Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
Magyar államférfiak üdvözlő távirata a vietnami nemzeti ünnep aSkalmából Befejeződött az arab csúcstalálkozó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság El- , nöki Tanácsának elnöke és Ppck Jenő, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke Ho Sí Minh elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Dolgozók pártja elnökének, Pham Van Dong [ elvtársnak, a VDK miniszterelnökének és Truong Chinh elvtársnak, a VDK nemzet- gyűlése. állandó bizottsága elnökének címzett üdvözlő táviratukban a vietnami nép nemzeti ünnepe, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság .Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány és pz egész magyar nép nevében testvéri üdvözletüket küldték. „Dolgozó népünk csodálattal és elismeréssel követi vietnami testvéreinknek az amerikai imperialista betolakodók elleni hősi küzdelmét. Szívünk parancsára a jövőben is készek vagyunk minden szükséges, tőlünk telhető segítséget megadni. Meggyőződésünk, hogy harcukat,' győzelem fogja koronázni” — hangzik többek között a távirat Nagygyűlés a VDK kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából nagygyűlést rendezett pénteken a Magyar Pamutipar Dallos Ida Jtfűvjglődéjji Házában a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a szakszervezetek budapesti tanácsa és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága. Részt vett az ünnepi megemlékezésen és a? elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, jelen volt a kormány, a budapesti pártbizottság, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos képviselője. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Phan Van Chieu, a Vietnami Demokratikus Köztársaság földművelés- ügyi miniszterhelyettese, aki a mezőgazdasági kiállításra érkezett hazánkba. A himnuszok elhangzása után Nagy Mária, az MSZMP IV. kerületi bizottságiénak első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Birg József, külkereskedelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. — Elmondhatjuk, hogy történelmünk szabad korszakának első pillanatától sorsközösségben élünk, alkotunk és harcolunk földrajzilag tőlünk nagyon távol eső vietnami testvéreinkkel. Az együvétartozás, a szobdarhás volt a legelső kapocs Vietnam és Magyar- ország között — mondotta. A továbbiakban meleg szavakkal méltatta a vietnami nép szabadságszeretetét, elszántságát, hősiességét Csak a csodálat, a mélységes meg- ipdtűtpág hangján lehet megemlékezni arról, hogy az amerikai támadások sűrűsödése ellenére soha, egy percre sem gyengült a vietnami nép harci kedve, lendülete és elszántsága. Ez a hősies magatartás és cselekvés a legfőbb biztosítéka, hogy az Egyesült Államok a háborút nem nyerheti meg.. Legforróbb testvéri jókívánságunk csakis egy lehet: Arasson Vietnam népe északon és délen mielőbb teljes győzelmet az imperializmus és a neokolonializmus erői és minden ügynöke fölött. Minél előbb jöjjön el az a nap, amelyen az utolsó amerikai katona is távozik ázsiai földről. És a vietnami nép megülheti második felszabadulásának napját Ezután a nagygyűlés résztvevőinek meleg ünneplése közben Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete emelkedett szólásra. Beszámolt a demokratikus Vietnam népe szocialista építőmunkájának sokasodó eredményeiről, egyebek között arról, hogy ma kétszer annyi rizst termesztenek mint a francia gyarmatosítás időszakában, és a háború ellenére 3 400 000 fiatal tanul az pr- szág iskoláiban. — A vietnami nép szom- júhozza a békét, de csak a valódi békét fogadja el. amely elválaszthatatlan a függetlenségtől és a szabadságtól. Álláspontja világos: az amerikai imperialisták vessenek véget az agressíiós háborúnak, vonják vissza saját és csatlós csapataikat Dél-Vietnamból és a béke helyreáll *-» mondotta. Felszólalt a nagygyűlésen Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítési Front budapesti állandó képviseletének vezetője is. Khartoum (MTI): Pénteken este véget ért az arab államfők khartoumi tanácskozása. A záróülést helyi idő szerint 17,25-kor Azhari szudáni elnök nyitotta meg. Az elnöki széket elfoglaló Azhari szudáni elnök méltatta a csúcsértekezlet munkáját és megköszönte a résztvevőknek, hogy elfogadták meghívását. . A csúcstalálkozó határozatait Azhari elnök felkérésére Mahgub szudáni kormányfő ismertette. A határozatok a következők: 1. A csúcstalálkozó résztvevői megerősítik a casab- lancai szolidaritási paktumot; 2. kinyilvánítják közös felelősségüket az izraeli ag- reszió következményeinek felszámolásában; i 3. egyesítik politikai és diplomáciai erőfeszítéseiket az agresszió következményeinek felszámolására és kijelentik; 4. azonnali hatállyal megszüntetik az olajbojkottot és folytatják az olajszállításokat a háború sújtotta arab országok gazdasági helyzetének megsegítése végett; 5. Kuwait javaslatára közös arab pénzalapot létesítenek és az agresszió által sújtott országokat támogatják belőle; 6. megerősítik az arab országok katonai erejét; 7. felszámolják az arab országok területén lévő ’de gén katonai támaszpontokat. Mahgub szudáni miniszter- elnök közölte, hogy a közös pénzalapba Kuwait S3, Szaud-Arábia és Líbia 30 millió font sterlinget ad. A befizetéseket októberben kezdik meg és háromha- vonként folytatják- Mindaddig, amíg teljesen fel nem számolták az agresszió következményeit. Az ünnepélyes zaroülés után az arab országok elnökei, királyai és az államfők képviselői öleléssel, baráti kézszorítással búcsúztak egymástól és a szudáni vendéglátóktól. Hadgyakorlat®!« LengYdorsxógban Augusztus utolsó napjaiban I-engyelország észak- nyugati részén a Lengyel Népköztársaság fegyveres erői kiképzési tervével összhangban hadgyakorlatokat tartottak a lengyel fegyveres erők. A szovjet hadsereg és az NDK nemzeti néphadserege egységeinek részvételével A hadgyakorlatok megmutatták a fegyveres erők nagyfokú harci felkészültségét, a parancsnokság és a törzsek jó felkészülését, valamint a különböző fegyvernemek akcióinak összhangját. A hadgyakorlatokon részt vett Mario Spychalski marsall, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere. Megtekintették a hadgyakorlatokat*- Ryszard Strze- lecki, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Wladyslaw Wicha, a LEMP Központi Bizottságának ' tagja és azoknak a vajdasági pártbizottságoknak 4 titkárai, amely vajdaságok területén a hadgyakorlatok lefolytak. LTgyancsak jejen volt a Varsói Szerződésben résztvevő országok egyesített fegyveres erőinek vezérkari főnöke Mihail Kazakov had- geregtábornok, továbbá a szovjet hadsereg és az NDK nemzeti néphadserege küldöttsége. Ellentmondásos jelentések Nigériából Mobolai Johnson Lagos katonai kormányzója pénteken bejelentette, hogy újabb két hónapra meghosszabbítják Lagos ban a rendkívüli állapotot Ennek megfelelően november 3-ig tilos Nigéria fővárosában nyilvános gyűléseket tartani. Miközben továbbra is ellentmondásos jelentések érkeznek a szövetségi erők és a biafraiak közti harcokról, mindkét résziül folytatódnak a diplomáciai tapogatózások. Wenike Briggs a la- gosi kormány oktatásügyi minisztere hat afrikai országban, a brazzavillei Kongóban, Gabonban és a Niger Köztársaságban tett látogatást. Mind a hat ország vezetői, akikhez Q°- won vezérőrnagy személyes üzenetet intézett, támogatásukról biztosították a nigériai szövetségi erőket Nigéria etiópjai nagykövete, akit jelenleg jelentéstételre Lagosba rendeltek, elmondta, hogy a biafrai kormány megbízottai több ízben sikertelenül próbálták megkörnyékezni az etiópiai kormányt. Meghalt Ehrenburg Az SXKP Központi Bizottoápánok gyász jei&ntéso Mos»kva (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége és a minisztertanács méiy fájdalommal közli, hogy augusztus 31-én életének 77. évé* ben hosszas betegség után elhunyt Hja Ehrenburg, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, kiváló szovjet író és közéleti személyiség, nemzetközi Lenln-békedíjas, a Szovjetunió állami dijának kétszeres kitüntetettje, Hja Ehrenburg holttestét szeptember l-én ravatalozzák fel Moszkvában az írók központi székházában. A temetésre ugyanaznap délután három órakor kerti! sor, Hja Ehrenburg, a kiváló szovjet író, publicista és közéleti személyiség 1B9J- ben született- Az 1903-ös forradalmi események időszakában kapcsolódott be az illegális mozgalomba. Letartóztatták, majd kiszabadulása után 1908-ban Franciaországba emigrált. Párizsban jelent meg 1910-ben első versesköteie. Az első világháború kitörésekor is Franciaországban tartózkodott. A háborús években az orosz lapokat tudósította a nyugati frontról pacifista szellemben. A