Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-03 / 233. szám

YlLAG PROLETÁRJAt. EGYESÖLJETEK 9 SEHT. ÉVFOLYAM 333. SZÁM Ara: 50 fillér 1967. OKTOBER 3. KKDJ» A reform küszöbén ©?,í „Az elméleti tevékeny­ségben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt ku­tatni kell a pártdemokrácia ;fejlesztésének útjait...” (A IX. pártkongresszus határo­zatából.) A Kisvárdai Járási Pártbizottság megvitatta a gyenge tsz-ek politikai hely­zetét és gazdasági megszi­lárdításuk módját. A kérdés­nek a gazdasági reform kü­szöbén különösen fontos je­lentősége van. Nem új keletű, de még több helyen tartja magát az a téves szemlélet, hogy a párttitkárok mindenben egy maguk igyekszenek kép­viselni a pártszervezetet. A taggyűlésekről általában ké­szülnek jegyzőkönyvek, a határozatok is jók, a végre­hajtások időpontját, a hatá­rozatok felelőseinek nevét azonban elmulasztják rögzí­teni. Így történik, hogy az­tán minden a titkárra ma­rad, s átvállal olyan fel­adatot, amely nem közvet­lenül a pártszervezet és még kevésbé a párttitkár dolga. Ezzel szemben a párt vezető szerepe úgy érvénye­sül helyesen, ha a kom­munisták a tsz-ben, a szö­vetkezeti faluban a mar­xizmus—leninizmus eszméi alapján, minden körülmé­nyek között a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytatnak és e politika megvalósítását biztosítják. Vagyis: a pártmunka erő­sítse a gazdasági vezetés önállóságát, a személyi fe­lelősséget, mellőzze az apró­lékos beavatkozást a gazda­ság gyakorlati irányításá­ba. A pártszervezet számára — mivel a termelés legfon­tosabb tényezője az ember — elsőrendű feladat, hogy minden dolgozó képességé­nek maximumát nyújthassa — a köz érdekében. Épp ezért, a gyenge tsz-ekben kétszeresen fontos azoknak a szövetkezeti embereknek az ismerete, „felkutatása”, lelkesítése, akik a közös megrekedő szekerének ki- mozdításáért készséggel köz­reműködnek. A feladatok a pártszerve­zetek munkájának eddigi­nél egészségesebb kollekti­vitását és a kommunisták növekvő példamutatását követelik meg. Minden párt­tagnak legyen meghatáro­zott pártmegbízatása, ami valami többletet jelentsen a kötelességben. Olyan tuda­tosságot, amely a párt po­litikájának jobb, hatéko­nyabb érvényesülését segíti. Rendszeresebbé kell tenni a pártmegbízatásokban * a helyi elvi-politikai irányí­tást, a feladatok elvégzésé­nek számonkérését. A pártszervezetek hozzák létre aktivacsoportjaikat, vagy erősítsék a már meg­lévőket. Adjanak konkrét megbízatásokat részükre, ez­zel is segítve a gazdaság- szervező és ellenőrző mun­ka pártirányításának haté­konyságát. Ez kiküszöböli, hogy az ellenőrzés csupán ; gazdasági vezetők beszámol tatására korlátozódjék. Mód Byílik szinte az egész tsz- tagság meghallgatására, az Megkezdődtek a Nyírségi Ósz rendezvényei Vasárnap délelőtt a me­gyei művelődési házban az eseménysorozat első ren­dezvényével, a magyar ven­déglátás történetét bemuta­tó kiállítással ünnepélyesen megnyitották a „Nyírségi Ösz’-t. A közönséget Fodor Andor, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője köszöntötte, majd Nemes Imre, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese nyi­totta meg a Nyírségi ösz-t és a kiállítást. — Születését ünnepeljük első nagyszabású idegenfor­galmi eseménysorozatunk­nak, amely méltóképpen kí­vánja reprezentálni gazdasá­gi és kulturális életünket, értékeinket — mondotta töb­bek között. Az elmúlt évek sikerei nyomán Sza- bolcs-Szatmár egyre töb­bet hallat magáról. Az élet