Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-08 / 185. szám
XXIV. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 8, KEDD A téshtérországok életéből A boríték: belül és kívül Szemléletes közvetlenséggel és összefoglaló megjelöléssel „borítékon kívüli”- nek nevezzük azokat az ingyenes, társadalmi juttatásokat, amelyek a fizetési borítékok mellett érkeznek ugyan, de azért természetesen számolatlanul beleszámítanak a családi költség- vetések bevétel rovataiba. Beleszámítanak? Érdemes már az itt tapasztalható kettősségen. a megítélésben különbségeken is elgondolkodni. Nyilvánvaló, hogy társadalmi méretekben, országos jövedelemelosztási nézőpontból, a társadalmi juttatások millióit is a jövedelmi tényezők közé kell sorolni. Változik a kép, ha a másik oldalról: e bevételek címzettjei szempontjából nézzük. Kitűnik, hogy a társadalmi juttatások számottevő része ma már annyira megszokottá, természetessé vált, hogy az egyes ember lényegében — nem érzékeli! Magyarán: sok ilyen közvetett, társadalmi juttatást már réges- régen nem szokás nálunk a család jövedelmébe sorolni. Egy újszerű statisztikai vizsgálat a közelmúltban érdekes módszerrel derítette fel: hogyan ítéli meg a közvélemény a jövedelmek emelkedését Kiderült a vizsgálatból, hogy a közvélemény általában csak nagyobb meretű életszínvonal- emelkedést érzékel, s azok a háztartások, ahol egy év alatt az életkörülmények 3—5 százalékkal javultak, a kérdőíveken azt rögzítették : helyzetük „nem változott”. Logikusan következik ebből, hogy az országos jövedelmi adatokban szereplő közvetett juttatások elismerése háttérbe szorul az értelmezési rangsorban. Érdemes áttekinteni: voltaképpen milyen összegeK- ről, jövedelmi alanyokról van itt szó? Nos, a lakosság összes jövedelmében — 1965- ben — a munkaviszonyból származó jövedelmek 49,8 százalékkal részesedtek, a társadalmi juttatások pedig 23,8 százalékkal. (A többi: mezőgazdaságból, kisipari és egyéb tevékenységből eredő jövedelem). A társadalmi juttatások zöme a szocialista társadalom vívmánya, amelyet természetesen a jövőben is nagy összegekkel bővítenék, fejlesztenek. Ide sorolható például a lakosság teljes jövedelmében 4,8 százalékkal szereplő ingyenes egészségügyi ellátás (s ezt, tegyük hozzá, folyamatosan bővítik, mindenekelőtt a tsz- paraszíság társadalombiztosítási szolgáltatásait közelítve a munkásalkalmazottakéhoz) ; ilyen juttatás továbbá az ingyenes oktatás, amely a lakosság jövedelmében 4,3 százalékkal szerepel, s amelyet ugyancsak milliárdos . költséggel fejlesztenek a jelenlegi tervidőszakban is. Az alapvető társadalmi szolgáltatások, a szociális, kulturális stb. intézmények. illetve az erre fordított kiadások természetesen akkor is szükségesek, ha mindezt olykor annyira természetesnek tekintjük, hogy kevéssé érzékeljük. A harmadik ötéves terv II nyíregyházi járás túlteljesítette gabonafelvásárlási tervé! Nagy teljesítményű szovjet gépek segítik a raktározást A tiszalöki járás után augusztus 7-én kenyérgabonafelvásárlási tervét a nyíregyházi járás is teljesítette. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kenyérgabona-felvásárlási terve ebben a járásban 1050 vagon volt, s a termelőszövetkezetek hétfőig 1069 vagon terményt adtak át. Az átadás illetve átvétel még tart, így várhatóan a felvásárlási terv túlteljesítése 250 vagonos lesz. A nyíregyházi járás 37 termelőszövetkezete közül több túlteljesítette értékesítési előirányzatát A ven- csellői Szabadság Termelő- szövetkezet például 80 vagon kenyérgabona helyett 150 vagonnal, a balsai Petőfi 42 vagon helyett 62 vagonnal, a nagycserkeszi Kossuth 12 vagon helyett 60 vagonnal, a nyírteleki Zöld Mező 15 vagon helyett 38 vagonnal adott át a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Az értékesítés és felvásárlás határidő előtti teljesítését több tényező is lehetővé tette. A gyors aratás mellett fontos szerepe volt annak, hogy a gabonafelvásárló növelte a natúr átvétel kapacitását. A járás területére közvetlen a kombájnoktól natúr átvételre 800 vagonos mennyiséget terveztek, 300 vagonnal többet mint tavaly és ha az átvett árpa meny- nyiségét is számítjuk augusztus 7-vel a natúr átvétel meghaladta az 1100 vagont. Az átvétel ilyen nagy arányát a jó munkaszervezés mellett az tette lehetővé, hogy az átvevőhelyeken nagy teljesítményű szovjet gépeket helyeztek üzembe. Kótaji átvevőhelyen üzemelt például az országban egyedül az úgynevezett szovjet gyártmányú gabonaágyú, amely óránként 80 tonna szemes terményt képes a raktártérbe lövellni. Egyedülálló teljesítmény az is, hogy az átvétellel egyidő- ben a kenyérgabona 90 százaléka tisztítatlan kerül tárolásra. Ezt az OPV 20-as és ŐSZ 45-ös nagy teljesítményű szovjet tisztítógépek tették lehetővé. Igénybejelentés augusztus 31-ig Bankhitellel is lehet gépeket importálni a szocialista országokból Beruházások a íejlesztési alapból A gazdasági bizottság határozata értelmében előnyben részesítik azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek a hitelkérelmét, amelyek 1968-ra a szocialista országokból rendelt gépek vásárlására augusztus 31-ig igényelnek hitelt A rendelkezés összefügg az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, s azt a célt szolgálja, hogy a vállalatok, szocialista gépimport-igényeinek kielégítésében az általános hitelfeltételek megjelenéséig se legyen fennakadás. Egyben ösztönzik a vállalatokat, hogy a szocialista országokból vásároljanak gépeket. A Magyar Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank kidolgozta az említett hitel nyújtásának, feltételeit, igénylésének, folyósításának módjait. Valamennyi vállalat és szövetkezet kérhet hitelt a szocialista országokból megrendelt gépek, műszerek és technológiai berendezések beszerzésére, ha azokat várható jövő évi fejlesztési alapjából nem tudja kifizetni. Hitelt kaphatnak a forgóalapjuk kiegészítésére is, ha az említett gépek üzembe helyezése újabb forgóeszközöket tartósan leköt. A bankok legfeljebb 48 havi visszafizetésre vállalt hitelek ügyében azonnal állást foglalnak, a hosszabb lejáratú hitelek feltételeit a hitelpolitikai irányelvek alapján később állapítják meg. A most kérhető középlejáratú hitel után minimálisan hat százalék kamatot kell fizetni, ugyanakkor azonban a hitellel finanszírozott álló- és forgóeszközök után a tartozás visszafizetéséig nem kell 5 százalékos eszközlekötési járulékot fizetni. így a kamat valójában csupán egy százalék. A kérelmeket egyébként a beérkezés sorrendjében bírálják el. Megvizsgálják a hitel célját, a vállalatok fizetőképességét, s a döntésről az illetékes bank értesíti a vállalatot. Ezeket a hitelkereteket az új mechanizmus elveinek megfelelően veszik majd fel a vállalatok; a visszafizetés forrása már teljes egészében a fejlesztési alap lesz. Mintegy kísérletképpen már 1966—67-ben is vettek fel a vállalatok olyan beruházási hiteleket, amelyeket a korábbitól eltérően nem közvetlenül nyereségükből, hanem az eddig szerényebb mértékű beruházási alapjukból 1968-tól addig kibővülő fejlesztési alapjukból törlesztenek. Ezentúl már minden fejlesztési hitelt alapjaikból kell visz- szafizetni. A fejlesztési alap köztudomásúan annál nagyobb, minél nagyobb a nyereség, a vállalatoknak tehát érdekük lesz, hogy olyan berendezésekre vegyenek fel hitelt, amelyeknek segítségével nő a nyereségük. így a kölcsönt is gyorsabban vissza tudják fizetni, ugyanakkor részesedési alapjuk is növekszik. Bulgária: Három évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a burgászi kőolajvegyészeti kombinát első egységeit. A kom* binát kezdeti kapacitása évente kb. kétmillió tonna nyersolaj feldolgozása volt. A nyersolajat főleg a Szovjetunió szállította. A kombinát jelenleg kb. 3 millió tonna nyersolajat dolgoz fel évente, az előirányzat szerint 1970-ben az évi termelés 6 miiló tonna lesz. Képünkön: a gyár látképe. NDK: A második világháború előtt a mai NDK területén 202 000 tonna nyersvasat, és 1 199 000 tonna nyersacélt termeltek. 1965-ben a nyersvas termelése 2 338 000 tonna, a nyersacélé 3 890 000 tonna volt, vagyis az egy főre jutó termelés 133, illetve 254 kilogramm. (Az egy főre jutó termeiéi átlaga világviszonylatban nyersvasból 93, nyersacélból 136 kilogramm). Ma az NDK a világ első tíz ipari állama közé tartozik. Képünkön: a keleti vaskohókombinát nagykohoinak egy része látható. Szovjetunió: „Polivinilacetát” üzem. A jereváni (örmény SZSZK) „polivinilacetát” üzem fontos nyersanyag gyártását kezdte meg, mely igen sok műanyagféleség előállítására alkalmas. Ezentúl ez az üzem szállítja az ország többi üzemébe ezt a terméket. Képünkön: az üzem látképe. — lényegében már az új gazdaságirányítási rendszer szellemében —, a jövedelemelosztásnak mégis azt a módját hangsúlyozza, amelyben elsősorban a munkához kapcsolódó, a végzett munka minőségétől, mennyiségétől függő jövedelmek emelkednek. A Központi Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozata ilyen módon is kifejezi ezt az elvet: „Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében a fejlődés nagy tartalékát képezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munkaképességének jobb hasznosítása, aminek egyik feltétele, hogy lényegesen jobb munkával lényegesen többet lehessen keresni.” ! A munka szerinti elosztás — történelmi horizontból nézve — átmeneti jellegű. Százszor igazságosabb a kapitalizmus elosztási formáinál, ahol a termelőeszközök magántulajdona, a rang, a születés és egész sor egyéb — munkán kívüli — tényező alapvetően megszabja a jövedelmeket. Másrészt viszont a munka mint elosztási mérce, még nem veheti teljes egészében figyelembe a tényleges szükségleteket — ez majd holnap, a történelmi jövő elosztási módja lesz. Ma még az az igazságos, s az felel meg a közmorál értékrendjének is, hogy az keressen többet, az éljen jobban, aki többet ad a társadalomnak, jobban dolgozik. Igaz. egész sor területen — a munkától függetlenül — a valóságos szükségleteket kell már ma is a társadalmi gondoskodás mércéjének tekinteni. Csak egyetlen példa erre: a több gyermeket nevelő családok számára, munkájuktól függetlenül, intézményesen is több társadalmi juttatás jár; ugyanez vonatkozik az idősekre, a betegekre. Egészében azonban — tehát a társadalom jövedelemelosztási alapelveként —, célszerű mégis a munka rangját, életszínvonal mégha tározó erejét növelni. Ez jó a társadalomnak, hiszen így teremthetjük meg az élet- színvonal általános emelésének anyagi feltételeit, s jó annak is, aki az átlagosnál többet, jobban, korszerűbbet ad munkájával, gondolataival. a közösségnek, s természetes, hogy magasabb színvonalú ellenszolgáltatást is várhat érte! <T. AJ
