Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

Gombás Sándor felszólalása

(Folytatás az 1. oldalról)

vétség területén a takar- mánytermesatés, mely az állattenyésztést és hizlalást segíU «lő.

A . továbbiakban arról szólt, hpgy a szövetség területén gazdálkodó tsz-ek közgazdasági adottságai is általában jók, az értékesítési központokkal megfelelő az összeköttetésük, jó a vasút- és a közúti hálózat is.

Ezt követően a beszámoló azzal foglalkozott, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár megépülésé bizonyos szerkezeti változásokat tett szükségessé a tsz-ek termelésében, foglalkozott a munkaerőhelyzettel, majd azokkal az eredményekkel, amelyeket e szövetséghez tartozó tsz-ek az országos termelési versenyben elértek. Ezek után a tsz-ekben kibontakozott munkaverseny, különösen a szocialista bri- gádmozigalom eredményeit említette. Ez évben 250 brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését és tettek felajánlásokat a jubileumi évforduló tiszteletére.

— Termelőszövetkezeíeink azzal bíztak meg bennünket, hogy a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségét megalakítsuk. Ehhez a munkához segítséget nyújt az a tény, hogy az előkészítő bizottság

által kiküldött álapszabály- mSntát á termelőszövetkezetek tagsága megtárgyalta.

Ezt követően az alapszabály-tervezetet figyelembe véve néhány fontos alapelvet említett, amelyet a szövetségnek érvényesítenie szükséges munkájában. Ilyenek: a szövetség nem sértheti a tsz-ek önállóságát, hiszen éppen a közös gazdaságok önállóságát vaii hivatva elősegíteni. Nem dönthet a tagszö vekkereteket érintő kérdésekben, nem adhat utasításokat. Javaslatot dolgozhat ki arra, hogy a tsz és a népgazdaság érdeke, célkitűzése jövedelmező termelési ágazatok keretében valósuljon meg. A szövetség azokban az ügyekben jár el, amelyekkel a tsz-ek megbízzák. Ezek között említette az előadó, az árukapcsolatok létrehozását, a piaci helyzet vizsgálatát és a gazdaságok informálását. E tekintetben lesz feladatuk a szövetségnél dolgozó szakembereknek. Elő kell segíteniük, hogy a szerződéseket egyenlő jogok és kötelezettségek alapján kössék meg. De ezek nem zárják ki azt, hogy a szövetség kezdeményező legyen olyan kérdésekben, amelyek gazdasági előnyt jelentenek tagszövet- kézetéik részéré. Hangsúlyózta, hogy a szövetségnek nem lehet dönteni a termeiét! szövetségek kedvezőbb hatást gyakorolhatnak a felvásárlásra, de még az ipar munkájára is. Ehhez a munkához fejlett, a korszellemben dolgozó vezetés kell, türelmes, közgazdaságilag alaposan elemzett munkára van szükség. Ugyanez a helyzet a közös vállalkozásokban. A tsz-törvény napokon belül megszületik. Magában foglalja, hogy helyes ha a szövetkezetek ágazatokra hoznak létre közös vállalkozásokat. Lehetőség van építőipari, útépítő, hizlaló, gyümölcsválogató, téglagyártó, sőt kereskedelmi részleget üzemeltető vállalkozásokra akár egy nagy község, akár egy egész járás összefogásából. Ezek csökkentik a foglalkoztatási gondokat, pótolják a minisztériumi ipar hiányos kapacitását. A harmadik fő feladat — amit legalább olyan fontosnak tartok — hogy a ■szövetkezetek fórumot kapnak, amely alkalmas a véleménycserére, a tapasztalatok átadására, a szocialista munkaverseny segítésére és jó kapcsolatot jelent a megye más területi szövetségeivel.

Szabó István ezután Ismertette, hogy a tsz-szövet- ség nagy feladata a gyenge tsz-ek erősítése is. Elmondta: tsz-eink mintegy harmincnégy százaléka gazdálkodik kedvezőtlen eredménnyel. Ennek a fő oka Szabolcsban és másutt is főképp az időjárás és a gyenge minőségű föld. Ennek ellenére az átszervezés utáni időszakban értük el, hogy nincs kenyér-, burgonya-, tojás-, baromfihús probléícszövetkezet és a tagok vitás ügyeiben.

Ezek után az előadó a

fez-szövetségben dolgozók munkájának a felelősségéről szólt, akikre nagy feladat hárul abban, hogy a tsz-ek önállósága növekedjen, vállalatszerű gazdálkodásuk kifejlődjön és jogaikat megfelelően érvényesíteni tudják partnereikkel szemben. Azt kell megértetni a tsz-tagsággal, hogy a szövetség elsősorban társadalmi képviseleti szerv, operatív munkát nem végezhet. De a szövetségnek — ha eredményesen akar működni — a párt és a tanácsi szervekkel jó együttműködésre kell törekedniük, nem válhat bürokratikus hivatallá, s a tagszövetkezetek valamint az elnökség határozatai alapján fejti ki tevékenységét Erről a küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.

Horváth János befejezésül az előkészítő bizottság hevében megköszönte a párt, a tanácsszerveknek, a népfrontbizottságoknak és a KISZ-nek a segítségét, s a következőkkel fejezte be beszámolóját: A termelőszövetkezetek csatlakozó közgyűléseiben a tsz-tagok kifejezték, hogy a szövetség létrehozáisártak gondolata jó, gyakorlati megvalósításáért mindannyian felelősek vagyunk.

mértékben gyarapodott gépi beruházásokkal, belterjes irányban fejlődött.

— Többen szövátették, hogy a gazdasági intézkedések a jobbakat segítik még jobbá tenni. Van ebben igazság, hiszen az új mechanizmus a piacnak szükséges áruk termelését dotálja. Ennek ellenére a gyenge szövetkezeteket segítjük azzal, hogy megfelelő anyagi alapokkal rendelkezzenek, melléktevékenységet végezzenek, növekszik a számukra nyújtott állami segítség. — Természetesen az ország anyagi erejéhez képest.

A többi között hangsúlyozta a felszólaló, hogy a gazdasági mechanizmus előkészületei befejeződtek. Az idén kétszer jelentkező fel- vásárlási árrendezés célja az volt, hogy segítse a tez- ek gazdasági önállóságát a szükséges áruk termelésére jobb felkészülését. Most már non a vitán, hanem a fezeken a sor, hogy a kialakult árak ismeretében dolgozzanak, találják meg a számukra legjobb, leggazdaságosabb megoldást, csökkentsék az önköltséget, ahol szükséges, változtassanak a vetésszerkezeten. Ebben a munkában a területi szövetségnek is nagy a szerepe. Munkájuk során tárgyalniuk kell a gyárakkal, a kereskedelemmel. Olyan apparátust válogassanak a szövetségek, hogy jól felkészülten, egyenlő partnerként legyenek képesek intézni megbízóik ügyeit, — hangsúlyozta befejezésül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke.

Felszólalása elején a megyei pártbizottság titkára elmondta: a küldöttválasztó gyűléseken elhangzott véleményeket, hasznos javaslatokat jól tolmácsolták az alakuló ülés küldöttei. Reális megfogalmazását adták itt a jövő feladatainak s ezzel máris jelentősen hozzájárultak a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkájához.

— Örömmel hallgattam a felszólalásokat — folytatta.

— A megyéi pártértekezlet is rámutatott arra, milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta Szabolcs-Szatmárban egy olyan termelőszövetkezeti vezető garnitúra nőtt fel, amely neihcSak hűen, de jól is szolgálja a tsz-tagság, a szocializmus építésének ügyét. A tanácskozáson Világossá vált, hogy tovább kell tanulmányozni és főképpen meg kell értetnünk a megye közel százezres szövetkezeti tagságával, hogy a most megalakult szere annak a forradalmi fejlődésnek a következménye, amely a parasztság körében az utóbbi évek során végbement. Az alakuló ülés felszólalói jól tükrözték a fejlődést. Szerintünk ennél még fontosabb, hogy reálisan lássuk a holnap tennivalóit, használjuk fel az új gazdaságirányítási. rendszei-ből adódó lehetőségeket is szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének gyorsítására.

Gombás Sándor ezután elmondta, hogy a szövetségek célja nem lehet más, mint a tsz-ek szolgálata, a magasabb színvonalú gazdálkodás előmozdítása. Aláhúzta: munkájukban érvényesíteni kell a szövetkezeti mozgalom alapelveit. Úgy segítsék a fez-vezetőket, hogy azok jobban élhessenek lehetőségeikkel. A most megalakuló szövetségbe társult közös gazdaságok 250 ezer holdas területál termelnek. Különbözőek az adottságok, az érdekek, s nem könnyű azokat úg,y összehangolni, hogy ne sértse az önállóságot — mégis erre van szükség. A kiegészítő tevékenységről szólva a következőket mondotta:

— Szabolcs-Szatmárban a legfontosabb számunkra a termelés, ahol beláthatatlan tartalékaink vannak kihasználatlanul. Még nagyon sok a tennivalónk, hogy elérjük az élenjáró országokat, a Tnezőgazdasági termelés világszínvonalát. A megyei pártbizottság és a megyei tanács határozott álláspontja szerint ebben a megyében minden — a mezőgazdasággal kapcsolatban álló

— szerv, vállalat munkájának egyedüli értékmérője az, hogyan _ segítik a termelés fejlődését. Mert bármennyire is törekszünk az iparosításra, tudomásul kell vennünk, hogy Szabolcs mező- gazdasági jellegű megye marad. Számunkra ez lehet a legfontosabb, hiszen erre épül egész lakosságunk jövője. Nem lehet tehát közömbös, mennyit és mennyiért állítunk elő a belföldi

szükséglet kielégítésére és

a külföldi piacokra.

