Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-27 / 254. szám

ismerkedjünk az új törvényekkel Kölcsönös fog a felmondásra (8.) Mit építsünk és mennyiért ? Minden forintnak jelentősége van Az új Munka Törvény- könyve lehetővé teszi, hogy a dolgozó megválassza a neki legjobban megfelelő munkahelyet, a vállalat pe­dig a neki legjobban meg­felelő munkaerőt. Ez egy­ben azt is feltételezi, hogy a dolgozó hátrányok nélkül megválhasson a neki nem megfelelő munkahelytől, s a vállalat is felmondhas­son annak is, akinek a mun­kájára nincs szükség. A régi szabályok külön­böző hátrányok alkalmazá­sával sem tudták a gyako­ri munkahelyváltoztatást megszüntetni, mert az alkal­mazott retorziók a notórius kilépőknek nem sokat szá­mítottak. Viszont annál jobban sújtották a becsü­letes, mukahelyükhöz hű dolgozókat, mert még va­lóban rendkívüli esetekben sem tudtak herce-hurca nél­kül kilépni, csak legfeljebb úgy, hogy egy kalap alá kerülve a vándormada­rakkal, elvesztették szer­szett jogaikat. Az új szabályozás tehát e hát­rányokat megszünteti, il­letve csak arra az esetre tartja fenn, ha a dolgozó felmondás nélkül, vagy a felmondási idő letelte előtt hagyja el a munkahelyét. Az új szabályozás alkal­mazkodik a gazdaságirányí­tás új rendszerének ahhoz a követelményéhez, hogy a vállalatok maguk válasz­szák meg az eredményes gazdaságos termeléshez szükséges eszközöket, mód­szereket Ilyen körülmé­nyek között nyilván a válla­latok igyekeznek a legjobb, leghozzáértőbb dolgozókat megtartani és megszerezni, s a nem megfelelőket jobbra kicserélni. Ezért a szorgal­mas, hozzáértő dolgozóknak semmi okuk az új szabályo­zásban biztosított szabad felmondástól tartani, ha­nem ellenkezőleg, számol­hatnak azzal, hogy a vál­lalat fokozott anyagi és er­kölcsi megbecsülésben ré­szesíti őket. A vándormada­rak legfeljebb azt az elbá­nást kapják, amelyet eddig maguk kezdeményeztek. Sokan attól tartottak, hogy a szabad felmondás joga a csökkent munkaké­pességűeket és a terhes- és szülőnőket hozza elsősorban hátrányos helyzetben. Az új Munka Törvénykönyve e két kategóriára felmon­dási tilalmat rendel, sőt bő­víti ezt a kört a keresőkép­telenné vált beteg dolgo­zókkal, a sor- vagy tartalé­kos katonai szolgálatot tel­jesítőkkel, azokkal a dolgo­zó nőkkel, akiknek a férje teljesít katonai szolgálatot, s a külföldi tanulmányúton, iskolán, tanfolyamon lévők­kel. Annak a dolgozónak, aki négy vagy több család­tagját tartja el egyedül, s akinek a nyugdíjjogosultsá­gához legfeljebb öt év hi­ányzik, s az egyedülálló anyának, gyermeke 18 éves kora előtt csak különösen indokolt esetben lehet fel­mondani. Ha a vállalatnál van számukra alkalmas munkakör, akkor előbb az áthelyezést kell felajánlani neki, s csak akkor kerülhet sor felmondásra, ha ezt nem fogadják el. E kizáró intéz­kedéseket a vállalati kol­lektív szerződésben is rög­zíteni kell. Ezen túlmenő­en a Munka Törvényköny­ve lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a hosszú ideje egy munkahelyen dolgozóknak és kiváló mun­kát végzőknek is különleges védelmet adjon a felmon­dással szembe. Természete­sen a vállalat sajátosságai­nak megfelelően helyileg kell megállapítani, hogv mennyi munkában