Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

Egy nap a szabálysértést tárgyalóteremben Komolyabb és „fülemüle ügyek perek A városi tanács földszint­jének egyik hivatalos he­lyiségében havonta átlago­san száz ügy végére tesz­nek pontot. Száz alkalom­mal szereznek itt érvényt a megyeszékhelyen élő állam­polgárok jogainak, s nem egy esetben kötelességeinek is. Az igazgatási osztály sza­bálysértési főelőadója igaz­ságot tesz, dönt, bírságol, figyelmeztet, jogszabályokat ismertet, helyszíni vizsgála­tokat tart. Ebben a helyi­ségben sűrűsödnek a rossz­szomszédi intrikák, itt ol­dódnak meg olykor évek óta húzódó kisebb-nagyobb vi­tás ügyek, itt döbbentenek rá egyeseket arra, hogy a „nem tudtam, hogy szabad” mennyire illúzió. nem hamis Az évszakok és a szabálysértés Egyetlen tárgyalási napon húsz-harminc ember adja át egymásnak a kilincset: elkövetők, tanúk, panasztte- vők, szakértők. Ki hinné, hogy az évsza­kok változása a szabálysér­téseket is befolyásolják. Ilyenkor, ősszel például a mezei lopások, vagy a sző­lőskertek dézsmálóinak ügyei dominálnak. A mai tárgyalási nap is hozott egy ilyen „őszi ese­tet”. Eégi jószomszédok ügyében kellett döntenie a szabálysértési főelőadónak. A két szomszéd három év­tizede él a legbékésebb jó­viszonyban egymással. A vi­szony ennyi idő után is megromlott, ugyanis az egyik szomszéd éjnek ide­jén átugrott a másik kertjé­be egy fazékkal, s alaposan megdézsmálta a szőlőjét. A tolvaj önmagát leplezte le: miközben a fazekat keres­gélte a sötétben, tenyere nyomát otthagyta a homok­ban. Hogy miért tette? A tár­gyaláson erre is fény derült. „Mert neki nem volt szőlő­je, s a „szerzeményből” bort akart préselni saját fogyasz­tására.” Az ügyben hamarosan döntés születik: az elkövetőt 3000 forintig terjedő birság­gal sújthatják. Engedély nélkül A következő tárgyaláson az új földtörvénynek kellett érvényt szerezni. E törvény ugyanis kimondja, hogy sző­lőből és gyümölcsösből ma­gántulajdonban 800 négy­szögölnyi terület lehet. B. J-né nyíregyházi lakos — a tanács mezőgazdasági osztálya bejelentése szerint — engedély nélkül telepítet­te be gyümölccsel szántó­földi művelésű ágú terüle­tét. A jogtalan betelepítés szabálysértésnek minősül, ezért az igazgatási osztály háromezer forint összegű bírságot szabott ki B. J-né ellen. Számos szabálysértési ügy alapja a törvények, jogok és kötelességek nem ismeré­se, bizonyos engedélyek megszerzésének elmulasztá­sa. A tárgyaló helyiségbe egy fiatalasszony lép be. A szabálysértési főelőadó ismerteti a feljelentést: „Az eredeti tervrajztól, az építé­si engedélyben rögzítettek­től eltértek az lakóház épí­tésénél”. Az építtető így védekezik: valóban eltértünk, de nem akartuk húzni az időt az építéssel. Meg nem is tud­tuk, hogy újabb engedély is kelL” Törzsvendégek Szép számmal kell foglal­kozni az úgynevezett „füle­müle perekkel” is. Van en­nek a tárgyalóteremnek né­hány megrögzött panaszko­dó törzsvendége. O. M-né és L. D-r.