Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

ismerkedjünk at űj törvényekkel Hogyan létesíthető és módosítható a munkaviszony (7) A Betonútépítő Vállalat kisvárdal főépítésvezetősége egymillió forintos beruházással új, korszerű üzemanyagtöltő állomást épít Klsvárda mellett, a forgalmas 4-es számú út mentén. Az átadási határidő december 15, de az ott dolgo­zók — a jubileumi évforduló tiszteletére — vállalták, hogy december elsejére az épi íési munkákat befejezik. Ké­pünkön: Miskolczi Miklós és Tóth András a körforgalmi út alapozási munkálatait végzik. Foto: Vincze PéterKisvárda Elkészült az új postahivatal építési terve Üvegfal a földszinti csarnokon Az új jogszabály a mun­kavállalást, illetve a mun­kára való alkalmazást a dol­gozó és a vállalat szabad elhatározására bízza. A dol­gozónak jogában áll az, hogy kiválassza a legmegfe­lelőbb munkahelyet, a vál­lalatnak pedig az, hogy a neki legmegfelelőbb dolgo­zókat alkalmazza. Az elhelyezkedést, illetve alkalmazást a központi sza­bály csupán néhány kikötés­sel korlátozza. Megtiltja például, hogy nőket és fia­talkorúakat egészségükre ár­talmas munkakörben alkal. mazzanak. Uj, rendkívül fontos korlátozó intézkedés az is, hogy a 14—16 éves fiatalkorúakat csak szülői beleegyezéssel lehet alkal­mazni. Viszont ellenkező előjelű központi kikötés, hogy az alkalmazásnál egyenlő feltételek esetén előnyben kell részesíteni a terhes- és szülőanyákat és biztositani kell a munkában megrokkant dolgozók foglal­koztatását, amennyiben munkaképességüket vissza­nyerték. A terhes- és szülő nők előnybe részesítése a felvé­telnél jelentős lépés a csa­ládvédelem fejlődésében, s e paragrafus nagyon fontos azokkal a nézetekkel szem­ben, amelyek a dolgozó nők egyenjogúságát, érvé­nyesülését gátolták. A gyer­mek és az anyasag megbe­csülésének ez a legújabb megnyilvánulása a legkriti­kusabb időszakban jelent fo­kozott védelmet a kettős hi­vatást betöltő dolgozó nő­nek. A munkában megrok­kant dolgozó számára — amint ezt a Munka Törvény- könyve és a kormány végre­hajtási utasítása kimondja — vagy az eredeti munka­körét kell különböző változ­tatásokkal, a gépek, munka­eszközök átalakításával al­kalmassá tenni, vagy ha ez nem lehetséges, más, alkal­mas munkakörök felszabadí­tásával, átképzéssel kell a foglalkoztatásukat biztosíta­ni. A munkavállalás megala­pozottságát segíti a próba­idő olyan ésszerű meghatá­rozása, amely lehetőséget ad arra, hogy az adott mun­kakör körülményeit és fel­tételeit figyelembe véve szabják meg a vállalatok a próbaidő tartamát. A tör­vényben megszabott három hónapos maxijajjlis határon belül, úgy szabályozhatják a kollektív szerződésben a próbaidőt, hogy a nagyobb hozzáértést és szakmai fel- készültséget igénylő munka­körökben hosszabb legyen, s módot adjon mind a mun­kavállalók képességeinek, mind a munka feltételeinek a megismerésére. A próba­idő alatt mindkét fél azon­nali hatállyal felmondhat. Ha a vállalat úgy látja, hogy a dolgozót más mun­kakörben tudja csak foglal­koztatni, legalább három nappal a próbaidő letelte előtt erről nyilatkoznia kell, hogy a dolgozó eldönthesse, vállalja-e a kínált munkát, vagy nem véglegesíti a munkaviszonyt. A vállalat és a munkavál­laló szóbeli vagy írásbeli megállapodást, munkaszer­ződést kötnek. Az írásbeli munkaszerződést a dolgozó akkor is igényelheti, ha ezt nem írja elő külön jogsza­bály. A változó munkahelyre szóló alkalmazást azonban mindenképpen írásban kell lefektetni. A munkaszerző­dés rögzíti, hogy a vállalat milyen munkakörbe és mi­lyen bérrel alkalmazza a dolgozót. Újszerűén szabályozza a Munka Törvénykönyve a munkaszerződés módosítá­sát, tehát a válla1 aton belü­li, illetve más vállalathoz történő áthelyezést. Az eddi­gi szabályozás szerint a vállalat egyoldalúan módo­síthatta a munkaszerződést és bárkit, például alacso­nyabb munkakörbe helyez­hetett. Az