Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
U.. Idáiról) Egy másik javaslat szerint a termelőszövetkezeti tagok nyilvántartásából való törlését a közgyűlés hatáskörébe kellene utalni, A miniszter rámutatott: a törlés bevezetésére azért tettek javaslatot, hogy a tsz-ek bonyolultabb eljárás nélkül rendezhessék azoknak a tagjaiknak a helyzetét, akik hosszabb idő óta nem vesznek részt a közös munkában. A tagsági viszonynak egyszerű módon, a vezetőség útján történő megszüntetése egyaránt érdeke ezeknek a tagoknak és a tsz-ek- nek. Vitás esetekben egyébként is lehetőség van a törlés elleni jogorvoslatra, tehát a tagok érdekei megfelelő védelemben részesülnek. Válaszolt a miniszter arra a javaslatra is, hogy a termelőszövetkezeti közgyűlés határozatképességéhez legyen elegendő a tagság fe- lénak jelenléte. Utalt arra, hogy ez a probléma már a javaslat előkészítése során több oldalról felmerült, s az ott elhangzott észrevételek alapján alakult ki a törvényjavaslat szerinti megoldás. Eszerint a közgyűlés határozatképesség eddigi problémája úgy oldódik meg, hogy törölni kell a hosszabb idő óta saját hibájukból nem dolgozó tagokat; s az öregeket és a munkaképteleneket, valamint az igazoltan távollevőket sem kell a határozatképesség szempontjából a tagokhoz számítani. A korábbi szabályozással ellentétben az egyszerű szótöbbség az általános szavazási mód, minősített szótöbbség csak kivételesen lesz. Ezek a változások lehetővé teszik, hogy a közgyűlés valóban a dolgozó tagság fórumává váljék, s azon a munkában ténylegesen részt vevők kétharmada megjelenjék. Ennél további engedményt a tsz-demokrácia, a tagok tulajdonosi jogainak sérelme nélkül nem lehet javasolni. Erre való tekintettel a miniszter indítványozta, hogy az országgyűlés e kérdésben az előterjesztés szerinti szövegezést fogadja eL Módosító javaslat hangzott el a beviteli kötelezettséggel a munkaidőmegállapítással és az alkalmazottak helyzetével kapcsolatban is. Ezek — véleményem szerint — nem igényelnek változtatásokat a törvény szövegében, mert a jogszabály más fejezetei, illetve a végrehajtási utasítás kielégíti a javaslatban szereplő kívánalmakat — mondta dr. Dimény Imre. Egyetértett viszont az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának azon javaslatával, hogy a fegyelmi büntetésekről intézkedő 78. paragrafus megfelelő bekezdését módosítsák oly módon, hogy az elsőfokú fegyelmi büntetés írásbeli megrovás, a második fokú pedig kedvezményelvonás legyen. Az eredeti megfogalmazáshoz képest tehát a fegyelmi büntetések köre a kedvezménymegvonással bővül. Elhangzott olyan javaslat, hogy a 107. paragrafus első bekezdése ne mondja ki kategorikusan: a termelőszövetkezetek területi szövetségei nem láthatják el a közös gazdaságok jogvédelmét. Az indítvánnyal dr. Dimény Imre azért nem értett egyet, mert — mint mondta — a jogi képviselet megfelelő színvonalú ellátása alapos tájékozottságot, folyamatos informáltságot követel. A képviseletet tehát csak olyan személy láthatja el, aki állandó és szoros kapcsolatban áll a termelőszövetkezettel. Olyan megoldást javasolt, hogy a képviselői észrevétel alapján a 107. paragrafus 1. bekezdéséből töröljék az említett kategórikus tiltást és a probléma rendezését bízzák a végrehajtási utasításra. Elhangzott az a Javaslat: a 140.' paragrafus írja elő, hogy ' valamennyi termelő- szövetkezet köteles az új törvény és az azon alapuló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő teljesen új alapszabályt készíteni. E munka azonban — hiszen az új törvény hatályba lépésével egyébként is sok kérdés szabályozása kerül a termelőszövetkezetek hatáskörébe — túlságosan hosszú Időt venne igénybe. A kategórikus tiltás helyeit ezért az az alternatív megoldás látszik helyesebbnek, amely szerint az adottságoktól függően sor kerülhet a meglévő alapszabály módosítására és kiegészítésére, de természetesen új alapszabály készítésére is. Ezért javaslom az eredeti szöveg meghagyását Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről előterjesztett törvényt. Dr. Dimény Imre azután a földtulajdos és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban felvetődött észrevételekre, indítványokra válaszolt. Hangsúlyozta: felesleges, hogy a kényszer- hasznosításba vett földekkel is kiegészítsék azoknak a földeknek a felsorolását, amelyeken a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az 1965. évi 19- es számú törvényerejű rendelet ugyanis megszüntette a kényszerhasznosítást és elrendelte: a műveletlenül maradt földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A korábban kényszerhasznosításba adott földek használati ideje pedig rövidesen lejár, így ezek amúgyis a termelőszövet- zetek tulajdonába kerülnek, tehát indokolatlan lenne megváltoztatni a törvény- javaslat eredeti szövegét Szükségtelennek ítélte Dimény Imre a törvény alapján a termelőszövetkezet tulajdonába kerülő erdő, termő szőlő és gyümölcsös megváltási áráról intézkedő rendelkezések módosítását is. Rámutatott: a törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy a tsz a tulajdonába kerülő földért a volt tulajdonosnak a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon köteles térítést fizetni. Az erdő, a termo szőlő és a gyümölcsös megváltási árát szabályozó cikkely szerint pedig a megváltási összeg a föld aranykorona értékének 400-szoros forintösszegéig, tehát addig terjedhet, amennyit felső határnak a képviselő javasolt. Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezet földhasználati joga a tőzegkitermelésre is kiterjed — reflektált egy másik javaslatra — azonban elegendő a végrehajtási utasításban kitérni, s ebben az esetben is a törvényjavaslat eredeti szövegének jóváhagyását kérte az országgyűléstől. Rátérve arra a javaslatra, hogy a termelőszövetkezet külterületen lévő és a saját tulajdonában nem álló földet is átadhasson tagjainak házépítés céljaira — hangsúlyozta: a törvénytervezet nem köti sem helyhez, sem tulajdonhoz, hogy hol legyen a házhely céljára átadott föld, lehetővé teszi a földek elcserélését is, tehát az indítvány megvalósítására alkalmat nyújt Ugyanakkor intézkedik a föídel- adásról is. Azokban az esetekben, amikor a terület nem tartozik a tsz tulajdonába, nyilvánvaló, hogy csak a tulajdonos lehet jogosult az eladásra. Ezért szükségtelennek tartom a törvény- javaslat ezzel kapcsolatos módosítását — mondta a miniszter. A továbbiakban rámutatott, nincs szükség arra, hogy a törvényjavaslatba is bevegyék, hogy a tanya körüli terület is személyi tulajdon. A végrehajtási rendelet egyértelműen és megnyugtatóan rendezi a kérdést, amikor kimondja: a tanya körüli földre — a lakóépület fennállásáig — a használat és a forgalomképesség szempontjából azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a személyi földtulajdonra vonatkoznak. A vitában elhangzott figyelmeztetés nyomán javasolta az országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslat 21. paragrafusának 3. bekezdésében — amely kimondja, hogy a személyi földtulajdon a beépített és az épület használatához közvetlenül szükséges területtel (udvar, stb.) meghaladhatja az 1. 2. bekezdésben meghatározott mértéket — a zárójelben foglalt részt törölje. A szöveg enélkin is világo*, sőt kevesebb félreértésre ad alkalmat Ezután rámutatott: nincs szükség arra, hogy a törvényben határozzák meg az egy közös háztartáshoz tartozó összes személy föld- tulajdonának mértékét mert készül az ezzel kapcsolatos kormányrendelet, amely kizárja majd a spekulációs lehetőségeket — A törvényjavaslat rendet kíván teremteni az illetményföldek kérdésében — hangsúlyozta ezután Dimény Imre. Az illetményföld-használat lényegében bérkiegészítés, ennek megfelelően ingyenes. Ezért csak olyan munkakörökben és csak olyan mértékben lehet illetményföldet adni, ahol és amennyiben az feltétlenül indokolt Az alkalmazottak körében általában nem volna helyes lényeges különbséget tenni, ezért egységesen 800 négyszögölben állapítja meg a törvényjavaslat az illetményföld felső határát. Ez alól csak az állami gazdaságok dolgozói, illetve a falusi és a tanyai pedagógusok képeznek kivételt. A tsz- alkalmazottakat pedig a javaslat az illetményföld korlátozásával is ösztönözni kívánja arra, hogy termelőszövetkezeti tagokká váljanak. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a benyújtott tervezet eredeti szövegét fogadja el — mondta a miniszter, majd bejelentette: nincs akadálya annak, hogy a képviselők indítványainak megfelelően 200— 400 négyszögöl személyi tulajdonú földet a termelőszövetkezeti tagok is szerezhessenek. A végrehajtási utasításokban erre utalás is van. A miniszter javasolta: ne járuljon hozzá az ország- gyűlés a törvényjavaslat 30. paragrafusának törléséhez, mert ez is fontos rendelkezést tartalmaz. Kimondja; „A zárt kertrendezési határozat jogerőre emelkedése és a csereterületek birtokba adása után a zárt kert határát módosítani és a zárt kertben földrendezést végrehajtani nem szabad.” Enél- kül nem lehet megteremteni a zárt kertekben a földtulajdon és a földhasználat jelenleg még nagyon is hiányzó biztonságát. Egy másik javaslat úgy szólt, hogy a termelőszövetkezeti csoportokat és az egyszerű mezőgazdasági szövetkezeteket a föld szempontjából a termelőszövetkezetekkel azonosan kell elbírálni, továbbá a magasabb örökösödési illeték vonatkozzék az épületekre is. Erre válaszolva dr. Dimény Imre a jogszabály eredeti szövegének jóváhagyását indítványozta. Tudniillik a javaslat első részét a végrehajtásról intézkedő kormányrendelet kielégíti, amikor kimondja, hogy a földtörvényt — néhány kivételtől eltekintve — a termelőszövetkezeti csoportokra és az egyszerű mezőgazdasági szövetkezetekre is alkalmazni kelL Megoldott a javaslat második része is, mert az örökösödési illeték az ingatlanokra vonatkozik, s az ingatlan fogalmába az épület is beletartozik. A miniszter végül kérte az országgyűlést, hogy fogadja el válaszát, s köszönetét mondott a képviselőknek az ülésszakon elhangzott értékes észrevételekért, indítványokért, valamint a két törvény végrehajtásához felajánlott segítségért. Ezután határozathozatal következett Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter által is elfogadásra javasolt módosítást. Ezt követően az ország- gyűlés — ugyancsak egyhangú döntéssel — elfogadta dr. Dimény Imre indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket az eredeti szövegezésben fogadják eL Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot Barcs Sándor előterjesztése Az országgyűlés külügyi bizottságának nevében Barcs Sándor budapesti képviselő, a külügyi bizottság tagja terjesztette elő a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Hangsúlyozta, hogy a szerződés megerősíti a Magyar Nép- köztársaság helyét és szerepét azoknak a népeknek és államoknak a közösségében, amelyek ma a táradalmi haladás, a béke és a szocializmus élvonalába tartoznak. Az előttünk fekvő dokumentum a magyar külpolitika fontos, irányt jelző tényezője. A szerződés szervesen illeszkedik azoknak a barátsági és együttműködési megállapodásoknak a rendszerébe, amelyeket az európai szocialista országok a legutóbbi időben egymással kötöttek, illetve meghosszabbítottak. — Az előttünk fekvő szerződés megkötése elsőrendű nemzeti érdekünk volt. A magyar történelemben — pozitív és negatív értelemben egyaránt — már egy évezrede mindig nagy szerepet játszottak a németek. Az egyetemes emberi kultúra sok kincse nem egyszer német közvetítéssel jutott el hozzánk. Ezt a hatást úgyszólván fel sem lehet mérni. Nyomai mindenütt kimutathatók a magyar irodalomban, művészetben, a filozófiában, a zenében és a műszaki tudományban. — Népünk emlékezetében azonban az is kitörölhetetlen nyomot hagyott, hogy sokszor kellett védelmeznünk nemzeti függetlenségünket a német agresszió ellen, s a magyar nép, történelme folyamán sokat szenvedett a német imperializmustól. Az a generáció, amely végig élte a nácizmus uralomra jutását és vér gőzös ámokfutását, tudja, hogy mindazt, amit a német nép nagy szellemei évszázadok alatt felépítettek, nem egészen másfél évtized alatt sárral mocskolták be kalandorok és gyilkosok. A .nagyar népet a teljes megsemmisülés réme fenyegette, s Magyarország társadalmi és politikai élete a náci szoldateszka csizmája alatt az erkölcsi züllöttség legmélyebb pontjára süllyedt. Éppen ezért magyar nemzeti szempontból nézve is felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy német földön, nagy nehézségeket legyűrve, kemény és következetes harc után létrejött a német történelem első munkás-paraszt állama, amely legfőbb történelmi hivatásának tartja, hogy német földről mégegyszer no induljon ki háború. — Az előttünk fekvő szerződés törvénybe iktatása mindkét állam népének közvetlen érdeke. A Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió után, már ma is a második helyet foglalja el nerrtcsak külkereskedelmünkben, hanem a kooperáció és a szakosítás megteremtésében Is. A külügyi bizottság nevében javaslom, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot szavazza meg. Szirmai István beszéde Több, mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a II. világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet. A háborút követően az amerikai és európai reakció a NATO-ba tömörülve új háborút, úgynevezett hidegháborút indított; fenyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos válságok kirobbantásával, a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra hűtötte Európa légkörét A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következetes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszámolásáért Az európai biztonság megteremtéséért átfogó offenzl- vát indítottak. Élükön a világ békéjének legszilárdabb támaszával, a Szovjetunióval, a szocialista országok és az európai kommunista és munkáspártok. Legutóbb 1966. júliusában foglalkozott Bukarestben a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé a nemzetközi feszültség enyhítésének feladataival, és az ismert nyilatkozatban a nemzetközi közvélemény elé tárta az európai biztonság megteremtésének és a béke védelmének gyakorlati programját. Ez év áprilisában az európai kommunista és munkáspártok Karlovy- Varyban megtartott értekezlete újabb felhívással fordult Európa népeihez, harcba hívta a társadalmi haladás és a béke minden hívét az európa; biztonság megteremtéséért A Varsái Szerződés tagállamai többször is megismételték javaslataikat: oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövetségeket és a szemben álló katonai tömbök helyett közösen új erópai biztonsági rendszert építsenek ki. Töbhször javasolták a külföldi katonai támaszpontok felszámolását a külföldi csapatok visszavonását saját nemzeti határaik mögé. Ezekkel a javaslatokkal a magyar nép teljesen egyetért és azok megvalósítására törekszik. Csak nagyon lassan haladunk előre a kijelölt cél felé. Az előrehaladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok legreak- ciósabb köreire támaszkodó Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikája. A Német Saövetségi Köztársaság kormánya elszakadva az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát érvényben lévőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízióját követeli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek működésére. Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. A szerződésben a Magyar Népközsársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és céljaival, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyilatkozatának, a kommunista és munkáspártok 1957-es Karlovy-Vary-i felhívásával összhangban kötelezettséget vállaltak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot veszélyeztető nyugatnémet mili- tarizmus és revansizmus erői ellen, hatékonyan biztosítják a második világháború után megvont határok védelmét, a Német Demokratikus Köztársaság határainak sérthetetlenségét A Német Szövetség; Köztársaság kormányának képviselői többször nyilatkoztak már úgy, hogy nem kívánják folytatni a hidegháborús politikát, a megbékélés útját keresik. Szavaikat azonban nem igazolják tetteik. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta egyre jobban összefonódik az Amerika; Egyesült Államok monopoltőkéjével, annak imperialista politikáját szolgálja. Nem veszi figye- embe az európai népek, magának a német népnek az érdekeit sem. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egész német nép érdekeit, Európa biztonságát szolgálja azzal, hogy ennek ellenére folytatja erőfeszítéseit a két német állam normális kapcsolatainak megteremtéséért. Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke az elmúlt napokban ismét javasolta: kezdjenek tárgyalásokat a két német állam magas színtű képviselői. Szerződéstervezetet nyújtottak át, amelyben javasolják, hogy a két szuverén német állam a nemzetköz; jog elvei alapján létesítsen egymással normális államközi kapcsolatokat, mondjon le az erőszak alkalmazásáról, ismerje el a jelenleg fennálló határokat, nyilvánítsák hatálytalannak a müncheni egyezményt és mondjon Ve a nukleáris fegyverekrőL Véleményünk szerint ezek a javaslatok teljesen összhangban vannak az európai népek érdekeivel, a német nép céljaivaL Realizálásuk az európai biztonságot és a világ békéjét szolgálná. A német szövetségi kormány még ma sem hajlandó számolni azzal, hogy a náci hadsereget megverték, a német tőkés osztály elvesztette a második világháborút, és ennek eredményeként új és igazságos határokat vontak meg Európában, Lengyelország visszakapta a történelmi jussát A jelenlegi határok el nem ismerése háborús politika. Olyan politika, amely egészében ellentétes Európa népeinek érdekeivel, azokkal a törekvésekkel, erőfeszítésekkel, amelyek célja ma az európai kollektív biztonság, a félelem nélküli élet megteremtése. A német munkás—paraszt állam a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk. Összekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békérét folytatott közös harcunk, a proletár internacionalizmusnak mindkét népben mélyen gyökerező eszméi, a Varsói Szerződéshez, a Szovjetunióhoz való hűségük, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink. Budapest népe őszinte ba- baráti érzemekkel, nagy örömmel látta vendégül a szerződés aláírása alkalmával Walter Ulbrichtot, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Német Szocialista Egységpárt, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttségét. A magyar nép csak elismeréssel szólhat azokról a nagy eredményekről, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya, parasztsága, értelmisége elért, arról a szerepről, amit a Német Demokratikus Köztársaság népe, kommunista pártja és kormánya a társadalmi haladásért, a békéért, az európai biztonságért folyó harcban betöltölt Csak tisztelettel szólhatunk arról a sokirányú segítségről, amit a Német Demokratikus Köztársaság népe a felszabadulásukért küzdő, a gyűlöletes agresszorok ellen harcoló népeknek, nemzeteknek nyújt. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a munkás nemzetköziség szellemében a legnemesebb emberi célok valóra váltásáért, szocializmusért, a békéért kötöttük. Kérem a szerződés törvénybe iktatását. Szirmai István beszédét a képviselők nagy tapssal fogadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal következett. Kállai Gyula szavazásra tette fel a törvény j avaslatot. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egy' hangúlag elfogadta. A napirend szerint as országgyűlés ezután rátért az interpellációkra, majd Kállai Gyula zárszavával befejeződött az ülésszak.