Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

A Gazdasági Bizottság határozata A SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezetek gazdálkodásáról A SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezetek és szövetkeze­ti vállalatok gazdálkodásá­nak és anyagi érdekeltségé­nek rendszeréről határoza­tot hozott a Gazdasági Bi­zottság. A határozat a gazdaság­irányítás reformjának meg­felelően szükségesnek tart­ja, hogy a szövetkezetek a csoporttulajdon sajátos kö­vetelményeit érvényesítő ön­álló vállalati gazdálkodást folytassanak, s a szocialista gazdálkodó szervekre érvé­nyes általános állami szabá­lyokat megtartsák. A szö­vetkezetekre vonatkozó sza­bályok megalkotásánál fi­gyelembe kell venni, hogy működésük során a tagjaik érdekeit kifejező csoportér­dekeket képviselhessék, s tulajdonosi jogaikat a köz­gyűlések és küldöttközgyű­lések, illetve a választott testületek gyakorolják. Tá­mogatni kell a szövetkezetek társulását, közös vállalkozá­sait, egymással, a mezőgaz­dasági és kisipari szövetke­zetekkel, s esetenként álla­mi vállalatokkal is. A határozat több pontja foglalkozik a szövetkezetek önállóságának kérdéseivel. Ezek szerint a szövetkeze­teknek az állami vállalatok­kal azonos hatáskört, jogokat kell biztosítani, egyebek között a működési szabá­lyok és gazdasági feltételek érvényesülésében. Biztosíta­ni kell például, hogy a re­form indulásánál a szövet­kezetek az állami vállalatok­kal azonos arányban rendel­kezzenek saját álló és for­góeszközökkel, ne terheljék őket visszamenőleges vagy többletkötelezettségek. Az állami vállalatokkal azonos a hatáskört kell biztosítani a szövetkezeteknek a beruhá­zásokban, amelyekre vonat* kozó döntéseket a szövetke­zeti közgyűlésre, illetve a választott testületre kell bízni. A szövetkezeti gaz­dálkodó szervek a gazdasá­gosság és a hatékonyság követelményeinek figye­lembe vételével a hitelpoliti­kai irányelvek szerint ré­szesülhetnek beruházási es forgóeszközhitelekben. A szövetkezeteknél meg kell szüntetni a vállalati tervek központi jóváhagyá­sát. Gazdasági tevékenység szervezésére, vagy bővítésére — akár népgazdasági, akár helyi érdekből — csak ak­kor kötelezhetők, ha a ren­delkező szerv a pénzügyi következményeket álvállal­ja. Gondoskodni kell atrói is, hogy a szövetkezetek tevékenységét ne korlátoz­hassák a versenytárs álla­mi vállalatok érdekei. Növelni kell a tagoknak a szövetkezésben való érde­keltségét. Ennek során ab­ból kell kiindulni, hogy az ellátás, az értékesítés és a beszerzés szövetkezeti úton való megoldása a tagok számára előnyösebb legyen, szövetkezeti tevékenységü­ket ne korlátozzák szigo­rúbb szabályok, mint ame­lyek a tagokra, a tagok gaz­daságára érvényesek. A ha­tározat olyan előnyöket biztosít a szövetkezetek szá­mára, amelyek egyebek kö­zött elősegítik a zöldség- és a gyümölcsfélék fogyasztói árszínvonalának tartását. A szövetkezet jövedelem­szabályozási rendszere is­merje el a sajátos szövetke­zeti kötelezettségeket, s — az állami vállalatokkal egyenlő feltételek szerint — nyújtson megfelelő fedezetet a szövetkezetek vállalati alapjaira, a fejlesztés sa­ját pénzügyi forrásokból va­ló biztosítására és a szövet­kezeti dolgozók jövedelmé­nek növelésére. A nyereség felosztásánál kifejezésre kell jutnia a szövetkezeti sajá­tosságnak. A nagyobb ön­állóság érdekében az eddig képzett alapokat — a szö­vetkezeti tartalékalapot, a részesedési alapot — ki kell bővíteni a különleges közgyűlési alappal, amely az esetleges tagsági és vállalati érdekellentétek megoldására használható fel. A nagyobb önállóság érvényesül abban, hogy a szövetkezeteket tag­jaik, ha saját érdekükben fontosnak tartják, esetleg nem nyereséges tevékenység megszervezésére, vagy foly­tatására is kötelezhetik. A Gazdasági Bizottság ha­tározata az első olyan ösz- szefüggő komplex rendelke­zés, amely a kormány szö­vetkezetpolitikáját érvénye­sítve, az állami vállalatok­hoz hasonlóan szabályozza a szövetkezetek működését. Messzemenően figyelembe veszi a csoporttulajdonnal összefüggő sajátos problé­mákat, s érvényesíti azt az elvet, hogy a szövetkezetek és az azonos területen mű­ködő .állami vállalatok egyenjogúak. II tanyavilág helyzetének javitásárál szóló párthatározat nyomán = Margitka pénzt keres ~jYf argitka a feleségem, *-*-*• és nem is inkább pénzt kei'es, mint pénzt ku­tat. Ami a legbosszantóbb, meg is találja és elteszi. Ha a zsebemben hordom, meg­találja, ha nem a zsebem­ben hordom, akkor is meg­találja. Eldugtam már a fiókomba, a könyvszekrény­be, a kályhacsőbe, a fali­órába, a szőnyeg alá, a ké­pek mögé, a kalapom bélé­sébe, virágvázába, befőttes- üvegbe, mindenüvé, de sem­mit nem ér, mert Margitka mindenütt megtalálja és el­teszi. Már a hatodik érzék­ben kezdek hinni, ami Mar­gitka külön tehetsége, mert kell lennie valami belső ösztönének, amellyel a du- geszpénz rejtekhelyére talál. Ügyességével még a lélek­búvárokat is megdöbbente­né. (Különösen ha a lélek­búvároknak is eltűnne reg­gelente 50—100 forintjuk.) A dugeszpénz azon guba, jobbanmondva báresz, ami Margitka előtt minden fize­téskor, prémiumosztáskor le­Tanyák. ügy él a városi ember gpndolatvilágában ez a fogalom, mint az anyagi és szellemi elmaradottság jelképe. Valamikor valóban az volt. De itt is változik, fejlődik az élet. A párt me­gyei bizottságának határo­zata nyomán pezsgő munka kezdődött a tanyai települé­sek lakosainak életkörülmé­nyei, szociális és egészség- ügyi helyzetük javítása ér­dekében. Helytelen szemlé­lettel kellett azonban meg­küzdeni, hogy a segítés mind erőteljesebb legyen, hiszen nem kevesen voltak olyanok, akik sorvadásra akarták ítélni általában a tanyai településeket. Tizenkétezer ember a tanyavilágban Ennyi ember él a nagy- kállói járás tanyavilágában. Ezek segítése kötelesség. A megyei pártbizottság hatá­rozata nyomán 1965-ben részletes és közös progra­mot dolgozott ki a nagykál- lói járási párt és tanács végrehajtó bizottsága. Azó­ta rendszeresen figyelemmel kísérik és ellenőrzik, hol tartanak e program meg­valósításában, hogyan fej­lődik a 123 tanyai telepü'és. ahol a járás lakóinak csak­nem 30 százaléka él. Évtizedek óta jó ivóvízre szomjas a tanyák népe. Ásott kútból iszik még ma is a lakosság túlnyomó több­sége. Még 1965-ben is csak egyetlen fúrott kút vei *, Görénypusztán. Azóta még egy kút épült, s ez bizony kevés. A program kereté­ben újabb öt kút készül el 1971-ig, s ezzel is csak 2 ezer ember jut jó vízhez. Szükséges lenne, hogy a víz­ellátás megoldásában több segítséget kapna a tanyavi­lág. Fény négymillióért Sok helyen még ma is petróleumlámpa mellett ké­szítik leckéiket a kisiskolá­sok, olvasnak az emberek. 