Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
A három követelmény A közelmúltban leváltottak egy gazdasági vezetőt. Pedig előélete becsületes, évtizedek óta végez társadalmi munkát, megszerezte az egyetemi diplomát is. Csak vezetni nem tudott- Furcsa a képlet: politikai és szakmai felkészültsége látszólag megfelelő volt, de az. emberek között mégis felkészületlennek találtatott. Bizalmatlanság, elzárkózás jellemezte, a segítőkész vélemg^ nyékét figyelmen kívül hagyta, elhamarkodott döntéseket hozott: ez volt a mérleg nehezebb felében. A példa tehát azt mutatja; pgltt tikai tisztesség, szakmai felkészültség adott esetben mit sem ér, ha a vezető rosszul vezet™ Szocialista módon vezetni, — ma már ennek a fogalomnak is története van. A gazdaságirányítás reformjának első tavaszán, a jövő év márciusában lesz húsz esztendeje, hogy a bankok és vállalatok után államosítottuk a száz főnél többet foglalkoztató nagyüzemeket fs, eltikre pedig harcokban kipróbált. szakmájukhoz értő munkásemberek kerültek. Nem sokkal később új útra lépett a magyar mezőgazdaság, a szövetkezet; kollektívák éjére becsületes, de kisüzemi vagy földmunkás tapasztalatokkal rendelkező pa- rasztemberket választottak. Ha az újonnan elismert vezetők esak azt mondták: „Fogjuk meg emberek a munka nehezét", százak és ezrek váltak hasonlóvá a népmesék hőseihez. Később bonyolódni kezdtek a gazdasági viszonyok. A mennyiségi igény fokozatosan a választék iránti követelménnyel bővült, szükség szerint tért nyert a csín, a használhatóság vizsgálata, s nem volt közömbös a ráfordítás mértéke, a korszerűség színvonala sem. Már kevesebbet ért a „hórykk”- stilus. követelőzni kezdett az összehasonlító gazdasági elemzés, a statisztika, a korszerű üzemszervezés. Megjelent a Minisztertanács 1021-es rendelete, amely képesítéshez kötött sok vezetői munkakört. Ezekben a hónapokban ismét sok szó esik a korszerű vezetés tudományáról. A korszerű vezeitő... De milyen ;s lesz az? Kezdjük ott, hogy a vezetők túlnyomó többsége nem lesz új, de megedződve, mint korszerűbb ismeretek, tapasztalatok birtokában Várja az új feladatokat. Hiszen a két szocialista évtized zömében felkészült, rátermett, kulturált kádereket nevelt. Eleget tudnak tenni — az új követelmények között is — a párt Politikai Bizottsága által nemrégen hozott határozatnak: hűségük, gyakorlati tapasztalatuk, áttekintő képességükéi emberismeretük együtt teszi őket alkalmassá a megnöve- kedett feladatokra. Az említett párthatározat, a kádermunkáról, a személyzet; munkáról, e terület politikai ellenőrzéséről és fejlesztéséről intézkedik. Azf célozza, hogy a gazdaságirányítás reformjának bevezetésekor, a fokozott követelményeknek kellő önállósággal cselekedve eleget tudnak tenni a vezetők: a reájuk bízott társadalmi vadonnal és a vagyont gyarapító emberek munkájával, alkotó szándékával hatékonyan gazdálkodjanak. Az új gazdasági mechanizmus az imént említett hármas követelményt sürgeti az élet minden szintjén. Mert egy- személyben dönthet és dönt is a gazdasági vezető. De az önállósággal szabad teret kapott vezető akkor dolgozik jól, intézkedéseit akkor kíséri elismerés, ha azok vállalati és népgazdasági érdekek szempontjából eredményesek, ha kivívják a párt és szakszervezetek helyeslését, s döntéseiben sűrítve ptt található a dolgozók többségének tapasztalata, igenlése, A kádermunkáról szóló párthatározat ilyen és hasonló gondolatokat tartalmaz. Rendelkezik a minősítésekről, az iskoláztatásról, az új káderek neveléséről is. Az előttünk álló időszakban helyi pártszervek és alap- szervezeti taggyűlések értékelik és vitatják tovább a sokrétű feladatokat. A helyi önállóság növekedésével párhuzamosan egyre több irányítási és beleszólási jogot kapnak