviteli kötelezettség alá nem eső földek is felajánlhatok a termelőszövetkezetek részére.

A termelőszövetkezeti földtulajdon kialakulása nem egyik napról vagy évről a másikra lezajló, hanem hosszú folyamat. A most megalkotott törvény egyik jellemző vonása éppen az, hogy szocialista fejlődésünkhöz igazodva, hosz- szabb időre meghatározza és összhangba hozza a föld tulajdonjogát a föld használatával.

(Folytatjuk)

Hogy megszűnjön az idényjelleg

Készail a télre az építőipar

Gázkályhával is fűtik a helyiségeket

A sikeres téliesítés következtében az elmúlt télen mintegy félezer munkás foglalkoztatását biztosították a Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat munkahelyein. A tervszerű előkészítés következtében az idén 25—30 munkahelyen

tudnak téiiesíteni, ami azt jelenti, hogy még a két leghidegebb hónapban is 5—

600 dolgozó végezhet folyamatos munkát. Természetesen arra törekednek, hogy még ennél is nagyobb létszámnak biztosítsanak megfelelő munkakörülményeket.

Téliesítik a munkahelyet Nyíregyházán, a KlSZ-iakó- telep építésénél, ahol 48 lakás folyamatos készítése válik lehetővé. A falak már elkészültek, csak a tetőszer- kezet elhelyezése van hátra. Végig dolgozzák a telet — többek között — a Bal- kányban épülő bölcsődénél, a vajai és ópályi kultúrházaknál és a tuzséri négytantermes iskolánál. Úgy tervezik, hogy a téliesítés- sel megteremtett munkalehetőségeket hasznosítva a jövő év első negyedévében tizenötmillió forint értékű munkát végeznek eL

A zavartalan munkához a feltételek jelentős része máris biztosított A négy nagy teljesítményű hőlégfúvóhoz és az egyéb koksz- és széntüzelésű kályhákhoz a tüzelőt beszerezték, illetve kiszállították. Folyamatban van még ezenkívül tíz darab propán-bután gáztüzelésű kályha beszerzése, melyeket az idén állítanak a vállalatnál először a téliesítés szolgálatába. Ez nem «alt olcsóbb, hanem kényelmesebb fűtési lehetőséget is jelent majd. Az idén a téliesítés egyes külső munkákra is kiterjed. Ezek fagyvédelmét műanyagtakarással oldják meg Erre a célra már kétezer négyzetméter felületű fóliát is beszereztek. Nincs hiány védőruhákban, megfelelő összeget tartalékoltak tea és cukor vásárlásához is.

Miután a jó téliesítés legMaholnap mindenkinek van kocsija, de még akadnak szép számmal, kik az Államvasutak szolgálatát veszik igénybe, és személyszállító szerelvény szárnyán kelnek útra. Ragaszkodnak a hagyományos közlekedéshez, mert a vonat melegebb, családiasabb, vonaton az ember otthon van.

Már amikor két rettentő bőrönddel belihegsz a jegy- váltócsarnokba, megkap annak hangulata. Csupa vágtató tatár, sodrás, életigenlés, harcos előre magyarok. Tíz véghetetlen sor a pénztárablakoknál és izgalmas totózás, melyikhez állj. Feleséged azt mondja, ne oda. Balázs, ott sok a nő és óraszám totojáznak, amíg kiszámolják az aprót, lányod azt mondja, ide se, csupa katona, és azoknak igazolványt írnak alá, beállsz végre a legbiztatóbb mozgás

fontosabb feltétele az idejében megkezdett szervezés, a vállalatnál már a téli munka programján dolgoznak. Ez módot ad arra, hogy az elkövetkező időkben szinte teljesen megszűnjön a vállalatnál az építőipar idényjellege, s ne kelljen senkit fagyszabadságra elküldeni még a leghidegebb időszakban sem.

<T. A.)

végére, öt perc múlva megbánod, mert lám, kivel együtt indultál, a szomszéd sorban az a nyurga huligán már ott az ablaknál, előtted pedig még vagy tíz málészá- jú hadakozik a pénztárosnővel, ki a jelek szerint süket és vak, mert hogy mi az istennyilát tudnak csinálni, megfoghatatlan. S méghozzá sikitozó páriák furakodnak eléd, hogy az ő vonatuk rögtön megy, és hátul kórusban szidalmaznak, ne engedj senkit, mindenkinek rögtön megy a vonata.

— Mondtam, ugye, Balázs, hogy a jegyet váltsd meg előre, de neked hiába beszél az ember, és hogy miért fogadtad el kis bélyeggel, léged, persze, mindig becsapnak — no, de nincs idő, roham a külső hatoshoz. Már a lépcsőn állsz, ne oda, Balázs, hátsó kocsi, ráz, ne is nagyon előAz Eletó partjáról Pakisztánba

4 finisben kilószámra fogyott a fekete — Egymillió dollárt „termelnek** A márka neve: Made By Metal and Electrical Corporation

of Nyíregyháza

Hajón utazik, nemsokára Pakisztánba ér egy magyar szállítmány, melyen ez olvasható; Made By Metal and Electrical Corporation of Nyíregyháza (Exported By Transelektro Hungary).

Nyíregyházi munkások, technikusok, mérnökök készítették a hivatalos nevén 0,4 kW kisfeszültségű kapcsoló és elosztóberendezést! Tíz darabot rendelt a távoli Pakisztán a Transelektro Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a Nyíregyházi Vas és Fémipari Ktsz-től. Nagy angol és svájci cégeket előzött meg a nyíregyházi ktsz, amely két éve már 100 transzformátorállomást gyártott Egyiptomnak. De ez a 20 millió forinton felüli — egymillió dolláros megrendelés, amelynek első szerelvénye a napokban indult el Pakisztán felé — felülmúl minden eddigi munkát.

— Magunk is meglepődtünk, milyen óriási feladatra vállalkoztunk. Az indulás a lehető legrosszabb volt, nem kaptunk anyagokat, a kooperáló vállalatoktól, gyárakból üres kézzel jöttünk hazg. Itthon a munkások nem nagyon lelkesedtek, nem nagyon bíztak, hogy sikerül megbirkózni ezzel a roppant nagy munkával. — Hajdú László műszaki vezető nem szépíti a helyzetet. Merész és kockázatos vállalkozásba fogtak. Külön nehezítette a munkát, hogy a ktsz eddig többnyire az ég alatt dolgozott, két évvel ezelőtt még sok

nyíregyházi emlékszik a lezárt Vasvári Pál utcára, ahol az Egyiptomnak szállított transzformátorokat szerelték. Nem volt hely másutt.

Ebben az évben a gépi berendezésekkel együtt négy és fél milliós beruházással bővítik, valójában egy kisebb gyártelepet építenek a Ságvári telepen, az Eletó partján. Már állnak az új műhelycsarnokok, de amikor a pakisztáni megrendeléshez kezdtek, még a szűkös műhelyekben és a szabadban ment a szerelés. Azaz ment volna, ha megérkeztek volna a kívánt anyagok. Hajdú László éj- jel-napal úton volt, járta az országot, szinte „kiszállásra” jött csak haza. És a kitartó „ostromból” hasznos zsákmánnyal, anyagokkal tért vissza. Épp a legjobbkor, mert egyre sürgetőbbé vált az értékes exportmunka határideje.

— Mikor aztán megkezdődött a hajrá, elfelejtettük, hogy vasárnap van — mondja Sarlós László, akit több társával együtt otthonról szólítottak munkába. Balázs László, Bajtai Sándor és a többiek is egy szóra jöttek Nemcsak a művezetők, a normások, a műszakiak az irodákból, mondhatni a ktsz apraja-nagyja részt vett a finisben, szeptember utolsó napjaiban. Éjjel reflektoroknál folyt a szerelés, az összes kávéfö- zőgép kint volt, kilószámra fogyott a fekete, a helyszínre vitték a vacsorát, a frissítőt.

Emberi akarattal, tudóssal kellett pótolni a kiesést, amit az anyaghiány okozott. Szükség volt a saját találékonyságukra is, mérőberendezést kellett konstruálni az érzékeny elektromos berendezések ellenőrzésére, Sö- rényi István, Fazekas Mihály és Hagymási János készítette el a „jóság” ellenőrző masinát. Hajdú László műszaki vezető, — aki néhány napot éppen a megfeszített munka miatt betegeskedett, — saját tervezésű támszigetelőt „ötlött ki”, melyet a dömsödi Dózsa Tszszel készítettek el, műgyanta felhasználásával. Közben elfogyott 50 tonna vörösréz, 140 tonna vaslemez, 120 tonna szögacél, 20 mázsa számra a festék, krómfürdöt kapott vagy 100 mázsa csavar. A finis utolsó óráiban megérkezett a pakisztáni cég képviselete és a minőségi ellenőrző központ, s az exportcsomagolási szakember.

Szakáll József szállítási vezető és Bácskái József főkönyvelő-helyettes az utolsó simításokról beszél, melyek egyáltalán nem voltak „simák”. Tengeri szállításra alkalmassá kellett tenni az értékes elektromos berendezéseket, melyek egyenként 330 mázsát nyomtak, a 16 ládához egyenként 14 köbméter deszkát használtak fel. A polietilén fóliákba különleges vegyianyagot hintettek, amely a bent maradt minimális páramennyi., séget is elszívja, majd beforrasztották a fóliákat. Elindulhatott a négy elektromos berendezés, egy irányvonathoz csatolták, s zöld utat kapott a jugoszláv kikötővárosig, Rijekáig, ahonnan hajó viszi Pakisztánba.

Magyar munkások, technikusok készítik a pakisztáni jutagyárak lelkét, me- lyeken a felirat egy isme- retlen „céget”, a nyíregyházi ktsz-t takar, melynek termékei betörtek a világpiacra. Az év végéig még 6 berendezést indítanak útnak az Eletó partjáról, ahol dollárokat „termelnek” a szorgalmas kezek. S nagyon megnőtt az önbizalom, a munkáskollektiva vállalkozó kedve.

Páll Géza

Motel épülhet Sóstón

Fellendülőben van megyénk idegenforgalma. A vadregényes Tisza-parton, műemlékeinken, jellegzetes tájainkon kívül igen sok látogatót vonz a Sóstó. Ezért az országos Idegen- forgalmi Hivatal elhatározta, hogy ha megfelelő területet kap a várostól, akkor motelt épít a saját költségén. Szakembereik megtekintették a környéket, s legalkalmasabbnak a szociális otthon melletti részt találták.

Hogy az elképzelés valóban formát öltsön, annak egyetlen akadálya volt: nem készült el a Sóstó részletes rendezési terve. Készen van viszont egy programvázlat, melybe már a leendő motel helyét is bejelölték. Ennek alapján a városi tanács vb építési és közlekedési osztályán közölték, hogy a területfelhasználási hozzájárulást egy-két napon belül kiadják. S ha a megyei tanács is kéri a motel építését, már aligha lesz akadálya a munka megindulásának.

A tervek szerint a motel a szociális otthontól a vasút felé eső részre kerül. Az első ütemben kétszer 18 ágyas rész készül el, utána egy teljesen hozzá hasonlót építenek. így összesen 73 vendéget tudnak majd elhelyezni. Az építési költség mintegy egymillió forintba kér ÜL

A Színház utca végén, az Éren át új híd építését kezdték meg.

Képen: Munkáb an a cölöpverők. H. J.

re, hátha összeütközünk. Föl hát, menetirányban, ablakhoz, igen ám, de ülőhely sehol, ugye, mondtam, Balázs, hamarabb induljunk, de neked hiába beszél az ember.

Mit tesz Balázs a folyosón?

Benézeget a fülkékbe. Hogyan? Reménykedően. Hogyan néznek vissza a bent- ülők? Dühösen.

Miből tudja Balázs, hogy szabad hely van?

Abból, hogy a kérdésre: van itt még szabad hely? — bentiek azt felelik, hogy nem tudják. Miért nem tudják? Mert hátha továbbmegy az ürge.

Mi történik a csomaggal?

Az, hogy mindenki ordít, ne az enyémre, ne a kalapomra, ne lökje le, ne nyomja Össze, ne tiporja, míg végül ölestermetű Igazságcsináló kiragadja kezedből és a többinek a hegyére tornyozza.

Attól kezdve?

Általános találgatás, kinek esik a fejére? Hogy ami fentről csöpög, melyik csomagból csöpög, és mi légyen, meggylé, pálinka, tehéntúró vagy fáradtolaj?

Mi történik az indulás pillanatában?

Rémült anya felkiált, hogy hova lett a gyereke, mert a büdös kölök az utolsó pillanatban eltűnik, anyu vészfékhez kapkod, ám a vészfékre nincs szükség, büdös kölök előkerül, és büszkén mutatja tenyerét, belemászott a legvastagabb ku- limászba. Ilyen minden rendes vonaton van, de baj nincs, mert odatörli nadrágjához és tiszta.

Miről folyik további csevegés?

Hogy az ablakot kinyissuk, becsukjuk, félig nyissuk, harmadig csukjuk, függönyt lehúzzuk, feleresz- szük, friss levegő nem árt, cug kiviszi a fejemet, azért a fejért nem kár, és hogy micsoda emberek vannak.

Van végre hely? Nőd, leányod ül. Jómagad. A fo lyosón. Ahol is? Népvándor lás. Hova mennek? Büfébe. Hányszor löknek hátba? Monorig háromszázhuszon- hatszor. Attól kezdve meg szűnik?

Attól kezdve nem számo lód.

Kisjó Sándor;

Hétvége a vonaton