töltött idő és milyen teljesítmény jogosítson az ilyen különle­ges megbecsülést kifejező védettségre. Az eddigi szabályozás szerint a vállalatok csak meghatározott esetekben — létszámcsökkentés. átszer­vezés vagy alkalmatlanság címén — mondhattak fel. Most, a vállalat bármely indok alapján felmondhat, de köteles a dolgozóval kö- ■*elni, hogy mi az oka mun­kaviszonya megszüntetésé­nek. Ha a dolgozó ez el­len panaszt emel, s a pa­naszát kivizsgáló szerv megállapítja, hogy a fel­mondás oka nem felel meg a valóságnak, hanem jog­gal való visszaélés történt, a felmondás hatályát vesz­ti. A szakszervezet pedig még a dolgozó külön pana­sza nélkül is megakadá­lyozhat olyan felmondáso­kat, amelyeket igazságta­lannak, méltánytalannak, a szocialista erkölcsi normák­kal ellentétesnek ítél. A Munka Törvénykönyve módot ad rá, hogy a fel­mondás időtartamát 15 naptól hat hónapig terjedő keretek között a vállalatok a kollektív szerződésben szabályozzák. A felmondá­si idő mehatározásánál számba jöhet a munkakör fontossága, az elhelyezkedés lehetősége, az utánpótlás biztonsága. Módot ad az új szabályozás arra is, hogy a felmondási idő helyi megál­lapításával a vállalatok a törzsgárdatagokak, ki­váló dolgozóknak e te­kintetben is különleges megbecsülést biztosítsanak. A felmondási idő egy ré­szére 15—30 pap keretei kö­zött fel kell menteni a dolgozót a munkavégzés alól, hogy új munkahelyet kereshessen magának, s er­re az időre az átlagkeresetet ki kell neki fizetni. A kollektív szerződés azt is rögzítheti, hogy megintcsak a fenti szempontokat figye­lembe véve, kinek milyen munkakörben, mennyi idő­re adnak felmentést. (Folytatjuk) Az véletlen lehet, hogy a Négyesre való Nemes László honvéd éppen a négyes brigád vezetője. De az már aligha véletlen, hogy ez a brigád a legjobb az öt közül. Nemes honvéd ugyanis — kertész. Felső­fokú technikumot végzett, egy Pest környéki tsz ösztön­díjasa, — s most almát szed Nyírtasson. — Ha minden jól megy, novemberben leszerelünk. Jól jön majd, amit itt ke­resünk. Aztán mondja, mennyi volt a brigád teljesítménye, mennyi jár ezért. Meg azt is, hogy hétfőn kisvasárna- pot tartottak, előző nap töb­ben elutaztak, meg kimenő­re mentek. Azért. — Nagyon jó kapcsolat alakult ki a falubeliekkel, különösen a fiatalokkal, bár egyikünk sem idevaló. Ök Szabolcs viszonylagos el­maradottságáról már sok­szor és sok fórumon szól­tak. A helyzet felületes is­meretében is nyilvánvaló tehát, hogy az ország más területeihez képest több­szörös jelentősége van itt minden, — az ipart, a me­zőgazdaságot, a művelődést, az egészségügyet, a tele­püléseket fejlesztő — épít­kezésnek, minden forintnak. Az indokok Hogy mennyire indokol­tak beruházásaink, elég ha felsoroljuk a több munka- alkalmat jelentő nyíregyhá­zi konzervgyárat, gumigyá­rat, a vásárosnaményi lá­dagyárat és faforgács üze­met, a demecseri gyár re­konstrukcióját, a Tiszavas- vári Alkaloida nagyarányú bővítését, a fehérgyarmati téglagyárat. Ide tartozik a záhonyi körzet fejlesztése, a vasútvillamosítás. De mind munkaalkalom, mind a sza­bolcsi alma sorsa szem­pontjából nélkülözhetetlen a Nyíregyházi Almatároló és a vidéki almatárolók épí­tése, bővítése. Fejlesztik a