februári orosz forradalom után 1917. márciusában hazatért, majd 1921-től kezdve ismét Párizsban élt. Az európai helyzetről több riportsorozata jelent meg a szovjet lapokban. Külföldi tartózkodása éveiben irta Jeanne szerelme, Julio Jurenito, Moszkvai . sikátor, Európa pusztulása, stb. című regényeit, amelyekben a kapitalista életforma bírálata az emberiség jövője miatt érzett aggodalommal és szkepticizmussal párosult. A 39-as évektől kezdve újra a Szovjetunióban élt és irodalmi munkásságával a realista irányzat egyik jeles képviselője lett. A spanyolországi polgárháborúról mint szemtanú megrázó tudósításokban számolt be. Életművének egyik legjelentősebb időszaka volt a Nagy Honvédő Háború. Mint haditudósító körülbelül 3000 cikket írt és gyújtó hangú hazafias érzelmektől a fasizmus gyűlöletétől átitatott írásait a szovjet központi lapok1 szinte naponta közölték. Párizs bukása című regényéért 1942-ben, Vihar oíimí művűéért pedig 1947-ben Sztálin (állami) dijat kapott. Mindkettőben a háború eseményeit jeleníti meg. A békeharc problémájává) foglalkozik a Kilencedik hullám című regénye. 1954— 1950 között megjelent Olvadás című kisregényében a szovjet élet Új jelenségeit próbálta ábrázolni, Műveit a Szovjetunióban közel 10 millió példányban adták ki. A szovjet folyóiratok még néhány hónappal a halála előtt is újabb és újabb részleteket közöltek Emberek, évek, életem című visszaemlékezéseiből, amelyek a Szovjetunió életének több évtizedét ölelik fel. Memoárjainak első részét legtöbb művéhez hasonlóan máris több nyelvre lefordították. Ehrenburg mint a Békevilágtanács alelnöke nagy közéleti tevékenységet fejtett ki. Számtalan külföldi utazása alkalmával a nemzeti kulturális együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. A háború utáni publicisztikai tevékenységében is ez áll a békeharc mellett a fő helyen. Mint a világbékemozgalom egyik legtevékenyebb harcosát 1952-ben nemzetközi Lenin- békedíjjal tüntették ki. Munkásságát a Szovjetunióban Lenirí-renddel és más kitüntetésekkel méltányolták. fiz RSEflH új imperialista szövetség Moszkva,' (TASZSZ): A Pravda pénteki számában L. Gyemin cikkében rámutat, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei leplezetlen lelkesedéssel fogadták az ASEAN, a délkelet-ázsiai államok új szö- vetségénék megalakulását. A nyugati sajtó mindenekelőtt arra a tényre hívja fel. a figyelmet, hogy az új regionális társulásban részt vesz Indonézia, amely ily módon olyan államok partnerévé vált, amelyek a SEATO-hoz és hasonló katonai paktumhoz kapcsolódnak. A cikkíró a továbbiakban rámutat: számos sajtóhang megjegyzi, hogy a jövőben az ASEAN is „védelmi” jelleget nyer, vagyis nyíltan katonai szervezetté válik. Ily módon nem nehéz kitalálni az imperialista körök óhaját: erőfeszítéseiket arra irányítják, hogy az ASEAN-t politikájuk eszközévé, a SEATO ikertársává változtassák. 0 ♦ Öten a százezerből Százezer magyar vöröskatona harcolt Szovjet- Oroszországban a forradalom győzelméért. A neves és ismeretlen harcosok közül ragadtunk ki ötöt, hQgy bemutassuk olvasóközönségünknek. I. Kom fogás Leninnel Gyerekfejjel sorozták be katonának az osztrák—Magyar Monarchia hadseregébe. Számára azonban az első világháború hamarosan véget ért. Garasin Rudolf úgy esett orosz fogságba 1915. oktoperébpn, hogy szinte még a puskáját sem süthette el. Három hadifogolytábort is megjárt, amikor Ljubin városába került. Itt agy nyomdatulajdonoshoz helyezték ki munkára. Az orosz mester megszerette munkását, s Garasin hamarosan szabadon járt-kelt a városban. Lassacskán orosz munkásokkal is barátságot kötött, akik arról beszéltek, nincs messze az idő, amikor a munkások és parasztok veszik kezükbe Oroszország sorsának irányítását. S amikor 1917, novemberében megalakult a forradalom fegyveres csapata, a vörösgárda Garasin — negyvened magával — Jelentkezett a hadifoglyok közül. Ütközetekben, harcokban vett részt. Bátorságával hamar. kitűnt, s húszegynéhány éves fejjel, 1918. januárjában már vörösgárda internacionalista részlegének parancsnoka volt. Ekkor vették fel a pártba. Áprilisban Moszkvába utazott, ahol összehívták a szovjethatalom mellett álló hadifoglyok összoroszországi koijgresszusát. Nem volt minden kaland híján a moszkvai utazás, Garasin többször is életveszélyben forgott. Végül is egészségben lépett be a Drezda-szálló kapuján. Ott székelt a párt magyar szekciója. Az orosz katonaruhás, kozákos kucsmát, hosszú kardot viselő magyar inter-- nacionalista benyitott az egyik szobábla. Legszívesebben máris visszafordult volna, mert látta, hogy fontos, heves vitát zavart meg. Egy férfi kissé türelmetlenül, oroszul kérdezte tőle, mit óhajt? Garasin elmondotta, hogy magyar hadifogoly, a vörösgárda zászlóaljparancsnoka, aki a kongresszusra jött. Az érdeklődő bemutatkozott : — Kun Béla vagyok! Bemutatkozott a másik kettő, Szamuely Tibor és Jancsik Ferenc is. Maguk közé ültették, s érdeklődtek, miként harcolnak a magyar forradalmárok arrafelé, ahonnan Garasin jött. A hadifogoly kongresszuson az Orosz Bolsevik Párt mellett működő magyar csoport nevében Kúp Béla szólalt fel. Arról szólt, hogy mi a feladatuk a hadifoglyoknak hazájukba való visszatérésük után. — Láttátok az orosz forradalmat — mondta, — a forradalom megmutatta mindannyiótoknak, hogy a proletáriátus megmentése saját kezébe van. Ne ijesz- szenek meg benneteket sem a főispánok, sem a rendőrfőnökök, csendőrök és rendőrök. Mondjátok el testvéreiteknek, hogy mi történt itt, mondjátok ej, hogy csak a forradalom menthet meg minket... Garasin elvtárs a többiekkel együtt éltette a magyarországi forradalmat, amelynek szervezésére Kun Béla és a hadifogoly kongresszus magyar résztvevői közül sokan nemsokára útnak is indultak. Garasin elvtársat azonban Szovjet-Oroszországban marasztalta a forradalmi kötelesség. Egyike volt annak a százezer magyar harcosnak, akik, az emberiség történetének első proletárforradalmát védelmezték. A frissen szervezett Vörös Hadsereg soraiban harcolt Jaroszlavban az eszer-felkelés ellen. A nemzetközi dandár lovaszászlóaljának törzsét vezette. Két évig küzdöttek Ukrajnában, huszársapkájukról vörös ördögöknek becézték őket. Kergette Mahnót, Petrljurát, később Gyenyi- kin ellen védte a szovjet államot. Aztán 1921-ben az Altáj vidékére küldték, gabonáért, mert Moszkva és Leningrád éhezett. Az orosz forradalom katonájaként is megmaradt m agyarnak. Magyarországon ekkor tombolt a fehérterror, a Magyar Tanácsköztársaság egykori vezetőinek élete veszélyben forgott. A Bolsevik Párt Központi Bizottsága és a kommunista Interna- cionálé elnöksége Garasin Rudolfot bízta meg a magyar politikai emigránsok ügyeinek intézésével. A szovjet állam részéről Csi- cserin külügyi népbiztos tárgyalt Horthyékkal. Tiszteket adtak minden kommunistáért. A költségeket a magyar kormány dollárban kérte. Emiatt a csere közben a pénzügyi népbiztos kijelentette: nem tud több pénzt adni. Garasin Leninhez fprdult beadványával. Az írást személyesen vitte fel a Kremlbe, s átadta Lenin elvtárs titkárnőjének. Egyszer csak nyílt az ajtó, — s a magyar forradalmár megpillantotta Lenint, aki megkérdezte: — Lovaskatona elvtárs, melyik csapattesthez tartozik? Lenin barátságossága és közvetlensége úrrá lett Garasin elvtárs megilletődött- s Mién. Elmondta, hogy az internacionalista hadsereg magyar katonája. Vlagyimir Iljics hozzálépett, s a vállára tette a kezét: — Derék gyerekek maguk! — mondta. Aztán az iránt érdeklődött, hogy mi járatban van a Kremlben. A titkárnő átadta a kérvényt, amelynek tartalmával Lenin azonnal megismerkedett. Aztán bevitte a magyar kommunistát a dolgozószobájába, s a legapróbb részletekig- terjedően kikérdezte a magyar elvtársak sorsáról. Ezután felhívta telefonon a pénzügyi népbiztosságot, érvelt és vitatkozott, s aztán közölte: — Megkapják a pénzt, amire szükségük van! Búcsúzóul melegen megrázta Garasin Rudolf kezéé. A szovjet hatalom-megszilárdítása után tanult Garasin: hamarosan vegyészmérnök lett. A második világháború idején ismét fegyvert fogott. Azután a magyar hadifoglyokat tanította az antifasiszta iskolán. Eredményesen működött: számos tanítványa jelentkezett önként partizánnak, a nácik, a magyar fasiszták elleni harcra. Éppen három évtizedes távoliét után, 1945 februárjában tért vissza Magyarországra. Ma 72 esztendős, nyugdíjban van, de nem tétlen. A nyomdászszakszervezetben és partizán szövetségben dolgozik. Nemrégiben jelentek meg rendkívül érdekes emlékiratai. Megismer-. Retjük belőle Garasin Rudolf életútját. Egy a százezerből, egy magyar internacionalista, aki az orosz forradalomért fegyvert fogott. Pintér IstváB