Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

Ä „kiabáló vasutastól“ a vonatrádióig Fejlődik a vasúttechnika Nem lehetne fiz perccel rövidebb ? rri •• i • fi (*(* „ 1 urelemjatek a pultoknál — Ehhez jó idegek kelle­nek! Az ember tíz deka parizerért háromszor áll sorba a Csemegében: egy­szer, hogy kimérjék, másod­szor a pénztár előtt, har­madszor az árukiadásnál. Levélírónk nincs egyedül. Jó néhány nyíregyházi ember idegrendszerét örli napjaink egyik kellemetlen jelensége: a sorállás. Bizonyára meg­hökkentő eredményt kapna az a statisztikus, aki venné a fáradságot és kiszámolná, hogy hány órát rabol el a megyeszékhely lakosainak szabad idejéből a kényszerű várakozás. Ha például egy munkából hazatérő háziasz- szony be akarja vásárolni a meleg vacsorához való alapa­nyagokat, „besorol” a hús­boltban, a fűszerfélék előtt, hogy aztán várjon sorára a zöldségüzletben. Igaz, más városban sincs ez máskép­pen, végeredményben egész­séges jelenség, a vásárlás nagyméretű emelkedése. Vevő a járdán Gyökeres változást a bol­tok számának szaporításával, az eladótér növelésével le­hetne elérni. Ezt igazolják a vevőáramlásról, az üzle­tek áteresztő képességéről hosszú sor. Belül a dolgo­zóknak lélegzetnyi megállá­suk nincs, s mégis úgy vélik a sor végén állók, hogy las­sú a kiszolgálás. Aztán ki­derül, hogy valakinek 15 de­ka nápolyit méricskélnek, ami időbe telik. Más: sokan csak tejet és kenyerét ven­nének és már sietnének is haza vele. Ám ők sem élvez­hetnek előnyt: várniuk kell, amíg másoknak hideg kakaót kevernek. Nem lehet va­lamiképpen megosztani a vásárlókat? (Kovács László, ÉKV cso­portvezető: — Helyiség kel­lene ahhoz, olyan, mint ami­lyen például a Dózsa Győr úti. Itt már külön mér­jük a tejet és külön a kávét, kakaót. A tejivó cikklistája valóban gazdag, azért az előzetes kiszerelést nem ár­tana meggondolni... A baj az, hogy a vevőáramlás lö­késszerű, ez a kereskedelem velejárója.) Pedig jó volt... Helyiséggond, pénz és p>énz. Azért ide írjuk: ha boltja: a gyors vásárlási le­hetőség hamar közönségsi­kert aratott. Most sem ez, sem a nagy költséggel kia­lakított Széchenyi úti nem önkiázolgálő, és itt is kí­gyóznak a sorok délutáni csúcsidőben... (Czakó József MÉK, érté­kesítési főelőadó: Közegész­ségügyi okok miatt kellett változtanunk az önkiszolgá­ló rendszeren, amely a mi szakmánkban nemcsak a fertőzés, de a visszaélés le­hetőségét is magában rej­tette. Ma már önkiszolgáló rendszerű zöldség-gyümölcs, bolt nincs is az országban. Az utcán át történő árusí­tással sem lehet próbálkozni, mert Nyíregyházán keske­nyek és főleg nagyon poro­sak a járdák. Pavilonjaink igyekeznek tehermentesíteni a boltokat.) Napközben tehát nincs sorállás, kevés a vevő. Ilyen­kor nagyszerűen lehetne előrecsomagolni olyan áru­kat — például burgonya, hagyma, zöldség, stb. -—me­lyek higiéniai szempontból kevésbé kényesek s csúcsi­dőben állványon találhatná azt a vevő, utána már csak a pénztárnál kellene „sora­kozni.” A múlt század elején in­dult első útjára a vonat. Azóta a karcsú acélsínek be­hálózták a világot. Az élőszólánc a múlté Ha vasutast kérdezünk meg, hogy mj az élőszólánc, azonnal válaszol. Különben is, ki nem látott már egy­másnak kiabáló vasutasokat. Az utasításokat egymásnak adták. Nyolc-tíz emberen ment keresztül, mire ren­deltetési helyére ért. Ma? A Szerencs—Nyíregy­háza vonalon az irányítás­nak ezt a formáját már las­san elfelejtik. Még 1966- ban korszerű .távközlő be­rendezésekkel szerelték fel ezt a vonalat. Segítségével a forgalom irányítója nem­csak az irodájából adhatja ki utasításait, hanem az úgynevezett „visszabeszélő- vel”, az állomástér bármely pontjáról. Mindössze egy kapcsolás az egész. Ezzel az egyszerű művelettel helyet­tesítik a korábbi hosszadal­mas telefonbeszélgetéseket, a kiabálásokat, az oda-visz- szahívásokat. Ugyanakkor nagymértékben lerövidítet­ték a vonatmozgások vég­rehajtási idejét. A tervek szerint ezt a hangszóróláncos megoldást az ország vala­mennyi nagyobb állomásán már a közeljövőben beveze­tik. A Debrecen—Nyíregyhá­za—Szerencs útvonalon már 1969-ben távirányítással fog­nak közlekedni a vonatok. A távirányítás a munkaerő­megtakarítás mellett biz­tonságot is nyújt. A köz­ponti vezérlőmű több csa­tornán keresztül tart kap­csolatot a különböző állo­másokkal. A parancsok ki­adására kódrendszert dol­goztak ki. A kezelő a kí­vánt gomb benyomásával a megfelelő kódrendszert to­vábbítja a vonalra. A pa­rancsérzékelő rész kiválo­gatja magának az utasítá­sokat, a megfelelőket továb­bítja, és e szerint vezérli az állomásokon elhelyezett gé­peket. Ezek állítják aztán a váltókat, a jelzőket. így állomásonként négy ember munkáját tudja majd he­lyettesíteni. A felszabadult munkaerőt pedig a vasút ésszerűbben hasznosíthatja. Váltóállítás akár 100 kilométerről Az új távirányítási rendszer tervezése és megépítése két fronton is folyik. Mivel a Szovjetunióban már évekkel ezelőtt bevezették ezt a rendszert, ezért a MÁV szovjet szakembereket kért fel a tervezési-e. Ugyanek­kor magyar mérnökök és munkások is dolgoznak ha­sonló szerkezet kialakításán. A kettő kooperálásával fog­ják aztán kidolgozni azt a formát, mellyel véglegesen és jól meg tudják oldani a vonatok távirányítását. A Tokaj-exprtssz jelentkezik... Már nem ismeretlen fo­galom a rádióadó-vevővel felszerelt szerelvény. Ma­gyarországon a Budapest­Miskolc—Nyíregyháza— Debrecen—Budapest útvona­lon valósítják illetve valósí­tották meg. A MÁV szakemberei egy URH-lánc kiépítését terve­zik, hogy egy központi ál­lomásról áliandó kapcsolatot tudjanak tartani a vonalon közlekedő összes járatok ve­zetőivel illetve személyzeté­vel. Jelenleg a Tokaj-ex- presszt szerelték fel ezzel az adó-vevő berendezéssel, mely kiválóan működik. Nem utópia az a gondolat sem, hogy később esetleg kiterjesztik a vonatrádió szolgáltatását. ' Lehetséges, hogy majd az utasok táv­iratait nem az állomások távirdászai továbbítják, ha­nem közvetlenül a mozgó szerelvényről, rádión adják le. Horváth János A hideg napok előtt 36 ezer vagon szén — Távfűtés: 114 ezer köbméternyi lakás, iroda készülő reprezentatív felmé­rések. Csakhogy mindehhez pénz — nem is kevés! — kellene, amiből csak módjá­val kap a kereskedelem. Pénz nélkül tényleg nem lehet enyhíteni a bajokon? Lássuk csak! Itt vannak például a tejivók. Reggelen­te, hét és nyolc óra között némelyiknél — Széchenyi utcai, Toldi utcai — a bolt előtti járdán kígyózik a reskedelmi forgalma az el­múlt évben elérte a három és fél milliárd forintot. 1967 első fél évében 13 százalék­kal emelkedett az állami és a szövetkezeti kiskereskede­lem forgalma. Ha a lakos­ság bevételeinek és kiadásai­nak változását figyelembe vesszük, jelentős eltérést ta­pasztalunk: A bevételek 22 százalékkal, több mint 300 millió forinttal növekedtek, míg a kiadások 14 százalék­kal. Ez azt jelenti, hogy a lakosság megtakarítása szá­mottevő, és ez a második fél év áruforgalmában is fel­tétlenül érezteti majd hatá­sát. De mire is költöttek az első fél évben a szabolcsiak 1,8 milliárd forintot? A megye kiskereskedelmi áruforgalmának felét az ipar­cikkek jelentik. Ruházati cikkekre 360 milliót költöt­tünk, 11 százalékkal többet, mint tavaly. Ez részben an­nak eredménye, hogy csök­kent a hián- 5 cikkek szá­ma, különösen jó volt az el­látás cipőkből — mennyiség­ben és választékban egy­aránt. A minőséggel szem­ben azonban még mindig sok a kívánnivaló. A méter­áru és konfekció között a szintetikus alapanyagú ter­mékekben volt hiány. A nagy áruforgalom rész­ben annak is eredménye, hogy a kereskedelmi szer­vek széles körű piackutató és reklámmunkát fejtettek ki a ruházati szakmában. Több árubemutató és kiállí­tás volt megvénkben. A korábbinál mérsékelteb­ben fejlődött a vegyesipar­cikkek forgalma, bár ez is fölötte van a 10 százalék­nak. Néhány árunál viszont számottevő az emelkedés. Másfélszer annyi mosógépet és hűtőszekrényt vásároltak Szabolcsban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. több fűszer-csemageboltban korábban nem vették át szombaton az üres üvege­ket — van ahol ma is ez a módszer — mert az hát­ráltatta a kiszolgálást, vala­milyen ésszerű, szükségsze­rű megoldást a tejivóknál sem ártana keresni. Akár­csak a zöldség és gyümölcs­boltok esetében. Régebben önkiszolgáló rendszerű volt a MÉK Dózsa György úti levíziótulajdonosok száma is: várhatóan már szeptem­ber hónapi ugyanannyi tv- készülék talál gazdára, mint 1966-ban egész évben. Mel­lette öt és fél millióért vá­sároltak rádiót, a kultúrcik- kek forgalma közel 22 mil­lió forint. (Növelte a tartós fogyasztási cikkek forgalmát a „régi helyett újat” csere­akció bevezetése is.) A vá­sárolt centrifugák száma két és félszeresére, a vil- lanyboylereké négyszeresére emelkedett. Élelmiszerekre 831 millió forintot költöttünk, s ebből közel 300 millió forintot hagytak a szabolcsiak a ven­déglátónál, ez 37 millióval több, mint a tavalyi hason­ló időszakban. Érdekes meg. figyelni, hogy csaknem 20 százalékkal emelkedett az éttermekben az étlap szerin­ti fogyasztás, — ez a vá­laszték bővülését is jelzi, míg az előfizetéses ételek növekedése mintegy hétszá­zalékos. Sokkal több kávét és italt fogyasztottak az első fél évben: csaknem kétmillió adag duplafeketét főztek az éttermekben és a presszók­ban. Italra 212 millió fo­rintot költöttek Szabolcsban, s ez utóbbi 37 millióval több, mint az elmúlt év első fél évében. A forgalom érzékenyen reagál minden újonnan át­adott létesítményre. Máris legmagasabb a fehérgyarma­ti és a nyírbátori járás ipar­cikkforgalmának növekedé­se: az új áruházak megnyi­tása óta 18. illetve 17 szá­zalékkal emelkedett. Még egy igen kedvező adat: megyénk kiskereske­delmi áruforgalma az első fél évben valamennyi áru- főcsoportban gyorsabb ütem­ben emelkedett, mint az országos átlag. Marik Sándor Torlódás — meddig? A legtöbb időt mégis az áru­val mindig bőségesen ellá­tott „Csemege” áruház ra­bolja el a vásárlótól. (Madai Géza vezető: Vala­mit segít, hogy rövidesen új pénztárt állítunk fel. Na­gyobb rekonstrukciót nem tervezünk már, hiszen épül új otthonunk, a Kossuth té­ri ABC ahol a csemegerész­leg kivételével teljesen ön- kiszolgáló rendszerben dol­gozunk a jövő év nyarától.) Az épülő Kossuth téri, az Északi Alközpontban lévő és a leendő Búza téri „ABC” áruházak tehermentesítik a jövőben a belvárost. De ad­dig is... talán csak néhány i ésszerű gondolat kellene... I (A. S.)! Naptár szerint egy jó hónap múlva kezdődik a fűtési idény. Hogyan vár­ják a hidegebb napokat? — kérdeztük az illetékes vál­lalatoknál. A megye községeiben még uralkodó a szénfűtés, de Nyíregyházán már jelen­tős a táv- és központi fűté- ses lakások száma, s kezd teret hódítani a gázfűtés is. A TÜZÉP felkészült a for­galomra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mo­dern fűtési eljárások terje­désének ellenére a szén iránti igény nem csökkent. A megyében 36 ezer va­gon szenet értékesítenek, ugyanannyit mint az elmúlt évben. A mennyiség időará­nyosan el is fogyott: 26 ezer vagonnal adtak el ed­dig. Ez részben annak ered­ménye, hogy a készletek nagy része a legjobb minő­ségű berentei és farkas- lyuki, s csak kis tételben van raktáron a gyengébb kalóriájú szenekből. Forgalmuk jelentős há­nyadát a megrendelőiro­dákban bonyolítják le. Nyíregyházán és Kisvár­dán az értékesített fűtőanya­gok nagyobb részét már az irodákban rendeli meg a lakosság. A szolgáltatá­sok — aprítás, szállítás, stb. — hasonlóak a tavalyi­hoz. Ezt mindössze egy vonatkozásban egészítet­ték ki: ha átmenetileg bár­milyen tűzelőszerből hi­ány lenne, azonnal beve­zetik az előjegyzést. Ezzel elkerülik az ilyenkor szo­kásos zsúfoltságot. A városgazdálkodási vál­lalat távfűtő részlege is ké­szül. Augusztusban meg­tartották a hálózat nagy­Felkészült az őszi csúcs- forgalomra, az ellátás za­vartalan biztosítására a föld­művesszövetkezeti kereske­delem. A megyében 230 köz­ségben állnak rendelkezésre az üzletei a falusi lakosság­nak. Az első fél évben 846 millió forint értékű árut ér­tékesítettek, a falusi lakos­ság vásárolta a megyében eladott áruk nagyobb részét. A második fél év elején 283 millió forint értékű kész­lettel rendelkeztek az fmsz- üzletek, mely 23 millió fo­rinttal volt több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Nemcsak az áruk meny- nyisége, hanem a minőség, a választék is javult. Külö­nösen vonatkozik ez a ru­házati és vegyesipari cik­kekre, melyek iránt most az ősszel növekszik a falusi lakosság érdeklődése. Erre gondoltak az fmsz-eknél is. Megfelelő készlet és válasz­ték áll rendelkezésre férfi, női és gyermekkonfekció árukból. Ezt javították az idén azzal is, hogy a megye fmsz-ei ruházati cikkekre 5 ktsz-szel, mintegy 6,5 mil­lió forint értékű áru gyártá­takarítását, kimosták a csö­veket, a gerincvezetéket. Elvégezték a kisebb kar­bantartási munkákat is. Az egész berendezés üzem­biztos. Ha a külső hőmér­séklet indokolttá teszi október 15-től fűtenek, de ha előbb érkezik a hideg, a távfűtőket nem éri várat­lanul. Az új idényben 114 ezer köbmétert fűtenek, 20 ezerrel többet, mint tavaly. Az új épületeknél néhány ésszerű megoldást is alkal­maznak: a torony házak 9. emeletére több közvetítő állomáson át jut fel a víz, s a gőz. A körúti kocka­házaknál az újdonság, hogy gazdaságosabban készítik a hőközpontokat: minden négy lakáshoz tartozik majd egy. A várható zavartalan munkának biztosítéka, hogy a nyáron is rendszeresen foglalkoztak a távfűtést kezelő szakemberek szak­mai képzésével. (M. S.) sára és szállítására kötöttek szerződést. Olyan ruházati cikkekre, amelyeket a nagy­kereskedelmi vállalatok nem tudtak biztosítani. Ide so­rolhatók a csizmanadrágok, s olyan női ruhák, amelyek a falvakban keresett cikkek voltak. Jobb lesz a bútorellátás is a falun az ősszel. A vá­laszték bővítése érdekében a nyíregyházi, tiszalöki, kis- várdai és nyírbátori ktsz- ekkel mintegy 2 millió fo­rint értékű bútorra kötöttek szerződést. Olyan bútorda­rabokra, amelyeket koráb­ban nem lehetett kapni. így most az fmsz-i hálózat 8 milliós bútorkészlettel ren­delkezik. A piaci igények­nek megfelelően a 6 bútor­bolt helyett most még 22 fmsz foglalkozik bútorok bi­zományi árusításával. Főleg olyan helyeken, ahonnan a lakosság nehezen tud be­jutni vásárolni, s költséges is lenne. Jobb lesz az ellátás aa idén hordozható cserépkály­hából, háztartási gépekből, tv és rádiókészülékekből is. A kisvárdai ktsz-ben Idén 500 darab csibekeltető fém­vázát készítik el. A képen: Filep László és Banu Imre dol­gozik az alkatrészeken. Csaknem 300 milliós árukészlet a falvaknak Felkészült az fmsz-i kereskedelem az őszi csúcsforgalomra JANUÁRTÓL—/ÓN IUSIG Mire költenek a szabolcsiak? Szabolcs-Szatmár kiske- Rohamosan növekszik a te-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents