Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 11, PÉNTEK Kádár János elvtárs befejezte Fejér megyei látogatását Székesfehérvárra látogatott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központ i Bizottságának első titkára. A város dolgozói a televízióg yárban tartott nagygyűlésen hallgatták meg Kádár János beszédét. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Fejér megyei körút­ja során csütörtökön dél­előtt Tóth Mátyásnak, a Központi Bizottság osztály- vezetőjének, Darvast Ist­vánnak, a KB osztályvezető- helyettesének társaságában a csaknem 20 000 holdon gazdálkodó Agárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásra elkísérte Herczeg Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Tapol- czai Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, a Központi Bizottság tagjai. A tanácsteremben Váncsa Jenő, a gazdaság igazgatója ismertette a mintegy 1600 dolgozót foglalkoztató gaz­daság termelési eredmé­nyeit, természeti adottsá­gait, fejlesztési terveit. A tájékoztató után Kádár Já­nos felkereste a gazdaság több részlegét, járt a vegy­szeresen kezelt kukorica- tábláknál, megnézte a több mint 300 holdas új te­lepítésű szőlőt és a jános-* majori húscsirkenevelő-tele- pet, ahol egyszerre mintegy negyedmillió csirkét gon­doznak. Délután a magyar alumí­niumipar egyik nagy fontos­ságú üzemében, a Székes- fehérvári Könnyűfémműben folytatódott a program. Kalmár Dezső, a Székesfehér­vári Városi Pártbizott­ság első titkára, Ju­hász János, a vállalat igazgatója, Borbás Sándor, a gyári pártbizottság titká­ra és Schippert László fő­mérnök üdvözölte a párt Központi Bizottságának el­ső titkárát. A vállalat igaz­gatója részletesen ismertet- , te a gyár munkáskollektí­vájának tevékenységét, ter­melési eredményeit és a fejlesztési terveket. Szavai­ra Kádár János válaszolt. Ezután gyárlátogatás követ­kezett. A vendégek megnéz­ték az üzem most épülő széles szalaghengerművé- nek csarnokát, és felkeres­ték az öntödét, a présmü­vet, a gyár termékeit be­mutató kiállítást. A látogatás befejező ak­tusaként Kádár János a vá­rosi tanács tanácstermében aktívaértekezleten találkozott Fejér megye pártmunká­sainak képviselőivel. A Köz­ponti Bizottság első titkára beszámolt a részvevőknek a megyében szerzett tapasztala­tairól, majd időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Az aktivistaértekezlet után a megye és a város vezetői fogadást adtak a vendégek tiszteletére. Kádár János szívélyes búcsút vett a házi­gazdáktól, és az esti órák­ban visszaindult Budapest­re. A nagygyűlés előtt munkásokkal és műszakiakkal ta­lálkozott a Központi Bizottság első titkára. Képünkön a VTRGY tv-szereldéjében Schi Iler Jánosnéval beszélget. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) Megyénkbe érkezett a Komszomol KB delegációja A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására a Komszomol Központi Bi­zottságának négytagú de­legációja tartózkodik ha­zánkban, Vilma Kuvinyo- va, a Komszomol KB osz­tályvezető-helyettesének ve­zetésével. Országjáró kör­útja során a delegáció csü­törtökön Borsod megyéből kétnapos látogatásra Sza- bolcs-Szatmár megyébe ér­kezett. A megyei KISZ-bi- zottságon fogadta a küldött­séget Havacs József, a me­gyei bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett Ec/yiid András, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese. A vendégek dél­után a tiszalöki járásba utaztak, ahol Szabó Mihály, a járási pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a járás ifjúsági vezetőinek munkájáról. Ezt követően az erőműhöz látogattak a vendégek. Ma a KISZ me­gyei bizottság vezetőképző táborában tanulmányozzák a vezetőképzést. A vendégek Szabolcs-Szatmárból Békés megyébe utaznak. NAPIRENDEN: Az új gazdasági mechanizmus pénzügyi politikája Vályi Péter miniszter sajtótájékoztatója A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalában tartott főszerkesztői értekezleten csü­törtökön Vályi Péter pénz­ügyminiszter ismertette az ország pénzügyi politikáját és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelek szerint ha­zánk gazdasági és pénzügyi helyzete az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sekor, 1968. január 1-én megnyugtató lesz. Jelenleg a gazdasági életben olyan elő­zetes számításba nem vett jelenségek nem mutatkoz­nak, amelyek az új mecha­nizmus bevezetését gátolnák, vagy nehezítenék. Az ipar­ban a termelés színvonala nyolc százalékkal, a munka termelékenysége hat száza­lékkal nagyobb, mint egy év­vel ezelőtt volt. Az máris tényként állapítható meg, hogy ez az esztendő jó ga­bonatermést hozott, viszont az utolsó napok szárazsága rontotta a kapásnövények terméskilátásait. A nemzeti jövedelem előreláthatólag nagyobb lesz a tervezettnél. A fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló áru- mennyiség nagyjából egyes, árucikkektől eltekintve egyensúlyban van. Bizonyos területeken az áruválaszték is bővebb. Bár az ismert gondok — például a hús-, a bútor-, a gépkocsi- és az építőanyagellátás terén — természetszerűleg nem szűn­hetnek meg egyik napról a másikra. Ma már tisztán láthatók jövő évi pénzügyi politikánk bizonyos általános irányai. Alapvető feladatunk és cé­lunk, hogy a dolgozók élet- színvonalának emelése te­kintetében teljesítsük a harmadik ötéves terv elő­írásaik Minthogy az új rend­szerrel együttjáró összes le­hetőségeket előre számítás­ba venni nem lehet, a pénz­ügyi politika terén a maxi­mális biztonságra kell töre­kedni. Ezután a pénzügyminisz­ter a sajtó képviselőinek kérdéseire adott választ Az első kérdés az volt, vajon nem hozza-e magával az új gazdaságirányítási rendszer az infláció veszé­lyét. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy pénzügyi politikánk a forintvaluta szi­lárdságának biztosítására irányul. Ehhez szorosan kapcsolódik a pénzügyi mérlegek egyensúlyának fenntartása, természetesen lehetőséget adva bizonyos részterületeken a piaci árak játékának is. A beruházási politika kérdésével kapcsolatban el­mondta a pénzügyminiszter, hogy az újonnan épülő nagy létesítményekre vonatkozó­lag igen szigorúan bírálják majd e! a kormányhoz ér­kező kérelmeket. Ugyan­akkor támogatják a gyor­san megtérülő és a fizetési mérleget javító, va­lamint az olyan beruházá­sokat — például az építő­anyagipar területén —, amelyek éppen a gyorsabb és korszerűbb beruházáso­kat segíthetik elő. Utalt a pénzügyminiszter arra a sok helyütt felmerü­lő észrevételre, hogy az egyes vállalatok 1968. január 1- én különböző színvonalról indulnak. Mégpedig nagy­részt korábbi döntések foly­tán, s így az igazságosság követelné, hogy a jövede­lemelvonást vállalatonként differenciálják. Az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapvető eszköze — mondotta — a jövedelemszabályozási rend­szer, mert a vállalati jö­vedelmek alakulásától függ a vállalatok és ezen belül az egyének érdekeltsége is. Már most nagy gépi felké­szültséggel folyik a várható jövedelmek előzetes felmé­rése, de tiszta kép csak ak­kor lesz, ha a termelői árak már véglegesen kialakultak. A jövedelemszabályozás során azonban a cél nem va­lamilyen egyenlósitő „igaz­ságszolgáltatás”, hanem a jövedelmező termelésre va­ló ösztönzés. Ezért a régi, es a korszerű üzemek között a a jövedelemelvonás tekinte­tében nem tesznek különb­séget. A méltánytalanul nagy differenciák kialakulásának megelőzésére viszont a vál­lalatoknál valószínűleg és néhány évig a visszamaradó amortizációt fogják külön­böző mértékben megállapí­tani. így a korszerűtlen kö­rülmények között dolgozó vállalat birtokában több amortizációból származó be­ruházási eszköz marad. Vályi Péter befejezésül hangsúlyozta: bár az új gazdasági mechanizmus elő­készületei megfelelően ha­ladnak, számolnunk kell azzal, hogy az új gazdaság- irányítási rendszerre nem térhetünk át menet közben jelentkező problémák* nél­kül. Rendkívül fontos tehát, hogy az idei év hátralévő részében az új mechaniz­mus előkészületei mellett megfelelően dolgozzunk az évi tervfeladatainak ma­radéktalan teljesítésén. Ilku Pál szabolcsi középiskolás fiatalok között Kedves vendége volt a héten a Borsod megyei Ti- szaluc Ságvári Endre ifjú­sági építőtábor fiataljainak, ahol jelenleg csak szabolcsi középiskolások dolgoznak kétszázhatvanán. Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, mű­velődésügyi miniszter láto­gatta meg a tízéves múltra visszatekintő tábort, ahol évente átlagosan 1100 fiatal vesz részt az önkéntes tár­sadalmi munkában, koráb­ban a Bodrogközben, ta­valy óta pedig Tiszaluc alatt. Elkísérte Ilku Pált Vájó Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titká­ra, s ott volt a látogatáson Havacs József, a KISZ Sza­bolcs- Szatmár megyei tit­kára is. Ilku elvtárs munka köz­ben is beszélgetett a fiata­lokkal, érdeklődött a már második hete dolgozó sza­bolcsi középiskolás diákok körülményeiről, a vetélke­désről. A fiatalok elmond­ták, hogy az iskolák közötti versenyben a Kisvárdai Bessenyei Gimnázium ve­zet a Nyírbátori Báthori István Gimnázium előtt, a brigádok közötti első helyet pedig a nagyecsediek tart­ják. A kötetlen beszélgetésen — mely a péterkei tábor­ban folytatódott — a mű­velődésügyi miniszter vála­szolt a fiatalok kérdéseire. A szabolcsi középiskolások az oktatási reform megva­lósításával kapcsolatban tet­ték fel a legtöbb kérdést, többek között a nyírbáto­riak a középiskolai kollé­giumi elhelyezések bővítését kérték, mert a fárasztó be­járás nehezíti a tanulmányi munkát. Ilku elvtárs el­mondta, hogy ő maga is bejáró volt diákkorában, jól tudja, milyen hátrányos helyzetben vannak a bejá­ró diákok. 1968^ ban teljes mértékben megoldják az egyetemi kollégiumok prob­lémáját. amit elsődleges feladatnak tekintettek a művelődésügyi szervek. A több mint két és fél órás eszmecserén a fiatalok olyan kérdéseket is szóba hoztak, mint az érettségi sorsa, marad, vagy el fog- ják-e törölni. Ilku elvtárs válaszában megjegyezte, hogy több mint száz eszten­deje vitáznak már ezen a világ különböző országai­ban, de még eddig meg­nyugtató eredmény nem született, az érettségi meg­marad, sehol sem tudtak helyette jobbat. Még számos, a fiatalokat érdeklő problémára vála­szolt Ilku Pál művelődés­ügyi miniszter, majd jó munkát, és jó tanulást kí­vánt az építő tábor fiatal­jainak.

Next

/
Thumbnails
Contents