Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-17 / 193. szám

80000 idős ember érdekében Kollektív önállóság Törvények, intézmények, társadalmi gondoskodás Sokszor és sok helyütt hangzott már el, hogy a jövő év januárjától életbe lépő új gazdasági mecha­nizmus lényegesen növeli az önállóságot, a vállalati igazgatók, gyárvezetők cse­lekvési lehetőségét. Mi a biztosítéka annak, hogy a vezetők nem élnek majd vissza ezzel a lehető­séggel? Vajon a nagyobb önállóság nem vezet-e oda, hogy aki nem tetszik az igazgatónak, azt megkáro­sítja a keresetben, a pré­miumban. vagy ami több: kiadja neki a munkaköny­vét? Pártunknak a mechaniz­mus reformjára vonatkozó irányelve félreérthetetlenül leszögezi, hogy a cél a szo­cializmus alapjainak to­vábbi erősítése, a munkás— paraszt hatalom szilárdítá­sa. Ez már önmagában is jelzi: az önállóság szélesítése csakis a szocialista társadal­mi rend keretei között tör­ténhet. Persze igaz, hogy a célok eléréséhez eszközök­re van szükség, s a hiba általában az ilyen eszközök alkalmazásánál jelentkezik. Pártunk ezt sem bízza a véletlenre, hiszen a vezető posztok betöltésénél a kép­zettség, a szakmai hozzáér­tés mellett alapvető köve­telmény marad az osztály- hűség, a munkásérdek kép­viselete. Másrészt a vezetés önállóbbá alakítása nem egyszerűsíthető le csak az igazgató személyére: a na­gyobb lehetőséget a kollek­tíva vezető testületé, a munkások bizalmát élvező legjobb dolgozók kapják. Az igazgatónak — természete­sen — mindennapibb az egyszemélyi irányítása, hi­szen alá kell írnia, véle­ményt kell alkotnia, fontos kérdésekben döntenie. Ez viszont a dolognak csupán egyik oldala. A másik olda­lon a felelősség fokozódása áll. Például az, hogy a 3°­A takarékpénztár elő­csarnokában hatalmas, be­keretezett papiros, rajta a megvásárolható telkek lis­tája. Sokan megállnak előt­te, és különösen sokan olya­nok, akik belterületi tele­kért sóvárognak. A cent­rumban már lassan minden foghíjas telek beépül. Egy­re kevesebbet árulnak. An­nál több van a külterüle­teken. Olcsó, előnyös, nagy. Mégsem kell. Csak Borbá­nyán van — mondják és legyintenek. A városi tanács építés­ügyi osztályán más a véle­mény. Nem is olyan rossz az a Borbánya. Az építkez­ni szándékozók, úgy látszik, nem gondolkoznak előre. Hiszen tudniuk kell, hogy Borbánya szomszédságában fog felépülni a déli ipar­telep, s ekkor az egész kör­nyéket közművesítik. Víz­vezetéket, távfűtést kapnak. A takarékpénztárnál is csodálkoznak a vásárlókon. Kevesebb pénzért nagyobb telket kapnának, mint a város belterületén. Egy-egy 180—220 öles telek Borbá­nyán ölenként 40—50 fo­rint.. Már bekötötték a vezeté­kes gázt az Északi és Déli Alközpontban, jelenleg a Szarvas utcán építik. Ha elkészül a déli ipartelep, ekkor a gázvezeték beköté­sét a környékbeli lakók, így a borbányaiak is kérhe­tik. Természetesen a központ­hoz közelebb eső telkeket is lehet vásárolni. A Ság- vári telepen a Rózsa Ferenc és a Munkás utcán, a Csá- lyi Ferenc és az Ady utcán van egy-két beépítésre, il­letve eladásra váró telek. Jövőre nagyobb lösz a választék, hiszen Sóstón mintegy ötven lakás építé­sére elegendő telek vár majd gazdájára. Ha mér megvan a telek, s nem