Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
50 EVES A SZOVJETHATALOM A Forradalom és hazánk Több vonat Szabolcsban, jobb csatlakozások az országba íj gyors járatú személyvonatok — Gyorsmotor közvetlenül Szegedre — Újabb expresszek Budapestre „A leninizxnus két arcvonalon bontakozott ki: az egyik a béke, a másik a szocializmus frontja.” (Barta Lajos) Visszaemlékezések és tanulmányok, történelmi és szépirodalmi művek gazdag tárháza áll rendelkezésünkre, hogy megmutassa: milyen hatást váltott ki és milyen következményekkel járt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világszerte és hazánkban. E most következő néhány gondolat, korabeli sajtócikkekből vett szemelvények a magyar nép hangulatát tükrözik a forradalmat közvetlenül követő novemberi napokban. A háborútól, éhségtől, haláltól, gyásztól elcsigázott nép megértette: az oroszok útja a béke, a kenyér, az igazság útja! Elismeri ezt még a hadifogoly leveleket cenzúrázó cs. és kir. bizottság 1917 november 17-i jelentése is: egyre súlyosbodó viszonyok nyomása alatt a szociális mozgalmak iránti szimpátia is mindinkább erősebb. Nem külpolitikai áramlatok hatása, sem a nemzetközi szocialista áramlatok irányítják, hanem teljesen bent az ország határai között született okok teremtik és erősítik: ...a béke és a megélhetés problémája." A pétervári események híre a magyar sajtóban november 9-től látott napvilágot. Idézzünk fel néhányat az elsárgult lapok cikkeiből: „Pétervárott kitört a forradalom. A bolsevikiek elfoglaltak fontos állami épületeket... Rendzavarásról eddig nem érkezett hír, kivéve néhány apacs garázdálkodását.” (Az Est). „A csodák korszakát éljük, s ebben a meglepetések országa Oroszország. Évszázadok tunya elnyomatásában lassan erjedi a nagy orosz néptömegben minden modern eszme... A béke kormánya győzött. Az antant búsulhat rajta.” (Pesti Hírlap november 14.) / „A munkások és parasztok. kormánya történelmet csinál és a fejezeteknek, amelyeket ragyogó tettekkel tesz örökre dicsőkké, sorsdöntőbb hatásúk lehet Európa életére, mint amilyennek a vagy francia forradalom volt... Emlékezzünk Leninre, akit üldöztek, aki eltűnt, akit halálra kerestek... aki hónapok alatt M indig bosszankodom, ha ezt a két szót hallom: apró bosszúságok. Van ebben a két szóban némi lenézés, lekicsinylés: mit akarsz, mit ugrálsz, miért vagy ideges? Ezek miatt az apró bosszúsáét miatt? Ugyan, kérem! Szóra sem érdemes!... Ha valami apró bosszúság ér, akkor véged: sohasem fogsz orvoslást kapni, mert az illetékesek nem foglalkoznak apró bosszúságokkal, nem aprózzák el magukat. Ha majd valami nagy, égbekiáltó bosszúság ér, akkor majd intézkednek, fellépnek és odahatnak, de apró bosszúságokért nem ők, hanem az Élet felelős. Azt a kifejezést, hogy „az élet apró bosszúságai” — véleményem szerint — az illetékesek találták ki. Tehát, ha valami apró bosszúság ér, fordulj panasszra az Élethez, az az ö ügyköre, ők nem tehetnek semmit. Tisztázásra szorul még az a kérdés, hogy meddig apró egy bosszúság, és mettöl nem apró. Mutatóba elmondok néhány bosszúságot, remélem, hogy ezek már nem nevezhetők apróknak: „Tizenhárom évig vártunk az autóbuszra: a feleségem Ágota nevű leánygyermekem és én. Szörnyű __ évele voltak ezek. Az időjárás évek munkáját végezte eL.” (Dél-Magyarország november 11.) A Magyarországi Szociáldemokrata Párt november 11-i kiáltványában kijelentette: „Az orosz proletárság a forradalmi bátorságnak, áldozatkészségnek és esz- ményiségnek ez a legma- gasztosabb történelmi képviselője, hatalma ormára feljutva: a kölcsönös mészárlás abbahagyására és a béke munkáihoz való visz- szatérésre szólítja fel az egész világot?’ — írja a kiáltvány. S hol állt, mit tett az ország népe? Hallatta szavát a béke érdekében — de ezen túl, a nagyobb darab kenyér, a demokratikus jogok követelésén is — az orosz» példa követését fogalmazta meg gyűléseken, tüntetéseken. Hiába próbálták a jobboldali szociáldemokraták csendesítő szóval mérsékletre inteni: „Nem romboló tüntetésre, hanem nagy békeeszméink mellett való nyilvános hitvallásra akarjuk elhívni a dolgozó és a háború igáját viselő Budapestet” — szólt a november 25-i városligeti Iparcsarnokban tartandó gyűlés felhívása. S a Népszava a gyűlés után így számol be: „A rendőrség és a belügyminiszter... nem tudták megakadályozni, hogy a főváros és a környék munkásseregei ne olvadjanak egyetlen hatalmas tömegbe, amely elárasztotta a körutakat és az Andrássy utat... A menetben százezernél több munkás vett részt... A házak ablaksorait és a járdákat a nézők nagy tömegei lepték ' el és fehér meg vörös kendők lobogtatásával köszöntötték a béke harcosait..." És ezen a napon, ezen a gyűlésen hangzott el a tömegből: „Általános sztrájkot!” „A magyar proletárság tanuljon az orosztólí" A gyűlés szónoka, Bokányi Dezső javasolta: „Meg kell alakítani mindenütt a kézi- és fejmunkások tanácsát ebben az országban...” Nem csak a főváros népe mozdult meg. Tüntetések, gyűlések voltak Kisterenyén, Nagykanizsán, Győrött, Miskolcon, tüntettek a vasutasok, a Diósgyőri Vasgyár vezetősége karhatalmat kért a munkások felvonulásának megakadályozására. A Galillei Kör békelevelezőlapokat küldött az ország- gyűlési képviselőknek, ezzel a felhívással: „A háború viszontagságai ellen gödröt ástunk a földbe, és ott tengettük nyomorúságos életünket. Ha megremegett a föld, mindnyájan kiszaladtunk: hátha autóbusz közeledik. Kislányom, Ágota, ott nőtt fel az utcán. Tizenhárom éves korában el- csavargott. Állítólag egy megállóban éldegél: közös háztartásban egy idősebb úrral. Néhány hónappal ezelőtt a feleségem megörüli: űrhajót látott közeledni a megálló felé. Én teljesen megőszültem, hajamat vad- szölö fonta be. Bőrem olyan lett, mint a fák kérge: hátamon harkály kopácsol. Ezúton kérdem tisztelettel: nem lehet sűríteni a járatokat?” Ugye, ez már nem apró bosszúság? „Néhány nappal ezelőtt betértem a Ló utcai mintaboltba. Nem vettem észre, hogy a pult előtt vizesárok húzódik végig: belezuhantam. Az eladók látták, hogy beleestem, de kisujjukat sem mozdították. Nem tudok úszni, a víz húzott lefelé, kétségbeesetten ordítottam segítségért, de nem után nem kérdik öntől, hogy volt-e a fronton, de megkérdik öntől, hogy mit tett a békéért? Mit felel majd erre?” S idézünk a levelezőlap szövegéből: „Állandó békét akarunk.. Akarjuk a népek békeszövetségét, mely az államok között felmerülő minden konfliktust hatályos nemzetközi jogi szervezet hatáskörébe utal. A békeszövetséghez tartozó államok kötelesek megvalósítani a férfiak és nők egyenjogúságán alapuló demokráciát, a teljes parlamentarizmust és a külügyek demokratikus ellenőrzését.” Termékeny talajra talált a háború alatt a békéért harcoló Forradalmi Szocialistáknak 1917 decemberében a magyar katonákhoz intézett röplapja is: „Testvéreink, eszméljetek! Az orosz ka- t.cmák már rájöttek arra, hogy a föld, amelyet meg kell hódítaniok, a saját országukban van, hogy az ellenség, amellyel ha kell fegyverrel is szembeszáll- nak — a földesgrófok és iparbárók élősdi csapata, amely a különböző nemzetiségű Földtelen Jánosokat és Nincstelen Pétereket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellenséget felismerve, ellenük forduljanak." S még egy dokumentum, minden kommentár nélkül — egy katonának 1917 novemberében a bukovinai orosz fronton írt leveléből: ..Még mámorosak voltunk a hirtelen ránk robbanó orosz változások bombaszerú hírétől... Mikor ma délelőtt ránkszakadt az újabb meglepetésszerű hír: Balra tőlünk a pécsi hatosok, meg amodább a honvédek már barátkoznak az oroszokkal. Hogy történhetett ily gyorsan a barátkozás? Nagyon egyszerű. A kíváncsiság mozgásba hozta a fiúkat innen is. túlnan is. Kandi fejek ütődnek ki a lövészárokból... Hosszúi várakozásteljes, aggodalmas percek. Mi fog történni?.,. Vajon fognak-e lőni rájuk? Észrevették és nem lőttek. Egyenként, egymás után, azután csapatosan másznak ki az árokból. És integetnek... Egy pillanatnyi tétovázás. Mintha egymás leikébe akarnának belepillantani... És megindulnak egymás felé. Innen is, túlnan is... A szorongás már oszladozik a telkekből. Es egy mámoros nagy érzés lopózik helyébe: az egyetemes emberszeretet meleg villamosárama fut keresztül az idegeken.” figyelt rám senki. Egy-két percig mág harcoltam az életemért, aztán, erőim fogytával, elmerültem. Már csak a néhány buborék jelezte, hogy vevő van a vízben, de az eladók még a buborékokra sem figyeltek fel. Három hát múlva halászott ki két ellenőr... Kérdem: miért nem udvariasabbak a Ló utcai mintabolt eladóir Ez — azt hiszem — már valamicskével több, mint egy apró bosszúság. (Lehet, hogy tévedek?) „Már hosszabb ideje nem lehet bezárni az erkélyaj- tómat. Jelentettem a Házkezelési Igazgatóságnak, de nem intézkedtek. Egy éjszaka lépéseket hallottam az erkélyen. Ki lehet az? — csodálkoztam. A feleségem ott aludt mellettem. A szomszéd szobából kihallatszott egy vidéki rokonom hor- tyogása. Ki mászkál oda- künn? Kisvártatva nyílt az erkélyajtó, és belépett a szobába egy három méter magas, hosszú karú, kétfejű szörnyeteg. Odalépett az ágyunkhoz, és alvó feleségemet a karjába emelte. MiA MÁV menetrendjével kapcsolatban több alkalommal írtunk lapunkban. Leginkább a mátészalkai, csen- geri és fehérgyarmati járás közlekedési gondjai, a műszakba járók nehézségei és a reggeli órákban a fővárosba induló gyorsvonat kedvezőtlen érkezési időpontja jelentette a problémákat. Vizsgálta ezt a Népi Ellenőrzési Bizottság is, majd az érdekelt felek részvételével tanácskozást rendeztek Szabolcs-Szatmár vasúti közlekedésének hatékony javítására. A MÁV a napokban valamennyi lényeges kérdésben döntött a most készülő és jövőre érvényes menetrenddel kapcsolatban. A debreceni va- sútigazgalóságon arra kértünk választ, mennyire rendezik ebben a régen várt közlekedési gondokat, milyen változásokat jelent az új menetrend. Megoldódik a szalmái i közlekedési gond Az igazgatóságon csaknem minden lényeges kérdésre megnyugtató választ kaptunk. Jelentősen hozzájárult ehhez a vasútvilla- mosítás, az állomások korszerűsítése és az érdekelt szervek jó együttműködése. A fővárossal való összeköttetést tovább javítják. Ebben az évben indult először a Tokaj-expressz, amely jelenleg elsősorban a Budapestről érkezőknek kedvező. Ezt mindkét irányban jövőre is megtartják. Ugyanakkor új gyorsvonatot indítanak a Nyíregyháza— Miskolc—Budapest Keleti pályaudvar útvonalon, amely Nyíregyházáról hat óra előtt indul, s háromórás menetidővel háromnegyed kilenc után néhány perccel érkezik a Keleti pályaudvarra. Megmarad a _ reggeli Hajdú Expressz is, amely tíz órára ér Debrecenen át a Nyugati pályaudvarra. A reggeli zsúfoltság így lényegesen csökkenni fog. Megoldották a szatmári részek közlekedési problémáját is: új vonatot indítottak, amely Mátészalka felöl kb. 5,40-re ér Nyíregyházára, így mindkét Budapesti gyorshoz csatlakozása van. Újdonság lesz a jövő évi menetrendben a most induló városközi gyorsvonatpár, amely Miskolcot Szegeddel köti össze a Nyíregyháza— Debrecen—Szolnok útvoelött észbe kaphattam volna, a szörny már el is tűnt az asszonnyal. Kirohantam az erkélyre: láttam, hogy szárnyakat bont, és vijjogó nevetéssel eltűnik a házak között. Másnap ismét arra kértem a Házkezelési Igazgatóságot: csinálják meg végre az erkélyajtót! ígéretet kaptam, hogy kijönnek, de nem jött ki. Amikor este lefeküdtem, egy széket tettem az erkélyajtó elé. Éjféltájban újra megjelent a szörny. Egy könnyed mozdulattal eltolta a széket, és már bent is volt a szobában. Azt hittem, hogy értem jött de nem: a vidéki rokonomat vitte el. Szegényke, vásárolni jött fel Pestre... És mindez az erkélyajtó miatt... Reggel kétségbeesetten telefonáltam a Házkezelési Igazgatóságnak... Eredménytelenül... Sietnem kellett ezzel a levéllel, mert valami mocorgást hallok az erkélyen... Arra kérem az illetékeseket: csinálják meg az erkélyajtómat... Jaj, már itt is van a szörny... Miért kell ennyi ideig várni az asztalosokra?... Hess Innen! Állandóan nyúlkál azzal a zöldpikkelyes kezével... Fáradozásukat előre is köszö...” Ha még a fenti esetek is csak apró bosszúságok, az élet apró bosszúságai, akkor már igazán nem tudom, hogy mitévő legyek. nalon. Ez a vonat Rakamazon áll majd meg, így reggel hatra erről a vonalról is behozzák az utasokat. A gyors motorvonat Miskolcról öt órakor indul, s átszállás nélkül tíz órára • érhetnek vele Szegedre az utazók. Menetben Nyíregyházára reggel hat órakor érkezik. A Miskolc—Szeged gyors Szolnokon is megáll. így nincs szükség arra. hogy a Hajdú-expresszi is1 megállítsák. A többi gyorsvonat megmarad, csupán a Budapast- rö! Nyíregyházára induló Hajdu-expressz indulási időpontját hozzák előbbre, hogy Nyíregyházán 17 órakor minden irányban biztosítani tudják a csatlakozást. Aki később akar utavni, Budapestről 17 órakor indulhat a Keletiből és 20 órára érkezik Nyíregyházára (ez a reggeli villanyvonat párja) vagy 18 óra után a Nyugatiból induló, most is közlekedő gyorssal utazhat. Csengerből is egy nap alatt elérhető a főváros A távolsági személyvonatok közlekedési rendjén nem lesz különösebb változtatás. Továbbra is közlekedik a Budapest—Mátészalka vonalon járó személyvonat A csatlakozó vonatok indulási időpontjain több helyen igazítottak, így nem lesz' csatlakozásmulasztás. , Uj a Debrecen—Mátészalka közötti gyorsjáratú személy- vonat, amely az esti gyorshoz csatlakozik. Mátészalkáig csak három helyen Hajdúszoboszlón, ' Nyíradony- ban és Nyírbátorban áll meg, majd Mátészalkáról Zajta, Csenger és Ágerdő felé közvetlen csatlakozást biztosítanak. Ugyancsak újdonság lesz Gazdasági jegyzetek Nem alaptalanul járta az a hír, hogy 1968 januárjától változás következik be a tanulmányi szabadság rendszerében. Megyénkben is több példa akad arra, hogy az esti vagy a levelező tagozaton tanulók sok esetben megközelítőleg sem olyan szakon képzik magukat, amely valamiképpen kapcsolódnék munkakörükhöz, napi feladatuk jobb ellátásához. Ennek ellenére a vállalatnak kötelessége volt biztosítani a sokszor évi másfél hónapot kitevő fizetett tanulmányi szabadságot. Ilyenkor gondoskodni kellett az illető pótlásáról, ami igen sokszor sikerületlen, félmegoldás volt s hátrányt jelentett a vállalat, üzem gazdálkodásában. Az új Munka Törvény- könyve ezután is lehetőséget teremt a továbbtanua kora délutáni órákban Nyíregyházáról inda., gyorsjáratú személyvon. .mely a fővárosba megy: üsújszállás után csa'; néhány helyen áll meg, s így jelentősen megrövidül az utazási idő. Májusban lép érvénybe A helyi személyvonatok menetrendjét a dolgozók munkalielvre utazásához és hazautazásához igazították. Ennek érdekében reggel hat óra, délután két óra és este tíz óra előtt huszonöt perccel minden vonalról beérkeznek a személyvonatok, s a műszakváltás után szintén fél órán belül indulnak vissza. Ezért új vonatot állítottak be a vásáros- naményi vonalon, amely fél kettőkor érkezik majd Nyíregyházára. A dolgozók kérésének tettek eleget azzal is, hogy 22 óra után indul az utolsó kisvonat Balsára. így a budapesti csatlakozás és a műszakba járók közlekedése is megoldódik. Lényeges javulás lesz a Nyíregyháza—Záhony, Mátészalka—Zajta, Mátészalka— Csenger és a Mátészalka-— Agerdőmajor közti vonalakon. A sürgető igények miatt ez utóbbi három vonalon soron kívül október 9-i határidővel új vonatokat indítottak , csatlakozva a Nyíregyházáról és Debrecenből Mátészalkára érkező esti személyvonathoz. A jövő évi, pontosan kidolgozott, májusban érvénybe lépő vasúti menetrend rövidesen nyomdába kerül. A most fő vonalaiban ismertetett menetrend — amelyen még kisebb változások lehetőségesek — lényegesen megjavítja Szabolcs-Szatmár és Nyíregyháza közlekedését. Marik Sándor lók támogatására fizetett szabadság révén, de a vállalat hatáskörébe utalva annak eldöntését, hogy érdeke-e a kollektívának az ilyen fajta támogatás. Magyarán: a jövőben a tanulmányi szabadság nyújtása is befektetésnek számit majd. amelynek kamataira joggal számíthat a gyár, az üzem. Tehát aligha történhet meg, hogy statisztikus például munkaadója „számlájára” szerez tanítói oklevelet, hogy aztán viszonzásként hátat fordítson segítőjének. Aki mégis ezt az utat akarja járni, teheti^ de a saját terhére. Remélhetően ez a váltó* zás magával hozza a válla» latok, üzemek, hivatalok .szakemberellátottságának jaj vulását. Angyal Sándaf Mikes György: Apró bosszúságok A presztízs Bosszankodnak egyik megyénkbe)! élelmiszeripari üzem vezetői: a kereskedelem utóbb az ő „profiljukba” tartozó áruk egy részét Debrecenből igényli s szerzi be. Amellett, hogy ez bevétel szempontjából sem közömbös — mondják — a presztízs miatt is kényelmetlen. Mert — szerintük — az Ő készítményeik semmivel sem rosszabbak, mint a debreceniek, csak- hát a kereskedelem ezt még „nem vette észre”. Ha tényleg így volna, csodálkoznunk kellene a kereskedelmieken, akik csak azért, hogy debreceni árut kínálhassanak a vevőnek, még a szállítással járó többletköltséget is vállalják. Nyilván azért választják ezt a megoldást, mert nekik így előnyösebb: jobb minőségű élelmiszert tudnak kínálni a vásárlóknak, s nagyobb a választék is. Inkább arról van itt szó, hogy máris érezteti hatását a konkurrencia. Erről jut eszünkbe: a jövőben még arra is mód nyílik, hogy egy idegen megyebeli vállalat építsen, nyisson boltot Szabolcsban, Nyíregyházán. (Tervezik, hogy pályázathír- detés útján gyorsítják majd a kereskedelmi hálózatfejlesztést!) Várható, hogy az ilyen lépések kellemetlen órákat, napokat szereznek majd egyes vállalatoknak, vagy őket is a kereskedelem, a vásárló kegyeinek elnyerésére ösztönzik. Annyi máris biztos: mindebből a lakosságnak kizárólag előnye származik. Ez is befektetés!
