Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-27 / 254. szám
ismerkedjünk az új törvényekkel Kölcsönös fog a felmondásra (8.) Mit építsünk és mennyiért ? Minden forintnak jelentősége van Az új Munka Törvény- könyve lehetővé teszi, hogy a dolgozó megválassza a neki legjobban megfelelő munkahelyet, a vállalat pedig a neki legjobban megfelelő munkaerőt. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a dolgozó hátrányok nélkül megválhasson a neki nem megfelelő munkahelytől, s a vállalat is felmondhasson annak is, akinek a munkájára nincs szükség. A régi szabályok különböző hátrányok alkalmazásával sem tudták a gyakori munkahelyváltoztatást megszüntetni, mert az alkalmazott retorziók a notórius kilépőknek nem sokat számítottak. Viszont annál jobban sújtották a becsületes, mukahelyükhöz hű dolgozókat, mert még valóban rendkívüli esetekben sem tudtak herce-hurca nélkül kilépni, csak legfeljebb úgy, hogy egy kalap alá kerülve a vándormadarakkal, elvesztették szerszett jogaikat. Az új szabályozás tehát e hátrányokat megszünteti, illetve csak arra az esetre tartja fenn, ha a dolgozó felmondás nélkül, vagy a felmondási idő letelte előtt hagyja el a munkahelyét. Az új szabályozás alkalmazkodik a gazdaságirányítás új rendszerének ahhoz a követelményéhez, hogy a vállalatok maguk válaszszák meg az eredményes gazdaságos termeléshez szükséges eszközöket, módszereket Ilyen körülmények között nyilván a vállalatok igyekeznek a legjobb, leghozzáértőbb dolgozókat megtartani és megszerezni, s a nem megfelelőket jobbra kicserélni. Ezért a szorgalmas, hozzáértő dolgozóknak semmi okuk az új szabályozásban biztosított szabad felmondástól tartani, hanem ellenkezőleg, számolhatnak azzal, hogy a vállalat fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti őket. A vándormadarak legfeljebb azt az elbánást kapják, amelyet eddig maguk kezdeményeztek. Sokan attól tartottak, hogy a szabad felmondás joga a csökkent munkaképességűeket és a terhes- és szülőnőket hozza elsősorban hátrányos helyzetben. Az új Munka Törvénykönyve e két kategóriára felmondási tilalmat rendel, sőt bővíti ezt a kört a keresőképtelenné vált beteg dolgozókkal, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkkel, azokkal a dolgozó nőkkel, akiknek a férje teljesít katonai szolgálatot, s a külföldi tanulmányúton, iskolán, tanfolyamon lévőkkel. Annak a dolgozónak, aki négy vagy több családtagját tartja el egyedül, s akinek a nyugdíjjogosultságához legfeljebb öt év hiányzik, s az egyedülálló anyának, gyermeke 18 éves kora előtt csak különösen indokolt esetben lehet felmondani. Ha a vállalatnál van számukra alkalmas munkakör, akkor előbb az áthelyezést kell felajánlani neki, s csak akkor kerülhet sor felmondásra, ha ezt nem fogadják el. E kizáró intézkedéseket a vállalati kollektív szerződésben is rögzíteni kell. Ezen túlmenően a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a hosszú ideje egy munkahelyen dolgozóknak és kiváló munkát végzőknek is különleges védelmet adjon a felmondással szembe. Természetesen a vállalat sajátosságainak megfelelően helyileg kell megállapítani, hogv mennyi munkában töltött idő és milyen teljesítmény jogosítson az ilyen különleges megbecsülést kifejező védettségre. Az eddigi szabályozás szerint a vállalatok csak meghatározott esetekben — létszámcsökkentés. átszervezés vagy alkalmatlanság címén — mondhattak fel. Most, a vállalat bármely indok alapján felmondhat, de köteles a dolgozóval kö- ■*elni, hogy mi az oka munkaviszonya megszüntetésének. Ha a dolgozó ez ellen panaszt emel, s a panaszát kivizsgáló szerv megállapítja, hogy a felmondás oka nem felel meg a valóságnak, hanem joggal való visszaélés történt, a felmondás hatályát veszti. A szakszervezet pedig még a dolgozó külön panasza nélkül is megakadályozhat olyan felmondásokat, amelyeket igazságtalannak, méltánytalannak, a szocialista erkölcsi normákkal ellentétesnek ítél. A