új szabályozás szerint a munkaszerződést csak közös megegyezéssel le­het módosítani, tehát csak akkor lehet a dolgozót más munkakörbe áthelyezni vagy más vállalathoz irányítani, ha ő maga beleegyezik. Ez a rendelkezés termé­szetszerűen következik ab­ból, hogy a Munka Tör­vénykönyve nemcsak a munkába lépést, hanem a felmondást is a dolgozó el­határozására bízza és nem korlátozza semmiféle hátrá­nyos következménnyel. Ha ugyanis a dolgozó hátrány nélkül felmondhat, akkor nyilván nem vállalja el a neki nem alkalmas munka­kört, s így semmi értelme őt egyoldalúan ilyesmire kö­telezni. Előfordul, hogy a vállalat csak azért folyamo­dik az áthelyezéshez, mert az adott munkakörben a dol­gozó nem végez jó munkát. Amennyiben az illető nem vállalja el a felajánlott munkakört, munkaviszonya felmondással megszüntethe­tő. Átmenetileg indokolt eset­ben meg lehet bízni a dol­gozót munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásával, s ugyanazon a telephelyen belül ideiglenesen más mun­kakörben lehet foglalkoztat­ni. Hogy az átmenetiség es az ideiglenesség konkrétan mennyi lehet, ezt a vállala­toknak a kollektív szerző­désben kell megszabni. Min­denképpen biztosítani kell, hogy az ideiglenesen vagy átmenetileg más munkakör­ben foglalkoztatott dolgozó az eredeti munkakörével já­ró bérét megkapja, illetve ha ennél felelősségtelejesebb munkát végez, akkor a bé­rezésnél ezt is vegyék fi­gyelembe. (Folytatjuk) Nyíregyházán elkészült az új postahivatal építkezé­si terve, mely alapján az elkövetkező időben hoz­zákezdenek egy modern és egy fejlődő város igényeit mindenben kielégítő pos­taház építéséhez. Milyen is lesz a város új postahivatala? A jelenlegi postától kezdő­dően húzódik a Rózsika cukrászda helyiségéig, majd onnan a Bethlen utcán át végig a katolikus bérpalotá­ig. Az épület maga négyeme­letes, ebből három szint la­kás. összesen 30 lakás épül, két és háromszobásak. A lakóépület teljesen függet­lenítve lesz a postaépület­től. A postaépület a földszin­ten és az első emeleten hú­zódik. A földszinti rész tiszta üvegfalakból áll, teljes betekintési lehetőség­gel. Ez a méreteiben is im­pozáns üvegcsarnok egyik dísze lesz városunknak. A földszinti üvegcsarnok­ban történik a levél, pénz és csomogfelvétel és itt kerül elhelyezésre a főpénz­tár is. Az üvegcsarnoki részben történik a levélfel­dolgozás is. Az első emeleten irodák lesznek. A régi postahivatal csak műszaki célokat fog szol­gálni a jövőben. Az új épü­letet központi fűtéssel lát­ják el. A posta nagy üveg- csarnokát pedig olyan szel­lőztető rendszerrel amely lehetővé teszi, hogy a ha­talmas helyiség klímája té­len és nyáron egyforma lesz. Az új postaépület nem­csak külsőségekben repre­zentatív, hanem a belső be­rendezésével is. Az elkészült tervek szerint az ország egyik legszebb postahivatala épül majd Nyíregyházán. Farkas Pál Iparfejlesztés, közművesítés-gondok Fehérgyarmaton Beszélgetés Gulácsi Sándorral, a járási pártbizottság első titkárával A fehérgyarmati járásban 34 tsz gazdálkodik. Közis­mert a törekvés a mezőgaz­daság belterjességének a növelésére. Ez mégsem oldja meg véglegesen a felesleges munkaerő foglalkoztatását. Jelenleg több, mint 4 ezer férfi munkaerő jár el más vidékre, az ipartelepekre dolgozni. Évenként sok fia­tal végez az általános és a középiskolákban, s egy ré­szük nem tanul tqvább. El­helyezésük gond. Iparosodik a mezőgazdaság is. Feltét­len szükséges tehát még az olyan járásokban is az ipar fejlesztése, mint a fehér- gyarmati, ahol dominál a mezőgazdaság. E problé­mákról beszélgettünk Gulá­csi Sándorral, a Fehérgyar­mati Járási Pártbizottság el­ső titkárával. — Jelenleg milyen ipari üzemekkel ren­delkezik a járás és van-e mód ezek fejlesz­tésére? — Ami ipar van járá­sunkban, az Fehérgyarma­ton koncentrálódik. Itt mű­ködik a téglagyár, melynek automatizálása jelenleg is