áll elegendő pénz vőben nem kell ugyan min­den részletkérdéssel a felet­tes hatóságokhoz sietnie, ugyanakkor az elkövetett hibákat sem tudja majd megmagyarázni objektív ne­hézségekkel. Ilyen körülmények között csak az az igazgató képes ellátni megnövekedő sze­mélyes feladatát, aki az ed­digieknél is jobban támasz­kodik a munkásokra. Hi­szen a legzseniálisabb el­képzelés is kudarcba fullad­hat, ha a végrehajtók bi­zalmatlansággal fogadják azt. Nemcsak üzletkötésre, technológiai változtatások­ra, munkaszervezésre kell Itt gondolnunk, hanem az emberi kapcsolatokat be­folyásoló intézkedésekre is. Például arra, hogy legyen-é létszámcsökkentés, kinek milyen órabért, prémiumot állapítsanak meg. Egy példa máris ide kívánkozik. Nyár elején csoportos bérezésre tértek át a Nyíregyházi Textilruházati Vállalatnál. Az igazgató csak az átlag­órabér keretszámát adta meg: a szétosztást a mun­kások soraiból választott társadalmi bizottságokra bízták. így történt meg, hogy a szalagvezető szb-tit- kár, és a művezetői beosz­tásban dolgozó párttitkár órabérét is a munkáskol­lektíva rögzítette. Nem egyedüli esetről van szó: több új jegyét lehet ta­A nyírbátori járásban újabb szövetkezetekben tar­tottak közgyűléseket, ahol a tagság megvitatta sz alakí­tandó Nyírségi Területi Szövetséghez való csatlako­zásukat és megválasztották a küldötteket. A napokban az építtető rendelkezésére, az OTP-hez fordul. Az idén a családi ház építésére ki­csi a kölcsönkeret. Az ár­víz, a belvíz is jócskán „el­fogott” belőle. Csupán 7 mil­lió forintos keret állt az OTP rendelkezésére, amely­ből 30—38 ezer forintos kölcsönt tudott csak folyó­sítani az építeni szándéko­zóknak. Viszont nagyobb összegű, és nagyobb számú kölcsönt tudtak adni a tár­sasház, illetve a szövetke­zeti lakások építésére. Ez a szám — mondják — jö­vőre még emelkedni fog. A nagy cél: minden la­kásba fürdőszobát. Ma már nagyon ritka az olyan fris­sen épült lakás, amelyben ‘ .. ■" 1 M”"« "i-'-uajig 1/ ét hosszút húzott a kor- sóból, amelynek fülét négy Ujjal markolta meg, az ötödiket, a kisujját, raj­ta egy tompa fényű barna- köves gyűrűvel, elegánsan oldalra meresztette ki. Tö­mött bajsza szélén vékony fehér csík képződött, a sör habja. Nem törölte le; né­hány másodperc alatt elol­vadtak a kis fehér gyön­gyök, s a bajusz nedvesen csillogott a lámpa fényében. — Én gourmet vagyok, fiam, azaz Ínyenc — kezd­te hosszú monológját —, s figyelmeztetlek, hogy ez nem azonos a gourmandal, azaz a falánkkal. Engem a mi­nőség érdekel, amazt a mennyiség. Én, hallhattad az imént, pirított borjúmá­jat rendeltem, resztéit bur­gonyával és kovászos ubor­kával. Lehet, hogy megpró­pasztalni üzemeinkben a kollektív akarat érvénye­sülésének. Ez mutatkozik meg például az állami, vagy szövetkezeti lakások szét­osztásánál, a kitüntetések odaítélésénél. Azok a vár­ható rendeletek, melyek részleteiben tisztázzák majd a különböző hatásköröket, további erősítését hozzák a kollektív vezetésnek. Mind­emellett- a szakszervezet újszerű vétójogának az ér­vényesítése is kötelezi majd az igazgatót a leghelyesebb döntések meghozatalára, S hogy ez mennyire lesz majd valóság, éppen az említett nyíregyházi vállalat esete sejteti. Kiadott az igazgató egy utasítást, hogy hó vé­gén csak a késztermékeket szabad elszámolni. Ez hátrá­nyos helyzetbe hozta volna a lakossági szolgáltatást végző dolgozókat. A szak- szervezet Intézkedett. s megváltoztatták a döntést. Az önállóság fokozódása nem vezethet sehol sem in­dokolatlan szubjektivizmus­hoz. Az a vezető, aki a cselekvési önállóságot holmi ,,tekintélynövelő” alkalom­nak véli, nem érti egész gazdasági reformunk lénye­gét. A tekintélyt nem lehet adminisztratív eszközökkel kikövetelni, azt kemény, ál­dozatos munkával lehet megszerezni, megtartani. Angyal Sándor tartottak közgyűlést a kis- létai Rákóczi, encsertcsi Vi­rágzó és a piri csel Uj Élet Termelőszövetkezetekben. Mind a három szövetkezet tagsága elfogadta a csatla­kozást. ne lenne. Legalább is he­lyiség. Mert a berendezett fürdőszoba annál ritkább az új családi házakban. Az ok? Nem pénzhiány, még csak nem is igénytelenség. Csupán ennyi: nem lehet kapni! Tavasszal volt Nyíregy­házán egy árubemutató, de az ott kiállított három-négy darab komplett fürdőszobát pillanatok alatt elkapkod­ták. (Átlagára: 10 ezer fo­rint volt.) A Nyíregyházi Kisker Vállalat azóta sem kapott többet. Boylerból viszont annál több van. Pedig a kettő csak együtt ér valamit. Azóta az ipar Ígérte: na­gyobb mennyiséget gyárt. Horváth János bálnak átejteni a konyhán, s disznómájból készítik el, vagy jobb esetben növen­dékmarhamájból. De az nem ugyanaz, a én az első falatnál észrevesaem, ha már nem az ártatlan zsen- geség porhanyóé odaadásá­val omlik el a szájban. — Én már ilyenkor ké­szenlétben vagyok; gyó- momedveim óvatosan, de céltudatosan kezdenek gyü­lekezni, a nyálmirigyeim Is hozzáfognak a kiválasztás­hoz, hogy mire az étel meg­érkezik, teljes készenlétben rohanják meg. Nagyon sze­retem a serclit, persze, csak az igazit, a magasra nőtt házikenyér durcáját, nem az ilyen korcsot, ami­lyen itt is illegeti magát valamelyik sütőipari szö­vetkezet jóvoltából. De nem nyúlok hozzá; nem akarom Rendeletek, jogszabályok, új törvények és a társadal­mi összefogás számos formá­ja született meg s van szü­letőben a nyugodt, biztonsá­gos öregkor megteremtésé­ért. A közelmúltban megje­lent jogszabályok közül erre elegendő idézni a tsz-tagok nyugdíjhoz juttató rendele­tet, valamint az 1967/2 szá­mú törvényerejű rendeletet a tartási, életjáradéki és örö­kösödési szerződésekre vo­natkozó jogszabályok kiegé­szítéséről. 15000 nyugdíjas A legidősebb korosztályról való gondoskodás a családvé. delem egyik legfőbb felada­ta emberközpontú társadal­munkban. Szabolcs-Szat- márban ez több mint 80 ezer 60 éves és idősebb fér­fit, nőt jelent. Többségük a család szoros és bensőséges kötelékében élik öregkoruk napjait, sok idős ember azon­ban az intézményes állami és társadalmi gondoskodás révén piheni ki megfelelő környezetben a munkásév* tizedek fáradságát. A jogszabályok irányította gondoskodás legrégibb, de egyre bővülő formája a nyugdíj. Megyénkben e pil­lanatban 15 ezer 300 idős ember részesül nyugdíjban. Az ipari, kereskedelmi, hi­vatali dolgozók legalacso­nyabb nyugdíjösszege 550 fo­rint. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjtörvénye értel­mében a tsz-tag jövedelmé­től függően részesül nyug­díjban, tehát az összegnek csupán a minimumát hatá­rozták meg, s ez 400 forint. Az SZTK nyilvántartásai szerint azonban van már ar- • ra Is példa, hogy 12 évi tag­ság és 3800 forintos . jöve­delem után egy szabolcsi tsz-tag 1710 forintos nyugdí­jat kap. Törvényesség — családon beiül A gondoskodás —- a nyug­díjazáson túlmenően — gya­korta követeli meg egyéb jogszabályok alkalmazását ts. Ezúttal főként a megrom­lott családi légkör kíván törvényes beavatkozást: a már említett tartási, életjá­radéki és örökösödési szer­ződés jogszabályainak kiter­jesztése a széles körű társa­dalmi beavatkozást teszi le­hetővé egy-egy „elmérgese­dett esetnél”. A különböző szerződések eltartott és el­tartó között ezentúl csupán a tanácsok illetékeseinek jó­váhagyásával érvényesek, s 1 a vitás Ügyek eldöntésére Is a hatóság illetékes. Az öre­becsapn! borjúmájra íelaj- zott belső szerkezetemet. A sör? Az más! Az csak könnyű permet a belső tűz­re, s ettől a láng nem lo­had, inkább magasra szök­ken, mintha olajjal öntöz­nék. — No. amíg ezt a borjú­májat hozzák, elmesélem neked, nehogy ilyennek, vagy olyannak tarts: jártam én jó néhány helyén a vi­lágnak, s mondhatom, min­dig sok szép élménnyel tér­tem meg. — Ma is a számban ér­zem — bár nem akarom megzavarni mostani felaj- zoltságomat — annak a nyers uborkával készített tejföllevesnek az ízét, ame­lyet egyszer Szófiában fo­gyasztottam volt. Ami igaz, igaz: Bulgária remek or­szág. Tudod, csinálnak ott gyenge bárányból egy fajta pecsenyét, az apró húsdara­bokat egy kis. vasnyársra húzzák, s úgy tálalják — az valami nagyszerű! Sokat vitatkoztam a bulgárokkal, hogy a töltött paprika pa- radlcsommártását mért nem cukrozzák meg, de csak gek kisemmlzése, a törvé­nyeket alig, vagy egyálta­lán nem ismerő idős emberek védelmére született törvény­nek máris érződik a hatása a megyében. A hatóság a tanácstagok és társadalmi munkások bevonásávál vég­zi hatásos munkáját az öre­gek érdekében, a törvényes­ség messzemenő figyelembe vételével. Otthonok, klubok Ugyancsak a biztonságos öregkor megteremtése érde­kében hozta létre államunk a szociális otthonokat. Sza- bolcs-Szatmár megyében je­lenleg hat otthon 630 idős ember gondozását végzi kö­rültekintő, kulturált módon. A tiszavasvári, szakolyi, márki, győrteleki, fülpösda- róci és tarpai szociális ott­honok egy-egy gondozottjá­ra havonta mintegy 1300 fo­rintot költ az állam. A Sós­tón most épül egy új otthon, ahol az év végétől kétszáz olyan idős ember kap he­lyet, akiknek családja nincs, vagy a család anyagi lehe­tősége miatt nem képes megfelelően gondoskodni az idős családtagról. A kezdeti idegenkedések után ma már egyre népsze­rűbb a megyében az öregek napközi otthona, ahol meg­hitt környezetben, klubsze­rű szórakoztató formában töltik el napjaikat az idős emberek. Jelenleg a megye hét községében — Ibrány- ban, Tiszavasváriban, Fe­hérgyarmaton, Tarpán, Tyú­kodon, Gacsályban és Ara­szánakozva néztek rám, s rá kellett jönnöm, hogy elvi platformunkat mély szaka­dék választja el. — Feledhetetlen élménye­im voltak Lengyelország­ban is. Érdekes nép; a halelőételek készítésében páratlan fantáziát árulnak el. Csak azt a vörös színű levesüket — olyan cibere­féle ez — nem bírtam le­nyelni, isten bocsássa meg nekem! De sokat töpreng­tem azon a szokásukon, hogy az egyes fogások kö­zött le-lehajtanak egy po­hárka pálinkát, VisnyoVkát vagy vodkát, és akkor könnyedén tovább lehet en­ni. Egy réteg étel, egy réteg pálinka — ügyes dolog. Te tudod, hogy én nem vagyok a mennyiség híve, de ez a módszer elgondolkoztató. — Meséljek neked Prágá­ról? Azt hiszem, olyan knéd- lit még sehol se ettem, mint ott. A zaftokról, sűrűségűk­ről. zamatuk sajátosságá­ról persze lehetne vitat­kozni, dehát ahány ország, annyi szokás... — De azért a legnagyobb meglepetés Berlinben ért. nyosapétiban — 20—20 fős napközi működik, de a köz­ségek egyre másra jelentik be szándékukat újabbak lé­tesítésére. Az év végéig pél­dául a csengeri járásban újabb kettő, a nyíregyházi járásban újabb négy napkö­zi otthon létrehozását terve­zik. Ezek a kis klubok 400 forinton aluli jövedelemnél térítésmentesen nyújtanak egésznapos foglalkozást és ebédet az öregeknek. Eldőlt végre az öregek napközijé­nek helye Nyíregyházán is: a Dózsa György úton ren­deznek be néhány helyisé­get erre a célra. Társadalmi összefogás Mindezek — nyugdíj, a jogvédelem, a szociális ott­hon és az öregek napközije — állami kezdeményezésre és a népgazdaság egészének összefogásával született gon­doskodási formák. De nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk a társadalmi összefo­gás egyéb lehetőségeit sem. Sokat tehetnek a népműve­lők a nyugdíjasok klubjai­nak megszervezésében, az öregek szórakoztatásában, s az életkori sajátosságok fi­gyelembe vételével a neve­lésükben is. Gondoskodik az öregekről a Vöröskereszt és az úttörőmozgalom is: Nyír­egyházán például számos jó példáját sorolhatnánk az út­törők „timuri” vállalásainak. Törvények, intézményes összefogás egyengeti az idős emberek életét. A gondosko­dás társadalmunk minden korosztályának fontos fel­adata. Szilágyi Szabolcs Ottjártamkör véletlenül be­megyek egy étterembe, ren­delek egy tojásomlettet, hozzák, gyanútlanul belevá­gok a késsel, szájamba te­szem az első falatot — hát képzeld: édes lekvárral van megtöltve. Gyomomedveim a tojásízre voltak beállít­va — gondold el ezt a döb­benetes csalódást!. Ilyen szörnyű meglepetések érhe­tik a gyanútlan idegent Berlinben, — De már itt is van a pirított máj... Szerencse, hogy itthon nem érhet ilyen váratlan megrázkódtatás. Legfeljebb nem borjú, ha­nem növendékmarha, vagy legrosszabb esetben sertés­máj. De nem lekvár a to­jásban! Hallottál már ilyet? Lekvár tojáslepény­ben... Sok országban jár­tam, világlátott ember va­gyok, nekem elhiheted: leg­jobb mégis csak itthon. — No, tegye csak le fiam a tálat. Biztosan borjú? így görbüljön meg? Mindjárt készíttethet nekem még egy adagot. Ilyen gourmet-ven; dégük úgy sincs maguknak.,' Csatlakozások a Nyírségi Területi Tsz Szövetséghez CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉSt Telek, kölesön, fürdőszoba Korszerű ebédlő, öltöző és zuhanyozó, jói felszerelt üze­mi konyha nyert elhelyezést a Nyírbátori Vas- és Fém- tömegcikkipari Vállalat szociális épületében. Hammel József felv. Nemes György: A vildgevö

Next

/
Thumbnails
Contents