é ügyei már ki tudja hányadszor szerepelnek a szabálysértési naplóban. Ci­vakodtak már kutya, lopás, rágalmazás, szennyvíz ügy­ben. Ezúttal a padlás a témá­juk: egymás elől lelakatol­ják, vagy egymás lakása fölött eltolják a cserepet, hogy beázzon a szomszéd fölött a mennyezet. Mit tehet a szabálysértési bíró? Gondosan megvizsgál­ja a körülményeket, s ese­tenként kötelezi a birtokhá­borító szomszédot állampol­gári kötelességeire. S ha nem teljesíti, 1000 forintig terjedő birsággal sújtja. Ilyen és hasonló ügyes­bajos dolgokban születnek döntések a városi tanács egyik földszinti szobájában. Szilágyi Szabolcs POLITECHNIKAI OKTATÁS NYÍRBÁTORBAN. Korszerűen berendezett politechnikai műhely segiti a diákok gyakorlati munkáját a nyírbátori gimnáziumban. • Hammel J. felv. ,Folia menthee Made In Hungary, Nagyhalász* Korlátlan exportlehetőségek egy feledésbe menő szabolcsi termékből A nagyhalászi főutcán csendben, szerényen húzódik meg az ország egyetlen borsmenta-feldolgozó üze­me. Termékei azonban — az erős illatú, teának is használt borsmenta levele és a szénaként beszállított ter­mésből lepárolt illóolaj — már a negyvenes évektől kezdve Európaszerte közis­mert, kapós áruk. Az első­sorban Szabolcsban termelt borsmenta levelét jelenleg főleg Svájc és a Német Szö­vetségi Köztársaság vásá­rolja, az illóolaj nagy ré­szét is a külkereskedelmi vállalat értékesíti. A termelőktől átvett szá­rított leveleket gondos ke­zek válogatják, csomagolják. A korábbi nagy deszkalá­dák helyett már kisebb, tet­szetős kivitelű hullámpapír csomagolásban, nemzetiszín szalaggal átköve, kerül kül­földre, rajta a felirat; „Fó­lia menthae, Made in Hun­gary”. Pár nappal ezelőtt új lé­tesítménnyel gazdagodott a HERBARIA irányítása alatt dolgozó üzem. Hétszázezer forint beruházással új, kor­szerű raktárépületet adtak át, melyben már katonás rendben sorakozik az eddig szanaszét, a faluban 9—10 helyen is tárolt készáru. Az első ötezerkilós tétel azóta talán már útra is kelt a távoli országok felé. A kor­szerű, kétszintes rakodóval is ellátott tároló nem csak a szállítást könnyíti és teszi gazdaságossá; évi 16—17 ezer forintos — raktárbérlet címen kiadott — költségtől is mentesíti az üzemet. A válogatással egyidőben folyik a szénatermés feldol­gozása is. A hatalmas üstök­ből még vízzel keveredve folyik le a leválasztókészü­lékbe a párlat. Az itt felfo­gott illóolaj még szennyes színű, zöldes folyadék. Csak újabb szűrés után válik kristálytiszta, bóditóan erős illatú illóolajjá. Naponta 35—40 mázsa szénát is fel kell dolgozni, hogy a cseppekből összegyűjtött 25—30 kiló, tízezreket érő illóolaj együtt legyen. Ez évben — a kedvezőtlen időjárás és a belvíz pusztí­tása miatt — hat vagon szé­nát és négy vagon levelet Az üzemi balesetek okait vizsgálta a tsz-ekben a NEB Ki a felelős az üzemi balesetekért? Kényes kér­dés, különösen ha az üzem adott esetben egy termelő- szövetkezet. A tsz-ekben ugyanis kevésbé ismerik a rendelkezéseket, Emiatt gyakran történnek szabály­talanságok, visszaélések. Ebben a témában végzett vizsgálatot a népi ellenőr­zési bizottság. Igaz, csak öt termelőszövetkezetet ke­restek fel, de a tapasztala­tokból már lehet következ­tetni az általános, szinte minden tsz-ben fellelhető hiányosságokra. Állami vállalatok, FMSZ-EK TSZ-EK KTSZ-EK F l G Y E L E M! JÓ minőségű háromrétű 55/ 91 cm. méretű, 50 kg-os BURGONYA, GYtlMÖLCSÖRLEMÉNY, ÉPÍTŐANYAG