folyik. Erre 100 milliót for­dít a népgazdaság. Jövő év­től már megötszöröződik a termelése. Ez azt jelenti, hogy míg 1966-ban 10 mil­lió téglát gyártottak, addig 1970-től minden esztendőben 50 milliót készítenek, mely 3350 kislakás építéséhez ele­gendő. Itt a termelés növeke­dése elsősorban a gépesí­tésből, az automatizálásból ered, s rendkívül nehéz fi­zikai munkától mentesíti a dolgozókat. Tehát újabb munkaerő foglalkoztatására csak némi lehetőség van. — Emellett a járási szék­helyen működik a Nyírbá­tori Vastömegcikkipari Vál­lalat egyik részlege 80 fő­vel. Ennyi az állami ipar. Ezenkívül 3 ktsz van. Egy fa- és fémipari, a ruházati és szolgáltató Fehérgyarma­ton és egy vegyes ktsz Szatmárcsekén. A járás ál­lami és szövetkezeti ipará­ban alig félezer embert foglalkoztatnak. Ahhoz te­hát, hogy az elvándorlást megszüntessük és az éven­ként jelentkező mintegy 700 fiatal munkaerőt foglalkoz­tatni tudjuk, erőnkhöz mér­ten fejleszteni szükséges az ipart. — A legjelentősebb fejlő­dés a ruházati és szolgálta­tó ktsz-nél várható. Export- lehetőségük szinte korlát­lan. Jelentős a fejlődés. Gépekkel látták el a mű­helyeket és korszerűsítet­ték. Azon munkálkodunk, hogy itt a munkáslétszánjot 300-ra növeljük. Félmillió­ért vásároltak üzemházat, bevezették a kettős műsza­kot, s érettségizett lányaink egy része itt jut munkához. — Gátolja az iparfejlesz­tést járásunkban az, hogy nincs e célra alkalmas épü­let, beruházásra pedig pénz. így azt csináljuk, hogy olyan községekben, shol megfelelő munkaerő áll ien- delkezésre. s helyiség is van. ott a ruházati :rtsz műhelyeket nyit. Ilyen lesz jánkmajtison, Tisza becsen és még több helyen. — Célszerű lenne a Fehér- gyarmati Ktsz-közi Építő­ipari Vállalat fejlesztése is, hiszen jelenleg a szatmár- csekei ktsz-szel csak ketten végzik a kislakás és tsz- építkezéseket. És nem győ­zik. Ezek fejlesztését indo­kolná a modernizálódó tég­lagyár és az építkezések gazdaságossága. — Szó van a vastömeg­cikkipari részleg fejleszté­séről is. 1969—70-ben 6 milliós beruházással új sze­relőcsarnokot és műhelye­ket építenek, s így 150 fő­vel növekszik majd a mun­káslétszám. Ezek enyhítik, de nem oldják meg gond­jainkat. — Milyen segítségre vár a járás iparfej­lesztéséhez? — A járásunk lélekszáma 38 ezer, mely 36 községben él. Ebből 22 község ezer lei­ken aluli település. Ez még- inkább kiemeli és szüksé­gessé teszi a 6 ezer lelkes járási székhely fejlesztését. Ezt figyelembe véve kértük a megyei pártbizottságtól és a megyei tanácstól, hogy az új iparfejlesztési tervek el­készítésénél Fehérgyarma­tot is vegyék figyelembe a fejlesztendő települések kö­zött. — Indokolja kérelmünket a rossz közlekedés is. Gyar­matról nehezebb eljutni Nyíregyházára, mint a me­gye székhelyéről Budapest­re. A mezőgazdasági termé­kek, az aranyat érő jonatán szállítása problémát jelent, s károkat a népgazdaságnak. A 36 községből csak 6-nak van vasútállomása. Ez ne­hezíti a szállítást, hiszen a termékeket rossz utakon 30—50 kilométerekre kell fuvarozni. Gazdaságosabb lenne, ha egyes fontos me- gazdasági termékeket, gyü­mölcs-, zöldségféléket, stb. itt a járásban dolgoznának fel. Az lenne a kérésünk, hogy itt is épülne konzerv­üzem, mely lehetne önálló is, vagy működhetne a Nyír­egyházi Konzervgyár részle­geként. Ez enyhítene a munkaerőhelyzeten, s gaz­daságos is lenne a népgaz­daságnak. Tizenhét éve utazik Kemény vonalú arcán ki­dudorodnak a csontok. Ke­zének fogása mint a vas sa­tunak. Kopott táskáját maga mel­lé helyezi Mátészalkán, a vasútállomás melletti ven­déglőben. Sóhajtva ül le az egyik szabad székre. — Eddig eljutottam újra. Délelőtt tíz órától délután háromnegyed négyre. Özd- róL — És még tovább? — Persze. Rozsályba. Este nyolc után leszek otthon. Gacsályban leszállók a vo­natról, ott buszra ülök. Mert, ha lemegyek egész Zajtáig, gyalogolhatok három kilo­métert. Vacak