Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
XXrV. ÉVTOLTAM 165. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1967. JÜLIUS 15, SZOMBAT A Vemis-4 űrállomás programja Moszkva (TASZSZ): Mint a TASZSZ jelenti, a június 12-én felbocsátott Venus—4 szovjet önműködő bolygóközi állomás július 14-én magyar idő szerint 14 órakor már 8 millió 320 ezer kilométer távolságban volt a földtől. Az űrállomással eddig húsz alkalommal léptek rádiókapcsolatba. Ez az összeköttetés lehetővé tette, hogy nagy mennyiségű távmérési adatot vegyenek a világűrben végbemenő fizikai folyamatokról, valamint az űrállomás műszereinek működéséről. Az űrállomás berendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajón a nyomás és a hőmérséklet a megadott határokon belül van. Az űrállomás az előzetes számításokhoz közeli pályán halad. Az űrrepülési Programnak megfelelően a Venus—4 űrállomással a jövében is létesítenek rádiókapcsolatot. A Pravda a budapesti tanácskozásról Fock lenő záróbeszédével befejeződött az országgyűlés A Pravda pénteki vezércikke »A békeharc hatalmas tényezője” címmé! többek között a következőket írja: — Tegnap a sajtóban megjelent a szocialista országok testvérpártjainak és kormányainak vezetői részvételével megtartott budapesti tanácskozásról szóló tájékoztató közlemény. A tanácskozáson megvitatták az arab országok ellen elkövetett izraeli agresszió következtében keletkezett közel-keleti helyzetet. — Az álnok izraeli agresszió következtében Közel-Keleten támadt helyzet továbbra is feszült. Izrael megszállva tartja az agresz- szió eredményeként elfoglalt területeket, s ez az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapvető elveinek lábbal tiprása, merénylet az arab országok szuverenitása és területi épségé ellen. Az izraeli kormánykörök, akik mögött az imperializmus, elsősorban az Egyesült Államok agresszív erői állnak, hódító politikájukkal, kihívóan odadobják a kesztyűt az egész világ békeszerető erőinek. A Szovjetunió és más szocialista országok abban látják feladatukat, hogy meghiúsítsák az imperializmus közel-keleti fondorlatait, segítséget nyújtsanak az arab államoknak szabadságuk és függetlenségük megvédésére. A közel-keleti válság tetőpontján Moszkvában értekezletet tartottak az európai szocialista országokban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és az említett országok kormányfői. A találkozó eredményeként aláírt közös nyilatkozat nagy szerepet játszott a háború beszüntetésében, óriási erkölcsi és politikai támogatást jelentett az arab népek számára, kijózanítóan hatott az ag- resszorra és pártfogóira. Mint ismeretes, a moszkvai találkozón megállapodás jött létre, amelynek értelmében a résztvevők állandó érintkezést tartanak fenn a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. E megállapodásnak megfelelően tartották meg Budapesten a július 11—12-i értekezletet és elvtársi szellemben, a teljes egyetértés jegyében eszmecserét folytattak a legutóbbi közel-keleti eseményekről. A tanácskozás résztvevői ismételten leszögezték — mondja a tájékoztató közlemény —, hogy az azon képviselt testvérpártok és szocialista országok határozottan támogatják és a jövőben is támogatni fogják a baráti arab államok igazságos harcát. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. Szovjetuniót és más szocialista országokat őszinte barátság és együttműködés fűzi össze sok arab országgal. Az arab népek, miként a Föld összes békeszerető emberei is, ismét meggyőződhettek erről az izraeli agresszió idején. A többi szocialista állammal szoros egységben, az arab országokkal állandó kapcsolatban, a Szovjetunió erélyes intézkedéseket tett az agresszor megállítására, az arab népek érdekeinek megvédésére, a háborús konfliktus beszüntetésére. Most a testvérállamok mindent megtesznek, hogy az agresszor ne élvezhesse álnok lépéseinek eredményét, segítséget nyújtanak az arab népeknek törvényes jogaik megoltalmazásában, a háborús tűzfészek elfojtásában és a béke helyreállításában a Közel-Keleten. Híven a proletár nemzetköziség elveihez, a szocialista országok minden vonalon támogatást nyújtanak a batári arab államoknak. Ez széles körű politikai támogatást és szolidaritást jelent az arabokkal a szabadságukért és függetlenségükért vívott harcukban. Nagyarányú gazdasági segítséget is jelent az imperialists agressziótól szenvedett arab népeknek. Olyan intézkedések megvalósítását jelenti, amelynek célja az arab államok védelmi képességének erősítése. A budapesti találkozó résztvevői az említett kérdésekre vonatkozóan kicserélték információikat, s egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy továbbra is összeegyeztetett erőfeszítéseket tesznek e célok eléréséért. I lengedhetetlen szükség p. van a kommunista- és munkáspártok a nemzetközi munkásmozgalom és nemzeti felszabadító mozgalom, az összes békeszerető és haladó erők akcióegységére. A béke, a demokrácia és a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom erőinek együttes lépései segítségével meg lehet fékezni az agresszort és meg lehet akadályozni az új világháborút. A Szovjetunió már fél évszázada őrködik a népek békéje és biztonsága fölött. A lenini békedekrétum óta az októberi forradalom országa olyan külpolitikát folytat, amely az emberiség leghőbb vágyait szolgálja. A katonai akadémiák Végzett növendékei tiszteletére a Kremlben adott fogadáson Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is lankadatlanul harcol az imperializmus agresz- szív erői ellen, az egyetemes béke megszilárdításáAz országgyűlés pénteken délelőtt Kállai Gyula elnökletével folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a népköztársaság A pénteki ülésen elsőként Traulmann Rezső, építés- és varosfejlesztési miniszter szólalt fel. — örömmel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, — mondotta többi között, — hogy az építőipar tevékenysége az első fél évben az előirányzottnál kedvezőbben alakult. Ebből következik, hogy az építőipar 1967 évi feladatát várhatóan teljesíti, illetve összességében túlteljesíti. Az előző évidéi kedvezőbb termelési eredmények elérését túlnyomórészt a termelékenység növekedése tette lehetővé. Javult az építőipari munkások foglalkoztatottsága és ennek megfelelően emelkedett keresetük is. Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar termelési erőfeszítései, valamint a tetőfedő és falazóanyagok gyorsított fejlesztési programja ellenére azonban ezek az iparágak — az építőipar gyors ütemű fejlődése és a lakosság megnövekedett igényei miatt — előreláthatólag még néhány évig nem képesek a keresletet maradéktalanul kielégíteni. összefoglalva megállapítható. hogy az építőipar és építőanyagipar első félévi fejlődése lényegében a tervezett fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. Továbbra is döntő feladatnak tekintjük a lakás- építési program teljesítését. Ezért az építőipari kapacitások egy részének rugalmas átállításával — elsősorban Budapesten, de a gyorsan fejlődő vidéki városokban is — növelni kell a lakásépítő szervezetek teljesítőképességét. Az állami építőiparnak fel kell készülnie arra, hogy növekvő arányban vegyen részt a szövetkezeti és társasház-építésben, valamint á KISZ által kezdeményezett lakásépítkezésekben. Az építési igényekhez rugalmasan alkalmazkodó építőipari kapacitások kialakulását központi intézkedésekkel is elő kívánják segíteni. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze, ha az építőipari szervezetek vállalkozási lehetőségét kiszélesítjük, illetőleg lehetővé tesszük, ért és a nemzetközi feszültség enyhüléséért, mindenki, aki hajlandó ezen az úton járni, megértésre és és támogatásra talál nálunk. A többi szocialista országgal együtt a Szovjetunió hatalmas szolgálatokat tesz a béke Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságáhogy az építtetők saját szervezetükkel oldják meg építési feladataikat, vagy azok egy részét. Továbbra is súlyt helyezünk a korszerű és gazdaságos megoldást elősegítő típustervek, illetve típusszerkezetek széles körű felhasz-- nálására. Az új módszereknek megfelelően azonban e törekvéseinket a jövőben elsősorban nem adminisztratív úton, hanem valóságos gazdasági előnyök biztosi tá- sával kívánjuk érvényesíteni. — Az építőipari árreform kidolgozásánál abból ,az elvből indultunk ki, hogy ha’ a megfelelő feltételek adottak, az építmények árai — hatósági intézkedések- nélkül is — a közgazdaságilag indokolt szinten legyenek és stabilizálódjanak. Ezért az árszabályozó rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tervezési és kivitelezési munkák árait egyre szélesebb körben az építtetők és a kivitelezők megállapodásai rögzítsék. Ennek megfelelően az építőipar jelenlegi Dr. Hornung Mátyás: Pártunk és kormányunk eddigi politikája garancia arra, hogy a megvalósuló új gazdasági mechanizmus koncepciói egybeesnek a társadalom valamennyi rétegének érdekeivel — kezdte beszédét dr. Hornung Mátyás. A mechanizmustémához a felszólaló Szabolcs megye jelenlegi és várható helyzetének elemzésével csatlakozott, ismertette, milyen jelenleg és várhatóan hogyan alakul szűkebb hazájában a munkaerőhelyzet, mennyiben módosulnak az elhelyezkedési lehetőségek. Szabolcs-Szatmár megye demográfiai szempontból az ország egyik kiemelkedő területe. 