a városi, járási és kerületi pártbizottságok. Megmozdul majd a? állami apparátus is, hogy a személyzeti munkában mindenütt érvényre jusson a politikai, a szakmai és vezetés; erények hármas szabálya. Ezzel párhuzamosan kerül tető alá az új Munka Törvénykönyve, amely ledönt sok — vezető cselekvését bénító — korlátot, ám ezzel együtt megfogalmazza a szakszervezetek érdekvédelmi és vétójogát is! Nem lesz abszolút határvonal vagy választóvíz az 1968-as év glső napja, De attól kezdve vizsgázni kezd a sokoldalúan felkészüli vezető, s az őt segítő, vele egy „mechanizmusban” élő, irányító szarv és termelő kollektíva. A vezető § az általa irányított, illetve helyes terveiben őt támogató közösség, az önállóságot jelentő nagykorúság küszöbére lép, hogy az egyéni és társadalmi érdekeket összehangolva gyorsítsa a gazdaság fejlődését, az emberek boldogulását. Történelmileg ismét magasabb fokon folytatódik a szocialista építés munkája. Megnyugtató és sokat mondó az a tény, hogy a kádermunkáról szóló párt- határozat egyik folyamatos következménye a reformról szóló alaphatározatnak. Az előre tett lépést itt is a kommunisták kezdeményezték, elsősorban tehát a párttagság fórumain vitatják meg a gazdasági vezetés tovább; javításának helyi feladatait is. A végleges bizonyítvány pedig már — a következő években ír*- esak az együttes munka gyümölcse lehet. •Juratus László .........*.............................- 1 .............................. 1 . ■11» ■ i ■ 6z építészeti összhang sem mellékes A második otthon népségéért — Baklalórántházán Ez a gépjavító sokkal szebb, mint a gépjavítók általában. Nemrég építettéi;, hiszen egy éve sem üzemel, s Játszik, nemcsak valamid lyen épület volt a lényeges, hanem a szépség, az építészeti összhang, a környezet is. Akkor mégis voltak, akik nem akarták otthagyni a pyfrmadai műhelyeket. Pedig azok — az igazgató szerint — putrik voltak a mostanihoz képest. Miért? Nyírmada 13—14 kilométerre van Baktalórántházától, s nem könnyű naponta megtenni ezt az utat. Igaz, ehhez némiképp az AKÖV is hozzájárult. Műszak után a műúton harminc meg negyven ember várakozik. Stoppolja az autókat, s ha szerencséjük van, hgma- rabb hazaérnek, mint vm nattaL Vonat délután két és fél órával a műszak vége Után indul. Busz kellene. S a gépjavító igényével nincsen egyedül, hiszen a szakiskolába meg a gimnáziumba is sokan járnak már Nyírmadá- r-ól. Utas lenne, ezt a NEB- vizsgálat is megállapította, amelyet nemrég folytattak le. Persze, később átok is átjöttek, akik kezdetben Nyírmadán akartak maradni. Más jobb körülményes között dolgozni, és itt nemcsak 40—50 embernek van helye, hanem több mint kétszáznak. Nyírmadán egy mosdótál jelentette — az irodán — a szociális ellátást. Aki tisztálkodni akart, előbb haza kellett mennie a földes műhelyekből. Baktalőrántházán? Aligha van még ilyen korszerűen ellátott gépjavító másik a megyében. (Több helyen most építkeznek.) Az ebédlő a legszebb. A bejáratnál két helyiségben négy mosdókagyló, kézmosásra. Más kérdés, hogy csak húrom csapból jön a víz, a negyedikből hiányzik az elfordítható fogantyú, — elromlott, s ilyen „fontos” alkatrészt csak Pester lehet s?ere?ni. Az ebédlőben színes, műanyag tetejű asztajok sorakoznak, a hozzájuk való Világos székekkel. Egyszerre 60—70 ember tud megebédelni. Ez máris kevés, és bizony gondot okoz néha a torlódás. Az ebéd olcsó, a dolgozónak öt forintot sem kell fizetnie, mert a vállalat egy- ötvenet megtérít. Gondolná ÓZ ember, ha jó is az az ebéd, (és jó, nincs rá panasz,) meg ojeső is, akkor szinte mindenki él a lehetőséggel. De nem így van. Akadnak még, s nem is kevesen, akik otthonról hozott száraz koszton élnek, szalonnáznak, keserítik a gyomrukat, ahelyett, hogy főtt ételt