Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

KINCSKERESŐ — A nővérem csak a csomagjaimat hozta utánam. Egyedül én utazom... (A Polish Weekly karikatúrája) NEM HIVE — Tudod, nem vagyok híve a műtrágyázásnak... (Földes Vilmos rajza) ROSSZINDULATÚ GEBINES — Itt a kávé! (Wochenpresse karikatúrája) Tudomány Ä Technika M Tudomány X Technika A fókák titokzatos élete Harcoló elcfántfókabikák Szokatlan és meglepő külsejű állatok a fókák. Csak az állatkertből, eset­leg nagyobb cirkuszok po­rondjáról ismerjük őket. A budapesti Állatkertbói sajnos hiányoznak. Életmód­juk érdekes, s titokzatos. Az állatrendszertan tudo­mánya a fókákat az emlő­sök osztályának ragadozó rendjébe sorolja. Olyan em­lősök azonban, amelyek nagymértékben alkalmaz­kodtak a vizi életmódhoz, mégpedig elsősorban vég­tagjaik megváltoztatásával, összesen 31 fókafaj ismere­tes, körülbelül fele az északi, fele a déli féltekén él. Ezek közül most a déi- tengeri elefántfókával is­merkedjünk meg közelebb­ről. Főleg a Déli-sark környéki szigeteken él, de elkalando­zik mind az Antarktiszra, mind Ausztrália déli part­jaira. Óriási állatok, egy öreg bika 2—3 tonna súlyú és 5—6 méter hosszú, a te­hén ennek kb. a fele. Az újszülött elefántfókaborjú 37 kg súlyú és 1 méter Hosszú. Az elefánt elnevezés onnan származik, hogy a bika ormányszerű képződ­ményt visel az orra helyén. Ennek körülbelül olyan sze­repe van, mint a pulykák tarajának: ha az állat izga­lomba jön, az orrmány fel­fúvódik. Ezek az állatok életük nagy részét a tengerben töl­tik, csak párzásra és ellés- re térnek a szárazföldre. Testüket rövid, zsíros szőr borítja. Hátsó végtagjuk uszonnyá alakult át, a szá- razfóldön történő mozgás­ra csakis mellső végtagjai­kat használják, amelyek ha­talmas kézhez hasonlíta­nak, az újjak végének meg­felelő helyen hosszú fekete karmok vannak. A száraz­földön a férgekéhez hason­ló hullámzó mozgással köz­lekednek, rövid távolságot meglepő gyorsan tesznek meg. A vízben ügyesen, ke­csesen úsznak. Táplálékuk apró tengeri állatokból, ha­lakból* polipokból, rákokból au. Hosszú tengeri utakat tesznek meg. A bikák ten­geri csavargásukról augusz­tus elején érkeznek a szi­getekre. Itt néhány napig pihennek, majd a tenger felé fordulva, a parton vár­ják a teheneket. Ezek augusztus végén tűnnek fel, felerősödve, meghízva, majd a parton „háremekbe-’ gyűlnek össze, amelyhez több ezer tehén is tartozhat. A tehén hároméves korá­ban lesz ivarérett, ezután évente egy borjut hoz a világra, bár ritkán ikerellés is lehetséges. Bizonytalan, hogy milyen korukig képe­sek szaporodni, feltehetően 12—14 évig. Az elefántfó- katehén semmi „anyai” ér­zést nem mutat borjújával szemben: nem nyalja és tisztítja az újszülött szőrét, mini a legtöbb emlősállat. Az _ ilyenkor mindig jelen­lévő ragadozó madarak töl­tik be a bába szerepét és tisztítják le a borjú bun­dáját. Az anyának tőgye nincs. Tejmirigyei a köldök­től jobbra és balra, mélyen a zsírrétegben helyezked­nek el. A tej zsírtartalma igen nagy, a borjú ezért 2l napon belül meghárom­szorozza születési súlyát. A borjak közben egyedül maradnak, majd az úszás tanulásához fognak; bár tengeri állatok, mégis ta- nulniok kell az úszást. Két­hónapos korukban indulnak először önálló halászútra. Földrajzi változások a JNyírségben Az egyhangúnak ismert Alföld még manapság is félre ismert vidéke a Nyír­ség, a felszabadulás óta fo­kozatosan tárja ki gazdag­ságát, eddig fel nem is­mert titkait. A Nyírség mai arculatá­nak a megértéséhez feltétle­nül szükséges a természeti viszonyok változását is is­merni. A változás törvény- szerűségeit ismerve tudunk csak a szocialista társada­lom érdekében eredménye­sen segíteni. A régebbi földtörténeti időkben csak a külső és belső erők alakították a tájat, de a legfiatalabb földtörténeti időt a holo- cént