ez az itteni közlekedés. — Régóta utazik? Száját félre húzza. Le­gyint. — Tizenhét éve. Egyik hé­ten péntek este, másikon szombaton. Vissza vasárnap délután. Néha jön rá lépés, hogy hétfőn indulok vissza. Csak vendég vagyok a csa­ládnál. — Muszáj így? — Nem kötelez senkt De ha megkezdtem. Tíz év len­ne még a nyugdíjig. — Me­gint sóhajt. — Nem tudom, fogom-e még addig bírni. Az új munkatörvény szerint más szél kezd fújni. — Jobb, vagy rosszabb? — Ne mondjuk, hogy rosz- szabb. Inkább úgy, meg­szűnnek a rések a potyake­resethez. Jobban annyi kerül a borítékba, amennyit tény­legesen érdemel az ember. Erre nem lehet mondani, hogy rosszabb. Csak azért egyes dolgok, amiket meg­szokott a munkás. Én pél­dául kocsis vagyok huszon- egyedmagammal. Megszok­tuk, hogy amikor az asztalos­üzemből a szeméttárolóhely­re hordtuk a szilácsot, vagy­is a hulladékot, leesett vala­mi. Tűzrevaló, jó darab fák is kerülnek a hulladékba, amire rákaptak egyes váro­siak. Jöttek és adtak vala­mit, hogy válogassanak. A héten Is, bort hoztak. Mi ko­csisok ittunk. Kicsit piáson hajtottunk vissza az üzembe. A munkavezető észrevette, behívott bennünket az iro­dába és azt mondta: ha ez mégegyszer előfordul, ve­hetjük a lapátot, kohósalakot lapátolni. Márpedig igen megszoktuk a kocsisságot. Hiszen csaknem mindany- nyian vidékről bejáró, volt parasztok vagyunk. — Ez az eset bántja. — Ha jól meggondolom, nem. Rendnek lenni kell. De azért a munkavezetőtől nem nagyon szívesen nyeltem le a kemény szót. Sokszor ösz- szetakarítottam már az ud­varát, meg segítettem nála ezt-azt. Szívességből. Véltem: ne lásson a munkás az or­ráig. Ö csak köszönte a szí­vességemet. Ennyit adott. Most meg... — Keresete? Elégedett ve­le? Először mosolyog. — Mikor elég a pénzből? — kérdezi vissza. — Átlag ezerhétszázat küldök haza havonta. Mert én úgy csi­nálom, amikor fizetés van, még aznap feladom távirati­lag az asszonynak. Annak nálam nem szabad híjának lenni. A feleségem meg ott­hon keres hozzá a tsz-ben. Aztán jó a háztáji föld is. így megvagyunk. — Család? — Nyolc gyerek. Nyolc Magyar gyerek. Mert az a nevem Magyar Endre... Két lányunk férjnél, egyik Pes­ten, a másik otthon a falu­ban. Egy fiam ács-kőműves- segéd. Szintén otthon dolgo­zik. Fél év alatt keres any- nyit, mint én egész eszten­dőben. ö már tanulhatott szakmát. Én végleg paraszt­nak maradtam. Hiába va­gyok iparban, ott is odahú­zódtam, ami legközelebb áll hozzám: a lovakhoz, a fogat­hoz. — A többi gyermek? Ha jól tanulnak, lehet be­lőlük is valaki. — Nem gondolt még arra, hogy végleg visszatérjen a szülőfaluba, a családhoz? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De mint már mondtam: sajná­lom az így lehúzott tizenhét évet. Pedig tudom, a nyug­díjig hátralévő tíz nehezebb lesz, mint eddigi húsz. Az­tán... az is egyre jobban piszkál, ahogy az utóbbi időben rendeződnek a tsz- dolgok is. Családi segély, esztéká járulék, nyugdíj ott is. Mindez egyre inkább húz. Hazafelé repülnék — de visszafelé annál nehezebb az indulás. Felveszi a második pohár sört.' Félig megissza. Aztán a holmijára tekint. Közelebb egyengeti magához. Még egy teljes órát keli | várakoznia a zajtai vonat I indulásáig. I Asztalos Bálint — Az iparfejlesztés fontos feltétele a köz­művesítés. Tettek-e va­lamit ennek érdekében? — Mi nem csak kérünk, hanem megtettük az első lé­péseket a település fejlesz­tésére a közművesítéssel. Már készülnek a tervek, melyek szerint Fehérgyar­mat teljes közművesítése csaknem 40 millióba kerül. Bár a teljes kivitelezési költséggel még nem rendel­kezünk, de erőnkhöz mérten jövőre a munkát megkezdjük. A gyorsabb fejlesztéshez kér­nénk anyagi segítséget, mely elősegítheti az ipar fejlődé­sét is Fehérgyarmaton és a járásban, s ez enyhítheti munkaerő foglalkoztatott­sági gondjainkat is. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents