Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

XXIV. ÉVFOLYAM. 252. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. OKTOBER 25, SZERDA a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibővített ülése 130 millió forint vetőmagvakból Ncay évre kötik a szerződéseket Újabb növényeket termeltetnek Jó eredményt hozott az idei szerződéses vetőmag­felvásárlás. Csupán bor­sóból és kendermagból nem, minden egyébből jó termés volt. A fontosabb magvak közül a szöszösbükkönyből a tervezett 1500 mázsával szemben 4100, vörösheréből az előirányzott 1000 mázsa helyett 2200, 'lucer­namagból 420 mázsa helyett 1200 mázsa átvétele várha­tó. A különösen értékes pillangósok magjaiból éve­ken. át hiány volt a megyé­ben, most a vetőmagszük­séglet teljesen biztosított. Kielégítő a termés vetőbur­gonyából és napraforgóból is. Szerződéses vetőmag­vakért a megye közös gaz­daságai mintegy 130 millió forint bevételhez jutnak az idén. Jövőre, Szabolcs-Szatmár- ban a korábbi esztendők 48—50 ezer holdnyi szerző­déses magtermelési terüle­te 10—12 ezer holddal nö­vekszik. Újnak számít, hogy a gazdasági mechanizmus­nak megfelelően, most négy évre — 1968-tól 1971-ig — kötik meg a termelési szer­ződéseket. Ez lehétővé te­szi, hogy a termelő gazda­ságok több év távlatában előre tervezhessék szántó­földjük hasznosítását. De­cember 31-re be is fejezik a szerződéskötéseket Bővül a szerződéses érté­kesítésre termelhető mag­féleségek sora is. Különösen jelentősnek számít ebben — a megye adottsága szem­pontjából — a lencse, ká­posztarepce, fehér here és mustár szerződéses magter­melése. Jövőre és a követ­kező esztendőkben a terü­letnövekedés arányában 20—25 millió forinttal lesz több bevételük a tsz-eknek szerződéses vetőmagvakból, mint az idén. (ab) Országszerte megalakultak a tsz területi szövetségek Kedden Szekszárdon meg­alakították az ország 48., s égj-ben utolsó termelőszö­vetkezeti területi szövetsé­gét. Ezzel országszerte be­fejeződött a területi szövet­ség megalakulása. Dr. Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes az ese­mény . alkalmából. nyilatko­zatában rámutatott- a. rhög- ' alakult 48' ’területi szövet­séghez az ország ■ közös gaz­daságainak 99 százaléka csatlakozott. Az első terüle­ti szövetség csak körülbelül két hónappal ezelőtt jött létre, működésük kedvező hatása azonban máris na­gyon nyilvánvaló. A tág­szövetkezetek érzik, hogy érdekeiket szolgálják, s ez a bizalom visszahat a szö­vetségek munkájára is. A gazdasági reform ismerte­tésétől olyan problémák megoldásáig terjed a' tevé­kenységi körük, mint pél­dául a vetőmagbeszerzés. . Nagy részük van abban, hogy a jövő évi termelési, értékesítési szerződéseket a termelőszövetkezetek és a vállalatok egyenjogúsága alapján kötik meg. Újabb szabolcsi exportszállítmányok Vágóállat Olaszországba, burgonya Spanyolországnak Forgalmas volt október 23-án, 24-én a nyíregyházi, rakamazi teherpályaudvar, illetve ezenkívül még szá­mos átvévőhely, ahol terme­lőszövetkezetek, háztáji termelők hízott marhájukat értékesítették exportra. A Szabolcs-Szatmár megyei Allatforgalmi Vállalat 1967- re ötezer darab hízott szarvasmarha exportálását tervezték. Ebből közvetlen és húsexportra már 3639 da­rabot szállítottak be. A mosta­ni átvétel a negyedik negyed­éves terv keretében történt. A kemecsei, dombrádi, tor- nyospálcai, tiszalöki, ven- csellői, gávai, rakamazi, va­lamint a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet és az egyéniek megközelítően 300 szarvasmarhát hajtottak fel értékesítésre. Az átvétel, il­letve értékesítés jól sike­rült; elenyésző százalékkal szinte minden állat megfe­lelt az átvételi követelmé­nyeknek. Az exportszállít­mányt Olaszországba út­nak is indították. Az idei export, — amely több mint a korábbi évek­ben volt — jelentősége, hogy javult az áru minősé­ge. Pietró Anrelto, a pádo- vai megrendelő cég egyik tulajdonosa ezzel kápcso- latban úgy nyilatkozott; az egész országból heti 1800— 2000 darab szarvasmarhát vásárolnak fel. Elégedettek, mert a minőség az elmúlt évihez viszonyitva is lega­lább 20 százalékkal jobb. Az Állatforgalmi Vállalat tájékoztatója szerint az egész évre előirányzott terv teljesítésével nem lesz baj. Év végéig annak a lehető­sége is megvan, hogy Sza­bolcs megyéből több mint ötezer marha kerüljön kü- földi piacra. A baktalórántházi járás egyik kis községében Ma- gyon a Hungarocamion ha­talmas gépkocsijai rakod­nak. Az Űj Barázda Terme­lőszövetkezet ugyanis Spa­nyolországba szállit burgo­nyát. Eddig hat vagonnyi mennyiséget vittek Fiumébe, a jugoszláv kikötővárosba, s onnan hajóval továbbítják a magyi burgonyát rendel­tetési helyére. A napokban még 4—5 vagon burgonya elszállítására kerül sor. A magyi termelőszövekezetneH ez a közvetlen exportálási lehetősége jelentős többlet- bevételt eredményez. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa október 24-én kibővített ülést tartott Nyír­egyházán az építők székha­zának kultúrtermében. A napirenden a dolgozók egész­ségügyi ellátása, s az ezzel kapcsolatos feladatok szere­peltek. Megjelent a lontos társadalompolitikai kérdés megvitatásán Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Pál György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályve­zetője, dr. Darabos Pál, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Reszegi Ferenc, az Építő­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke, az országgyű­lés egészségügyi bizottságá­nak tagja, Fabók Zoltán, a SZOT elnökségének tagja, a HVDSZ főtitkára, dr. Ko­vács Jenő, a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság osz­tályvezetője, valamint Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra és Bánóczi Gyula, a ítlSZ megyei bizottságának első titkára. Kovacsics Gyulának, az SZMT elnökének megnyitója után Kanda Pál, az SZMT vezető titkára ismertette a megye egészségügyi helyze­tét, az elért fejlődést és a megoldásra váró feladatokat. Az SZMT elnökségének be­számolója megállapította, hogy amig megyénkben a felszabadulás előtt a bizto­sítottak száma elenyésző volt, ma arról adhatnak szá­mot: a társadalombiztosítás­ban részesülők aránya or­szágosan 97 százalék, me­gyénkben pedig 98,4 száza­lék meghaladva az országos átlagot. Közismert ma már, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése következtében ugrásszerűen megnőtt^ a biz­tosításában részt vevők szá­ma: 1958-ban 83 508 dolgozó­ra terjedt ki, 1966-ra 204 280- ra emelkedett. Természete­sen ilyen mértékben nem tudta követni az egészség- ügyi ellátás az igényeket. A körzeti orvosi hálózat fej­lesztésében különösen a Po­litikai Bizottság 1959.. évi határozata után gyorsult meg az ütem megyénkben. A felszabadulás idején mindössze 73 körzeti orvos dolgozott a megyében, ez a szám 1959-ben 159-re emel­kedett, az elmúlt évben pe­dig 182 körzeti orvosi állást tartottak nyilván. Az utób­bi hét évben így 12,6 száza­lékos növekedés következett be, s csökkent az egy kör­zeti orvosra jutó lakosság száma, mégis vannak problé­mák az alapellátásban. Mint egy 14—15 körzeti orvosi ál­lást nem tudtak betölteni. Foglalkozott az SZMT el­nökségének beszámolója az­zal is, miért váltak meg a megyétől egyes körzeti ervo sok, miért kevés a pályázó Szabolcsba más vidékről, ho­gyan lehetne javítani az egészségügyi alapellátást. Az okok között a nagyfokú A LAP TARTALMÁBÓL túlterhelés, a nagy betegfor­galom, valamint a nem min­denütt megfelelő élet- és munkakörülmények szere­pelnek. A megkérdezett száznegyven körzeti orvos közül 74 orvos lát el a székhelyén kívül, kapcsolt községet is, 1—4 községig. Ez a megkérdezettek 52,9 százalékánál van így. Hu­szonegy körzeti orvos vállal az ellátási területe mellett helyettesítést, hatvan száza­lékuk a székhelyen kívül is rendel 1-tól 4 napon át he­tenként. Nehezíti a gyógyító­munkát, hogy a külterületi rendelők 51,7 százaléka nem felel meg a követelmé­nyeknek, 13 százalékában pedig nincs is rendelő a külterületi munkahelyeken. A körzeti orvosok 45,7 száza­léka van olyan helyzeiben, hogy a heti egy pihenő nap­ját, az ügyeleti szolgálat megszervezésével, igénybe veheti. Az SZMT elnökségének elemzése hangsúlyozta, hogy . a körzeti orvosok munka és életkörülményeinek javítása az egész lakosság egészség- védelmét is szolgálja. Az SZMT elnöksége szükséges­nek tartja a jelenlegi orvosi körzetek területének és lé­lekszámúnak felülvizsgálá­sát, s olyan körzetek kiala­kítását, amelyek arányos megterhelést jelentenek az orvosoknak. Lényeges területe a gyó­gyító munkának a járóbete­gek szakorvosi ellátása a rendelőintézetekben. 1962 előtt a megyében Nyíregyház zán, Kisvárdán és Máté­szalkán működtek rendelő- intézetek, 1962-ben Nagykál- lóban, 1963-ban Fehérgyar­maton, 1964-ben Csengerben, 1966 őszén Vásárosnarr.ény- ban és Nyíregyháza város­ban létesült új rendelő. Ezekkel párhuzamosan nö­vekedett a szakorvosi mun­kaórák száma is, amig 1955-ben csak napi 293,5 óra volt, 1965-ben a szakorvosi órák száma napi 595-re emelkedett. Ennek ellenére az ezer lakosra jutó szakor­vosi munkaórák száma me­gyénkben elmarad az orszá­gos vidéki átlagtól. Megyénk rendelőintézetei szakorvos- hiánnyal küzdenek, nagy a túlterhelés, ezzel magyaráz­ható, hogy az egy beteg megvizsgálására fordított percátlag kevés, 6,8 perc. az országos 8,4-del szemben. A szakszervezet fontosnak tartja, hogy megoldják a szakorvosok lakásproblé­máit, az üres állások betöl­tését, ezeken kívül a körze­ti, rendelőintézeti és kór­házi orvosok jobb együttmű­ködését a betegellátás szín­vonalának további javítása érdekében. A fekvő betegek gyógyin­tézeti ellátásáról megállapí­tották, hogy megyénk ilyen vonatkozásban is nagy lépést tett előre: míg 1961-ben 10 ezer lakosra csupán 21,4 kórházi ágy jutott, 1965-ben ez a mutató 28,7-re emelke­dett. Ennek_ ellenére me­gyénk általános gyógyinté­zeti ágyellátottsága általá­ban, de különösen a belgyó­gyászati szakterületen mesz- sze elmarad a megnőveke- dett igények mögött. A nagy fejlődés ellenére mind a fé­rőhelyek, mind a szakorvo­sok számát illetően, még so­kat kell tenni, hogy Sza­bolcs is felzárkózzon a töb­bi megyéhez. Különösen ne­héz a helyzet a megyei kór­házban, ahol 1966-ban 10 ezer lakosra 4,8 belgyógyá­szati ágy jutott, s az ágy­kihasználás pedig 107,3 szá­zalék volt Az épülő új rheumatológiai, fertőző és gyermekosztályok, leg­később 1968. elején belép­nek a gyógyítómunkába. Az SZMT elnöksége fog­lalkozott még az üzemegész­ségüggyel, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, az egészségügyi felvilágosító, megelőző munkával, az or­vosetikai munka, a társadal­mi ellenőrzés tapasztalatai­val, a szakszervezetek meg­növekedett ilyen irányú fel­adataival. A vitában többek között felszólalt Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Az SZMT ülésének tanul­ságait Kanda Pál . vezető titkár foglalta össze. Átadták a Nyíregyházi Ke rteszeti Vállalat új telephelyé­nek első beruházási ütemében épülő új létesítményeit. A há­rommilliós költséggel többek között 350 négyzetméter üveg­felületű hajtatóházat építettek. Fotó: Hammel József Az új munkajog alapelrei (3. oldal) leniéi az építőipar fejlesztéséről (3. oldal) Sporteseményekről jelentjük (4. oldal) Rövidesen befejezik a harmadik toronyház építését ti Nyíregyházán, az Északi Alközpontban, Elek Emil (elv. A dolgozók egészségügyi ellátásával, s a feladatokkal foglalkozott IYJLÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt

Next

/
Thumbnails
Contents