1960 és 1965 között a természetes szaporulatnak megvédése és az egyetemes biztonság ügyének. Támogatja ezt a politikát minden jóakaraté ember, támogatják mindazok az erők, amelyek az imperializmus ellen, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdenek. nak tagjai, továbbá a Poii tikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. A napirend szerint folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. merev árszabályozásáról fokozatosan áttérünk a maximált, illetve irányárakkal szabályozott megegyezéses árak rendszerére. Az építőipari áraknak tehát az építmények, valamiat a bennük felhasznált építési anyagok és szerkezetek tényleges társadalmi költségeit kell kifejezniök. továbbá az építtető és kivitelező értékítéletét. Felszólalása végén a miniszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidolgozzák a IV. ötéves tervidőszak várható építési igényeihez igazodó műszaki fejlesztési koncepciókat, körvonalazzák ■ az építőipar kapacitásfejlesztésének követendő irányát, s kidolgozzák áz építésiparosítás anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Csikesz Józsefné, budapesti képviselő részletesen elemezte, hogy a gazdaságirányítás reformiá milyen változásokat jelent a tanácsok, közelebbről a budapesti tanácsok tevékenységében. több mint egyhatoda ebből a megyéből került a népességstatisztikába. Ennek ellenére a megye lakosságának száma évről évre csökkenő tendenciát mutat, mivel az újonnan munkába lépők meglehetősen népes serege otthon nem juthatott — ma sem juthat — megfelelő kereseti lehetőséghez, mun- ‘ kaalkalomhoz. A statisztikák • tanúsága szerint egy-egy esztendőben körülbelül tízezren „vándorolnak el” az ország más, sokszor távoli vidékeire. Az úgynevezett ingázók száma körülbelül 30 ezerre tehető. A megye lakóinak foglalkoztatása az országos átlagnál jóval kisebb arányú. Míg országosan a munkaképes népességnek 82 százaléka aktív kereső, Szabolcsban ez csak 74 százalék. Egy másik arányszám sem mutat kedvezőbb képet, nevezetesen; az országos kimutatás szerint száz aktív keresőre százti zenkét nemdolgozó, illetve eltartott személy jut, Szabolcsban viszont 154 fő. Az adatok azt tükrözik, hogy a foglalkoztatottság eddig sem volt kielégítő, ugyanakkor a demográfiai szeizmográf „előrejelzése” szerint az 1970-es évekig újabb népes korosztályokkal gyarapodik a munkaképes lakosság. A munkaerőgazdálkodásnak nálunk az elkövetkező években is arra kell törekednie, hogy a munkába lépő ifjú nemzedék minél nagyobb hányadban találjon foglalkozási, kereseti lehetőséget a megyében. Ismeretes, hogy a kormány a közelmúltban számos erőfeszítést tett a foglalkoztatottság javítására és — részben ezzel kapcsolaios — Szabolcs-Szatmár megye gazdasági fejlesztésére is. A megye szocialista szektora a második ötéves terv időszakában összesen több mint hatmilliárd forint értékű beruházással gyarapodott. A beruházások csaknem 80 százaléka a termelő ágazatokban valósult meg. Következésképp az ipari, építőipari és egyéb nem mezőgazdasági ágazatokban je. lentősen nőtt a munkások é* alkalmazottak száma. A mezőgazdaságban viszont 1960-hoz viszonyítva mintegy 30 százalékkal csökkent az aktiv keresők száma. örömmel hallottam a miniszterelnöki expozéból, hogy a kormány programjában a vidéki ipartelepítés továbbra is nagy súllyal szerepel. A lehetőség tehát az előttünk lévő időszakban is meglesz arra, hogy a vállalatok a fővárosból kikerülő ipari profilokat a megyékben honosítsák meg. A szabolcsi vállalatok már eddig Is éltek ezzel a lehetőséggel, bővítették tevékenységi körüket és sok új munkahelyet létesítettek. Mindamellstt a megye saját erejéből nem képes megoldani a jelenleg is meglévő — s a felmérések szerint: a jövőben fokozódó — munkaerőgazdalko- dási gondokat. Tisztelt országgyűlés! Körülbelül 63 ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik megyénkben az 1966 és 1970 közötti időszakban elérik a munkaképes kort. A számítások szerint 40 százalékuk rendelkezik szakképzettséggel — az . ö elhelyezésük biztosítottnak látszik. A probléma: a csaknem 40 ezer szakképzet- len fiatal munkába állítása. A gondokat csak tetézi, hogy 60 százalékban lányokról van szó, akiket kevésbé lehet távolabbi munkahelyekre irányítani. A megoldás egyik módja, hogy aszóban forgó munkaerő jelentős hányadát a mezőgazdaságba irányítsuk. Motiválja a munkaerőgazdálkodást az a körülmény, hogy a vállalatoknak gazdálkodási eredményeik terhére kell elszámolniok az ingázó dolgozók utaztatásával és a munkásszállások fenntartásával járó költségeket. Egyes vállalatok nyilván arra törekszenek majd, hogy kevesebb „bejáró” dolgozójuk legyen. S ez kedvezőtlenül befolyásolná Szabolcs-Szatmár megye helyzetét. (Folytatás a 2. oldalon! Trautmann Rezső: Döntő feladatunk a lakásépítés Cjabb munkalehetőségeket kell teremteni Szabolcs-Szatmárban