számtalan területén kilép­tünk a névtelenség homá­lyából, méltán büszkélked­hetünk számos ipari és me­zőgazdasági termékekkel vagy tudósaink, szakembe­reink hazai és nemzetközi siker eiveL 25 rendező szerv és szá­mos segítőtárs közreműkö­désével mintegy 70 kisebb- nagyobb eseményre kerül sor október 15-ig Nyíregy­házán és a megye községei­ben. Vetítettképes előadá­sok mutatják meg, mily komoly természeti, művé­szeti, kulturális értékekkel A Nyírségi ősz eseménye a vendéglátás történetének kiállítása. A képen Nemes Imre, a megyéi tanács vb. el­nökhelyettese, Fodor Andor, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának vezetője és Bencsikné Sergő Erzsébet mu­zeológus. rendelkezünk. Szerepet kap­nak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal kap­csolatos megemlékezések, rendezvények. Kezdetét ve­szi az első idegenforgalmi szabadegyetem és jubileumi kiállítását, mutatja be fő termő hazájában a 100 éves Magyar Dohányipar, magyar- nóta-est, sportrendezvény, ételkülönlegességek, sláger­estek, kiállítások, vetélke­dők egészítik ki a progra­mot. — Legyen a „Nyírségi ősz” minden évben szocia­lista fejlődésünk tükre. Nemes Imre megnyitója után Bencsikné Sergő Er­zsébet múzeológus tartott tárlatvezetést. A Magyar Vendéglátóipari Múzeum tárlata számos Szabolcs- Szatmár megyei emlék­anyaggal kiegészítve került a néző elé. Kronológiai sor­rendben vezeti végig a lá­togatót a vendéglátás ősko­rától, kialakulásán keresztül napjainkig. <H) Ipari tíz a városnak a 4 millió köbméteres tárolóból Cél: tehermentesíteni a k <5 táji vezetéket A kótaji kútfúrások kez­deti szakaszában a szakem­berek kissé túlbecsülték a várható vízhozam nagysá­gát. Arra számítottak, hogy több kút képes lesz napon­ta 23—24 ezer köbméter vi­zet szolgáltatni. Később ki­derült, hogy a maximum 16 ezer köbméter lehet. Figyelembe véve Nyír­egyháza növekedését, a fo­kozódó ipartelepítés, a la­kosság ívóvízellátásán kívül egyre jobban jelentkezik az Igény az ipari vízre. Igaz, a jelenlegi vízmennyiség még fedezi a szükségletet, de itt előbbre kell nézni. Uj víz­nyerő területek feltárása te­hát napirendre került. Egy országos határozat nyomán mindenhol megkez­dik az úgynevezett regioná­lis vízrendszerek építését. Ennek lehetőségét kutatják a szakemberek Szabolcs me­gyében is. Bár a kutatás még csak a kezdeti stádium­ban van, néhány elképze­lésről máris beszámolha­tunk. Az egyik a felszín alatti vízkészlet kiaknázása. Tudományos kutatásokkal döntik el, hogy milyen nagyságú a készlet városunk határában. Már olyan javas­lat is elhangzott, hogy Nyír­telek határában kellene újabb kutakat fúrni, azon­ban még ez sem eldöntött tény. Ipari vfz nyerésére szüle­tett olyan terv, mely lassan a megvalósulás útjára lép. Városunk határában van a császárszállási víztároló, ahol jelenleg egymillió köbméter vizet képesek tárolni. Már készül a bővítésének tanul­mányterve, melynek alap­ján négymillió köbméter víz tárolására teszik alkalmassá. A császárszállási tároló­ból nyert víz nem alkalmas ívásra. Illetve alkalmassá tehető, de az eljárás annyi­ra költséges, hogy nem ki­fizető. Ellenben kitünően megfelel ipari célokra. A déli ipartelepre ugyanis üzemek vállalatok települ­nek, s egy részük — jellegük miatt — hasznosítani tudja ezt a vizet. <bf> észrevételek, javaslatok összegyűjtésére és alapos elemzésére. A gyenge tsz-ekben a pártszervezet ellenőrzése — csak úgy, mint az erősek­ben, — nem lehet öncél. Csak eszköz. Nem elégedhet