STB. tárolására és szállítására alkalmas, felújított, élelmiszeres (cukros) NATRON PAP1RZSAKOT raktárról szállít a Göngyölegfelújító Vállalat, Budapest, XIII., Dagály ü. 3. T.: 200-632, 201-133. (H. V. 88) A termelőszövetkezetek­ben az üzemi balesetek 55 százaléka szállítás-rakodás közben adódik, 25 százalé­ka munka- és erőgép kezelése közben, 10 száza­léka kézi szerszám haszná­lásánál keletkezik. A kie­sett munkanapok száma 1967 első felében meghalad­ta az ezeregyszázat. Külö­nösen szembetűnő ez az ibrányi Rákóczi Tsz-nél. Elgondolkoztató, hogy a vizsgált termelőszövetke­zeteknél a balesetet szen­vedettek közül egy sem lé­pett fel a tsz-szel szemben kártérítési igénnyel. Nyíl­ván azért mert a tagok ezeket a lehetőségeket nem ismerik, A népi ellenőrök megál­lapították, egyes termelő- szövetkezetek tetemes ösz- szegeket fizettek ki kötbér címén különböző vállala­toknak, szerveknek. Ezek rendszerint a szállítási kö­telezettség elmulasztása, fáradt olaj le nem adása miatt következtek be. A mulasztásokért emberek fe­lelősek, mégis szinte kivé­tel nélkül minden esetben a termelőszövetkezet fize­tett. Nem keresték a fele­lős személyeket, hogy azok­ra hárítsák át a költsége­ket. Feltétlen szükséges, hogy a vezetőségek a jövő­ben nagyobb körültekintés­sel járjanak el. A vizsgálat alapján a né­pi ellenőrzési bizottság ja­vasolta, hogy az üzemi bal­eseteket jegyzőkönyvben rögzítsék, s annak helytál­lóságát tanukkal igazolják. A vezetőségre vár az a fel­adat, hogy a balesetet szenvedett tsz-taggal rész­letesen ismertessék a kár­térítéssel kapcsolatos jo­gait. Helyes lenne nagyobb termelőszövetkezeteknél ki­jelölni egy állandó embert, aki a balesetekkel, kötbé­rekkel foglalkozik, s képvi­seli a tsz és a tagok érde­keit. Valószínű, hogy csök­kennének a balesetek, ke­vesebb lenne a vitás prob­léma is. (bf) dolgoznak fel az üzemben. Tavaly a dupláját vették át. Pedig az üzem kapacitása még kedvező termés eseten sincs teljesen kihasználva. A lepárlás például csak há­rom hónapon keresztül fo­lyik. A növekvő külföldi igényeket — főleg levélből — nem tudják kielégíteni. A munkaigényes, de a ter­melőszövetkezeteknek is jó jövedelmet biztosító bors­menta termelése kezd fele­désbe menni, évről évre csökken a termőterületek nagysága. Tavaly az üzem 270 hold termését dolgozta fel, s eb­ből csupán a nagyhalászi Petőfi Tsz 120 holdas ültet­vénye képvisel jelentős mennyiséget. S hogy meny­nyire érdemes foglalkozni ezzel az ipari gyógynövény­termeléssel, a számok is bi­zonyítják; egy hold jól be­állt borsmentaterületről — levélként értékesítve — 16— 20 ezer forint jövedelem is elérhető. Tóth Árpád A szoyíet költészet és daf pslf'e Élményt ígérő kulturális esemény lesz ma Nyíregy­házán, a Móricz Zsigmond Színházban. A KISZ me­gyebizottság rendező : üen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére bemutatják a szovjet költészet és dal re­mekeit. Az est keretében fellépnek énekkarok és szavalok. A Zrínyi, Köl­csey, Vasvári, Kossuth gim­názium énekesei és vcs- mondói mellett ott lesznek a zeneiskolások, és a tanár­képző főiskola fiatal előadói is. A délután öt órakor kezdődő esemény gazdag programja a forradalom és a ma szovjet életét állítja elénk versben és dalban, ízelítőt, adva egy nép nagy kultúrája gyöngyszemeiből. Megoldják a belvízcgondokat a tiszalöki járásban Négyéves progrom a csatornarendszer fejlesztésére A járás egyik legnagyobb problémájáról, a belvízkér­dés megoldásáról tárgyalt október 18-i ülésén a Tisza­löki Járási Tanács. Az utóbbi évek csapadé­kos időjárásának következ­tében jelentős belvízkárok keletkeztek a járás kül- és belterületein. Nyolcezer hold termőföld került ez év ta­vaszán is víz alá, amelyből mintegy négy és fél ezer hold szántóterület volt. Az ezen a területen bekövetke­zett terméskiesés becslések szerint mintegy húszmillió forintos volt, s csak az őszi kalászosokból közel ezerhét- száz holdon pusztult ki a vetés. Igen nagy kárt szen­vedett kétezerháromszáz hold őszi mélyszántás is, ezen túlmenően pedig ezer­kétszáz holdat egyáltalán nem lehetett bevetni. A községek belterületein is jelentős lakott területek kerültek víz alá, melynek következtében kilencvenegy lakóház erősen megrongáló­dott. A belvíz levezetésére az első jelentős lépéseket 1963- ban tették, a Királyéri Víz­gazdálkodási Társulat meg­alakításával. A társulat munkájában valamennyi község részt vesz, működési területe ma már ötvenöt ezer holdra terjed ki. Ed­dig már hetvennégy km hosszúságú külterületi víz­levezető csatornát építettek meg, a jövő évben újabb harminc km' megépítésére kerül sor. Ebből a legna­gyobb munka a Tiszalökön egymillió forintos költség­gel megépülő hét km-es csa­torna építése lesz. A belvízkérdés végleges megoldására a következő 3—4 évben kerül sor, je­lenleg részletes vízrendezési tervvel rendelkezik Tisza- lök és Tiszavasvári, a többi község pedig a jövő évben készítteti el a terveket. Dosziop Miklós Nem nélkülözheti, ölesé, elegáns # Brigád tweed felöltő több színben és • fazonban 635,— Ft „Dupla” tweed felöltő, angolos mintákban 665,— Ft Taunusz felöltő kedvelt mintákban 635,— Ft Az alapanyag a Magyar Posztógyár terméke. K e B J E az Állami Áruházakban í Egy nem mindennapi előadásról Az előadás nem minden­napi volt. A színpadon sze­replők egy hangot sem szóltak. Arcjátékuk, ke­zeik mozgása fejezett ki szót, érzelmet, gondolatot. Nem halló embereknek ját­szották nem halló emberek Garcia Lorcát. Ami nem juthatott el fülön át az agy­ba, az eljutott a szemeken keresztül. A József Attila Művelődési Ház színpadán az akarat, a művészit vá­gyó értelem ülte diadalát. Sokan segítettek, hogy ez megvalósulhasson. Fé­nyes Márta, a rendező, aki nyári szabadságát áldozta arra, hogy a feladatot meg­oldja. Szervezetek, szemé­lyek, akik megértettek, hogy a művészi élmény azokat is megilleti, akiknek nincs módjuk, hogy halljanak, MSZBT, megyei tanács, fő­orvos — mind összefogtak, hogy az ünnepség és előa­dás sikerüljön. S itt kell beszélni arról, ami a lényeg: a siketek a csökkent munkaképességű­ek elsősorban nem szánal­mat várnak, hanem segítsé­get. Hogy dolgozhassanak, művelődhessenek, összejö­hessenek egy kis szórako­zásra. Megértést várnak, társadalmunk további jó szándékát. Nyíregyházi ün­nepségük és előadásuk sikert hozott. 300-an ültek a nézőtéren. Élmény volt. (*»

Next

/
Thumbnails
Contents