Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
eredménY G élese községbe» ünnepélyesen fogadták nyugdíjba vonulása és végleges hazatérése alkalmából Kisott Jánost, a kiváló hírlapírót, egykori falutudósítót, aki utolsó tíz évét a megye székhelyén, Nyárváron, a megyei lapnál főmunkatársként tevékenyked- te végig. Az aggot tisztelet- teljes barátsággal vették körül és még aznap este a kulíúrházban a fiatalok élménybeszámolót tartottak vele. — Kisott pajtás — kérdezte többek között az egyik úttörő — mi Volt a legma- radaardóbb élménye? — Kispajtások — válaszolta a nyugdíjas főmunkatárs — egyet nem tudok kiemelni, hiszen az egész tíz év nemes küzdelem volt megyei székhelyünk fejlődésének előmozdításáért. Az úttörőik elégedetlenül néztek maguk elé, azután egyikük újból bíztatta a szóvá-, sés kifáradt bajnokát. — De mégis valamit Kisott pajtás, valami olyat, ami végigvonult az egész tíz évi munkásságán. Kisott János homlokára csapott. — Megvan gyerekek! Egy ilyet tudok. — Az asztalra tette hatalmas kofferjét, melyet még a folyamatos ünneplés miatt nem tudott hazavinni és abból kiválasztott 144 darab jegyzet- füzetet. — No ezek azok a jegyzeteim, amelyek mind egyről szóltak. Gyerekek ezekből írtam meg, hogyan lehetne biztosítani székhelyünk polgárainak az olcsó és alkoholmentes reggelit. Ugyanis, hogy tudjátok, amikor tíz évvel ezelőtt szerződtetett fngem Nyárváron a megyei lap, bizony a hajnali órákban csak bort, sört és pálinkát lehetett az egy, két nyitvatartó vendcglátóipari egységben kapni. Sőt, hogy egészen pontos legyek, főként pálinkát. — Vezércikket írt ugye Kisott pajtás? — ugrott fel az előbbi kérdező gyerek — és ostorozta a vendéglátóipari ! —• Nem fiacskám. Nem vezércikkel kezdtem. Vezércikket a régebben ott dolgozó öreg pajtások írtak, én akkor még csak kis hírfejeket, apró szurka-piszká- kat írtam, valamint megalapítottam az „Idebökjön a nyakamba, ha nem mondok igazat” rovatot. Ezekben a kis műfajokban sokoldalúan magyaráztam meg annak szükségességét, hogy tejeskávé, meleg kolbász, virsli és más hasonló dolgok legyenek bor és pálinka helyett a hajnali asztalokon. — Erre mi történt? — kérdezték kórusban az úttörő gyerekek? — Nem történt semmi! — És azután Kisott pajtás mit tett? — Később már elemző cikkekben, majd vezércikkekben harcoltam a kulturált reggelizési lehetőségekért. Megírtam sokszor, hogy legalább feketekávét főzzenek, hátha az is elriaszt néhány gyengébb idegzetű városlakót a korai szilvapálinkázástól. — Na, és erre mi történt? — kérdezték ismét kórusban a lelkesen csillogó szemű úttörők. — Megsértődtek a vezető pajtások a vállalatnál gyerekek, — válaszolta Kisott és rágyújtott. Mivel keze feltűnően remegett, az egyik gyerek megkérdezte, mitől ez a nagyfokú gyengesége? És miért olyan halálsápadt? — Ez a tízéves harcom eredménye — válaszolta a fáradt tekintetű ünnepelt. — A tízéves, áldozatos publicisztikáim eredménye az alkoholizmus ellen, az olcsó reggelik mellett. Az utóbbi években ugyanis már én magam ellenőriztem csaknem minden reggel, hogy mi a helyzet a fehér abroszok mellett. Van-e változás, figyelembe veszik-e a bírálataimat és javaslataimat? Az egyik úttörő kislány virágcsokrot vitt a pódiumhoz és átadta a falu büszkeségének. Közben kedves gyerekhangján azt mondta: „A személyes közbelépései Kisott pajtásnak bizonyára meghozták a diadalt. Most kérjük összegezze mi lett a végeredmény.” Megcsókolta az öreg úr homlokát és visszatért a helyére. Ezzel mintegy jelezte, hogy most már szeretnék a hosszúra nyúlt történet befejezését hallani. Kisott János nyugd. hírlapíró meghatottan felállt és így szólt: — Tej,eskávét, olcsó főtt kolbászt, virslit a mi szeretett megyeszékhelyünkön sajnos ma sem lehet kapni! Viszont én szigorú ellenőrzéseim közben rászoktam a szilvapálinkára és ma már gyerekek elmondhatom, 10—15 féldecivel hajnalban is meg tudok birkózni. Aztán jöhet a többi! Kicsit bambán felnevetett és zakója belső zsebéből előhúzott egy kétdecis pálinkásüveget. Egyetlen hajin- tásra megitta és visszaros- kadt a székére. — Hát így történt, — mosolygott a kedves öreg és szeretettel integetett az ajtón rendkívül gyorsan kitóduló gyerekek után. O. N. TÜRAN A hegyekben sokkal egészségesebb a tartózkodás, mint a víz mellett! <stern karikatúrája) Tudomány & Technika Tudomány ^ Technika Szerencsétlen-e a pénteki nap? Elektronika az orvostudományban Az orvos nyugodtan végezheti egyéb munkáját a dolgozó- szobájában, helyette vigyáz a betegre az automatikus készülék. A babilóniaiak a szombatot tartották baljóslatú, veszedelmekkel terhes napnak. A keresztény vallás uralomra jutásával a péntek vett" át ugyanezt a szerepet, s az ehhez fűződő téveszmék mindmáig meglelhetők egyesek tudatában. A napokhoz fűződő babonás feltevések előzménye az ókorban alakult ki, abból az asztrológiai hiedeimből, hogy a hét minden napja egy-egy bolygó hatása alatt áll, a bolygókat viszont kedvező vagy kedvezőtlen emberi tulajdonságokkal ruházták fel. A későbbi hellénisztikus asztrológia szerint a hét ötödik napja, vagyis a péntek a Mars bolygóé, amelynek „útját háborúk; viszályok, véres események kísérik.” Ezen túlmenően azonban a babonáktól terhes ókori gondolkodás időszakosan más és más napokat is „fekete jegyű napoknak”, (latinul: dies atro, calculo notatus- nak) jelölt meg. Ilyenek voltak például az „Idus”-okra (hónapot felező napok) következő napok a rómaiaknál, amelyek mellett szerencsétlennek tartották a halottak emlékének szentelt három napot is, a május 7, a június 8, és a szeptember 9-et. A germánoknál a hétfő és a csütörtök volt a „jó”, a „szerencsés”, a kedd és a péntek pedig a „peches” nap a kedd a középkorban a magyaroknál is babonás előjelű volt. Mindeme tények ismeretében is további magyarázatra szorul, mi mentette át a „pogányságból” a kereszténységbe a péntekhez fűződő babonát és mi segítette elő a tévhit maradandó- ságát? Először is tisztában kell lennünk azzal, hogyannak idején a keresztény hittételek és szokások meghonosítása, a különféle keleti és hellénisztikus kultuszok kiszorítása nem ment egy- csapásra. Egy száműzött hitet, rítust, beidegzést egy másikkal, az új hit tartalmának megfelelővel kellet, helyettesíteni. Miután Jézus 1884. szeptember 3-án született Huszár Károly a magyar színpad és film, később külföldön is sok sikert aratott művésze. Honnan kapta a Pufi becéző nevét? Beküldendő sorrendben: Vízsz. 1, függ. 12, vízsz. 27, függ. 14 és vízsz. 54. VÍZSZINTES: 12. Tojás és cukortartalmú jeges hűsítő ital. 13. Arcbőr, arcszín, franciául. 15. Becézett női név. 16. Éktelen agyj! 18. Dől, — ömlik belőle. 20. Feleség. 21. Megint. 22. Székesegyház. 24. Sav tulajdonsága. 26. Tiltó szó. 30. Németh Imre névjele. 32. Vegy- rokonság. 33. Puhul a fazékban.. 34. A francia dolgozók szakszervezetének rövidített neve. 36. Kiürít, kitelepít, közismert idegen szóval. 37. Folyadék névelővel. 38. Régen a katonatisztek házassági óvadéka. 40. Illatos szanszkrit kenőcs. 42. Időhatározó szó. 43. Repce közepe!!! 45. Temetőbeli helyem. 46. Robi betűi keverve. 47. Lóbíztató. 49. Pityergő. 50. Melegem van. 52. Helyhatározó rag. 56. Banán végek ! 57. Agyával felfog. 59. ötszázötven római számmal. 60. Régi római pénz. 61. „Csakhogy a föld... nem bujt szégyenében”. (Arany J.) 62. Zenei hármas. 64. Kereskedelmi műszó. 66. Véredény. 67. Filmcsillag. FÜGGŐLEGES: 2. Ékes kártyalap! 3. Bizony. 4. Zeneművek elején olvasható rövidítés. 5. AT. 6. Szóösszetételek elején: újat jelent. 7. Mint 18. vízszintes. 8. Részvénytársaság. 9. Latin és. 10. Ipari növény. 11. Katonai szállítóoszlop. (—’). 17. Élénkítőszer. 19. Mezőgazdaságú munka. 22. ...lizmus, kettősség, kettős rendszer. 23. MIFVO. 24. Mocsárgáz. 25. Keskeny nyílás. 28. Fiatalok köszönése. 29. RIU. 31. Valódi. 33. A halogéncsoportba tartozó nem fémes vegyi elem. 35. Gyám, pártfogó, latinul. 37. Közeli tenger. 39. Egykori orosz uralkodó. megfeszítése napjának a pénteket tartották, s erről való megemlékezésül — továbbá egészségügyi meggondolásokból is — bojtos napnak nyilvánították, így a pénteket eleve megkülönböztették a többi naptól. Tekintettel arra, hogy a kereszténység korai századaiban a hús voK az étkezés alapeleme, s a táplálkozás a jelenleginél még sokkal nagyobb szerepet játszott az emberek életében, a pénteki húsfogyasztástól tartózkodás aláhúzta a nap kedvezőtlen előjelét. Egyrészt tehát ez magyarázza a péntekhez fűződő babonát. De nézzük a naphoz fűződő bebeszélések másik, s nem lényegtelen tényezőjét is. A babonák természetrajzához tartozik, hogy aki hisz benne, az mindenben megkeresi az összefüggést hite és a bekövetkező esemény között. Ha valaki például „ragaszkodik” ahhoz a felvetéséhez, hogy a péntek „peches”, akkor eleve ezzel az előjellel kezd hozzá aznapi teendőihez. Aki azt vallja a közmondással, hogy „pénteken kezdett munkán nincs szerencse”, az meg sem teremti a sikeres munka feltételeit. Ennek következményeként aztán noha saját hibája miatt nem ér el eredményt, — nem a mulasztását tekinti a sikertelenség okának, hanem igazolva látja babonás hitét a péntekkel kapcsolatban. A babonás ember nem éri be azzal, hogy feltevése őt igazolta, hanem széltében-hosz- szában terjeszti saját példáival igazolva, hogy „mégis csak van valami a péntek „pechességében.” Az ellenbizonyítás kézenfekvő volna, ha a nem babonások is feljegyezgetnék és ugyancsak terjesztenék, hogy egy- egy pénteken kit, milyen szerencse ért. Ám, aki nem ba- banás, az nem törődik az efféle képzelgéssel. Záradékul még annyit, hogy amióta lottó van és azt pénteken húzzák, a péntek „becsülete” is kezd helyreállni. 41. visszasír!!! 43. A KaKOCZl- szabadsághare egyik megyénkből származó alakja. 44. Rejtjeles ábc kulcsa, közismert francia szóval. 47. Vissza: öttusázó világbajnokunk. 48. Rendszerint apró, szárnyas, Ízelt lábú állat. + A. 50. Ide betűi keverve. SÍ. Konyhai eszköz. 53. Ebbe az irányba. (+’)• 55. Ismeretlen névjele. 56. Ez az amit a kártyások vernek. 58. TIF. 61. A Balaton. 63. Gyermeksírás. 65. Helyhatározó rag. 66. .Éjszaka. 67. Egymást követő betűk. A megfejtéseket szeptember 11- ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Nemrégiben egy külföldi kórházban megoperáltak egy agybeteget, akinél epileptikus állapotra való hajlam lépett fel. Az operációs „kollektíva” 13 főből állt. Egyikük — és nem is legkevésbé fontos — bármennyire is különös: elektronikus mérnök volt, ugyanis tucatnál több elektronikus műszert alkalmaztak ennél a sikeres műtétnél. Életmentő elektronikus készülékek • Még nemrégiben is az orvostudomány és a technika szoros együttműködése szigorúan specializált kutatóintézetekre és kórházakra korlátozódott. A fejlődés azonban oda vezet, hogy a technikus és orvos közötti fontos együttműködés mindennapivá válik. Sokszor olvashatjuk újságokban a hírt: az áldozatot a villámcsapás után a klinikai halál állapotában kórházba szállították. Ma már az ilyen áldozat sorsa nem reménytelen: különleges elektronikus készülékkel, az un. „defibrillátor”-ral megmenthető. A készülék bekapcsolása után a szív szabályosan dobogni kezd. Amint a műszert üzembe helyezik, az előbb már alig észrevehetően működő szív Augusztus zu-ai rejtvenypaiya- zatunk helyes megfejtése: ...szocializmus építésének útján járó magyar népi demokrácia alaptörvénye. Nyertesek: Dr. Kovács Mária, Dr. Lukács Mihály és Nyltral Józsefné nyíregyházi, Kalapos Ilona gával, Vajda Erzsébet kékesei, Gál László és Koszta Bertalanná kisvárdai, Sávéi Istvánná nyírteleki, Lipcsei Mihályné orosi és Szabó Barna tyukodi kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. ismét normálisan kezd verni és az élet visszatér a beteg testbe. Ennek az elektronikus készüléknek az alkalmazása azonban nem korlátozódik csupán az ilyen súlyos esetekre. A műtőben mindig készenlétben áll, ha fennál annak a veszélye, hogy a szív működése — -operáció közben — megszűnik. A hírek arról is beszámolnak, hogy újabban másfajta elektronikus készüléket is alkalmaznak a szív rendellenességeinek megszüntetésére. Egy súlyos, tachikardiá- ban (percenként 200 szívverés) szenvedő 63 éves asz- szonyt szállítottak be a klinikára. Semmiféle gyógymód nem segített rajta, amíg azután az új készülék segítségével egy, a szívveréssel együtt futó „szinkronizált” villamos áramlökést nem adtak a szívre. Két perc alatt eltűntek a szívben jelentkező zavarok, néhány másodperc múlva, pedig a beteg ismét teljesen rendben volt. Életfunkciók elektronikus ellenőrzése Igen nagy jelentőségre tettek szert azok az elektronikus készülékek, amelyekkel a testfunkciókról szerezhetnek értesüléseket. Ezeket az „elektronikus betegápolóknak” nevezett készülékeket sok kórházban alkalmazzák, majd olyan osztályokon, ahol súlyos betegeket ápolnak. Segítségükkel egyetlen szakképzett nővér felügyelete mellett központi helyen meg lehet állapítani, hogy a különböző betegszobákban elhelyezett betegeknél hogyan alakulnak az életfunkciók: a hőmérséklet, a szívverés, a légzés üteme, a vérnyomás, stb. Gyakran 12 beteget is „rácsatlakoztatnak” egyetlen központra. A berendezés az eredményt ernyőre vagy kártyákra rajzolja fel, azonban figyelmeztető csengőjeleket is ad vagy vészjelző készülékeket működtet. Ezek a készülékek automatikusan működésbe lépnek, amikor a beteg állapota feltűnően megváltozik, pl. ha a vérnyomás egy bizonyos érték fölé emelkedik, vagy pedig — ami még veszélyesebb lehet — egy bizonyos küszöbérték alá süllyed és így jelzi a szív erejének fenyegető csökkenését. Mind nagyobb mértékben alkalmaznak a kórházakban elektronikus inkubátorokat. Ezeknél a készülékeknél a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma és az oxigénadagolás automatikusan szabályozható. ' A gyógyászat és technika Közötti együttműködés mind fontosabbá válik a kórház, a beteg és az orvos gyakorlati hasznára. Az elektronikával való együttműködés elősegíti majd azt is, hogy a kutatók még jobban meg' értsék a betegségek lényegét, és így új gyógyítási módszereket alkalmazzanak. KERESZTREJTVÉNY