A fentiekkel kapcsolatban tette szóvá, hogy az utóbbi évek erőfeszítései nyomán megyénkben nem csökkent a sertésállomány. Most el kell érni, hogy növekedjék is. Az országos szervek — a megye közbenjárása nyomán is — megkülönböztetetten segítik ezt a törekvésünket, amellyel megjavul a lakosság húsellátása, nagyobb lesz a szövetkezetek jövedelme. Foglalkozott Gombás Sándor azzal, hogy a kiegészítő tevékenység is erősítheti a tsz-ek gazdasági alapját de nem lehet alapos számítások nélkül, a termelés elhanyagolásával melléküzemágakat létrehozni. Szükséges kockáztatni, de ez a kockázat minél kis- sebb legyen, szükséges bátorítani, de kellő megfontoltsággal.

Az érdekvédelemmel kapcsolatban említette: ideje volt, hogy a tsz-ek ügyét, gondját képviseljék, egyeztessék. Hiszen, sók példa mutatta, hogy ez néhány vállalati, jogi ügyeskedés nyomán háttérbe szorult, majd így folytatta:

— Még ma is vari olyan szerv, vállalat, amelynél nem értik kellőképpen a fez-szövetségek jelentőségét, még sok a félreértés, amelyeket el kell oszlatni. Egyes államigazgatási emberek arra gondolnak, hogy a szövetségeit elveszik előlük a munkát. Tudnunk kell, hogy ezektől nem kell tartani. A szövetségek a tsz-ek határozatainak megvalósításán fognak dolgozni. Ezzel kapcsolatos feladatunk, hogy erősítsük tovább a szövetkezeti demokráciát. Ez eddig is fontos feladatunk volt, de holnap még jobban igényli tőlünk az élet. A jó munka nélkülözhetetlen feltétele, hogy egy nyelven beszéljen a Vezetés és a tagság. Vállaljon közösén felelősséget, hozzon közösen áldozatokat, alakítson ki igazi közösségi szellemet. Olyan demokratizmust akarunk, amely egyúttal erősíti a közös rendjét és fegyelmét. El kell érnünk, hogy a demokratizmus egyetlen tsz-ben se korlátozódjon csak arra, hogy összehívják és megtartsák a közgyűléseket. Azt várjuk a vezetőktől, hogy neveljenek magúk körül kulturált, tiszta fejű embereket a mozgalomnak. Ne sajnáljuk erre az erőt, az anyagiakat, mert az bőségesen

A szövetség

A hozzászólások után a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége alakuló küldöttgyűlésen megválasztotta vezetőit és a különböző bizottságokat. A szövetség elnökévé Horváth Jánost a nyíregyházi Ság- vári Tsz elnökét választották. Elnökhelyettesek: Juhász István, a kis- várdai Rákóczi Tsz elnöke, Borivó Karoly, a tiszalöki Kossuth Tsz elnöke és Mezei Béla, a nyírteleki Szabad Nép Tsz elnöke. Az elnökség tagjainak választották Takács Jánost, a ven- csellői Szabadság Tsz elnökét, Csorba Istvánt, a kéki Búzakalász Tsz elnökét, Szántó Sándort, a tiszadadai Vörös Csillag Tsz elnökét, M. Tóth Gyulát, a tiszado- bi Táncsics Tsz elnökét, Czap Lajost, a mándoki Uj Élet Tsz elnökét,. és Czine Ferencet a zsurki Kossuth Tsz elnökét. A Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárává választották Sípos Bélát, a megyei tanács vb osztályvezetőjét. Az ellenőrző bizottság elnökének Révész Kálmánt, a tu- zséri Rákóczi Tsz elnökét választották. Az ellenőrző bizottság tagjai: Mozga János, a fényeslitkei Gárdonyi Géza Tsz elnöke, Radics Mihály a nyírbogdányi Kossuth Tsz elnöke, Supér László, a timárl Béke Tsz elnöke és Pete Sándor, a tiszavasvári Munka Tsz elnöke. Az áruforgalmi bizottság elnökének Tóth Józsefet, a vasmegyeri Micsumegtérü! a jövőben. Politikai és kulturális nevelőmun- kánknak nem szabad elmaradnia a gazdasági tevékenység mögött. Céljaink megértetése jobb munkánk kulcsa.

— Pártunk kongresszusa meghatározta, az ország közvéleménye jóváhagyta: politikánk, ezenbelül mezőgazdasági politikánk fő vonalai hosszútávon adottak, ezekben nem lesznek változások. El kell készülni ugyanakkor arra, hogy az értéktörvóny a mezőgazdaságban is erőteljesebben hat. a kereslet és a kínálat az eddiginél jobban jelentkezik majd az árakban, a termelés struktúrájának kialakításában. Tudnunk kell viszont, hogy mindez gazdálkodásunk erősödése közben megy végbe, népünk — nem utolsósorban éppen a termelőszövetkezeti tagság — életszínvonala további emelkedését szolgálja.

A megyei pártbizottság titkára felhívta az alakuló ülés résztvevőit az őszi munkák pontos és hiánytalan elvégzésére. Hangsúlyozta, hogy az időjárás okozta terméskiesést minden szem termény betakarításával csökkenthetjük, a jövő évi jobb termés alapjait viszont a szántás és vetés mennyiségi és minőségi elvégzésével kell megteremteni. Befejezésül hangsúlyozr ta: nem kell szégyenkeznünk a szocializmus útjára tért szabolcsi mezőgazdaság eddigi hat évének eredményei miatt. Köszönetét mondott ezért megyénk sok tízezer kitartó és áldozat ps munkát végző termelőszövetkezeti tagjának, a fezekben dolgozó kommunistáknak. majd a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében eredményes munkát és sok sikert kívánt a megalakult Tisza menti területi fez-szövetségnek.

Az alakuló ülés vitájában felszólaltak még: Borivá Károly, a tiszalöki Kossuth Tsz, Mezősi István, a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz, Mozga János, a fényeslitkei Gárdonyi Géza Tsz, Harkai József, a tiszaeszlári Petőfi Tsz, Takács János, a ven- csellői Szabadság Tsz, Gábor Jenő, a dombrádi Vörös Csillag Tsz, Gincsai Mihály, a nyíregyházi Egyesült Erő Tszcs elnöke és Kóncz Károly, a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára.

tisztségviselői

fin Tsz elnökét választották. Tagjai: Pellei Sándor, a dombrádi Szőke Tisza elnöke, Dobiii János, a tiszalöki Szabadság Tsz elnöke, Kása János, az újfehértói Zöld Mező Tszcs elnöke és Korányi András, a nyíregyházi Szabolcs Tszcs elnöke. A szociális és kulturális bizottság elnöke Kiss Sándor, a kótaji Uj Erő Tsz elnöke lett. Tagjainak választották: Ardai Józsefet, a tiszaeszlári Petőfi Tsz elnökét, He rizsei Mihályt, a kálmánházi Virágzó Tsz elnökét, Battyá- nyi Andrást, a tiszabezdédi Kossuth Tsz elnökét és

Nyirkos Andrást, a tiszaka- nyári Havasi Gyopár Tsz

elnökét. Az öt tagból álló versenybizottság elnökének Nagyiványi Mihályt, a tiszavasvári Vasvári Pál Tsz elnökét választották meg. Tagjai lettek: Cseh Géza. a rakamazi Győzelem Tsz elnöke, Mezősi István, a nyíregyházi Vörös Csillag Tst

elnöke, Láng Béla, a tiszanagyfalu.i Uj Élet Tsz elnöke, és Czap András, a mándoki Kossuth Tsz elnöke.

Ezzel megalakult a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, s az elnökség nevében Horváth János a szövetség és a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke mondott zárszót és köszönte meg a bizalmat.

Á Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke bevezetőben han gsúlyozta:

a területi fez-szövetségek megalakulása az 1945-ös földosztás és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakához hasonlóan hasznos, pozitív irányba vivő vitákat váltott ki a falun. Úgy véljük, hogy ennek a légkörnek, a párt és a kormány számos intézkedésének a hatása gyümölcsözik a jövőben.

Felszólalásában ismertette a területi szövetségek szerepét, feladatát. Elmondta hogy a mezőgazdaság irányítása megváltozik, s ez nem megy átmenet nélkül. Előtérbe kerül a fez-ek önállósága erősíteni kell. vállalati gazdálkodási jellegüket. A szövetkezetek tagjai és vezetői magukra vállalják munkájuk következményejt. Ezt segítik a most megalakuló szövetségek. Fő feladatukat három csoportban határozta meg: az érdekvédelemben, a közös vállalkozások létrehozásában és a fez-mozgalom politikai munkájának segítésében, majd így folytatta:

— Az érdekek egyeztetésére a gazdaságirányítás új rendszerében nagy szükség van, A mezőgazdaság, az ipar, a felvásárló kereskedelem jobb együttműködésére nemcsak azért törekszünk, hogy több bevételhez jussanak a tsz-ek, hanem azért is mert ezen a területen voltak és még ma is vannak problémák, amelyek sértik az emberek igazságérzetét. Bízom abban, hogy a Termelőszövetkezetek Országé» Tanácsa és a terüA* értekezlet résztvevői. Hammel J. felv.

Szabó István felszólalása

ma, a mezőgazdaság óriási