ennének. Miért? Megszokásból? Nem anyag; kérdés, az biztos. A gépjavító dolgozóinak öltözője olyan, hogy egyes pesti üzemek is megirigyelnék. Ezt — tekintve, hogy a jelenlegi dolgozók közül nem egy-kettő járt már a fővárosban, — sokan tudják Baktajórántházán. De azt is tudják, hogy jobban rendben kellene tartani. Saját gyártmányú ■ hamutartók figyelmeztetnek: itt Válam;t tettek az emberek nevelése érdekében. Mert tenni kellett, hiszen meg kell tanítani a? embereket, mit jelent közösségben élni, a környezetet maguknak meghecsülní- A munkahelyet, a második otthont. Hogy később mindenki megbecsüli majd ezt az üzemet, az is mutatja, hogy kívülről máris inkább kertészetnek látszik, mint gépjavítónak. (Ez nem baj, hanem eredmény.) Az út és a kerítés közötti szakaszt akkor erdősítették, amikor még az üzem készen sem volt. Denn igazán szép a kert! A rózsatövek beoltásra várnak, másutt is sok munkáról vallanak a virágágyak. Ifátul, ahol a gépek állanak. Oft is fásították, egyenes fasorokat húztak a térbe. Szép ez az üzem, s ezt nagyon kevés szabolcsi vállalat mondhatja el a telepéről. Szép és kényelmes, s egy kies;; előbbre is mutat: nem telhet el sok idő, s másutt ;s ilyen környezetben dolgozhatnak, csak akarni kell. Kun István A zok, akik a Dunában úszkálnak, azok, akik a Balaton hűs hullámaiban lubickolnak, azok, akik lefüggönyözött szobában, ventillátor mellett üldögélnek, gondoljanak azokra, akik a legmelegebb napokon is helytálltak, nem törődve azzal, hogy hány fokot mutat a hőmérő. Tóházi Ottó; a Ligetben kerestük fel, a munkahelyén: egy pádon üldögélt, összebújva Gizikével, szorosan, szerelmesen. Már a látványtól melegem lett. — Jó estét, szaki! — mondtam kókadozva. — A Hirharsenától jöttem. Nem hallotta. Éppen csókolózott. Gizikén csak egy könnyű kis strandruha volt, mély kivágással. Valósággal remegett körülötte a levegő. — Mondom, jó estét... Tóházi szaki abbahagyta Gizikét, kérdőn rám nézett. Homloka úgy ragyogott, mintha kifényesítették vpl- ne. — Phüestét.„ — felélte lihegve. — A Hirharsonától jötAZ ELLÁTÁS FONTOS RÉSZE: jó ivóvíz, ipari víz Fejlesztés 20 éves piogtom szeiint A NER megvizsgálta a megyében az ivó- és ipari vízellátás fejlesztésére fordított beruházások hatékonyságát. Szabolcs-Szat- már ivó- és ipari vízellátása a megyei tanács vb. által jóváhagyott 20 éves távlati program szerint történik. Százhatvannégy- millió ivóvízre E program 1963—70 köközött 34 község ivóvízellátásét 164,5 millió forintos költséggel irányozza elő. Ebből eddig Szamostatárfal- Ván, GÚV'án, Yen csellón vízmű épült, elkészült a hálózat és működik. Tisza- vasváriban, Rakamazon, Jé- kén és Vásárosnamény- ban próbaüzemelések folynak. Nyírbátorban és Tiszátokon végzik a hálózat építését, Mátészalkán és Kisvárdán az ivóvíztársulat létrehozásán és a műszaki tervek készítésén munkálkodnak. Nyíregyházán a ki nein elégített lakossági, de főleg üzemi vízigények hátráltatták a város fejlődését, Az ipartelepítésre kijelölt déü ipar tértiét kommunális vízellátása hálózatfejlesztés hiányában ma sincs biztosítva, A sütőipari kombinát létesítése emiatt is késik. A városi vízműnél a hálózatfejlesztés nincs összhangban a közműfejlesztéssel- A hálózatfejlesztés alkalomszerűen történik. Ebből következik, hogy a vízműkapacitás kihasználása még nem teljes. A közgégj vízművek a legipdokaltabb vízigényeket kielégítik. A városi vízmű először a konzervgyár, alma tájoló gondján segített. Ugyanakkor a Bújtos és a Guszev lakótelep és a Ság- vári telep ivóvízzel való ellátása a legmostohább volt. Emiatt a lakosság részéről sok volt a panasz. Mpst ezen is segítenek. Ez évben a Bújtos egy részén és a Quszey lakótelepen a? ipar igényeivel összefüggően megoldódik a közműves vízellátás, melynek a munkálatait most végzik. Nem olcsó a viz Gondosan kell gazdálkodni vele. A Nyíregyházi Víz- és Csatornamű Vállalatnál egy köbméter víz termelési költsége 3,41 forint. Eladási ára az ipar számára köbméterenként 6, míg a lakosságnak 1 forint. Az ipar részére megállapított árrendszer arra ösztönzi a vállalatokat, hogy minél gazdaságosabban használják fel a vizet. Az igénybe vett nagy mennyiségű víz a termelés; költségek között jelentős hányadot képvisel, így ennek csökkentése a f azdaságo-sságot segíti elő. rdeke a vállalatoknak a vízigénybevétel csökkentése, s e vízmennyiség többszöri vagy több helyen történő hűtése, saját vízhálózat kiépítése. Ipari vízmű épül Nyíregyházán ? Nyíregyházán ipari vízellátó mű építésének a gondolata merült fel. Ennek érdekében a város már tett intézkedéseket. Az ipartelepítés igényeinek megfelelően a város déli részén jelöltek ki területet. A déli Ipartelep számára közművesített tanulmánytervet készít a MEEYEPTEIiV, amelynek fontos része az ipari vízellátás biztosítása. E készülő tanulmányterv szerint a déli ipartelep mellett elhaladó VIJI. számú csatorna vízgyűjtőjének felszíni vizét, vísgyűjfésré alkalmas helyen kiválasztott tározókban kívánják felfogni, illetőleg olyan módon kiegyenlíteni, hogy az az ipari üzemek számára naponta 6—10 ezer köbméter vizet szolgáltasson, Ez a megoldás korszerű és a távlatokban is megfelelő. A város ívóvízmüvének az indokolatlan ipari használattól való tehermentesítését a belső háló- zet fejlesztésével ég a vízigények növekedésével folyamatosan oldják mag, az az elképzelés, hogy a városi vízmű a lakosság igényein túl csuk a kommunális iparok és intézmények igényeit elégítse ki. Olyanokét, mint a konzervgyár, sütőüzem, iskola, kórház stb. Az iparivíz-igényes üzemeket — városrendezési szempontból is — a déli ipartelepre kívánják áthelyezni <f k.) tem... Olvasóink kiváncsiak, mit csinálnak ilyenkor a szerelmesek? ' — Hát kérem... Nekünk mindegy, tél vagy nyár... — Hány fok lehet? — Giziké közelében van vagy nyolcvan fok... — És mit cginál most? — Csókolózom. Valakinek ezt is meg kell csinálni, kérem. Én is szívesen für rödnék a Balatonban, de hát első a kötelesség... , — Meddig lesz még itt? — Nem sokáig. Kapuzárásra haza keli kísérnem a kislányt. A következő pillanatban már ismét Gizikéhez simult. Szé (felegye távoztam. Ha még egy percig ott maradok, és nénem őket: elájulok™ A Ligetből egyenesen a Bámexbumfértba mentem. Az épület már tejesen sötét volt, csak a raktárban láttam némi világosságot... Mintha egy zseblámpa fénye lenne. Benyitottam. Egy verejtékező férfi állt előttem, csíkos trikóban, fekete álarcban, vállán óriási batyu. — Jó estét, jó estét! — köszöntöttem. — Nincs melege? — De nagyon meleg van. Amikor meghallottam a lépteit, még jobban melegem lett... — Nem meleg az az álarc? — Nagyon meleg, de nem vehetem le. Munkavédelmi okból... — Hány fok lehet itt? « Száznyolcvan, százkilencven.„ — A batyu is nehéz...-Tr Nehéz, nehéz, "de mit csináljak? Nem bízhatom másra! — Nem irigy!; azokat, akik most a Balatonban fü- rödnék? — De nagyon... — sóhajtott fel az illető, megtöröí- ve az arcát. — Szabad a nevét? — Minek az, kérem? — szabadkozott a kartárs. — Minek az én nevemet kiírni az újságba? Micsoda szerénység! Amikor elbúcsúztam tőle, úgy futott, mintha puskából lőtték volna ki. Ilyen melegben futni! Szörnyű melege lehetett, de helytállt, illetve helytfutott. Ezek ut.án hazamentem, és önmagámtól kérdeztem meg: — Mondd, hogyan tudsz ilyen melegben humoros dolgokat kitalálni? — Nem ugrok be provo- katív kérdéseknek — feleltem ingerülten, és fejest ugrottam a fürdőkád vizébe. Épül az ABC-árnház a nyíregyházi Kossuth téren- (Hammel felv-í Mikes György; Nyári riport