nyíregyházi és vásárosnamé­nyi kórházakat, gyógyszer- tárak, orvosi lakások léte­sülnek a községekben. Ki vitatná az iskolák szükségét? A Nyíregyházi segítettek, mert nem volt semmi szórakozásunk. Újsá­got kapunk. A helybeliektől megkaptuk a kultúrház kul­csát, (ez most is nálam van), oda jártunk be pingpongoz­ni, rexezni, van tévé meg társasjáték. — Milyenek az elhelyezés körülményei ? — A szállás nem valami jó. Megjárja. De hát nem építhetnek a kedvünkért új szállót. — Milyennek látja a sza­bolcsi almaszüretet? — Érdekes. Szépek a fák, piroslanak, mi nem is igen beszélünk róla, csak ha megtetszik, nekiesünk, az­tán néhány perc alatt nem marad rajta alma. Különös tetszésnyilvání­tás, de — adott esetben — nem lehet miatta panasz­kodni. Mert célravezető. „Vagány” gyerek, de aztán Tanárképző Főiskola, az új felsőfokú mezőgazdasági technikum, vagy a közsé­gekben sorra épülő gimná­ziumok enyhítik a tovább­tanulás legfőbb akadályát, a helyhiányt. A szakmun­kásképzés (amely Szabolcs­ban immár akkut probléma volt) megoldására létesítik a nyíregyházi, a mátészalkai és a tiszavasvári iparitanu- ló-iskolákat. Felesleges hangsúlyozni, mennyire kel­lenek itt bölcsődék, óvodák, a kulturált kereskedelmet jelentő áruházak, de külö­nösen az új lakások — ame­lyekből csak Nyíregyházán két városrésznyi épül — és a közművek a megye- székhelyen és a községek­ben. A század színvonalán Évről évre nagyobb a fej­lesztésre fordított összeg, idén például már meghalad­ja az egymilliárdot. Sokan szóvá teszik, hogy az új lé­tesítmények — sokba ke­rülnek, drágák. Az ellen- vélemények is indokoltak: egy-egy gyárat, iskolát a mai és holnapi igények fi­gyelembe vételével építe­nek. Egyáltalán nem baj te­hát, ha a XX. század har­madik harmadában itt Sza­bolcsban is korszerű, igé­nyes eljárásokat alkalma­zunk. Számolni kell arra, hogy a jövőben most épülő üzemeink új technológiára, új gépek alkalmazására áll­nak át, és az épületeknek ott is helyt kell majd áll­ni. A távlati problémát már nem oldják meg a fésze­rek, a szinek. Ettől függetlenül van te­rület, ahol takarékoskodni lehet és kell. Példák mu­tatják, hogy néhány állami vállalatunknál ma még nél­külözhető igényekkel lép­tek fel a beruházásoknál. Amikor megtudták, hogy sa­ját pénzükből kell kivite­lezni, már találtak olcsóbb, s a termelés zavartalansá­gát így is biztosító megol­dásokat. Ezek a példák elő­revetítik, hogy miután az új mechanizmusban meg­szűnik a beruházások úgy­nevezett ingyenessége, a vállalatok, a tanácsok azon­nal rákényszerülnek a leg­célszerűbb,- Ugyanakkor a legolcsóbb megoldásra. Mert minden többletköltség a be­ruházót terheli, annak pén­zéből von el holnap. Az adminisztratív intézkedé­sek csak csökkentik, de nem oldják meg a gondokat, ah­hoz a gazdasági befolyá­solás, a vállalati érdekelt­ség szükséges. Néhány évvel ezelőtt még sok baj volt a beruházási határidők eltolódásával. Ma ha dolgozni kezd... így be­szélt a brigádvezetóje — Szűcs Lajos — Vint Bélá­ról, a pesti gépkocsivezető­ről. Igaz, hétfőn egyáltalán nem kezdett dolgozni. De máskor pótolta, s ilyenkor magával lelkesíti a többi­eket is. Igazi közösségi em­ber. — Nem voltam még so­sem ilyen nagy gyümölcsös­ben. Kispesten