1965-ben csak a Balkány melletti Abapuszta, az Uj- szőlőskert és a Butyka tanya lakói élvezték a villany­fényt. A pártprogram meg­valósítása óta Péterhalom, Perkedpuszta, Kocogh ta­nya, Cibakpuszta és Görény­puszta kapott villanyt, melyre a népgazdaság 4 milliót áldozott. Javult a ta­iagaátatik. Ez többfélekép­pen történik. Másodikén például úgy, hogy elrejtem a dugeszpénzt a mellényzsebben, a többit pedig azzal a felháborodás­sal nyújtom át Margitká­nak, hogy „Hát borzasztó, már megint meg kellett ren ­delni a hivatalban három szaklapot. Csészés kartárs beteg és meg akarjuk aján­dékozni, ezért gyűjtést szer­veztek, stb. stb.” — Nem baj, —; mosolyog ilyenkor Margitka, aztán le­fekszünk, a dugeszpénzt el­dugom, s másnap reggel ar­ra ébredek, hogy hűlt helye van. Ilyenkor hallgatok, mert ha patáliát csapok, hogy hol a pénzem, magamat leple­zem le. Hát hallgatok. De elhatároztam: ezentúl saját testemmel fogom meg­védeni a dugeszpénzt. Párnám alá rejtettem. Ha odanyúl, biztosan felébredek. Aztán úgy tettem, mintha aludnék. Elmúlt éjfél, de semmi. Margitka eleinte hánykoló­dott, aztán sóhajtott néhá­nyat és elaludt, mint a tej. Nagyokat mulattam ma­gamban. A. biztonság ked­véért a pénzt markomba ra­gadtam, öklömet a párna alá nyomtam, s így végre én is beleszédültem Morfeusz kar­jaiba. Másnap reggel felébredek. A markom: üres. Bekukucs­kálok a párna alá: az is üres. Na már most: ha keresem. magamat árulom el. Nem, nem. Itt mást kell tenni. Itt nem egyszerű do­logról van szú, óriási te­hetséggel állunk szemben. Tudományos alapon, a logi­ka ismeretében kell szembe­szállni Margitkával. Megvan. Az újabb 100-ast jó mé­lyen bedugtam — Margitka párnája alá. És ma reggel a 100-ast érintetlenül megtaláltam. Margitka most gyanak­szik, a szemével mosolyog­va röntgenez, olykor dühös, és egész éjszaka pénzt ke­res. Mindent átkutat, csak s — saját párnáját nem. Dénes Géza nyák gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális ellátottsága is a párthatáro­zat óta. Amig 1965-ben 177 ezer forintot fordítottak e célokra a fejlesztési alap­ból, addig a múlt évben már ez az összeg meghalad­ta a 700 ezer forintot. Orvosi rendelők épültek Perkedpusztán és Kocogh tanyán. Ezelőtt életveszély esetén telefon hiányában még arra sem volt mód, hogy segítséget kérjenek Nagykállóból, Baikányból. Ezen is segítettek. Telefont kapott Abapuszta és Buty­ka tanya. S még több ta­nyai településen tervezik a telefonvonalak megépíté­sét. Könyvtárak és klubszo­bák épültek több helyen. Fejlődik a tanyavilág üz­lethálózata is. Jelenleg hu­szonöt bolt működik, s kö­zöttük is korszerű üzletet nyitottak Perkedpusztán és Görény tanyán. A Butyka tanya lakói járdát építettek. MGút Debrecenbe Ezelőtt a járhatatlan út miatt nem juthatott ide mentő, orvos. Beszállították a betegeket esőben, hóban. Egyetlen műút nem volt a tanyavilágban. Csak a bal- kányi tanyavilágot 52 kilo­méter földút köti össze. E körzetben 1500 ember él El­készült már annak a 10,8 kilométeres műútnak a ter­ve, amely Balkányt, Ko­cogh tanyát, Tormáspusztát, Nádasspusztát és a Dézsi ta­nyát Debrecennel fogja ösz- szekötni. Az út építését a jövő évben megkezdik. Huszonhat iskola is tanyai kollégium A nagykállói járás 35 is­kolája közül 26 működik a tanyavilágban. A fejlődést mutatja az is, hogy ezekben az iskolákban 28 kihelye­zett könyvtár van. A ta­nyai iskolák tantermeiben, klubjaiban 11 tv-készülék segíti az oktató-nevelő mun­kát és a felnőtt lakosság művelődését, szórakozását. A dolgozók esti általános is­koláját a tanyán élő lakos­ság közül évenként 50—60 ember végzi el. A volt Kál- lay féle kastélyban tanyai kollégium működik, ahol 123 tanyai tanulónak elhelyezé­séről és gondtalan tanulá­sáról gondoskodtak. A körzetesítéssel 12 tanya felső tagozatos tanulóinak a szakrendszerű oktatását biz­tosították. Saját művelődési autója van a járásnak, amely rendszeresen felkeresi a tanyavilág népét. Nem elhanyagolt ma már e tanyavilág újszülöttjeinek és az anyáknak a sorsa sem. Orvosok, védőnők rendszeresen felkeresik a tanyavilágot, egészségügyi tanácsokkal látják el őket. Gondok Következetesen halad e járás tanyavilágában a párt- határozat végrehajtása. De gondok is akadnak. Ss ezek megoldását jobban kel­lene segíteni. Bár Kocogh tanya nem volt fejlesztésre jelölve, ennek ellenére építkeznek az emberek. En­gedély nélkül. Engedélyezni kellene. Szükség lenne egy terepjáró kocsira is, hogy e nagy tanyavilágban a be­tegellátásról megfelelően tudjanak gondoskodni Sür­gető a telefonok bekötése, a vízellátás javítása is. Valamikor valóban az anyagi és szellemi elmara­dottság jelképe volt a tanya. Ma már nem az. S, hogy még jobb legyen a helyze­tük az itt élőknek, ezt segíti elő a párthatározat. Érte dolgozni érdemes és köteles­ség. Farkas Kálmán Olvasónk írja: Más fontosabb? Ombolyon felújítási ke­retből két olyan tanterem rerudbehozását kívántuk megoldani, melyek állapot;, már életveszélyes volt. A tantermekkel egy épület­ben kap helyet a községi ta­nács, a posta, az orvosi ren­delő és két pedagógus szol­gálati lakás is. A felújítási összeg egymillió forint. Te­kintettel a nagy összegű fel­újításra a tervet és a kivite­lezővel az egyességet a já­rási tanács művelődési osz­tálya eszközölte. A munkát az Öfehértói Vegyes Ktsz vállalta. A kivitelezés határidejét 1967 augusztus húszra szavatolta Az építkezést 1967 febru­árjában kezdték meg. 1967. áprilisától szük­ségtantermekben, a kul- túrházban s egyéb fűtétien helyiségekben történik a tanítás. A munkálatokat a ktsz végtelen vontatottan végzi. Hol anyaghiányra, hol pedig létszámhiányra hivatkoznak. így a vállalt munkát mind a mai napig nem fejezték be. Több al­kalommal megkerestük te­lefonon a vállalatot és arra kértük, hogy a gyerekekre való tekintettel gyorsítsák meg a munkát. Még tár­gyalni sem hajlandók ve­lünk. mondván nem velünk állnak jogviszonyban. Ez igaz, de a mi gyermekeink részére készül a tanterem. Már negyedik hete nem dolgoznak az épületen. Nem tudjuk, mikor lesz kész. Még a felállított állványo­kat is elbontották, s itt hagytak bennünket októ­ber 18-án azzal, hogy „ne­künk fontosabb munkánk is van.” Vajon, mi az a fontosabb munka? Itt a tél hamarosan, s 194 tanuló egészségéről van szó. Ez nem fontos nekik? Hiszen a szerződés szerint már régen át kellett volna adniok a tantermeket. Kér­dezni szeretnénk a ktsz ve­zetőitől mikor fejezik be az építkezést, mikor végezhet­jük rendes körülmények között az oktató-nevelő munkát? S ki vállalja a fe­lelősséget ennyi gyermek egészségéért? Van-e fontosabb munka ennél? Dánvi Béla párttilkár Télen is dolgoznak megyénk nagyobb beruházásain Nem szünetel a vasbetongyártás — Kevés az üveg A téli időjárás közeledése most is, mint minden évben, komoly feladatok elé állítja az építőipart. A cél az, hogy ahol csak lehet, télen is dol­gozzanak az építkezéseken. Fontos ennek feltételét meg­teremteni márcsak azért is, mert az idei 69 millió forin­tos első negyedévi tervvel szemben 1968 első negyed­évében mintegy 80 milliót kíván produkálni az ÉM Szabolcs-Szatmár megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Azt tervezik, hogy január—feb­ruárban 1800—2200, míg márciusban 2500—2600 le­gyen az építőmesteri lét­szám. A téliesítésre való felké­szülés tulajdonképpen már hónapokkal korábban meg­kezdődött. A melegtermelő berendezések kapacitását el­sősorban saját erőből sikerült mintegy 15—20 százalékkal növelni. Ugyanakkor a be­rendezések kijavítására, kar­bantartására, alkatrészek pótlására 80 ezer forintot fordított a vállalat. Feltétlen téliesíteni kíván­nak a Déli Alközpont és az Északi Nagykörűt lakóépüle­teinél, a nyíregyházi 20 tan­termes iparitanuló-intézet- nél, a Kert közi iskolánál, a tanárképző főiskola most ké­szülő kollégiumánál, a Kos­suth téri ÁBC-áruhdznál. A Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár építkezésénél is úgy szervezik a munkát, hogy a létszám a legnagyobb hidegben se csökkenjen 150 fő alá. A téli hidegben rendkívül nehéz a vasbetonszerkezetek előállítása. Ennek gyártása ugyanis megfelelő hőmérsék­letet kíván. Ennek ellenére a legnagyobb beruházások­nál, mint például az alma- tároló, gumigyár, tanárkép­ző főiskola, Alkaloida, meg­szervezik a vasbetonszerke­zetek előállítását. Akár elő- regvártással, akár helyszíni készítéssel biztosítani kíván­ják a folyamatos termelést. Az idén országosan nehéz­ségek voltak a betonacél és a vasbetonelem-ellátásban. Emiatt néhány építkezésnél nem tudják tartani a határ­időket, s itt feltétlen számí­tani lehet a teljesítési nehém- ségekre. Éppen a legfonto­sabb elemek hiánya miatt több helyen nem sikerült tető alá hozni az épületeket. Az elkövetkezendő két hó­nap alatt a vállalatnak mint­egy 10 000 négyzetméter ab­laküvegre van szüksége. Ez nemcsak a téliesitéshez, ha­nem az átadásra kerülő épü­letekhez is nélkülözhetetlen Sajnos, az ablaküveg is fel­került a hiánycikkek listá­jára, s emiatt gyakran kel) a tervtől eltérő megoldáso­kat alkalmazni, mely célsze­rűtlen és nem is gazdaságos B. F Szalagszerű eseiupegyártás — verseny a télkezdettel A Nyíregyházi Építőanyag­ipari Vállalat a legtöbb kály­harendelést szeptember—ok­tóberben, a téli fűtési idény megkezdése előtt kapja. A „kályaépítések fő idé­nyére” jellemző, hogy ez alatt az egy hónap alatt a munka és anyag értéke meghaladta a hétszázezei forintot, amelyből csupán a magánosoknak rakott kály ­hákért 380 ezer forintot kap­tak. A megrendelők, de a vál­lalat is elégedetlen a telje­sítménnyel. Hiszen nagyon sok megrendelést nem tud­tak határidőre teljesíteni. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a kemence nagy javítása elhúzódott, másrészt pedig az a tűz, mely csempék nagy részét egy nő­nappal ezelőtt megsemmis tette; illetve megrongálta Talán éppen ez inditotta a vállalat kollektíváját arra. hogy új módszert, a szalag- szerű termelést vezessék b.i- a csempekészítésnél. így már egy hónap alatt 8 sza zalékos többlettermelést ér tek el. Ezenfelül, hogy n lemaradást minél hamarabb behozzák, vasárnap is dol­goznak. így remény van ar. ra, hogy az ez évi megren (Jeleseknek, eleget tesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents