Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-19 / 221. szám
Az internacionalizmus — ma KÜLPOLITIKAI LLljUí (Folytatás m 1. oldalról.) ta- és munkáspárt tevékenykedik a világon, közülük 14 szocialista országban. Pártjaink a legkülönbözőbb viszonyok között dolgoznak, ezért a belpolitikai és közös, nemzetközi feladatok helyes összehangolása nagy és komoly munkát kíván. Ebben a marxizmus—leni- nizmus elmélete, az internacionalizmus, saját pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom forradalmi tapasztalatai segítenek és biztos iránytűt adnak számunkra. A tapasztalat arra tanít és a helyzet arra kötelez bennünket, hogy egy álláspont megítélésében, számunkra fontos kérdésben, így egy párt internacionalizmusának megítélésében szükséges az elhangzott nyilatkozatok mérlegelése, de elengedhetelen a szavak és tettek egybevetése is. A kommunista világmozgalom, a szocialista országok egységének, az imperialistael- ler.es akcióegységnek követelése 'világszerte oly erős és elemi erejű a tömegekben, hogy ezzel nyíltan szembeszállni kévésén mernek azok közül, akik igényt tartanak a kommunista és haladó elnevezésre. Ezért szavakban mindenki internacionalista és forradalmár. A világ kommunista- és munkáspártjainak majd mindegyike, és a marxizmus—leninizmus elveihez hű kommunisták a föld minden országában, mind szavaikban, mind tetteikben valóban internacionalisták. Azonban a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban az utóbbi években olyan jelenségek is mutatkoznak, amelyeket éppen internacionalista elvünkhöz ragaszkodva nem lehet szó nélkül hagyni, ellenkezőleg, határozottan vissza kell utasítani. Az internacionalizmus azt igényli tőlünk, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek tisztaságát védelmezzük pártjaink soraiban is, nemzetközi mozgalmunkban is. Ilyen vonatkozásban nem helyeselhető az a helyenként és egyeseknél tapasztalható állásfoglalás, amely vitás kérdésekben „semleges” magatartásban, vagy egyenest a nemzetközi kontaktusok és elvtársi eszmecserék előli elzárkózásban nyilvánul meg. Nem fogadható el internacionalista állásfoglalásnak az sem, hogy egy párt — akár a legnagyobb jóhiszeműséggel is — a nemzetközi helyzet önmaga által kialakított sajátos értelmezését és ezzel kapcsolatos taktikáját az egyedül forradalminak deklarálja és — figyelmen kívül hagyva a többi testvérpárt véleményét — az egész világmoz- galomtól saját álláspontjának elfogadását követeli. ÍV em következetesen In’ ternacionalista az az állásfoglalás, amelynél az internacionalizmus, az egység általános hangoztatása nem jár együtt a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a szocialista országoknak, a népek szabadságharcának időszerű és konkrét kérdéseiben szükséges közös fellépéssel. így az amerikai agresszorokkal hősi harcot vívó vietnami testvéreink megsegítése, az izraeli agresszió következményeinek felszámolása, a nyugatnémet revansizmus visszaszorítása kivétel nélkül minden kommunista-és munkáspártnak körös harci feladata. Mégha tízezerszer „forra- dalmár”-nak, vagy a marxizmus—leninizmus „világító napjá”-nak nevezi is önmagát valaki, semmi köze sincs a proletár internacionalizmushoz, ha a Szovjetunió Kommunista Pártját, Európa majd minden kommunista pártját revizionistának nevezi, és azt állítja, hogy a Szovjetunióban, majdnem minden európai szocialista országban „visz- szaállították a kapitalizmust”. Az igazi internacionalizmust, a szavak és a tettek teljes egységét példázza a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió egész története. Megdöntve a reakciós cári burzsoá-föl- desuri rendszert, megteremtve a szilárd szovjethatalmat, felépítve elsőként a szocialista társadalmat, biztosították a nép felemelkedését és ezzel megteremtették a világforradalom, a népek szabadságharcának erős és megdönthetetlen támaszát. A Szovjetunió volt az! a kőszikla, amelyen szétzúzódott az új középkorra fenyegető fasizmus. Ez az ország az, amely önzetlenül áldozatkészen támogatta és támogatja a szocializmus útjára lépett nemzeteket, az imperializmus ellen küzdő minden népet. A Szovjetunió hadserege az a legfőbb erő, amely ma féken- tartja az imperialistákat és megakadályozza egy új világháború kirobbantásáá A Szovjetunió Kommunista Pártja, megszabadítva elméletünket és gyakorlatunkat a megmerevedett dogmáktól, a jobb és „baloldali” torzításoktól, új lendületet adott a marxista—leninista kutatásnak, a szocialista tudománynak és építésnek. Az internacionalisták, a kommunisták, a világ öntudatos dolgozói, haladó emberei a megvalósult szocializmus országát látják a Szovjetunióban, s mindenkor törhetetlen hívei a Szovjetunióval való barátságnak. Pártunk, a magyar szocialista forradalom erői az elmúlt ötven esztendő során, az internacionalizmushoz, munkásosztályunk, népünk érdekeihez híven, mindenkor együtt harcoltak szovjet testvéreinkkel. Magyar internacionalisták harcoltak a polgárháború ide- ján 'a szovjet Vörös Hadsereg soraiban. A szovjet állam és a Magyar Tanács- köztársaság deklarálta szövetségét 1919-ben. A szovjet hadsereg szabadította fel a hitleri elnyomás alól a magyar népet 1945-ben, és 1956-ban is segítséget nyújtott a külső és belső ellenségei által szorongatott Magyar Népköztársaságnak. Mindez és a népünknek százféle formában nyújtott szovjet segítség a proletár internacionalizmus ragyogó megnyilvánulása. F Iveink és pártunk for- radalmi tapasztalatai alapján valljuk, hogy a Szovjetunióhoz való viszony mindenkor a legfontosabb és legbiztosabb próbaköve volt -minden politikai irányzatnak és mindenekelőtt a proletár internacionalizmusnak. A szocialista országokban az internacionalizmus a Szovjetunió iránti barátságban, a* összes szocialista ország iránti barátságban fejeződik ki és ma mindenekelőtt a szocialista országok egységének és összefogásának építését követeli meg. A nemzetközi reakció előtt ismert és félelmetes erő a proletár internacionalizmus, ezért folytatja mindenütt a legkülönbözőbb formában a Szovjetunió, a szocialista országok ellen irányuló propagandáját. Az imperialisták az egyes szocialista országok politikai gyengítése és egységük bomlasztása céljából mindenekelőtt a nacionalizmust, a szovjetelle- nességet próbálják felszítani. Pártunk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy szocialista és nemzeti törekvéseinket együttesen és jól csak a társadalmi haladás útján, a Szovjetunióval, a szocialista országokkal összefogva, a nemzetközi munkásosztály céljaival összhangban szolgálhatják. A szocialista országok nemzeti függetlenségét és szuverenitását az imperializmus léte és provokációi veszélyeztethetik: a Szovjetunió nemcsak, hogy nem sérti és nem fenyegeti, ellenkezőleg, a Szovjetunió ereje segít megvédeni. A szocialista országok erejét meghatványozza a szocialista világrendszer léte, a szocialista országok egysége, együttműködése. Ez az egység a Szovjetunió nélkül, — különösképpen pedig ellene — elképzelhetetlen. Mindenki, aki tudatos ellensége a munkáshatalom- nak, a népi demokratikus államnak, a szocializmusnak, egyben szovjetellenes is; ilyenek természetesen az imperialisták, s nálunk itthon azok, akik visszasírják a kapitalista földesúri rendszert. Vannak mások, akik nacionalista, vagy egyéb előítéletek rabjaiként szemben állnak a kommunizmussal, az internacionalizmussal, a. Szovjetunióval. Újabban azonban akadtak a világban olyan emberek is, akik kommunistáknak mondják magukat s közben szovjetellenesek. Mi azonban nem ismerünk szovjetellenes marxizmus—leninizmust, szovjetellenes internacionalizmust, szovjetellenes kommunizmust. Tudjuk, hogy ilyen a valóságban nincs. A szocialista országok viszonylatában az internacionalizmus követelménye az egység, a kölcsönös testvéri segítségnyújtás, a gazdasági és kulturális együttműködés, amelynek jobb és mind teljesebb megvalósításáért a mi pártunk és kormányunk is dolgozik. Ennek megfelelően nagy fontosságot tulajdonítunk az európai szocialista országok viszonylatában a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányaiban meghatározott mind hatékonyabb politikai, katonai és gazdasági együttműködésnek. TV1 inthogy már nem egy, ■LTA hanem 14 országban számolták fel a kizsákmányolok hatalmát, folyik a szocialista építés, ezeknek az országoknak együttesen kell vállalnioik és betölteniük azt a szerepet, amit csaknem 30 éven át a Szovjetunió egyedül töltött be. A szocialista országoknak együttes feladata, hogy erőik összefogásával oldják meg belső építési feladataikat, segítsék a tőkés világiban harcoló forradalmi munkásmozgalmat, a szabadságukért és az önálló fejlődés jogáért harcoló népeket és tegyenek meg mindent ezután is egy új világháború kirobbantásának megakadályozásáért, az emberiség tartós békéjének kivívásáért. , Az igazi,, nemzetköziség most a szocialista országoktól mindenekelőtt az imperialistákkal szembeni akcióegységet követeli meg. A nézeteltéréseket félretéve, elsősorban részletekbe menően egyeztetni kell a Vietnamnak, az arab országoknak és minden megtámadott népnek nyújtott segítség módját, és lebonyolítását. Nem kétséges, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségének meg. védéséért, Dél-Vietnamban a a nép szabadságáért és önrendelkezési jogáért, Közel- Keleten az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, az európai biztonság megteremtéséért folyó harc végső fokon az imperializmus vereségével, a haladás erőinek győzelmével végződik. De nem mindegy, hogy mikor, ezért mindenkinek kötelessége előmozdítani a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke, erőinek tömörítését, a népek szenvedéseinek megrövidítését A Magyar Szocialista Munkáspárt internacionalista, a nemzetközi kommunista mozgalomhoz tartozik annak harci osztaga. Pártunk politikája munkásosztályunk, egész népünk érdekeit, nemzeti céljainkat szolgálja és egyben internacionalista is. Meggyőződésünk, hogy ha politi-' kánk nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem felelne meg a nemzetközi munkás- osztály érdekednek sem és ha nem volna internacionalista, akkor veszélybe sodorná hazánk érdekeit is. Internacionalista kötelességünk, egyben nemzeti érdekünk a szocializmus teljes felépítése hazánkban, a szocialista világrendszer erősítése, a szabadságukért küzdő népek támogatása, a hozzájárulás egy új világháború megakadályozásáért folyó küzdelemhez. A kapitalista ■ világban küzdő testvérpártjainknak, a szocialista országok népeinek azzal teszünk jó szolgálatot ha helytállunk a magunk frontján, valóra váltjuk az eszmét, sikereket érünk el az új társadalom építésében. A nemzetközi osztályharc. a két világrendszer küzdelme bennünket is arra kötelez, hogy dolgozzunk’ a szocialista országok egységének megteremtéséért, az imperializmus elleni harc akcióegységének megvalósításáért, a szocialista országok együttműködésének tudatos, tervszerű szélesítéséért. Mint ez nemzetközileg ismert, a magyar kommunistáit, a magyar munkásosztály és a szocializmust építő magyar nép igyekszik e kötelességeinek, erejének megfelelően. eleget tenni. ’ A társadalmi haladásért, a nemzetek szabadságáért, a békéért világméretekben folyó harc vezetésének nehéz, de megtisztelő feladata a világ kommunista- és munkáspártjaira hárul. A testvérpártok küldetésüknek akkor tudnak eleget tenni, ha a lenini elvekhez hűen, a tömegekkel összeforrva harcolnak, s erőiket egyesítik. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése konzultációkat, nemzetközi tanácskozásokat kíván. Azt gondoljuk, igaz az, hogy végső fokon minden párt teljes felelősséggel és önmaga alakítja ki politikáját, de az is igaz, hogy egyetlen párt sem nélkülözheti a testvérpártok tapasztalatait. A helyzet értékelése, a tennivalókra vonatkozó nézeteink egyeztetése, a nézeteltérések kiküszöbölése csak a marxizmus—leninizmus alapján és elvtársi eszmecserék keretében lehetséges. A Magyar Szocialista ■**’ Munkáspárt véleménye az, hogy minden pártnak jogában áll úgy határozni, hogy nem vesz részt valamennyi nemzetközi tanácskozáson, de ugyanúgy megvan minden pártnak az a joga. hogy összejöjjön és tanácskozzon közösen azokkal a pártokkal, amelyek ezt szükségesnek tartják. Éppen ezért helyeseljük a legutóbbi Karlovy Vary-i, moszkvai és budapesti tanácskozásokon követett gyakorlatot. Pártunk képviseltette magát ezeken a tanácskozásokon, azért, mert ezt az internacionalizmusból eredően erkölcsi politikai kötelességének tartotta, s így fog eljárni a jövőben is. A magyar kommunisták azon a véleményen vannak, hogy a közelmúlt évek sok új és fontos problémát vetettek fel, amelyeket közösen kellene megvizsgálni; időszerűvé vált a kommunista- és munkáspártok újabb tanácskozása. Az internacionalizmus szellemében, elvtársi módon, a marxizmus—leninizmus fényénél kell megvizsgálnunk a világiban kialakult helyzetet, mozgalmunk kérdéseit, a harc követelményeinek megfelelően. Minden kommunista- és munkáspártot meg kell hívni, s a tanácskozás körös előkészítéséibe be kell vonni mindazon pártok képviselőit, amelyek arra igényt tartanak. Célunk az egység erősítése, az eddiginél erősebb, szélesebb antiimperia- lista front és akcióegység útjának egyengetése. Mozgalmunk és egységünk további erősítésére irányuló törekvéseinket azonban az ezt ellenzők kedvéért nem adhatjuk fel. A nemzetközi munkásosztály és a népek szabadságának zászlaját a múltban is azok vitték előre és ma is azok az erők tartják magasra, amelyek készek voltak a közös ügy érdekében közösen fellépni. magyar nép céltudatosan és eredményesen folytatja a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkáját. Bizakodva néz a jövőbe, erőit meghatványozza annak tudata, hogy barátjának és szövetségesének mondhatja a nagy szovjet népet, a Szovjetuniót. Internacionalista érzelmei nyilvánulnak meg abban a tiszteletben és szeretettjein is, amit most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulóján sokféle formában, ünnepélyesen fejez ki a magyar társadalom. Pártunk, népünk szívből új sikereket, új győzelmeket kíván a proletár internacionalizmus zászlaját mindenkor magasan tartó Szovjetunió Kommunista Pártjának, a nagy szovjet népnek. Megnyílt az ENSZ-közgyülés ülésszaka Hétfőn magyar idő szerint 15,45 órakor megnyílt az ENSZ-közgyülés sürgős, rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa a közel-keleti válság kérdését. Az ülésszakon 93 szavazattal, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással elfogadták azt az osztrák indítványt, hogy a probléma további megvitatását utalják át a kedden kezdődő rendes ülésszak elé, elsőbbségi joggal. Leonyid Brezsnyev és John Colion megbeszélése Szeptember 13-án Moszkvában találkoztak Nagy-Britannia és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői. Angol részről a megbeszéléseken John Gollan főtitkár és George Matthews, a Morning Star főszerkesztője, szovjet részről pedig Deonyid Brezsnyev főtitkár és Borisz Ponomarjov, a Központi Bizottság titkára vett részt. A megbeszélésekről kiadott közleményben a felek követelik a vietnami és a közel-keleti helyzet mielőbbi rendezését, amelynek a vietnami és az arab népek törvényes jogainak tiszteletben tartásán kell alapulnia. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívásával kapcsolatban a közlemény megállapítja: ,,az a feladat, hogy alaposan és együttesen készítsék elő ezt a tanácskozást' és biztosítsák minél több párt részvételét.” Fedorenko levele U Thanthoz Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője hétfőn levelet nyújtott át U Thantnak, amelyben kéri a TASZSZ egy nyilatkozatának az ENSZ hivatalos okmányaként való terjesztését. A TASZSZ említett nyilatkozata hangsúlyozza, Amerikai Államok Szervezete } külügyminisztereinek Washingtonban szeptember 22- re összehívott konzultatív tanácskozása arra irányul, hogy az A ÁSZ leple alatt újabb provokációkat készítsen elő Kuba ellen, Novotny az osztrák— csehszlovák incidensekről Antonin Novotny, a Csehszlovák KP Központi Bizottságának első titkára, csehszlovák köztársasági elnök, aki vasárnap Znojmo dél-morvaországi városban a hagyományos szüreti ünnepségek befejező szakaszán vett részt, találkozott a város vezetőivel. Az osztrák— csehszlovák határon a közelmúltban lezajlott incidensekkel kapcsolatban Novotny hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia ellenségei ezeket az incidenseket az ország elleni sajtóhadjáratra, gyűlöletkeltésre használták fel. „Mi visszautasítottunk és visszautasítunk minden beavatkozást belügyeinkbe — mondotta. — A hazánk védelmét szolgáló intézkedések kizárólag miránk tartoznak.” Öt amerikai gépet lőttek le Haiphong fölött A vietnami néphadsereg légelhárító tüzérsége hétfőn Haiphong fölött újabb öt amerikai repülőgépet semmisített meg. Miként a VNA hírügynökség közli, a repülőgépek Haiphong sűrűn lakott területei ellen intéztek támadást. Willi Stoph levele Kiesingerhez Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke hétfőn levelet intézett Kiesinger nyugatnémet kancellárhoz, megismételve azt a javaslatot, hogy a két német állam kormánya tartson tárgyalásokat a közöttük 1er vő viszony normalizálásáról a béke és az európai biztonság érdekében. Az NSZK kormányának hivatalos képviselője közölte, hogy Kiesinger kancellár megkapta Willi Stoph levelét Mobutu nyilatkozata Mobutu kongói elnök hétfőn nyilatkozatot adott a kongói hivatalos hírügynökségnek. Nyilatkozatában három nap haladékot adott a Bukawuban magukat befészkelt lázadó zsoldosoknak, hogy elhagyják Kongó területét. Közölte, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt már felvette a kapcsolatokat a zsoldosokkal, hogy megszervezze elszállításukat Kongóból. Ha három nap után a zsoldosok továbbra is „ragaszkodnak ostoba kalandor vállalkozásukhoz, Afrika nem beszélhet más nyelven, mint a fegyverek nyelvén”. A szovjet külügyminiszter un a Tkacsenko■ ügyről A Szovjetunió külügyminisztériuma a Tkacsenko szovjet állampolgár elleni londoni provokációról nyilatkozatot adott ki, amelynek első része ismerteti a provokációt, (egyebek között rámutat: hogy előzetesen megszervezett provokációról volt szó, amely a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését akarta megtorpedózni. Nyomós okok vannak annak feltételezésére, hogy Tka- csenkót a különleges szolgálatok képviselői megfélemlítették és zsarolták. E megdolgozás célja az volt, hogy lépjen a szolgálatukban és ne térjen vissza hazájába. A Szovjetunió külügyminisztériuma erélyesen tiltakozik az angol hatóságok Tkacsenkóval és feleségével, a szovjet diplomatákkal és az AEROFLOT képviselőivel szemben alkalmazott önkényes és törvénytelen eljárás miatt. A szovjet külügyminisztérium elvárja, hogy Nagy-Britannia kormánya biztosítani fogja Tkacsenkó- nak és feleségének haladék nélküli és akadálytalan visszatérését hazájába. Egyben követeli, hogy Nagy- Britannia kormánya nyújtson biztosítékokat a hasonló törvénytelenségek és önkényességek jövőbeni megakadályozására szovjet állampolgárok ellen. A vietnami távirati iroda közleménye A csehszlovákiai Bratisi lávában szeptember 6-tól 12-ig találkozót tartottak a Vietnam két övezetében működő népi szervezetek képviselői, valamint az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen harcoló amerikai mozgalmak részvevői. A találkozón a vietnami küldöttek részletesen ismertették a háború menetét, az amerikai imperialistáknak a vietnami nép ellen elkövetett bűntetteit. Beszámoltak ezenkívül azokról a nagy sikerekről^ amelyeket az ország népe katonai, politikai és gazdasági téren elért. A két vietnami küldöttség ismertette a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ismert új politikai programját, hangsúlyozták a program nagy jelentőségét. A Baath párt értekezlete Nureddin Atasszi, szíriaí köztársasági elnök, a Baath párt főtitkára rádió- és televíziós beszédében bejelentette, az arab újjászületés szocialista pártjának (Baath) 9. rendkívüli értekezletén megvitatták az arab-keleten kialakult helyzetet. Az arab egység kérdésével összefüggően az értekezlet indítván nyozta, hogy hívják össze al haladó pártok és népi szervezetek összarab kongresa- szusát !