jó, ha egy szilvafát lát az ember. — De azért — gépkocsive­zető létére — csak nem megy fel a fára? — Nem, lentről szedem, nem akarok úgy járni, mint őri, egy másik gépkocsive­zető. Lehet vagy kilencven kiló, aztán leesett. Külön­ben vele mindig van vala­mi. őri horkolt, hát kivit­tük, ágyastól. Négyen le majd megszakadtunk, olyan nehéz volt. Felébred, aztán és méginkább lesz már ez — legalábbis a nagy létesítmények esetében — sokkal kisebb gond. A prog­ram szerint haladnak a kommunális, kulturális és a2 egészségügyi beruházá­sok, és különösen jól megy a lakásépítés. Probléma per­sze ma is van, például a Nyíregyházi filmszínház, a 15 tantermes nyíregyházi gimnázium, de az almatá­roló építésénél is. S ami kevésbé látható, érzékelhető: fontos beruházásokra egyál­talán nincs kapacitás, több létesítmény építését el sem kezdhettük, különösen nem az igény jelentkezésének időpontjában. Figyelemre méltó ez a helyzet. Különösen az, ha látjuk, hogy a beruházási igények január 1 után vár­hatóan növekednek. A vál­lalati önállósággal jár, hogy a helyiek saját erőből is beruházhatnak, sok, eddig ki nem elégített építési igényt nyújtanak be. Az építőipar kapacitása azon­ban ma már szűk, holnap méginkább - az lesz. Fon­tos tehát, a beruházásoknál is megteremteni a kereslet és a kínálat összhangját. Egyensúlyt a mechanizmus­ban. Hogyan? Semmi szín alatt az igények csökkenté­sével. Folytatni a gondolatsort Elsősorban azzal, hogy bővítsük a tervezői kapaci­tást. Ezt szolgálja a napok­ban megjelent kormányren­delet, amely a kivitelező­nek és a beruházónak is le­hetővé teszi a saját beru­házások tervezését. Ezzel egy eddig elfekvő kapaci­tást állíthatunk munkába, s már eleve lerövidülnek a tervezési határidők. A má­sik — nem kisebb jelentő­ségű — hogy az építőipar fokozottan gépesítsen, alkal­mazzon típusterveket, nagy­blokkos építési módot és nevelje ki a megfelelő szak­munkásgárdát. Végül javíta­ni szükséges az építőanyag­ellátást. Ezt szolgálja a fe­hérgyarmati téglagyár nagy rekonstrukciója, s ezt szol­gálná, ha többet tennének a helyben fellelhető anya­gok feltárásáért, hasznosítá­sáért, mint például a fo­lyami kavics alkalmazása. Néhány gondolatot fejtet­tünk ki csupán. A taná­csok, a vállalatok, a külön­böző szervek, beruházók, tervezők és kivitelezők dol­ga lesz, hogy a megye és a saját érdekükben szélesítsék a gondolatsort a gazdaság- irányítás új rendszerében. azt mondja, de hideg van. — Hány almát bír meg­enni egy gépkocsivezető napjában ? — Aj-aj! Már egyet is alig. A ramocsaházi üzemegy­ségben szedik az almát, s ők kérték, hogy kukoricatö­rés vagy répaszedés helyetl hadd maradjanak továbbra is a gyümölcsösben. — Miért van szüksége a Nyírtassi Állami Gazdaság­nak segítségre? — E kér­désre Kovács Balázs főag- ronómus válaszol: — A környező tsz-ekben is jó termés van, s nagyon nehezen tudjuk biztosítani a most szükséges 900 alkal­mi munkást. Még kötött a bérkeretünk, és nem tudunk versenyezni a tsz-ekkel. Jó napszámot fizetnek ők is, s ugyanúgy szállítják a dol­gozókat, mint mi. 800 dolgo­zó jött hozzánk, de ők sem teljes értékűek, mert vagy | hágyon fiatalok, vagy na­gyon öregek. A nehéz testi munkánál föltétlenül