Munka Törvénykönyve módot ad rá, hogy a felmondás időtartamát 15 naptól hat hónapig terjedő keretek között a vállalatok a kollektív szerződésben szabályozzák. A felmondási idő mehatározásánál számba jöhet a munkakör fontossága, az elhelyezkedés lehetősége, az utánpótlás biztonsága. Módot ad az új szabályozás arra is, hogy a felmondási idő helyi megállapításával a vállalatok a törzsgárdatagokak, kiváló dolgozóknak e tekintetben is különleges megbecsülést biztosítsanak. A felmondási idő egy részére 15—30 pap keretei között fel kell menteni a dolgozót a munkavégzés alól, hogy új munkahelyet kereshessen magának, s erre az időre az átlagkeresetet ki kell neki fizetni. A kollektív szerződés azt is rögzítheti, hogy megintcsak a fenti szempontokat figyelembe véve, kinek milyen munkakörben, mennyi időre adnak felmentést. (Folytatjuk) Az véletlen lehet, hogy a Négyesre való Nemes László honvéd éppen a négyes brigád vezetője. De az már aligha véletlen, hogy ez a brigád a legjobb az öt közül. Nemes honvéd ugyanis — kertész. Felsőfokú technikumot végzett, egy Pest környéki tsz ösztöndíjasa, — s most almát szed Nyírtasson. — Ha minden jól megy, novemberben leszerelünk. Jól jön majd, amit itt keresünk. Aztán mondja, mennyi volt a brigád teljesítménye, mennyi jár ezért. Meg azt is, hogy hétfőn kisvasárna- pot tartottak, előző nap többen elutaztak, meg kimenőre mentek. Azért. — Nagyon jó kapcsolat alakult ki a falubeliekkel, különösen a fiatalokkal, bár egyikünk sem idevaló. Ök Szabolcs viszonylagos elmaradottságáról már sokszor és sok fórumon szóltak. A helyzet felületes ismeretében is nyilvánvaló tehát, hogy az ország más területeihez képest többszörös jelentősége van itt minden, — az ipart, a mezőgazdaságot, a művelődést, az egészségügyet, a településeket fejlesztő — építkezésnek, minden forintnak. Az indokok Hogy mennyire indokoltak beruházásaink, elég ha felsoroljuk a több munka- alkalmat jelentő nyíregyházi konzervgyárat, gumigyárat, a vásárosnaményi ládagyárat és faforgács üzemet, a demecseri gyár rekonstrukcióját, a Tiszavas- vári Alkaloida nagyarányú bővítését, a fehérgyarmati téglagyárat. Ide tartozik a záhonyi körzet fejlesztése, a vasútvillamosítás. De mind munkaalkalom, mind a szabolcsi alma sorsa szempontjából nélkülözhetetlen a Nyíregyházi Almatároló és a vidéki almatárolók építése, bővítése. Fejlesztik a nyíregyházi és vásárosnaményi kórházakat, gyógyszer- tárak, orvosi lakások létesülnek a községekben. Ki vitatná az iskolák szükségét? A Nyíregyházi segítettek, mert nem volt semmi szórakozásunk. Újságot kapunk. A helybeliektől megkaptuk a kultúrház kulcsát, (ez most is nálam van), oda jártunk be pingpongozni, rexezni, van tévé meg társasjáték. — Milyenek az elhelyezés körülményei ? — A szállás nem valami jó. Megjárja. De hát nem építhetnek a kedvünkért új szállót. — Milyennek látja a szabolcsi almaszüretet? — Érdekes. Szépek a fák, piroslanak, mi nem is igen beszélünk róla, csak ha megtetszik, nekiesünk, aztán néhány perc alatt nem marad rajta alma. Különös tetszésnyilvánítás, de — adott esetben — nem lehet miatta panaszkodni. Mert célravezető. „Vagány” gyerek, de aztán Tanárképző Főiskola, az új felsőfokú mezőgazdasági technikum, vagy a községekben sorra épülő gimnáziumok enyhítik a továbbtanulás legfőbb akadályát, a helyhiányt. A szakmunkásképzés (amely Szabolcsban immár akkut probléma volt) megoldására létesítik a nyíregyházi, a mátészalkai és a tiszavasvári iparitanu- ló-iskolákat. Felesleges hangsúlyozni, mennyire kellenek itt bölcsődék, óvodák, a kulturált kereskedelmet jelentő áruházak, de különösen az új lakások — amelyekből csak Nyíregyházán két városrésznyi épül — és a közművek a megye- székhelyen és a községekben. A század színvonalán Évről évre nagyobb a fejlesztésre fordított összeg, idén például már meghaladja az egymilliárdot. Sokan szóvá teszik, hogy az új létesítmények — sokba kerülnek, drágák. Az ellen- vélemények is indokoltak: egy-egy gyárat, iskolát a mai és holnapi igények figyelembe vételével építenek. Egyáltalán nem baj tehát, ha a XX. század harmadik harmadában itt Szabolcsban is korszerű, igényes eljárásokat alkalmazunk. Számolni kell arra, hogy a jövőben most épülő üzemeink új technológiára, új gépek alkalmazására állnak át, és az épületeknek ott is helyt kell majd állni. A távlati problémát már nem oldják meg a fészerek, a szinek. Ettől függetlenül van terület, ahol takarékoskodni lehet és kell. Példák mutatják, hogy néhány állami vállalatunknál ma még nélkülözhető igényekkel léptek fel a beruházásoknál. Amikor megtudták, hogy saját pénzükből kell kivitelezni, már találtak olcsóbb, s a termelés zavartalanságát így is biztosító megoldásokat. Ezek a példák előrevetítik, hogy miután az új mechanizmusban megszűnik a beruházások úgynevezett ingyenessége, a vállalatok, a tanácsok azonnal rákényszerülnek a legcélszerűbb,- Ugyanakkor a legolcsóbb megoldásra. Mert minden többletköltség a beruházót terheli, annak pénzéből von el holnap. Az adminisztratív intézkedések csak csökkentik, de nem oldják meg a gondokat, ahhoz a gazdasági befolyásolás, a vállalati érdekeltség szükséges. Néhány évvel ezelőtt még sok baj volt a beruházási határidők eltolódásával. Ma ha dolgozni kezd... így beszélt a brigádvezetóje — Szűcs Lajos — Vint Béláról, a pesti gépkocsivezetőről. Igaz, hétfőn egyáltalán nem kezdett dolgozni. De máskor pótolta, s ilyenkor magával lelkesíti a többieket is. Igazi közösségi ember. — Nem voltam még sosem ilyen nagy gyümölcsösben. Kispesten jó, ha egy szilvafát lát az ember. — De azért — gépkocsivezető létére — csak nem megy fel a fára? — Nem, lentről szedem, nem akarok úgy járni, mint őri, egy másik gépkocsivezető. Lehet vagy kilencven kiló, aztán leesett. Különben vele mindig van valami. őri horkolt, hát kivittük, ágyastól. Négyen le majd megszakadtunk, olyan nehéz volt. Felébred, aztán és méginkább lesz már ez — legalábbis a nagy létesítmények esetében — sokkal kisebb gond. A program szerint haladnak a kommunális, kulturális és a2 egészségügyi beruházások, és különösen jól megy a lakásépítés. Probléma persze ma is van, például a Nyíregyházi filmszínház, a 15 tantermes nyíregyházi gimnázium, de az almatároló építésénél is. S ami kevésbé látható, érzékelhető: fontos beruházásokra egyáltalán nincs kapacitás, több létesítmény építését el sem kezdhettük, különösen nem az igény jelentkezésének időpontjában. Figyelemre méltó ez a helyzet. Különösen az, ha látjuk, hogy a beruházási igények január 1 után várhatóan növekednek. A vállalati önállósággal jár, hogy a helyiek saját erőből is beruházhatnak, sok, eddig ki nem elégített építési igényt nyújtanak be. Az építőipar kapacitása azonban ma már szűk, holnap méginkább - az lesz. Fontos tehát, a beruházásoknál is megteremteni a kereslet és a kínálat összhangját. Egyensúlyt a mechanizmusban. Hogyan? Semmi szín alatt az igények csökkentésével. Folytatni a gondolatsort Elsősorban azzal, hogy bővítsük a tervezői kapacitást. Ezt szolgálja a napokban megjelent kormányrendelet, amely a kivitelezőnek és a beruházónak is lehetővé teszi a saját beruházások tervezését. Ezzel egy eddig elfekvő kapacitást állíthatunk munkába, s már eleve lerövidülnek a tervezési határidők. A másik — nem kisebb jelentőségű — hogy az építőipar fokozottan gépesítsen, alkalmazzon típusterveket, nagyblokkos építési módot és nevelje ki a megfelelő szakmunkásgárdát. Végül javítani szükséges az építőanyagellátást. Ezt szolgálja a fehérgyarmati téglagyár nagy rekonstrukciója, s ezt szolgálná, ha többet tennének a helyben fellelhető anyagok feltárásáért, hasznosításáért, mint például a folyami kavics alkalmazása. Néhány gondolatot fejtettünk ki csupán. A tanácsok, a vállalatok, a különböző szervek, beruházók, tervezők és kivitelezők dolga lesz, hogy a megye és a saját érdekükben szélesítsék a gondolatsort a gazdaság- irányítás új rendszerében. azt mondja, de hideg van. — Hány almát bír megenni egy gépkocsivezető napjában ? — Aj-aj! Már egyet is alig. A ramocsaházi üzemegységben szedik az almát, s ők kérték, hogy kukoricatörés vagy répaszedés helyetl hadd maradjanak továbbra is a gyümölcsösben. — Miért van szüksége a Nyírtassi Állami Gazdaságnak segítségre? — E kérdésre Kovács Balázs főag- ronómus válaszol: — A környező tsz-ekben is jó termés van, s nagyon nehezen tudjuk biztosítani a most szükséges 900 alkalmi munkást. Még kötött a bérkeretünk, és nem tudunk versenyezni a tsz-ekkel. Jó napszámot fizetnek ők is, s ugyanúgy szállítják a dolgozókat, mint mi. 800 dolgozó jött hozzánk, de ők sem teljes értékűek, mert vagy | hágyon fiatalok, vagy nagyon öregek. A nehéz testi munkánál föltétlenül szükség van a katonákra. — Hogyan dolgoznak? lapszélen ■' Az olló A teherpályaudvar, annak ellenére, hogy a Nyíregyháza környéki tanyabokrokból csupán 56 hízott marhát hajtottak fel a tenyésztők, hasonlított egy kisebb hetivásárhoz. A zsibongásban a legnagyobb feltűnést Pietro Andrelto keltette, nem csupán azért mert olasz, a felvásárló cég társtulajdonosa, hanem azért is mert ismert olasz temperamentummal magyar és olasz szavakat keverve hangoskodott, gesztikulált. Egy gyönyörű kiállású bikát miután „exporttragédia” érthető felkiáltással pár percig pocskondiázott, a legjobb minőségben A kategóriában vett meg. Hát így higgyen neki az ember. Ettől függetlenül azonban Pietro úr — így szólította mindenki — mást is tett. Ollóval a kezében szőrcsomókat vágott le az állatról. Ezt is heves taglejtésekkel, hangoskodással művelte. „Kozmetika”... A Pietro úrra nem lehetett nem odafigyelni. És főleg az izgatta a fantáziámat, miért nyirbál állandóan az ollójával. Mi szükség arra, hogy az állatokról kis szőrcsomókat eltávolítson. Pietro úr az esemény után ennek készségesen adta magyarázatát. Nem elég az — mondta, — hogy az állat tartalmazza az előírt mennyiségű húst, faggyút, a vételnél és eladásnál az első szempont, hogy szemre is tetsszék. Mi ezeket az állatokat Padová- ba henteseknek, húsfeldolgozó üzemeknek továbbadjuk, s azok ha így látják a marhát csak legyintenek és nem kell. A továbbiakban Pietro úr dicsérve bírált. Elmagyarázta, hogy cége legszívesebben Magyarországon vásárol, mert a magyar vöröstarka állatnak különleges íze, zamata van. Híres, mint a jonatánalma. Cége éppen ezért az országból heti 1700—2000 állatot vásárol fel. Az utóbbi években azt is tapasztalják, hogy a minőség javul. Szebb állatok kerülnek ki a közös gazdaságokból. Elhihető, mondta mosolyogva, családja már több mint száz éve üzletfele a magyaroknak., Apja is idejárt, ő is, és három fia is. A magyarok a hizlalásnak ió szakemberei, csakhát az olló. A víz. a kefe az hiányzik, nem szabad így piacra vinni az állatot. Pietro úrnak igazat kell adni. Márcsak azért is, mert az olló, a kefe nem sokba kerül, a víz meg egyáltalán semmibe, de az Viszont forintot ér, ha csupán a látszatra egy-két osztállyal leminősítik a felkínált árut. — Jól, nagyon jól. Jobb az átlagteljesítményük, mint a civileké. Egyébként tartottunk attól, hogy nem tudnak majd beilleszkedni a környezetbe, súrlódások lesznek, vagy nézeteltérések. De aztán rájöttünk, hogy fölösleges volt a félelmünk. Gyorsan összebarátkoztak a nyírtassi fiatalokkal. A nyírtassi gazdaságnak jó termése van az idén almából Nagy gond , ennek a gyors leszedése és elszállítása. S tekintve, hogy a megtermett almát jó arányban exportálják, sokat segíthettek e nagy gond megoldásában épp a katonák. S ahogy a gazdaságban elemzik a várható helyzetet, erre a segítségre a jövőben a mostaninál is nagyobb szükség lesz. (knn) A Fehérgyarmati Állami Gazdaságban befejezték az alma szedését. Jelenleg a legnagyobb gondot a csomagolásra és szállításra fordítják. Foto: Hammel József Katonák az almáskertben Kopka János Seres Ernő