meg csupán hibák feltárá­sával, azok hangoztatásá­val. Szenvedélyesen kutassa, vizsgálja az okokat is, azután elsőnek kezdemé­nyezze az okok megszünte­tését, juttassa érvényre a politikai-gazdasági felelős­séget A gazdasági reform cél­kitűzéseinek helyi realizá­lására fokozottabban készül­jenek a gyenge tsz-ek párt­szervezetei. Állítsanak ma­guk elé nagyobb, de meg­valósítható követelményt. Szervezzék a párton kívüli Megnyílt a múzeumi hoirip Nyírbátorban Vasárnap délután a Nyír­bátori Báthori István Mú­zeumban tartották a mú­zeumi hónap Szabolcs-Szat- már megyei megnyitó ün­nepségét. Eseménysorozatá­nak első rendezvénye a Tornyai János emlékkiállí­tás megnyitója volt. A tár­latot a Magyar Nemzeti Galéria és a Hódmezővásár­helyi Tornyai János Mú­zeum közreműködésével és támogatásával rendezték. A megnyitón részt vett dr. Dömötör János, a hódmező­vásárhelyi múzeum igazga­tója is. A közönséget dr. Szalon- tai Barnabás, a nyírbátori múzeum igazgatója üdvö­zölte, majd Gulyás Emilné dr. a megyei tanács vb el­nökhelyettese mondott be­szédet. Elmondta, hogy a IV. or­szágos múzeumi hónap kezdetét kiállítások, előadá­sok, ankétok, baráti találko­zók és más összejövetelek jelzik. A mai tudomány a tár­sadalom fejlődésének össze­függéseit kutatja és azt tartja, hogy az így feltárt törvényszerűségek nem ma­radhatnak véka alatt, nem szolgálhatják csupán egy szűk értelmiségi rétég tu­dományos érdeklődésének kielégítését, a múzeumok­nak ki kel) lépniük ebből a szűk keretből és lehetővé kell tenniök, hogy az egy­szerű emberek ezrei, milliói is tanuljanak ezekből az értékekből. __— Különös fényt és jelen­tőséget kölcsönöz az idei rendezvénysorozatoknak, hogy egybeesnek az emberi­ség nagy ünnepének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak megünneplésével. A ka­talógusok, meghívók forga­tása közben örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a kiál­lítások, előadások között nagyon sokat találunk olyat, amely a Szovjetunió törté­netével, a magyar—szovjet kapcsolatok alakulásával foglalkozik. Nagyszerű alka­lom ez számunkra, hogy ismételten felmérjük annak jelentőségét: mit jelent az emberiség fejlődésének út­ján a nagy október, de ezenbelül mit jelent a mi népünknek, hogy elindul­hattunk a szocialista társa­dalom megvalósításának út­ján. A megnyitót kővetően dr. Bodnár Éva művészettörté­nész a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője tar­tott tárlatvezetést. <h) Szabolcsi békeküldöttség utazott a Szovjetunióba A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplése je­gyében a Kárpátontúli te­rület béketanácsának meg­hívására 13 tagú szabolcsi békedelegáció utazott októ­ber 1-én a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője Koncz Károly, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei titkára. A küldöttséget Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezető­je és Májer István, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság megyei titkára kísérte el a határig, ahol a Kárpá­tontúli Terület béketanácsá­nak vezetői fogadták a sza­bolcsi küldöttséget. dolgozókat te a feladatok megoldására. Nap mint nap erősítsék azt a tudatot, amit már eddig is mind több példa igazol: a „ranglistán” a gyenge helyezés nem le­het állandó. Asztalos Bálint Dr. ördögh János, • városi tanács vb. elnök* helyettese ünnepélyese# adta át vasárnap reo' keltetésének a nyiregy» házi tanyai kollégiumot Foto: Hammel JwurtA

Next

/
Thumbnails
Contents