szük­ség van a katonákra. — Hogyan dolgoznak? lapszélen ■' Az olló A teherpályaudvar, annak ellenére, hogy a Nyíregyhá­za környéki tanyabokrokból csupán 56 hízott marhát haj­tottak fel a tenyésztők, ha­sonlított egy kisebb heti­vásárhoz. A zsibongásban a legnagyobb feltűnést Pietro Andrelto keltette, nem csu­pán azért mert olasz, a fel­vásárló cég társtulajdonosa, hanem azért is mert is­mert olasz temperamentum­mal magyar és olasz sza­vakat keverve hangoskodott, gesztikulált. Egy gyönyörű kiállású bikát miután „ex­porttragédia” érthető felki­áltással pár percig pocskon­diázott, a legjobb minőség­ben A kategóriában vett meg. Hát így higgyen neki az ember. Ettől függetlenül azonban Pietro úr — így szólította mindenki — mást is tett. Ollóval a kezében szőrcsomókat vágott le az állatról. Ezt is heves tag­lejtésekkel, hangoskodással művelte. „Kozmetika”... A Pietro úrra nem lehetett nem odafigyelni. És főleg az izgatta a fantáziámat, miért nyirbál állandóan az ollójával. Mi szükség arra, hogy az állatokról kis szőr­csomókat eltávolítson. Pietro úr az esemény után ennek készségesen adta magyará­zatát. Nem elég az — mondta, — hogy az állat tartalmaz­za az előírt mennyiségű húst, faggyút, a vételnél és el­adásnál az első szempont, hogy szemre is tetsszék. Mi ezeket az állatokat Padová- ba henteseknek, húsfeldolgo­zó üzemeknek továbbadjuk, s azok ha így látják a mar­hát csak legyintenek és nem kell. A továbbiakban Pietro úr dicsérve bírált. Elmagyaráz­ta, hogy cége legszíveseb­ben Magyarországon vásá­rol, mert a magyar vörös­tarka állatnak különleges íze, zamata van. Híres, mint a jonatánalma. Cége ép­pen ezért az országból he­ti 1700—2000 állatot vásá­rol fel. Az utóbbi években azt is tapasztalják, hogy a minőség javul. Szebb álla­tok kerülnek ki a közös gazdaságokból. Elhihető, mondta mosolyogva, család­ja már több mint száz éve üzletfele a magyaroknak., Apja is idejárt, ő is, és há­rom fia is. A magyarok a hizlalásnak ió szakemberei, csakhát az olló. A víz. a kefe az hiányzik, nem sza­bad így piacra vinni az ál­latot. Pietro úrnak igazat kell adni. Márcsak azért is, mert az olló, a kefe nem sokba kerül, a víz meg egyálta­lán semmibe, de az Viszont forintot ér, ha csupán a lát­szatra egy-két osztállyal le­minősítik a felkínált árut. — Jól, nagyon jól. Jobb az átlagteljesítményük, mint a civileké. Egyébként tar­tottunk attól, hogy nem tudnak majd beilleszkedni a környezetbe, súrlódások lesznek, vagy nézeteltéré­sek. De aztán rájöttünk, hogy fölösleges volt a félel­münk. Gyorsan összeba­rátkoztak a nyírtassi fiata­lokkal. A nyírtassi gazdaságnak jó termése van az idén al­mából Nagy gond , ennek a gyors leszedése és elszál­lítása. S tekintve, hogy a megtermett almát jó arány­ban exportálják, sokat se­gíthettek e nagy gond meg­oldásában épp a katonák. S ahogy a gazdaságban elem­zik a várható helyzetet, er­re a segítségre a jövőben a mostaninál is nagyobb szük­ség lesz. (knn) A Fehérgyarmati Állami Gazdaságban befejezték az alma szedését. Jelenleg a legnagyobb gondot a csomagolásra és szállításra fordítják. Foto: Hammel József Katonák az almáskertben Kopka János Seres Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents