Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-27 / 228. szám
51 milliós befektetéssel bővítik a város víztermelő telepét Járul a Bujtos, a Ságvári telep és a Guszer lakótelep vízellátása (Jlést tartott a városi tanács vb Lényeges problémát —• városunk ivóvízellátásának helyzetiét!—tűzött napirendjére keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Mint ismeretes, befejeződött Nyíregyházán az egységes vízmű építése, melynek költsége 55,5 millió forintba került. A lefektetett csőhálózat hossza meghaladja a 18 kilométert. A jelenlegi kutak naponta nyolcezer köbméter jó minőségű ivóvizet tudnak adni, azonban ennek csaknem felét a konzervgyár használja fel. Igaz, a konzervgyár élelmiszeripari üzem, s ivóvíz minőségű vízre van szüksége. Mégis célszerű lenne alaposan felülvizsgálni, hogy vajon minden munkafolyamat ilyen minőségű vizet igényel-e? Elképzelhető, hogy egyes üzemrészekben megfelelne az ipari víz is, így többet kaphatna a lakosság. Különösen fontos lenne ez a nyári hónapokban, amikor városunk vízigénye megközelíti a napi tízezer köbmétert Azonban a fenti elgondoláson kívül is van még mód a lakosság igényeinek jobb kielégítésére. Elsősorban a központi fekvésű, több emeletes bérházak már korábban rendelkeztek törpe vízművel. Elképzelés szerint a jövőben ezeket utcalocsolásra, parkok öntözésére lehet használni. így például a Béke ház törpe vízmüvével a Beloiannisz teret, a Nyírvíz palotáéval pedig a Szabadság teret lehetne locsolni. Gyakran tapasztalható, hogy egy-egy utca lakói társadalmi összefogással végzik a vízbekötést. A társadalmi munka elsősorban a tervezésre, árokásásra korlátozódik. Ez önmagában helyes kezdeményezés, azonban sokkal nagyobb problémát jelent, hogy a vízvezetékkel együtt nem építenek szennyvízcsatornát Legtöbb helyen az udvaron lévő ásott kutakat alakítják át derítővé, ez viszont talajvízszennyeződést okoz és egyéb egészségügyi szempontokból is erősen kifogásolható. És ehhez a problémához kapcsolódik egy másik is. A bekötések ötletszerűen történnek, Ha most nem is, de évekkel később a további fejlesztésnél gondot okozhatnak és felesleges pluszmunkát jelenthetnek majd a városnak. Ezért fogadott el olyan javaslatot a végrehajtó bizottság, hogy sürgősen el kell készíttetni a víz- és szennyvízhálózat bővítésének tanulmánytervét, mely alapja lehet a tóvábbi bekötéseknek. Igen fontos ez, hiszen városunkban ma is vannak ivóvízben rendkívül szegény városrészek. Ide sorolhatnánk a Búj tost, a Ságvári telepet, vagy a Guszev lakótelepet is. A Bujtos helyzetén javít a Soltész Mihály utcai gerincvezeték, melynek építéséhez még ez évben hozzákezdenek. A gumigyár beruházásával párhuzamosan készül a délnyugati városrész fővezetéke a Derkovits utcán, a Róka mely Gubokori út mentén, alapjában biztosítja szev telep és a Ságvári telep ivóvízjellátásét. A vízműtelep továbbfejlesztésére a Víz- és Csatornamű Vállalat megrendelte a kiviteli terveket a víztermelő telep második lépcsőjére. Itt újabb kutakat fúrnak, szűrőberendezéseket helyeznek üzembe, s ezekkel a megoldásokkal napi 16 ezer köbméter vizet tudnak biztosítani a városnak. Azonban ennek a munkának a teljes befejezése 51 millió forintba kerül, éppen ezért megvalósítása — az anyagi erőtől függően — évekre átmehet. Igen sok ipari vállalat települ a déli ipartelepre, s közöttük több igen vízigényes. Már magának az építkezéseknek is egyik feltétele, hogy víz legyen. Éppen ezért tervet készítenek a déli ipartelep ivó-, ipari és szennyvízcsatorna ellátására, mely előre láthatólag 18,5 millióba kerül majd. MEGfEGYZÉSEK: Ha egyszer nincs színtársulatunk a A vetélkedők, fesztiválok korát éljük. Jó dolog ez; lendületet, izgalmat, tömeghatást vihet a népművelési munkába. Fesztiválötletnek jóllehet nem vagyunk híján, mégis egy újabb ötletet szeretnek közve ti feni. A napokban ’Színházi szakemberekkel beszélgettem. Nyíregyháziakkal, más vidékiekkel, fővárosiakkal. Az