a többivel' szemben az emberi társadalom egyre növekvő tájalakító tei'é- kenysége jellemzi. Ennek időtartama mindössze 25 ezer év. A Nyírségre még fontos az ezt megelőző ple­isztocén korszak, (jégkor­szak) melynek időtartama kb 1 millió év. A jégkor­szak képződményei ha­zánkban az egymással sű­rűn váltakozó homok, agyagrétegek és a lösz (sárgaföld). A Nyírség mai éghajlata, növényzete a holocénban alakult ki. Tehát néhány tízezer éve. A jégkorszak legfiatalabb eljegesedési ideje a würm, és ennél régebbi képződmé­nyeket a Nyírségben nem találunk a felszínen. Ebből azt láthatjuk, hogy más tájainkhoz viszonyítva na­gyon rövid földtörténeti múltra tekint vissza. Európa egyik legsajátsá­gosabb külön darabja az Alföld, benne a mi Nyírsé­günk is. A régebbi korszak­ban különböző' tengerek bo­rították. Lassan — évmil­liók alatt — a tenger tó­rendszerré alakult, majd végül > teljesen féltöltődött. A most látható forma­kincs igen változatos föld- történeti múlt eredménye. A régebbi korszakban a Nyírségben a folyók is egész más irányban foly­tak. A folyók többsége — a Tisza is — a Kőrös felé tartott. Ezek már a jégkor­szak elején, tehát majd­nem 1 millió évvel ezelőtt megkezdték felszínalakító munkájukat. Ha végeredményben az egész táj egyetlen hordalék­kúp. E folyamat következ­tében a nyírségi pliocénkori pannon rétegre 150—200 m. KERESZTREJTVÉNh Robert Fulton az első gőzhajó megépítője, tervét felajánlotta a franciáknak. — A tervről Napo­leon így ír belügyminiszterének: Éppen most olvastam Fulton pol­gártárs tervét, amelynek elkül­dését ön túlságosan sokáig ha­logatta, pedig... folyt. Vízsz. 3. és függ. 1. Beküldendő sorrendben: Vízsz. 3. függ*. 1. és vizsz. 42. VÍZSZINTES : 1. Kereskedelmi rövidítés. 12. Testrész. 13. Madárjós, latinul. 14. Katona drámájának főszerep­lője. 15. Szovjet repülőgéptípus. 16. Nem barátságos. 18. Olasz vá­ros. 20. Régi súlymérték. 22. Kard végek! 24. Oda-vissza jár, vala­mely útvonal, terep ellenőrzése végett. 25. Fordított kétjegyű mássalhangzó. 27. Német né­velő. 29. Szalmiákban van!!! 30. Lángra kap. 32. Beteg, gebe ló. 34. Polinéziai sziget. 36. KUK. 37. Magángépkocsik betűjelzése. 38. Szív közepe. 40. Rajzeszköz. 41. Egyszerű gép. 42. A hajó neve névelővel. 43. Skálahang. 44. Ilyen kerék is van. 46. AÉ. 47. Pénzünk rövidítése. 48. Kettő. 49. Két személyes névmás, a máso­dik ékhiányos. 51. Kellemetlen bűze. 54. Kert betűi keverve. 55. Lom párja. 57. IJA. 58. Mással­hangzó kiejtve. 59. Felmentett személy. 62. Lányom férje. 64. őseink kisiparosainak szövetke­zete. 66. Zománcoz. 68. Jugoszláv város nevének egyik fele. 70. Háziállat. 71. Munkavállalói iga­zolólap, röviden. 72. Alacsony, testes. 74. Ácsok, asztalosok munkájához nélkülözhetetlen. 76. Valóság. függőleges : 2. Szabályos tömbökbe préselt széna. 3. Város az NSZK-ban. 4. Angol hosszmérték. 5. Házi szár­nyas. 6. Fa része. 7. Folyó Szat- márban. 8. Fiúgyerek, zsargonban. 9. Perui település Bolívia hatá­rán. 10. Nálunk is járt egykori francia tánc, tárgyraggal. 11. Női név (+’). 17. ÖÖOÖO. 19. Tisztí­tószer. 21. Házi szárnyas. 23. Vízi jármű. 26. Azonos mássalhang­zók. 27. Ellentétes kötőszó. 28. Helyhatározórag. 31. Alaszkai fo­lyó. 32. Furunkulus. 33. Pamlag. 35. Díszes csarnokok. 37. Latin rövidítés: körülbelül. 39. Kezével jelez. 45. Magyar író, keresztne­vének kezdőbetűjével (1873—1902' 48. Időegység. 50. örökre kizár (pl. a lakásból.) 52. ZI. 53. Ga rázs eleje! 56. Zsargonban mon­dott, végtelen munka!!! 60. Női név (+’)• 61. Ízesíts! 62. Szava­zat. 63. Ruhatartozék. 65. Elől. 67. ZÖT. 68. Felesége van. 69. Né­met segédige. 73. Ezen a napon. 75. Mássalhangzó kiejtve. A megfejtéseket legkésőbb ok­tóber 15-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Szeptember 24.