Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
NEHÁNY hét igazolta Haszonnal dolgoznak a tsz területi szövetségek A tsz területi szövetségeknek ma már csak jelenük van, és biztató jövőjük olyan vonatkozásban, hogy eredményes munkát fejthetnek ki a közös gazdaságok érdekében. A szövetségek csupán pár hete alakultak. Ennek ellenére máris aktív résztvevői a tsz-mozgalom- nak. Megtették az első lépéseket. Erről beszélgettünk a Tisza menti Tsz Területi Szövetség nyíregyházi székházában. JÓ egyezség A tsz-ek és tszcs-k állandó partnere a Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat. A kapcsolat folyamatos, sok év gyakorlatával csiszolódott, ennek ellenére mégis akadt megoldásra váró probléma. A tsz-ek számára ugyanis sérelmes volt az érvényben lévő szállítási költség elszámolása. Eddig a tsz bárhonnan is szállította gabonáját a felvásárló helyre, fuvar- költséget a tsz-majortól számoltak fel. Ezt vitatta és változtatta meg a felvásárló vállalat, valamint a tsz-szö- vetség. Jövőre a szállítási költségeket már nem a majoroktól, hanem tábla átlagkilométertől számítják. Másszóval azt veszik figyelembe, hogy a termelőszövetkezetek gabonatermő területe átlagosan milyen távolságra van az átvevő helytől. Ezért fizetnek szállítási költséget A döntés indokolja, hogy már az idén, de jövőre méginkább a Gabona- Feldolgozó és Felvásárló Vállalathoz a termés nagy része közvetlenül a kombájntól a tsz-major érintése nélkül érkezik. A majortól számított szállítási költség fizetése tehát indokolatlan. M ÉK-szerződések A szövetségekkel általában az alakulást követő napokon minden olyan vállalat, szerv kapcsolatot teremtett amelyek valamilyen formában szerződéses viszonyban állnak a tsz-ekkel. A gazdasági mechanizmusra készülve a MÉK úgynevezett többcsatornás szerződéstervezeteket készített. A szerződéstervezetekben többek között olyan elgondolások is szerepelnek, hogy a MÉK 1968-ban a tsz-eknek mint szerződött partnereknek minimális haszonkulcs mellett több irányú kedvezményt nyújt. Ilyen egyebek között a termelést elősegítő szolgáltató jellegű kedvezmény. Kísérletképpen Vencsellőn és más termelő- szövetkezetekben a kapcsolatoknak ezt a formáját már ez évben is alkalmazták. A tsz területi szövetség most tanulmányozza ezeket a szerződéstervezeteket és elfogadásra a legkedvezőbbeket ajánlja majd a tagszövetkezeteknek. Napi gondok megoldása A tsz területi szövetségek akkor végeznek eredményes munkát, ha a tagszövetkezeteknek a napi gondok megoldásában is segítséget nyújtanak. Ezt igénylik a tsz-ek és tszcs-k. A A Tisza menti Területi Sző vétségben erre már példákat is tudnak említeni. A tiszadobi Uj Harcos Termelőszövetkezet például azért kopogtatott a szövetségnél, az AGROKER-től hiába kérik, hetek óta nem tudják beszerezni a trágyamarkolót. A szövetség segített kívánt gép beszerzésében, s az Uj Harcos Tsz már használja is azt. Más termelő- szövetkezetek értékesítési gondjaikkal keresték meg a szövetséget. Ezeket az ügyeket is elintézték. Forintokban is jelentkezik majd A szövetségek munkáját illetően a gyakorlati példa még kevés. Két-három hónap múlva azonban ezek minden bizonnyal terjedelmes beszámolóban sem férnének el. A tsz-ek tszcs-k ugyanis kivétel nélkül a gazdasági mechanizmus igényének megfelelően gazdálkodásunk reformálásán fáradoznak, s a helyes és járható út kiválasztásában széles körű jogi, termelési, érté kesítési tanácsadásra van szükségük. A pár hetes múl a szövetségek tevékenységében bizonyítja, hogy e feladatkör betöltésére érettek é alkalmasak. Szükséges volt a szövetségek megalakítása, s ez nem is kis idő múlva a közös gazdaságok főkönyveiben már forintokban is kifejezhető lesz. S. E. Köszönet az építőmunkáért! Nyílt levél egy határőr alakulathoz Kedves százados elvtárs! Kedves katonák! Önök nagyon jól tudják hol van a mi falunkban, Sonkádon a Bocskai utca 1. számú ház. Ahogyan megyünk a tisza- becsi országúton, jobbra az első épület. Nemrég még romos, törmelékes telek, most szép tiszta udvar, nagy épülettel, kilenc helyiséggel, két konyhával, árnyas fák között. Boldog lehet az, aki lakni fogja. Máris boldog, úgy érezzük. Boldog, mert önök, hu- szonhatan az elmúlt vasárnap segítették beleépíteni a baráti, elvtársi és bajtársi szeretetet is, ami jobban ösz- szefogja minden malternál köveit és falszilárdan összefogja az emberi szíveket is. Amikor a mi egyik fiatal legényünk, ifjú Máté János, bevonult katonának, most már bevalljuk, egy kicsit sajnáltuk. Mindenki tudja, hogy jó nevelés a katonaélet. De valahogyan belénk- rögződött régtől az a mellékgondolat is, hogy nagyon kemény élet. Most megfordult a helyzet: kissé irigyeljük Jancsit, hogy ilyen meleg baráti közösségbe került, önök azt válaszolták erre, hogy a néphadsereg minden alakulatánál ugyanez a szellem uralkodik. Engedjék meg, hogy mégis önöknek mondjunk köszönetét, amiért éppen az őszi esőzések előtt segítettek befejezni ezt a szép házat és környékét, egyúttal a mi politikai munkánkat is segítették, mert mialatt házat építettek, a lelkekben is sokat építettek. Azt tudtuk, hogy értelmes fiú Máté Jancsi. Hiszen nemrég végezte el a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Azt is tudtuk, hogy t^ztesis- kolán van, ahonnan nem olyan könnyű dolog a szabadságra menés. De arra mégsem számítottunk, ami történt, ö elmondta a házzal kapcsolatos problémáit és Önök úgy döntöttek, hogy eltávozásra jöhet huszonötöd magával s majd együtt elvégzik a szükséges munkát. Olyan serényen dolgoztak, hogy mi, barátai talán tél elejéig sem tudtunk volna eddig jutni. Nemcsak a felesleges törmeléket takarították el, hanem még homokot is hoztak a Tiszáról és feltöltötték, ledöngölték az alapok közötti tekintélyes űrt. Reméljük, önök is jól érezték magukat azon a baráti klubestén, amit fiataljaink rendeztek a munkában részt vevők számára. Itt jó emlékeket hagytak maguk után. Őszintén megmondjuk, nem tudjuk, miért volt olyan sürgős a 22 éves fiúnak a ház felépítése. Ez az ő magánügye. De nem sértő, ha arra gondolunk, hogy talán mostani szolgálati helyén van egy kislány, akit boldoggá szeretne tenni, akinek hamarosan meg szeretné mutatni jövendő otthonát és aki, ha leszerel, a mi falunk lakosa lesz. Mindenesetre már előre reméljük, hogy va- lamennyiüket itt láthatjuk majd a lakodalmon, amikor erre sor kerül. Van azonban egy másik lakodalom, amin tovább mélyíthetnénk a határőrök és a falu között fonódó barátságot. KISZ-lakodalmat tartunk szeptember 14-én, volt KISZ-titkárunk, a fiatal boltvezető Szabó Lajos házasodik. Tudunk arról, hogy kitűnő tánczenekaruk van. Meghívhatnánk-e azt, hogy húzzák a talp alá valót? Nem akárki kéri: a vőlegény szintén az önök alakulatánál szolgált. Az előző KlSZ-lako- dalom vőlegénye, a bátyja, Szabó József szintén. Láthatja, kedves parancsnok elvtárs, hogy az alakulat és a falu, a szolgálati hely és az otthon között már valóságos családi kapcsolatok épültek ki. így van ez jól, mert tanulhatunk egymástól, segíthetünk egymásnak fiataljaink nevelésében. Mi kezdjük, önök fejezik be. Azt kívánjuk, kedves parancsnok elvtárs, hogy jó erőben és egészségben készüljenek feladataik megoldására, ismereteik elsajátítására. Találkozzunk még sokszor, jó barátságban, legközelebb 14-én, a lakodalmon. önt, parancsnok elvtárs, külön meghívjuk családjával együtt. Elmondta: Máté János párttitkár és Sütő Bálint KISZ-titkár. (Feljegyezte: (Gesztelyi Nagy Zoltán) Készül a vállalati alkotmány 9 A Fehéigyannati AUami Gazdaság kollektiv szerződésének vitája Alig született meg az országgyűlés előtt a Munka Törvény, máris megkezdték a kollektív szerződések előkészítését megyénkben. Az állami gazdaságok esetében a MEDOSZ a legnagyobbat, a Fehérgyarmati Állami Gazdaságot javasolta próbának, mert itt látta leginkább az alapos megvitatás lehetőségeit. A fehérgyarmati gazdaság vezetői elvállalták ezt a könnyűnek semmiképpen sem mondható munkát, s így kerülhetett sor szerdán a „vállalati alkotmány” első vitájára. Fehérgyarmaton öt bizottságot alakítottak, egyenként 5—7 létszámút, s a bizottságok a szakterületükön kidolgozzák azokat a szabályokat, amelyeket fel szeretnének vetetni a kollektív szerződésbe. (Mivel a munka első és fontos, a többi állami gazdaság dolgozóinak bevonásával párhuzamos megyei bizottságokat is hoztak létre.) Fehérgyarmaton szerdán a kollektív szerződés munkajogi részét vitatták meg. (Ez a bizottság készült el először.) A vitában — mások mellett — Hovánszki János, a MEDOSZ megyei titkára. Csorvási Sándor, a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság igazgatója és a gazdaságszakszervezeti titkára, Piszter János vett részt. Amellett, hogy az alapvető kérdésekben nem volt nézeteltérés, a részkérdésekben gyakran nem egyezett a szakszervezet és a vállalat álláspontja, — a vita ezeknek egyeztetésére szolgál. Néhány példa azokra a kérdésekre, ahol nem alakult ki azonos vélemény. A gazdaság az állandó munkahelyre szerződtetett dolozókat ideiglenesen áthelyezheti máshová. Ennek részletezését a bizottság úgy szövegezte, hogy az ilyen áthelyezett dolgozónak külön ebédtérítés és napi ingyenes be- és jciszállítás jár. A szakszervezet úgy látta, hogy a szállítással a dolgozó kiesik a munkából, elképzelhető, hogy egy órával kevesebbet tud dolgozni. Ezt térítse meg a vállalat, hiszen az ilyen ideiglenes átszállítás munkaszervezés kérdése, s emiatt nem kerülhet hátrányos helyzetbe a dolgozó. A vállalat véleménye szerint eddig nem vetődött fel ilyen probléma, de ha ezt a kollektív szerződés rögzíti, vitákra ad alkalmat. Végül úgy egyeztek meg, hogy az állandó dolgozók esetében megtérítik a munkakiesést. / Ugyancsak vita volt a te- nyész- és haszonállatok körül tevékenykedő fizikai dolgozók munkaidejének meghatározásánál. A vállalat szerette volna, ha valamilyen időt megállapítanak, mert a jelenlegi határozatlan munkaidő nem jó. A bizottság 60 óra heti munkát javasolt, a szakszervezet azonban helytelenítette: ez több mint a tényleges; s ha így marad, a vállalat kötelezheti a dolgozókat heti 60 munkaórára Legyen az általános 48 osztott munkaidőben — s ebben meg is egyeztek. Nem egyeztek meg az ebédtérítések körül kialakult vitában (jár-e mindenkinek, vagy csak akik igénybe veszik), az azonos munkaterületek elkülönítésében sem. Ez azért fontos, mert az azonos munkaterületen dolgozókat a vállalat bármikor áthelyezheti, ha viszont kimondjuk például, hogy a kertészet és a növénytermesztés nem azonos munka- terület, az áthelyezéshez a dolgozó beleegyezése is szükséges. i A fehérgyarmati javaslat tartalmaz néhány nagyon figyelemre méltó tételt. így — a felmondási védettség terén — csak fegyelmivel lehet felmondani annak a dolgozónak, aki 10 évnél régebben van folyamatos munkaviszonyban és — ez pedig különösen új — az utolsó három évben nem részesült fegyelmi büntetésben. Ehhez hasonlóan új tétel számol található a munkajogi javaslat más részein is, de nem hiányzik a másik négy bizottság terveiből sem. A javaslatot eddig nem tárgyalták meg szervezetten a dolgozókkal (vélemény persze jó néhány elhangzott) s ennek a sok őszi munka, meg a rövid idő volt az oka. Tervezik azonban azt, ha a bizottságok javaslatai elkészülnek, megfelelő vitaalap is lesz. Bizonyos, hogy a dolgozók körében sok érdekes és figyelemre méltó javaslat is elhangzik majd, s nemcsak Fehérgyarmaton. A fehérgyarmati kollektív szerződést még ebben a hónapban aláírják (januárban lép érvénybe, s ez szolgál majd mintául a többi állami gazdaságban. Persze, ez korántsem jelenti azt, hogy nem lehet rajta változtatni, egyes tételeket másképpen megfogalmazni, hiszen a kollektív szerződések kötésének éppen az az alapvető célja, hogy a helyi sajátosságokat a dolgozók jogaiban is érvényesíteni lehessen. Kun István Pillanatkép az üvegboltban Foto: Hammel József S°KaRcÚ hAmícS£K püff! — mondta Hami- *■ esek, s mutatta, milyen hatalmas tenyerest kap a 15 éves Hamicsek kisasz- szony, ha a méltatlan téma még egyszer napirendre merészelne kerülni. — Amikor én a te korodban voltam — oktatta leánygyermekét — tudod milyen ruhában jártam? — Tudom apukám, rongyos, koszos fekete vászon- nadrágban és foltozott tornacipőben. — Püff! — szólt ismét Hamicsek, — ezt kapod, ha még egyszer közbeszólsz. Nem tűröm, ha én beszélek, valaki közbe szóljon... Igenis abban jártam! Elég legyen a rózsaszínű tűsarkú, cipőből, meg az aranyszegélyű miniszoknyából! Nem érdekel, hogy a többiek miben járnak! De ha minden óhajod teljesítem, hogyan fogsz majd örülni karácsonykor egy szaténkarton blúznak? — Ugyan papa! — szólt közbe Hamicsekné — te fiú voltál, és 1930 volt, ez meg lány és 1967-et írunk. — Mondtam már neked, hogy ne rontsd a nevelési elveimet! S különben is, csend legyen! Egy asszony hallgasson, ha a család feje beszél. Az az elvem, hogy egy asszony akkor szóljon, ha kérdezik! így mondta ő és lenyelte utolsó korty teáját, majd homlokon csókolva családja tagjait, kilépett az életbe. A Beloiannisz téren felszállt a villamosra, miközben indulatosan rászólt egy fiatalemberre, hogy milyen címen merészelt elébe tolakodni a felszállásnál. — Vegye tudomásul, — oktatta ki — egy fiatalabb sosem előzhet meg egy idősebbet! Ennyi műveltséggel ma már mindenki rendelkezhet. A cég bejáratánál, arcán kedves mosollyal maga elé tessékelte a nálánál húsz évvel fiatalabb osztályvezetőjét. — Csak tessék, tessék kartársam, itt nem a kor számít... Nem, csak ön után, — mondta és sikerüli is maga előtt betuszkolnia főnökét. A büfében csoportvezetőjével csevegtek a fiatalokról, a mai gyerekekről. — Tu dód, — mondta a csoport- vezetője — valami fantasztikus, mibe kerül a fiam, meg a lányom. Az én vágyam egy kerékpár volt, sose érhettem el! A fiamnak motort kellett vennem S hogy a lányom öltözködése mi pénzt emészt fel?... De hát — tette hozzá — megadunk nekik mindent, inkább mi mondunk le sokmindenről. Végeredményben egy szülő célja az, hogy a gyerekei százszor jobban éljenek, mint ő élt fiatal korában. — De mennyire — helyeselt Hamicsek. Nekem is ez az elvem, amit kér a gyerek, meg kell adni. Délelőtt hívta az igazga tónő, és mi tagadás jó lehordta Hamicsek kartársat. Részletesen kifejtette, hogyan kellett volna eljárni egy bizonyos ügyben, él nyomatékosan kérte, hogy a jövőben nem szeretne tapasztalni hasonló figyelmetlenséget. Hamicsek állt és megszeppent arccal hallgatott. Egyre csak hallgatott. — Szóljon már valamit kollégám! — mondta az igazgatónő, — hát nincs egy szava sem? — Kedves igazgató kartársnő! — mondta Hamicsek szerényen, de határozottan — nekem az az elvem, ha egy nő beszél, akkor egy férfi ne vágjon közbe, ne szóljon. Ez a minimum, amit egy dolgozó asszony, aki amellett családanya, elvárhat a férfiaktól. Este ingerülten kiszólt ai újság mögül, hogy nem hajlandó mosogatni, amíg e felesége lemegy bevásárolni — Rendben van édes fiam — mondta élettársának — tudom, te is dolgozol i munkahelyeden, itthon it dolgozol, de mit citáljak te nő vagy, én meg férfi va gyök. Ezen nem tudok ,vál toztatni, még a te kedvedét) sem. Azt hiszem, ezt te r beláthatod... O. *