ötlet itt született: éspedig az alföldi színházak fesztiváljának gondolata. Kaposvár otthont adott a dunántúli színművészek nemes versengésének. A múlt évadban nagyszerű színházi esték izgalmas hangulata gazdagította Kaposvár kulturális életét. Nem véletlen, hogy éppen Nyíregyházára gondoltak az említett színházi szakemberek. Tudvalevőleg a Nyírség fővárosának színpadát a debreceni Csokonai, a Déryné, az ŐRI és az Országos Filharmónia „látja el” műsorral, nem lévén önálló színtársulatunk. Havonta átlagosan 10—15 színházi eseményről számolhatunk be. öNyftEfth ■ a„ kfjszínház mellett az ország egyik legszebb ^szajáádíéíi izínfmda is rendelkezésre áll. Ezeket a tényezőket — amelyek önmagukban is érdemessé teszik színházt fesztivál teremtésre Nyíregyházát — kiegészíti a közönségigény, amit az évi 70 ezer színházlátogatóval, a kétezer bérlettulajdonos- sal, a csaknem állandó táblásházzal illusztrálhatunk. A fesztivál — ha megvalósulhatna — heteken át nyújthatna közönségünknek gazdag, színvonalas színházi eseménysorozatot. Szilágyi Szabolcs Az indokolatlan veszteségek ellen Közeleg az őszi szállítási csúcs, hetenként több ezer vagon almát, burgonyát szállítanak el megyénkből. Mindez alaposan megnöveli a szállítás irányítóinak és a közlekedésrendészet munkáját is. A más megyéből érkező járművek vezetői, különösen azok, akik egyébként nem gyümölcs- zoldségíuvarozással foglalkoznak, gyakran esnek a gyorshajtás, figyelmetlen vezetés hibájába. Az is tapasztalható, hogy a gépjárművezetők — egyetértésben a rakodómunkásokkal — a hivatalos munkaidő lejárta előtt egykét órával már a célállomás előtt leállnak, hogy ne kelljen újabb fuvarral ki- indulniok, amelyről esetleg már csak az esti órákban térnének vissza, Ugyancsak sok esetben tapasztalható az indokolatlan „műszaki” pihenő is — akár az utakon, akár az állomáshelyeken. Ezekkel súlyos százezreket vesznek ki a népgazdaság kasszájából. A felületes fuvarozásból, a gyorshajtás miatti károsodásból, az indokolatlan törődésből származó károkat mindenképpen csökkenteni szükséges. Hozzá kell tenni azt is, hogy a KPM Közúti Igazgatóság sem vizsgázott jelesre ez év őszén: az utakon sok a buktató, kátyú, amely különösen a megye útjain ritkábban járó gépkocsivezetőket veszélyezteti. Helyes lenne, ha a jövőben erre több gondot fordítanának más fontos feladataik mellett, s esetleg egy-két ex- presszbrigád szervezésével a viszonylag kis befektetéssel megoldható időleges javításokat legalább a gyümölcsszállítás szempontjából exponált utakon soron kívül elvégeznék. E munkák ára sokszorosan megtérülne. A notórius gyorshajtók, az indokolatlanul „műszaki” pihenőiket beiktató járművezetők ellenőrzését az illetékesek már tervezik. Ennek széles körű megvalósítása egyre sürgetőbb, hiszen az őszi esőzésekkel, az időváltozásokkal újabb gátló akadályok jelentkezésére lehet számítani. Csak közös munkával, a szállítók és szállíttatok, valamint a gépkocsi- vezetők összefogásával lehet biztosítani, hogy az a 16 ezer vagon alma, s ugyancsak több, mint tízezer vagon burgonya és más mezőgazdasági termék, amelyet megtermeltek, minél kisebb veszteséggel eljusson a fogyasztókhoz. Marik Sándor Befejeződtek a megyei műszaki napok Kedden véget ért a Sza- bolcs-Szatmár megyei műszaki napok rendezvényeinek eseménysorozata. A több, mint húsz előadásból álló immár harmadízben megrendezett tudományos szintű tanácskozás utolsó napján „A megye úthálózatának állapota és várható korszerű perspektívája”, valamint A MÁV és a AKOV összetett darabáru fuvarozás helyzete, illetve bevezetése kérdéseiről hangzott el előadás. A délelőtt sorra kerülő konzultációk előadói Páczelt Ferenc, a KPM Útügyi Kutató Intézet műszaki osztályvezetője és Merza Gábor főmérnök. a KPM megyei Igazgatóságának megbízott igazgatója, valamint Dezső Sándor, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságának képviselője, és Sipos Bela, az 5-ös számú AKÖV és a MÁV megyei darabáru szállítási főnökség vezetője voltak. Délután a Geodéziai- és Kartográfiai Egyesület rendezésében Tóth Elek osztályvezető főmérnök: „A geodézia feladata homokvidékeink terméseredményeinek javításában” címmel tartott előadást, majd műszaki film vetítésére került sor. Tornyai emlékkiállítás nyílik Nyírbátorban Nagy művészeti esemény színhelye lesz vasárnap, október 1-én a nyírbátori Báthori István Múzeum. Itt nyílik meg a nagy magyar festő, Tornyai János emlék- kiállítása. Ez az esemény egyben a községben a múzeumi hónap megnyitását is jelenti. A kiállításra kerülő képek a hódmezővásárhelyi Tomyai-múzeumból és a Nemzeti Galériából kerülnek a tárlatra. A kiállítás és a múzeumi hónap ünnepélyes külsőségek között nyílik meg, azon a tervek szerint a megye művelődési életének vezetői mellett más megyék is képviseltetik magukat. Ezen a napon került sor a magyar—lengyel baráti kör találkozójára is. mitől nyírségi sí Nyírségi Ősz? Csak elismeréssel és örömmel beszélhetünk a kezdeményezésről. Szabolcs-Szat- márban is rendeznek ünnepi eseménysorozatot a megye jellegzetességének ismertetésére. A programfüzetek sok ezer példányban már eljutottak az ország legkülönbözőbb részedbe. Nyírségi Ősz — október 1-től 15-ig hirdeti a prospektus. „...idegenforgalmi, vendéglátóipari, kereskedelmi, kulturális és egyéb jellegű programok ötvözete...” — hirdeti az előszó. És ez az a pont, amikor a legjobb szándék is nyugtalansággal vegyül. A legnagyobb mértékben segíteni és támogatni akarjuk a rendezvények sorozatát, s mégis, a túlzott összetettség egy kicsit elgondolkodtat. Nem sok ez egy kicsit? Nem húzódik meg e mögött a sokrétűség mögött valami kényszere- dettség? Minden program valóban nyírségi? Ha végiglapozzuk az előzetes programot, az derül ki, hogy az események egy részét nyugodtan tarthatnák nyáron, sőt tarthatnák altár Zalában is. Nem nyírségiek, s nem megyénk tájainak csodálatos gazdagságát sugározzák. S itt szeretnénk előre leszögezni: egy ilyen eseménysorozatnál nem is annyira az ősz a lényeg, hanem a Nyírség jellege. Divatbemutatót, vendéglátó hetet, bárhol és bármikor-'lehet rendezni. Úgy vélem, mindenki örült volna, ha a mostanra sűrített nyíregyházi rendezvények egy része a meglehetősen szegényes nyári programot gazdagította volna. De hát úgy látszik minden erőt az őszre tartogatott mindenki. Lehetett volna lemezparódé nyáron is és főzhettek volna nyírségi ételeket .az egész szezonban. a vendéglátó konyhái. Igaz, nyíregyházi esemény lesz a sebészvándorgyűlés is, de hogy ez miért' eseménye a Nyírségi Ősznek, az rejtély. Ismételten és nyomatékkai szeretném hangisúlyozni: a Nyírségi Ősz kiváló kezdeményezés. Úgy látszik azonban, hogy a pénzügyi fedezet biztosítása késztette a rendezőket a megalkuvásra, engedményekre. Ha csak az foglaltatna a két hét programjában, ami kétséget kizáróan nyírségi, akkor csak az egyetemleges lelkesedés sugallná minden sorunkat, így azonban a nagyon vegyes műsor óvatosságra int. Nem kétséges: ez a rendezvénysorozat az' év kiemelkedő eseménye, lesz. De milyen esemény? Kulturális? Vendéglátó? Sport? Idegenforgalmi ? A jelleg, a határozott karakter az, ami hiányzik. Mondhatjuk úgy: kevesebb több lett volna. A vendég nem szédülne bele a sokféle programba, nem kapna tucatnyi benyomást, de megismerkedne azzal a Nyírséggel, ami értékekkel, hagyományokkal, ". sajátságokkal teli szűkebb hazája. Gazdag irodalmi hagyományunk, a történelmi múlt megannyi haladó emléke, sajátos szabolcsi iparunk és növénykultúránk, gazdag képzőművészeti múltunk és jelenünk,. idegenforgalmi látványosságaink olyan gazdag tárházat jelentenek, ami képes egy valódi nyírségi ünnepségsorozat programját kitölteni. Ezt várja mind megyénk lakossága, mind az idelátogató. Csak az igényesség, a mértéktartás és gondos válogatás ad majd rangot ennek a remélhetően, nemcsak most megrendezendő őszi két hétnek. Legyen az év minden szakában emlékezetes esemény Szabolcs- Szatmárhan. A nyírségi ősz azonban legyen nyírségi, legyen igényes, legyen a korona az egész évi műsoron. Bürget Lajof November 7-re készülnek a kisvárdai járásban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját a nagy eseményhez méltó módon'ünnepük meg a kisvárdai járásban is. A rendezvények célja, hogy minél több emberrel megismertessék a Szovjetunió életét, politikai, gazdasági, kulturális vívmányait és azt a szerepet, amelyet a világ első szocialista országa betölt a békéért, a szocializmusért, az elnyomott népek felszabadításáért folytatott harcban. Az évforduló tiszteletére indult versenyben kimagasló eredményeket elért dolgozókat az ünnepi nagygyűlésen anyagi és erkölcsi elismerésben részesítik. A községi KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok élménybeszámolókat terveznek, melyekre hivatalosak lesznek a községekben élő veteránok is. „Ki mit tud a Szovjetunióról”' címmel vetélkedőt szerveznek a KISZ-fiatalok részére. Szeptember és október hónapban az általános- és középiskolákban az osztályfőnöki órákon emlékeznek meg a Szovjetunió életéről, harcáról, a politikai, gazdasági és kulturális területen elért eredményeiről. A községi művelődési házak és a TIT programját úgy állítják össze, hogy az szolgálja a magyar—szovjet barátságot, A Hazafias Népfront és az MSZBT közösen tartanak élménybeszámolókat. A járási könyvtárak közül tíz községben könyvkiállítást tartanak a szovjet irodalom népszerűsítésére. Az évforduló tiszteletére több községben jubileumi parkot létesítenek és az állami, valamint a szövetkezeti építkezések átadását is november 7-re tervezik. November 7-én reggel Kisvárdán és a nagy obb községekben is zenés ébresztővel kezdődnek az ünnepségek. Ezt egész napos kultúr- és sportműsor követi. Farkas Pál Tízéves a megyei baleseti és helyreállító sebészeti osztály. Tíz év munkájának eredményét nehéz lenne néhány mondatban ösz- szefoglalni. Jelentőségét is csak azok értik meg igazán, akik hosszú, lelkiismeretes kezelés után gyógyultan távoztak az osztályról. Hogy hányán vannak? Csak 1966- ban szakrendeléseken több, mint 77 ezer embert láttak el. A 77 ezer közül egynek a kartonját emeltük ki. Bán Ferencné, Nyíregyháza, Vécsey utca 5. II. emelet 9. — Amíg élek, nem felejtem el azt a napot — mondja Bánná. — 1966. október 22-e volt, fél 12 után 2 perc. Az a villamosszerel- vóny, amelyiken mint jegy vizsgáló teljesítettem szolgálatot, ekkor ért a halászcsárda elé. A következő pillanatban nekünk jött egy autóbusz, összeroncsolt lábakkal feküdtem a kövezeten, de mindenre emlékszem. Arra is, amikor a mentőkocsiba valaki odasúgta a sofőrnek: siessen, már csak percei vannak hátra... Láttam arcukon a csodálkozást, amikor megkérdeztem, hogy értik ezt... Ami ezután következett, arra Bán Ferencné nem tud sírás nélkül visszaemlékezni. — örültem, hogy élek, de szörnyű aggodalommal töltött el az a tudat, hogy mindkét lábam amputálni kell. Lábak nélkül.élni!... Dr. Illyés Zsigmond főorvos éppen otthon volt, amikor megkapta a telefont, rohant a kórházba. Műtét műtétet követett. Szeptember hatodikán végezték el az ötödiket. . A főorvos csontátültetést hajtott végre. Azóta Bánné elhagyta a kórházat, sebei szépen gyógyulnak. Amputálásról most már szó sincs. Az alig húszéves fiatalasszony előbb- utóbb járni tud. — Májusban kaptunk lakást a Vécsey utcában. Sajnos, a második emeleten. Pedig úgy érzem, nekem nagyon indokolt lenne a földszint. Az egyszoba garzon helyett elkelne a kétszobás, hiszen évekig még segítségre szorulok. Nem egyetlen eset, hogy valakinek visszaadták az életkedvét, segítették, hogy ismét megtalálja helyét társadalmunkban. Feltétlen ide tartozik a nyírszőlős! Ke-» vács Margit esete is. Húsz-' éves koráig nem tudott jár; ni. Az osztályon megopef rálták, s ma — igaz, egye; lőre segítséggel — mái jár. . . B. V Egy csendes jubileumra . .. Aki újra jár