-ei rejtvénypá­lyázatunk helyes megfejtése: A fénykezelést, .mely különösen a bőrbetegsé­geknél bizonyult jelentősnek. Nyertesek: Csizák Antalné, ízv. Kirchner Lajosné és Tóth cmréné nyíregyházi, Pribék Ambrusné beregsurányi, Famas Béla csengefi, Gergely Lajosné laskodi. Béri Béla mátészalkai, Nyíri Erzsébet nagyecsedi, Foga- rasi Elemér nyírtass!, és Tóth Erzsébet turistvándi kedves rejt­vényfej tőink. A nyerménykönyveket postán elküldtük. vastag jégkorszaki réteg rakódott rá. Az újabb fúrá­si adatok szerint a 220 mé­ter vastagságot is elérik. A jégkorszak végén a Tisza es a Szamos már nem vettek részt a törmelékkúp építé­sében, hanem hazánk egyik szép völgyének a kialakítá­sát végezték. A jégkorszakban megin­dult a homokformák kiala­kulása is. A felszín megkö­tött futóhomok formái: buckák, hátak, völgyek. A hátak kb. 140—180 méter­rel emelkednek a tenger szintje fölé. A buckák között bizony­talan lefolyású területek alakultak ki és benne szám­talan szélfújta mélyedésben a kis tavak csodálatos vilá­ga. A futóhomok délen ke­vésbé takart felszíne élesen különül él a Tisza viszony­lag széles árterétől. A ma­gyarországi futóhomok terü­letek közül legjelentősebb a Nyírség, kb. 900 000 kát hold kiterjedésű. Legmaga­sabb csúcsa a Nyírgelse kö­zelében lévő Koportyok (183 m). A felszíne mene­dékesen lejt. Ezzel egyidő- ben a löszképződés is el­kezdődött. A Rétközt 3 löszövezet kíséri. A löszös vidék jelentősége azért fon­tos, mert a füves növény­zet hatására itt alakultak ki a legjobb talajok és a szélerózióval szemben is el­lenállást mutatnak. A legutóbbi időszakban a holocén elején lejátszódó folyamatok a hordalékkúp építésének véget vetettek. A jelenkor (holocén) elején környezetéhez képest a Nyírség megemelkedett. Az emelkedés következtében a Tisza elhagyta az Érvölgyet és irányát a beregszászi he­gyek felé vette. Ekkor in­dult meg a táj beerdősülé- se. Kb. már 8000 éve is a futóhomok élénk mozgás­ban volt. Megfékezése csak az utóbbi idők eredménye. Ennek köszönhető az ör­vendetes változás, amely hazánk számára hasznossá tette. A kutatások tisztáz­ták, hogy a sok változás következtében kisebb terü­leten belül is 4—5 geológiai képződmény fordul elő. En­nek ismerete gazdasági szempontból lényeges, mert ezeken különböző talajok alakult ki. A gazdálkodás befolyásolja. A Nyírség kö­zepén kelet—nyugat irá­nyú vízválasztó van. Ettől délre, a táj keleti nagyobb részét vastag futóhomok-ta­karó borítja. Északra szél­barázdák, garmadák és laposok váltakoznak. A gaz­dasági élet szempontjából a szél által vájt laposok után a szélbarázdák a legértéke­sebbek, ott, ahol a dombor­zat energiája kisebb. A nagyobb domborzati relief­energiájú barázdákat he­lyesebb beerdősíteni, mint szántóföldi művelésbe von­ni. A Nyírség déli részén a mezőgazdaság számára leg- í óbban a parabola buckák közötti nem túlságosan mély területeik. Ez a gyü­mölcstermesztés miatt lé­nyeges. A buckasorok irá­nya É—D-i, mert az észa­ki szél az uralkodó. A buc­kasorok közötti kis völgyek­ben gyakori az apró szikes tó és láp. A nyírségi ho- mokfelszinen a napsütéses órák száma kettőezernél is több. Ma elmondhatjuk, hogy a Nyírségi táj buc- kaság, nyugatról nézve is szembetűnően emelkedik ki hullámos felszínével a sík alföldi területből, de külö­nösen így van ez, ha az Ecsedi-láp irányából szem­léljük. Láthatjuk, nem volt si­ma és rövid az út, ami a futóhomok megkötésétől a pirosló almaerdőkig a szo­cialista nagyüzemekbe ve­zetett. Természeti adottsá­gainkat ma már célszerűen kihasználhatjuk. Hiszen a megkötés eredményekén! összesen több mint egymili lió kát. hold földterületi van megyénknek. Dr. Vargha Lásstí adjunktus — A térkép szerint valahol itt kell lennie au.iuá a k n es­nek! (Stern karikatúrája) AZ MAS (Földes Vilmos raj») TV-ADÄS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents