Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

572 -e* italbolt panoptikumában A ' ó & I d' o — Tudja, as emberek különfélék, ki ennek él, ki annak él. En megmon­dom őszintén, nem szégyel­lem: én a családomnak elek. Engem nem vonz se kártya, se nők, nem érdekel az öltözködés, csak a csa­lád. Látja egyszerű kon­fekció ruhám van, engem a divat nem érdekel. Becsü­lettel elvégzem a munká­mat, becsülettel szolgalom . az én kis családomat, ez a fontos, nem igaz?... Na, rakjon ide mester egy fél­decit. Szóval uram, ez a taló igazság, én a csalá­domnak, a gyermekeimnek élek. Ez a kis szórakozás az egyetlen, amit megenge­dek magamnak... Azt hi­szem az nem szégyen, ha valaki többre becsüli az ott­hona melegét, mint más dolgokat,.. Teszem fel a hiúságokat, a flancot. Hát te anya, hogy kerülsz ide?... Na, hát még ilyet! Ez az lír még azt hiszi, hogy utá­nam kell járni! Jövök *n egy negyed óra múlva., Majd megkapod a pénzt! Ne félj! Nem iszom el!,. Mond­jam, hogy nem iszom el Süket vagy?!,. Tetszik lát­ni ilyenek ezek az asszo­nyok, félnek, hogy az em­ber néha rossz baráti társa ságba keveredik és.. Mert hiayje el vannak olyanok sajnos, akik elissrák a fele keresetüket mire hazaérnek. Ott a sarokban, nézze, azt a hóhányót, a múlt hónap­ban 60 forintot vitt haza, a többit eldanászták a kocsmában. No, de törődnek is az ilyenek a családjuk­kal. Nekem kérem minden a család, nézze meg, öt szép mignon, a csapos azt mondta, hogy egészen friss, viszem haza a srácoknak meg az asszonynak, meg az anyósnak. Első dolgom volt venni. Nekem a család az istenem, a boldogságom... Hát te7 Mit akarsz, az anyád szentségit! Mondd meg, hogy nincs pénz, nem a kocsmában osztozom, majd hazamegyek és min­den rendben lesz.. Látja kérem, milyen türelmetle­nek, mit szólnának, ha az a mocskos alak, akit mutat­tam. az lenne az apjuk. Na még egy féldecit! Aztán szedelőzködök... Szervusz­tok srácok! Üljetek csak le! Nem, van még időm! Hát azért kérem ennyit az ént bér csak megengedhet ma gának. hogy ha ide bejön, egy kicsit a barátaival is beszélgessen erről, arról. Hiszen úgy sincs más, mint a család, legalább is nekem nincs. En a családomnak élek, halok. Es ezt nem szégyellem, sőt, uram én erre büszke vagyok., ( Tudomány M Technika & Tudomány 3K Technika Cj TERMÉK A liokávé S) „NYITOTT SZE MÜ” PIZSAMA — En nem tndok aludni ebben a pizsamában* (A Paris Match karikatúrája). Néhány hónappal ezelőtt az üzletekben új termék je­lent meg: a liokávé. Akik vásároltak belőle és kipró­bálták, megállapíthatták, hogy ízben és minőségben lényegesen jobb kávé ké­szült belőle, mint az eddig: külföldi gyártmányokból. A liokávé, mint a neve is mutatja, liofilizálás útján készül. A liofilizálás, vagyis a fagyasztva szárítás olyan szublimációs folyamai, amelyben a nedvesség a megfagyasztott termékből a jég elpárolgása révén tavo zik el. Ez az eljárás tehál tulajdonképpen két tartósít', eljárás, a fagyasztás és szá­rítás kombinálása útján jóit létre. Az élelmiszert gyors­fagyasztják és nagyon ala csony nyomásértéken a ned­vesség 99%-át eltávolítják. A jégkristályok elpárolgása után porózus termék marad vissza, amely hosszú ideig eltartható, ha nem éri ned­vesség. Víz hozzáadásával a termék gyorsan visszanyeri eredeti állapotát. A liofilizálás előnyösebb mint a korábbi élelmiszer- tartósítási eljárások, mert jobban megőrzi az