Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 11, PÉNTEK Kádár János elvtárs befejezte Fejér megyei látogatását Székesfehérvárra látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ i Bizottságának első titkára. A város dolgozói a televízióg yárban tartott nagygyűlésen hallgatták meg Kádár János beszédét. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Fejér megyei körútja során csütörtökön délelőtt Tóth Mátyásnak, a Központi Bizottság osztály- vezetőjének, Darvast Istvánnak, a KB osztályvezető- helyettesének társaságában a csaknem 20 000 holdon gazdálkodó Agárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásra elkísérte Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapol- czai Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A tanácsteremben Váncsa Jenő, a gazdaság igazgatója ismertette a mintegy 1600 dolgozót foglalkoztató gazdaság termelési eredményeit, természeti adottságait, fejlesztési terveit. A tájékoztató után Kádár János felkereste a gazdaság több részlegét, járt a vegyszeresen kezelt kukorica- tábláknál, megnézte a több mint 300 holdas új telepítésű szőlőt és a jános-* majori húscsirkenevelő-tele- pet, ahol egyszerre mintegy negyedmillió csirkét gondoznak. Délután a magyar alumíniumipar egyik nagy fontosságú üzemében, a Székes- fehérvári Könnyűfémműben folytatódott a program. Kalmár Dezső, a Székesfehérvári Városi Pártbizottság első titkára, Juhász János, a vállalat igazgatója, Borbás Sándor, a gyári pártbizottság titkára és Schippert László főmérnök üdvözölte a párt Központi Bizottságának első titkárát. A vállalat igazgatója részletesen ismertet- , te a gyár munkáskollektívájának tevékenységét, termelési eredményeit és a fejlesztési terveket. Szavaira Kádár János válaszolt. Ezután gyárlátogatás következett. A vendégek megnézték az üzem most épülő széles szalaghengerművé- nek csarnokát, és felkeresték az öntödét, a présmüvet, a gyár termékeit bemutató kiállítást. A látogatás befejező aktusaként Kádár János a városi tanács tanácstermében aktívaértekezleten találkozott Fejér megye pártmunkásainak képviselőivel. A Központi Bizottság első titkára beszámolt a részvevőknek a megyében szerzett tapasztalatairól, majd időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Az aktivistaértekezlet után a megye és a város vezetői fogadást adtak a vendégek tiszteletére. Kádár János szívélyes búcsút vett a házigazdáktól, és az esti órákban visszaindult Budapestre. A nagygyűlés előtt munkásokkal és műszakiakkal találkozott a Központi Bizottság első titkára. Képünkön a VTRGY tv-szereldéjében Schi Iler Jánosnéval beszélget. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) Megyénkbe érkezett a Komszomol KB delegációja A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására a Komszomol Központi Bizottságának négytagú delegációja tartózkodik hazánkban, Vilma Kuvinyo- va, a Komszomol KB osztályvezető-helyettesének vezetésével. Országjáró körútja során a delegáció csütörtökön Borsod megyéből kétnapos látogatásra Sza- bolcs-Szatmár megyébe érkezett. A megyei KISZ-bi- zottságon fogadta a küldöttséget Havacs József, a megyei bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett Ec/yiid András, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese. A vendégek délután a tiszalöki járásba utaztak, ahol Szabó Mihály, a járási pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a járás ifjúsági vezetőinek munkájáról. Ezt követően az erőműhöz látogattak a vendégek. Ma a KISZ megyei bizottság vezetőképző táborában tanulmányozzák a vezetőképzést. A vendégek Szabolcs-Szatmárból Békés megyébe utaznak. NAPIRENDEN: Az új gazdasági mechanizmus pénzügyi politikája Vályi Péter miniszter sajtótájékoztatója A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában tartott főszerkesztői értekezleten csütörtökön Vályi Péter pénzügyminiszter ismertette az ország pénzügyi politikáját és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelek szerint hazánk gazdasági és pénzügyi helyzete az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésekor, 1968. január 1-én megnyugtató lesz. Jelenleg a gazdasági életben olyan előzetes számításba nem vett jelenségek nem mutatkoznak, amelyek az új mechanizmus bevezetését gátolnák, vagy nehezítenék. Az iparban a termelés színvonala nyolc százalékkal, a munka termelékenysége hat százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az máris tényként állapítható meg, hogy ez az esztendő jó gabonatermést hozott, viszont az utolsó napok szárazsága rontotta a kapásnövények terméskilátásait. A nemzeti jövedelem előreláthatólag nagyobb lesz a tervezettnél. A fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló áru- mennyiség nagyjából egyes, árucikkektől eltekintve egyensúlyban van. Bizonyos területeken az áruválaszték is bővebb. Bár az ismert gondok — például a hús-, a bútor-, a gépkocsi- és az építőanyagellátás terén — természetszerűleg nem szűnhetnek meg egyik napról a másikra. Ma már tisztán láthatók jövő évi pénzügyi politikánk bizonyos általános irányai. Alapvető feladatunk és célunk, hogy a dolgozók élet- színvonalának emelése tekintetében teljesítsük a harmadik ötéves terv előírásaik Minthogy az új rendszerrel együttjáró összes lehetőségeket előre számításba venni nem lehet, a pénzügyi politika terén a maximális biztonságra kell törekedni. Ezután a pénzügyminiszter a sajtó képviselőinek kérdéseire adott választ Az első kérdés az volt, vajon nem hozza-e magával az új gazdaságirányítási rendszer az infláció veszélyét. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy pénzügyi politikánk a forintvaluta szilárdságának biztosítására irányul. Ehhez szorosan kapcsolódik a pénzügyi mérlegek egyensúlyának fenntartása, természetesen lehetőséget adva bizonyos részterületeken a piaci árak játékának is. A beruházási politika kérdésével kapcsolatban elmondta a pénzügyminiszter, hogy az újonnan épülő nagy létesítményekre vonatkozólag igen szigorúan bírálják majd e! a kormányhoz érkező kérelmeket. Ugyanakkor támogatják a gyorsan megtérülő és a fizetési mérleget javító, valamint az olyan beruházásokat — például az építőanyagipar területén —, amelyek éppen a gyorsabb és korszerűbb beruházásokat segíthetik elő. Utalt a pénzügyminiszter arra a sok helyütt felmerülő észrevételre, hogy az egyes vállalatok 1968. január 1- én különböző színvonalról indulnak. Mégpedig nagyrészt korábbi döntések folytán, s így az igazságosság követelné, hogy a jövedelemelvonást vállalatonként differenciálják. Az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapvető eszköze — mondotta — a jövedelemszabályozási rendszer, mert a vállalati jövedelmek alakulásától függ a vállalatok és ezen belül az egyének érdekeltsége is. Már most nagy gépi felkészültséggel folyik a várható jövedelmek előzetes felmérése, de tiszta kép csak akkor lesz, ha a termelői árak már véglegesen kialakultak. A jövedelemszabályozás során azonban a cél nem valamilyen egyenlósitő „igazságszolgáltatás”, hanem a jövedelmező termelésre való ösztönzés. Ezért a régi, es a korszerű üzemek között a a jövedelemelvonás tekintetében nem tesznek különbséget. A méltánytalanul nagy differenciák kialakulásának megelőzésére viszont a vállalatoknál valószínűleg és néhány évig a visszamaradó amortizációt fogják különböző mértékben megállapítani. így a korszerűtlen körülmények között dolgozó vállalat birtokában több amortizációból származó beruházási eszköz marad. Vályi Péter befejezésül hangsúlyozta: bár az új gazdasági mechanizmus előkészületei megfelelően haladnak, számolnunk kell azzal, hogy az új gazdaság- irányítási rendszerre nem térhetünk át menet közben jelentkező problémák* nélkül. Rendkívül fontos tehát, hogy az idei év hátralévő részében az új mechanizmus előkészületei mellett megfelelően dolgozzunk az évi tervfeladatainak maradéktalan teljesítésén. Ilku Pál szabolcsi középiskolás fiatalok között Kedves vendége volt a héten a Borsod megyei Ti- szaluc Ságvári Endre ifjúsági építőtábor fiataljainak, ahol jelenleg csak szabolcsi középiskolások dolgoznak kétszázhatvanán. Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter látogatta meg a tízéves múltra visszatekintő tábort, ahol évente átlagosan 1100 fiatal vesz részt az önkéntes társadalmi munkában, korábban a Bodrogközben, tavaly óta pedig Tiszaluc alatt. Elkísérte Ilku Pált Vájó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára, s ott volt a látogatáson Havacs József, a KISZ Szabolcs- Szatmár megyei titkára is. Ilku elvtárs munka közben is beszélgetett a fiatalokkal, érdeklődött a már második hete dolgozó szabolcsi középiskolás diákok körülményeiről, a vetélkedésről. A fiatalok elmondták, hogy az iskolák közötti versenyben a Kisvárdai Bessenyei Gimnázium vezet a Nyírbátori Báthori István Gimnázium előtt, a brigádok közötti első helyet pedig a nagyecsediek tartják. A kötetlen beszélgetésen — mely a péterkei táborban folytatódott — a művelődésügyi miniszter válaszolt a fiatalok kérdéseire. A szabolcsi középiskolások az oktatási reform megvalósításával kapcsolatban tették fel a legtöbb kérdést, többek között a nyírbátoriak a középiskolai kollégiumi elhelyezések bővítését kérték, mert a fárasztó bejárás nehezíti a tanulmányi munkát. Ilku elvtárs elmondta, hogy ő maga is bejáró volt diákkorában, jól tudja, milyen hátrányos helyzetben vannak a bejáró diákok. 1968^ ban teljes mértékben megoldják az egyetemi kollégiumok problémáját. amit elsődleges feladatnak tekintettek a művelődésügyi szervek. A több mint két és fél órás eszmecserén a fiatalok olyan kérdéseket is szóba hoztak, mint az érettségi sorsa, marad, vagy el fog- ják-e törölni. Ilku elvtárs válaszában megjegyezte, hogy több mint száz esztendeje vitáznak már ezen a világ különböző országaiban, de még eddig megnyugtató eredmény nem született, az érettségi megmarad, sehol sem tudtak helyette jobbat. Még számos, a fiatalokat érdeklő problémára válaszolt Ilku Pál művelődésügyi miniszter, majd jó munkát, és jó tanulást kívánt az építő tábor fiataljainak.