ízeket vitaminokat és színeket. A fagyasztva szárított termék akár két évig is eltarható, ha megfelelő a csomagolása. A szállítás és tárolás költ­ségeit is jelentősen csökken­ti, hiszen a termék 60—70 százalékos súlyveszteséget szenved. Az eljárás hátrányai közé tartozik: a vízeltávolítás vi­szonylag drága, a termék tö­rékeny és ezért óvatos keze­lést igényel, valamint a fo­lyamat hosszú, a szárítási periódus nyolc óráig is el­tart. Ennek ellenére a liofilizá­lás az utóbbi években gyor­san terjed világszerte. Hosz- szú kísérletezés során kide­rült, hogy a liofilizálás akkor drága, ha gyenge, vagy kö­zepes minőségű kávét hasz­nálnak fel. Ha a fagyasztva szárításnál jó minőségú ká­vét alkalmaznak, az iz kel­lemesebb aromájú lesz az eddigi gyártmányoknál. En­nek köszönhető, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban a termelés túlhaladta a francia Nescafe gyártását. Nagy sikerrel alkalmazták a liofilizálást a gomba kon­zerválásában. Az ily módon készített termék felveszi a versenyt a frissen szedett gombával, ezért igen nagy iövő áll előtte. Az első ame­rikai próbák nem sikerültén, mert rossz minőségű csoma­golást alkalmaztak, ugyan­akkor Kanadában kitűnő ter­méket állítottak elő. Akadá­lyozza elterjedését, hogy a legtöbb országban magának a friss gombának az ára is viszonylag alacsony. Nagy reményeket fűztek a szakértők a tojás liofilizálá- sához is. Főleg azokban az országokban, ahol a tojás­termelés nagy és az értéke­sítés az eddigi tartósítással, a fagyasztással komoly szál­lítási és tárolási gondot oko­zott. A tojás liofilizálását nagyüzemi szinten eredmé­nyesen mindeddig csupán Angliában oldották meg. Az így készült tojásport ugyan­olyan áron adják el, mint ;• iagyasztottat. A liokávéból meleg vízzel né­hány másodperc alatt kiváló minőségű fekete készfii. A Szovjetunió gépipara már szériában gyártja a lio- filizáláshoz szükséges beren­dezést. Tudjuk, hogy az űr­hajósok táplálékának nagy része is liofilizált élelmisze­rekből áll. A liofil termékek mennyi­sége és választéka növek­szik. Kísérleteket végeznek gyümölcsök, szárnyasok, marha- és sertéshús készít­mények fagyasztva-szárításá- ra is. Bár ezéken a terü­leteken is komoly eredmé­nyeket értek el, a gazdasági számítások még nem nagyon kedvezőek. A liofilizálás új utat je­lent az élelmiszerek tartósí­tásában. örvendetes, hogy hazánk is bekapcsolódott en­nek a módszernek az alkal­mazásába és továbbfejlesz­tésébe. KERESZTREJTVÉNY nem, egyáltalán nem zavar! KÉNYELMES FIATALOK — Ne pofozd már azt a fiút — poros lesz az egész lakás! (A W ocherpresse korikutú- rája). 1882. október 22-én halt meg \rany János. Halála előtt 14 évvel írta ezt a kis „monda- csot”, melynek ezt a címet ad­ta: Aj-váj. Ebből idézünk egy szakaszt. „Vagy a tüdő, vagy a máj Érzem, szorul, feszül, fáj Vagy a szív, de az a táj Ettől csappan meg a háj. folyt. víztsz. 7. függ. 1, 4, vfzsz. 48. és függ. 9. Ezek ti bekülden­dő sorok. VÍZSZINTES: 1. Hétszög, matematikai nyel­ven. 12. Lángolás nélkül ég. 13. Egykori adás-vétel. 14. Tiltószó. 16. Eltéveszti. 17. Becézett ciga­retta. 18. Vissza: időhatározó szó. 19. A struccok családjába tar­tozó ausztráliai íutómadár. 21. Szemével érzékel. 22. ERH. 23. Folyó a Szovjetunióban. 24. Üt­legel. 27. Régen a továbbtanu­lóknak kellett fizetni. 29. Ásvány. 30. Üt latinul. 32. Kötelékétől megszabadít. 33. Hegy alatt át­menő út -f- ®. 35. Éktelenül csillogón! 37. Dunántúli város. 38. Csigafajta. 39. Háziál­lat, névelővel. . 43. Tarto­mányok, kerületek (pl. Romá­niában). 47. Pólus-e? 50. Arra a lenti helyre. 51. Titokban iszogat. 53. A báránykám. 54. Vissza: helyhatározó szó. 55. Növényt ne­mesít, népies szóval. 57. IPB. 58. Védé. 59. Nemez szélei! 60. Tüzet elfojtó. 6i. Érc a tápláléka. 63. Rangjelző. 64. Csak egy-két em­ber tudja. 65. Értékesíté. 67. Me­gint, figyelmeztet. FÜGGŐLEGES t 2. Ludolf-féle szám. 8. TZV. 5. Hangszer. 6. Tanít. 7. íme lati­nul. 8. Ezt használnak a főzés­hez. 10. Országos Rendező Iroda, 'l. Meteor része! 15. össze-vissza emeli! 18. Az süti el a puskát,... :>ü. Az Oka mellékfolyója a Szovjetunióban. 23. Szájvízmár- ka. 25. Ilyen özvegy is van. 26. Mi vár ránk a Holdon ? Amikor már nem távirán yított szondák, hanem emb** . ek közelítik majd meg a Holdat... A Hold felületi rétegeire vonatkozó értesüléseket ed­dig csillagászati és radiofizi- kai módszerek segítségével, kozmikus készülékekkel történő fényképezés útján szerezték. Bár ezek a vizs­gálatok csak távirányított „tapogatózások” voltak, ér­dekes eredményeket szol­gáltattak. Ma már azonban dolgoznak az első program- vezérelt laboratóriumok, melyek helyszíni vizsgáló­dással tárják fel, hogy mi vár a Holdon az emberre! A Hold felszínének nagy részét különböző méretű kráterek borítják, a felület körülbelül 3 százalékán pe­dig az úgynevezett hold-ten­gerek helyezkednek el. A felszínen mindenütt sok kő­darab és — tömb található. Optikailag a Hold felüle­te egynemű és erősen kü­lönbözik a Föld felületétől. Jellemző sajátossága, hogy a sötétszürkés-barnás színt csak igen kis mértékben ve­ri vissza-és szokatlanok a fényszóródási, illetve fény- sarkitási tulajdonságai. Az optikai jellemzők összessé­ge arról tanúskodik, hogy a Hold felületét mindenütt rendkívül porózus, bonyo­lult szerkezetű ásványi anyag fedi. A felső réteg igen cse­kély hőtároló és hővezető képességű, ami a könnyű, porózus anyagok, illetve a nagyon laza porrétegek sa­játossága. A hold-talajok teherbíró képessége, a kis gravitációs erőnek megfelelően kisebb, hiszen tömörödésüket a gra­vitáció idézi elő. A kis gra­vitációs erő következtében a meteoritok becsapódásai során messzebb repülnek a vulkánikus bor.bák összetett szavak elején kettősség­re utal. 28. Operaénekes (1842— 1805. Dávid). 30. Veszedelmes há­ziállat. 31. Az asszony életpárja. 34. Takarmánynövény. 36. Becé­zett női név. 40. Polgári köz­gazdász, egyetemi tanár (1829— 1909. Gyula). 41. Tehát latinul.. 42. CKI. Fennkölt hangú köl­temény. 45. Nóra betűi keverve. 46. A legfinomabb étolaj. 49. El­lenérték. 52. Folyó és hegyszoros Romániában. 53. Labdajáték né­velővel. 56. Szalonna az áll alatt (+’). 57. Kettős. 60. Vissza. Du­nántúli csatorna. 62. Üreg, lyuk. 64. Azonos mássalhangzók. 66. Kártyalap. A megfejtéseket legkésőbb ok­tóber iO-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött [ megfejtéseket fogadunk el. Október 8.-ai rejtvénypályáza­tunk megfejtése: Ügy látszik alkal-[ más arra, hogy a világ képét megváltoztassa. A Clermont. Nyertesek: Éliás Imre, Gaál Margit, Mátékó Zsófia, Monostori János, Pethe István, Pénzes Jó­zsef né, Szécsényi Lajosné és Vágó Sándorné nyíregyházi, özv, Fábián Dénesné csengeri és Sár­ga Lászlóné tiszavasvári kedves re j tvény f e j tőink. A nyereménykönyveket postái elküldtük. és a por! Az erőteljes hőmérsékle­ti ingadozások nem hatolnak le mélyre és már 60 cm mélységben sem haladják meg a 25 Celsius-fokot. A felszínen ennek ellenére elő­fordulhatnak hőmérséklet okozta alakváltozások és megrepedezhet a kőzet, bár itt hiányzik a nedvesség, amely a Földön a málás alapvető tényezője. Mivel a Holdnak nincs légköre, állandó a meteorok bombázása: 10—30 km má­sodpercenkénti sebességgel csapódnak be a felületre. Ilyen sebességnél a be­csapódási energia felér egy hasonló tömegű, igen erős robbanó anyag robbanási energiájával. Becsapódás­kor kráter képződik, a fel­színi réteg összetöredezik és törmelék vetődik ki. Na­gyobb krátereknél a kive­tett törmelékdarabok átmé­rője több méter is lehet/és ezek visszahullása újabb, kisebb méretű, másodlagos kráterek képződését ered­ményezi. Nagyobb meteoritokon kí­vül becsapódnak a Hold felületére még olyan mik- rometeoritok is, melyeknek tömege a grammnak sok­szor csak százmilliomod ré­sze. Laboratóriumokban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy még az ilyen parányi, de kozmi­kus sebességgel érkező ré­szecskék is erőteljéS por- képződéshez vezetnek! Egye­sek szerint a kráterből ki­vetett törmelék tömege a becsapódó test tömegének ezerszeresét is elérheti. A hold-takaró kialakulá­sára vonatkozó úgynevezett meteorit-elmélet feltételezi, hogy a kőzet jelentős mér­tékben megsérült a meteorit-becsapódások következtében és a felszínen törmelékes, bonyolult fel­építésű réteg keletkezik, amelyben hatalmas kőtöm­bök váltakoznak apró tör­melékdarabokkal és porral. A másik, az úgynevezett vulkáni elmélet feltételezi, hogy a felület habosodott lávából és vulkáni salakból áll, s ez akkor keletkezett, amikor a magma a felszín­re tört. Ezt a porózus ta­karót a meteoritbecsapódá­sok darabolják, aminek kö­vetkeztében a felszínt tör­melék és por borítja. A Hold felületi rétegének további tanulmányozása olyan készülékek segítségé­vel lehetséges, amelyeket kozmikus berendezéseken juttatnak oda. Az első ilyen berendezés a Luna—9 elnevezésű szovjet automata hold-állomás volt, a második az ameri­kai Surveyor—1. A Luna-9 által készített felveteiek segítségével meg­állapították, hogy a talaj felső retege erősen törede­zett, szivacsos szerkezetű, melynek keletkezése rész­ben eróziós folyamatokkal, részben pedig meteoritok becsapódásaival magyaráz- hato. Az erózió következté­ÍL i!?ként keményebb kőzetek kerültek felszínre. A Luna—9 közeli látóköré­ben semmiféle nyoma nem volt a szerkezettől eltérő nak ’^etve magmaanyag­,jartak eredménnyel Földön k,lsérletek> bogy a Földön olyan anyagokat ta­láljanak, melyek optikai- ho- es elektromos tulajdon­AS^SOnlÓak a Holdéhoz. A Földön gyakorlatilag nem léteznek ilyen anyagok, csupán mesterséges úton állíthatók elő. A természe­tes anyagok közül leginkább a sötét vulkáni salakok, a hamu és a tajtékkő hason­lóak hozzá. A Luna—10 elnevezésű szovjet berendezés mérte a Hold talajának radioktivi- tását és ennek alapján meg­állapították, hogy a hold­tengerekben megegyezik a bazalt radioaktivitásával, az ottani „kontinenseken pe­dig a meteorkövek radioak­tivitásával. A részletkutatások ered-' ményei bizonyára rövide­sen lehetővé teszik a Hold felületén található anyagok különböző sajátosságainak kelló megismerését. (L. Grí

Next

/
Thumbnails
Contents