Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-12 / 162. szám
Arab csúcsértekezlet Kairóban Bumedien Szíriába utazott — Az EAK feltételesen elfogadta az ENSZ megfigyelő küldését a Szuezi-csatorna övezetébe Termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban Az anyagi érdekeltség új vonásai 4. Kairó (MTI): Nasszer, Bumedien és Husszein hétfőn este megkezdett hármas tanácskozását kedden délben újabb megbeszélés követte a kairói Kubbeh-palotában. A tanácskozások kötetlen formában napirend nélkül folytak. Hivatalost jelentést csak a megbeszélések után adnak ki, de kairói megfigyelők szerint nagy horderejű találkozóról van szó: lényegében arról döntenek, hogy az arab országok folytassák-e a küzdelmet, vagy kezdjenek tárgyalásokat Izraellel. Bumedien algériai elnök MOSZKVA A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának kedden Moszkvában megnyílt plénumán Alekszandr Sele- pint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját választották meg a központi tanács elnökévé. Elődjét, Viktor Grisint, az SZKP Politikai Bizottságának póttagját, aki tizenegy évig töltötte be a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének tisztségét, nemrég az SZKP.noszk- vai városi pártbizottságának első titkárává választották. BERLIN Kedden a magdeburgi Westfriendhofban rendezett gyászünnepségen búcsúztatták el a július 6-i langen- weddingeni tragikus vasúti szerencsétlenség halálos áldozatait, akiknek száma időközben 83-ra emelkedett. Aa áldozatok hozzátartozói mellett megjelent a temetésen az NDK számos vezetője, a pártok, a tömegszervezetek és állami . szervek képviselői és az együttérzők hatalmas tömege. WASHINGTON Christian, a washingtoni Fehér Ház sajtótitkára hétfőn közölte, hogy Maurer román miniszterelnök június 26-án Washingtonban tett látogatása idején tájékoztatta Johnson amerikai elnököt, hogy látogatást szándékozik tenni a Kínai Népkötársaságban. Johnson elnök ismertette Maurerrel a Kínai Nép- köztársaságra vonatkozó nézeteit kedden a délutáni órákban Kairóból Damaszkuszba érkezett, ahol Atasszi sziriai elnök fogadta. Bumedien Szíriái tárgyalásain a kairói megbeszélések eredményeit vitatják meg. Az algériai elnököt a repülőtéren és a városba vezető úton lelkes tömeg üdvözölte. Az A1 Ahram kedden azt jelentette, hogy Zbiri, az algériai hadsereg vezérkari főnöke, hétfőn megszemlélte az izraeli fronton állomásozó egyiptomi és algériai csapategységeket. A UPI hírügynökség megjegyzi: ez volt az első hivatalos említés arról, hogy a Szue- zi-csatoma övezetében az Saigon (MTI): A dél-vietnami partizánok hétfőről keddre virradó éjszaka Binh Long tartományban, Saigontól mintegy 90 kilométerre északra — ahogy az AFP megjegyzi — szabályszerűen kombinált támadást hajtottak végre az amerikaiak és a kormánycsapatok állásai ellen. Mintegy ezer partizán egyidejűleg intézett a tüzérség által támogatott gyalogsági támadást a Dél-Vi- etnam 5. gyalogos hadosztály két alakulata, az amerikai 1. gyalogos hadosztály egyiptomi katonaság oldalán algériai alakulatok foglalnak el állásokat A keddi egyiptomi sajtó közli, hogy Odd Bull norvég tábornok, a Palesztinái ENSZ-erők volt parancsnoka, néhány napon belül Kairóba érkezik. Megbeszéléseket folytat majd EAK- vezetőkkel, miután az Egyesült Arab Köztársaság feltételesen elfogadta ENSZ- megfigyelők kiküldését a Szuezi-csatorna övezetbe. Kedden reggel Kairóba érkezett Jakob Malik, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese, és Abdel Rahman Aref iraki elnök. egyik zászlóalja és az An Loc-i katonai repülőtér ellen. A harcok rendkívül elkeseredettek voltak és a szabadságharcosok rövid időre el is foglalták a repülőtér egyharmad részét Amerikai részről ekkor légi és tüzérségi erősítést kértek, s miután ezt megkapták fokozatosan visszaszorították a rajtaütésszerűen támadó partizánokat A francia hírügynökség megjegyzi, hogy az elmúlt 24 órában ez volt a dél-vietnami hadszíntér legjelentősebb esemény«. A MEZŐGAZDASÁGI termelés növekedésének, a szövetkezeti gazdaságok megerősödésének — az áliam nagyfokú támogatása, a szakszerű vezetés és sok egyéb tényező mellett — egyik fő mozgató rugója eddig is az volt, hogy a tsz-ek túlnyomó többségében széles körben alkalmazták az anyagilag ösztönző munkadíjazási, jövedelemelosztási formákat. Az anyagi ösztönzést azonban nem lehet csupán a munkadíjazási formákra, a premizálás rendszerére leszűkíteni. A szövetkezetek gazdálkodását, a saját tagjaikkal, az állammal, a különböző állami vállalatokkal, vagy egymással kialakult kapcsolatait lényegesen befolyásolják az adott gazdasági viszonyok, vagyis azok a feltételek — a konkrét tervezési rendszer. az árszínvonal, az adó. hitel- és beruházáspolitika. stb. —, amelyek elsősorban az anyagi érdekeltségen keresztül éreztetik hatásukat a termelésben, a gazdálkodásban. Ebből következik, hogy az anyagi ösztönzési rendszert csak akkor lehet tökéletesíteni, hatékonyabbá tenni, ha az új követelményeknek megfelelően fejlődik az irányítási rendszer, változik az árrendszer, módosul a pénzügyi rendszer, stb. A gazdasági mechanizmus reformjával összefüggő intézkedések — a termelőszövetkezetek önállóságának növelése, a mezőgazdasági árszínvonal emelése, az árarányok módosítása, a változó pénzügyi- és hitelrendszer, a szövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítése — olyan anyagi ösztönzési rendszer kialakítását alapozzák meg, amely biztosítja a szövetkezetek hatékonyabb gazdálkodását, a mezőgazdasági termelésnek az igényekhez igazodó gyorsabb fejlődését és ezek révén a szövetkezetbe tömörült parasztság személyes jövedelmének emelését A TERMELŐSZÖVETKEZETI gazdák alapvető érdeke — tekintve, hogy egysze- mélyben tulajdonosok és dolgozók —, hogy munkájuk eredményeinek fokozásával növeljék személyi jövedelmeiket és egyúttal biztosítsák a szövetkezeti gazdaság továbbfejlesztésének, a termelés bővítésének gazdasági feltételeit Is. A reform lehetővé teszi, hogy ez a kettős érdekeltség érvényre jusson. hiszen a különböző intézkedések a tsz-ek többségében biztosítják a termelés bővítéséhez és a tsz-tagság jövedelmeinek növeléséhez szükséges anyagi eszközöket Mindezeken túl azonban arra is szükség van, hogy a tsz-tagok az állami vállalatok dolgozóihoz hasonlóan végzett munkájuk arányában előre garantált folyamatos és rendszeres díjazásban részesüljenek, s ugyanakkor, mint tulajdonosok, a termelőszövetkezet tiszta jövedelmének — úgy is mondhatnék, hogy nyereségének — egy részéből év végi kiegészítő részesedésre is jogosultak legyenek. Az állam — és ez természetes, mivel szövetkezetekről van szó, — nem garantálja az egyes szövetkezeti tagok jövedelmét, hanem megfelelő eszközökkel az adottságoktól, a gazdálkodás színvonalától függően a személyi jövedelmekként kiosztható összeg nagyságát befolyásolja. Ezzel azt a célt követi, hogy a tsz-tagok jövedelme végzett munkájuknak megfelelő színvonalat érjen el, de legyen kellő biztosíték arra is, hogy a közös gazdaság fejlesztése sem szenved csorbát. A tsz-tagok személyi jövedelmét, tehát csak a saját termelőszövetkezetük garantálhatja. Ebből az is következik, hogy a különböző eredménnyel gazdálkodó tsz-ek tagjainak jövedelmei a jövőben is különbözőek lesznek; ám nemcsak a tsz-tagok jövedelme lehet különböző, a közös gazdaságokban, hanem a jövedelemrészesedés módja is. Mind a tsz-tagok jövedelmi színvonalát, mind a jövedelemelosztás módját ugyanis azok a feltételek határozzák meg — az egyes tsz-ek gazdálkodási színvonala, anyagi lehetőségei, a jól bevált szokások, stb. — amelyek szövetkezetenként eltérőek, és amelyekben nem valami központi szerv, hanem a szövetkezet tagsága dönt A TERMELŐSZÖVETKEZETEK anyagi ösztönzési rendszerének javítását. a mezőgazdaság fejlesztésének követelményeivel összhangban álló tökéletesítését jelenti, hogy a jövőben a tagság a közös gazdaságból származó tervezett személyes jövedelmének nagyobb részét, legfeljebb azonban 80 százalékát a tsz-ek garantálhatják és a munkadíjalap terhére a végzett munka arányában havonként, vagy akár kéthetenként kifizetik. Ez az intézkedés nemcsak abban hoz újat a korábbi jövedelemelosztási rendszerrel szemben, hogy a garantált pénzbeni munkadíjazást az összes tsz-ekre kiterjeszti, hanem abban is. hogy ez a munkadíj lényegében mint a folyó termelés költsége szerepel és a kifizetése megelőzi a közös gazdaság sok más kötelezettségét. Ugyancsak fontos vonása az új jövedelemelosztási rendszernek, hogy a garantált munkadíjak kifizetésére akkor is sor kerül, ha a termelőszövetkezet bevételei a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakulnak. Az új gazdasági mechanizmusban különösen jelentőssé válik a jövedelemelosztási rendszer másik lényeges elve, az év végi kiegészítő nyereségrészesedés. Ez érthető, hiszen a nyereségrészesedés a tervezett jövedelem elérésére, sőt túlteljesítésére, másszóval az eredményesebb gazdálkodásra ösztönöz, mert ettől függ az év végén kiosztható részesedés nagysága. Ha a szövetkezet a tervezettnél nagyobb jövedelmet ér el, akkor nemcsak a 20 százalékot, hanem az eredmény- javulástól függően ennél többet is kitevő év végi részesedés illeti meg a szövetkezeti gazdákat Ennek elszámolásánál természetesen messzemenően figyelembe kell venni, hogy a tsz-ekben. a legkülönbözőbb részesedési és jövedelemelosztási formákat alkalmazzák. A különféle számítások és vizsgálódások azonban azt mutatják. hogy a közös gazdaságokban jelenleg alkalmazott jól bevált formák, szervesen beilleszthetők az új jövedelemelosztási rendszerbe. Az új gazdasági mechanizmusban tovább nő a vezetők felelőssége, a számo« új követelményre való tekintettel munkájuk nehezebb lesz, de jobban teret kap kezdeményező készségük. érvényesülhet tehetségük. Munkájuk eredményességét a korábbinál pontosabban és reálisabban mutatja a szövetkezetek gazdálkodása és fejlődése. Ennek megfelelően díjazásuk is nagyobb mértékben kell, hogy függjön a közös gazdaság eredményéitől. Ezért a vezetők jövedelmében nagyobb százalékot képvisel a valóságban elért jövedelemhez igazodó év végi részesedé« aránya, mint a tsz-tagoké- ban. Indokolt követelmény! a szövetkezeti vezetők anyagilag is legyenek érdekeltek abban, hogy a tsz-tagok a garantált munkadíjat feltétlenül megkapják, az év végi részesedés pedig lehetőleg haladja meg a tervezettet miközben ne hanyagolják d a jövő megalapozását sem. Dr. Dankovits László II Biztonsági Tanács határozata elítéli a Kongó elleni zsoldos toborzást New York (MTI) A Biztonsági Tanács magyar idő szerint 21.45 órakor ismét összeült, hogy megtárgyalja Kinshasa Kongó kormányának panaszát. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felszólalásában többek között megállapította, hogy a nemzetközi imperializmus zsoldosainak felhasználásával Kongó ellen elköVfetett agressziós cselekmények előre megfontolt merényletet jelentenek. A Szovjetunió képviselője ezután követelte, a Biztonsági Tanács határozottan támogassa az afrikai országok arra vonatkozó követelését, hogy haladéktalanul szűnjenek meg a kolonializmus erőinek az afrikai népek ellen elkövetett provokációi. Fedorenko felhívta a tanácsot, foganatosítson határozott intézkedéseket a Kongó elleni agresszió megszüntetésére és arra, hogy a nyugati hatalmak eleget tegyenek az ENSZ alapokmányából reájuk háruló kötelezettségeknek. A Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta Etiópia, India, Mali és Nigéria határozati javaslatát, amely megerősíti a Biztonsági Tanács 1966 október 14-i határozatát és felszólít minden államot arra, hogy tartózkodjék a Kongó belügyeibe történő beavatkozástól és az ilyen beavatkozásnak vessen véget. A határozat elítéli mindazokat az államokat, amelyek továbbra is lehetővé teszik zsoldosok toborzását és felhasználását, az ENSZ- tagállamok kormányainak megdöntésére. A határozat felhív minden államot, gondoskodjék arról, hogy területét és állampolgárait ne használhassák fel a kongói kormány ellen törő zsoldosok toborzására, kiképzésére és Afrikába küldésére. Kombinált partizántámadás Dél-Vietnamban Dobozy Imrei Álra lehel kezdeni (Regény) 3 — Nem mertünk aludni. Másnap reggel, már a Kárpátok déli lejtőin ereszkedett alá a vonat, Gallai azt mondta a felképeit Sorki- nak: ilyen ez a rohadt háború, zsákmányolt ikonom után a legszemélyesebb apróságaimat is eldobálom. A törzsőrmester nem nézett rá. A kétfelől elmaradó fenyveseket bámulta csüggedt dühvei, Munkácsnál kapta el égő szemét a tájról, akkor felelt csak. mar- talóe képére kiülő, váratlan ijedtséggel: ezt már nem látjuk soha. De ez rég volt. Másfél éve. Azóta. Elhallgatott Idegen szemmel nézett rám. — Segíthetnél rajtam? — kérdezte gyorsan. Vagyis nem csak rajtam. A hadnagy valamitől dühbe gurult, ©csmányul káromkodott — Én? Rajtatok? Három napja, november ötödikén, behívtak a kiegészítő parancsnokságra. Fü- ‘ tyültem az egészre, tökéletes biztonságban tudtam magam. Ami engem illet rég bevégeztem a háborút. Au- saldókkal felszerelt páncélos dandárunk épp hogy kiért a frontra, Kolomea felett az oroszok egyetlen lövéssel szétdurrantották vacak lavóromat. s mivel benne ültem, a bal térdemet is. Hét hónapig kínlódtam a 2-es helyőrségi kórházban, toldoztak, toldoztak. Ott kaptam meg a dandárparancsnokság értesítését hogy zászlósból hadnaggyá léptettek elő: néhány héttel később egy még többet érő iratot mely szerint elháríthatatlan szolgálatképtelen- sóg miatt végképp elbocsátanak a honvédség kötelékéből. Ezt a leszerelési okmányt oda is tettem mindjárt a kiegészítő parancsnokság tisztje elé. Nézzen bele, hagyjon engem békén. A nyilas karszalagos főhadnagy azonban félretolta a papírt. Hadnagy testvér, közölte kurtán, minden elbocsátást felülvizsgálunk. készüljön rá, hogy hamarosan behívjuk. Testvéred a görény. A lábam, sajnos, rendbejött, csak az időt érzem vele. Ha felülvizsgáló bizottság elé kerülök, semmi kétség, alkalmasnak minősítenek. Harmadik napja eget-földet megmozgatok, hogy valamilyen címen mentesítést szerezzek, a vállalat azonban, amelynek tisztviselője vagyok, nem hadiüzem, s ez végül is azt jelenti. hogy polgári beosztásomban nélkülözhetnek. Ostoba helyzetbe kerültem, méghozzá váratlanul. Vagy beállók statisztálni a háború utolsó, tehát legcsúnyább felvonásához, s ott visz el az ördög: vagy megpróbálok elhúzódni a cudar idő elől, vállalva a szökevénysorsot. — Elég a magam baja — mondta Desőnek. — Behívnak. — Ez az egész? — Hevesied? Zsebébe nyúlt, összehajtogatott papírlapot vett elő. — Az mi? — Tényvázlat Olvasd. Rövidebb. mint ha elmesélném. Zörgő őrnagy, aki felvette. nekem U adott egy példányt A tényvázlat csakugyan rövid volt «A harmadik zászlóalj századai, parancs szerint, október 14-én a sa- lomhegyi állomás és az iskola között három-négyszáz méter távolságban szállásolták el magukat. A fegyver- szünetet bejelentő kormányzói szózat után, október 15-én, a zászlóalj együtt-tar. tási parancsot kapott amelyet azonban a zászlóaljparancsnok, felsőbb rendelkezésre. hat órával később visszavont. A visszavonulás a második századhoz állítólag nem jutott el, a század tisztjel, tisztesei és legénysége egybehangzóan ezt vallják. Amikor a zászlóaljparancsnok tudomást szerzett róla, hogy Deső főhadnagy változatlanul riadókészültségben tartja századát, késő délután küldönccel utasította őt a készültség feloldására. Deső főhadnagy, a helyzet súlyosságára hivatkozva. üzenet helyett írásbeli parancsot kért Azzal érvelt hogy az államfői döntés következtében német részről erőszakos mozgástól lehet tartani, és ilyen körülmények között nem vállalhatja a felelősséget egysége készületienségéért A zászlóaljparancsnoki rendelkezés írásos megerősítése nem történt meg, erre a többi századnál nem is volt szükség. Teljes bizonyossággal az sem deríthető ki, hogy a törzshöz visszatért küldönc kinél jelentkezett, kivel közölte Deső kérését. (Közben a zászlóaljparancsnok. helyettesével és két tisztjével, saját kezdeményezéseként — igen helyeselhető módon — Irtály községbe gépkocsi zott, és felvette az érintkezést az ott állomásozó német hadosztály parancsnokával.) így fordulhatott elő a másnap hajnali incidens. A 174. számú német műszaki alakulat 16-án 3 óra 48 perckor érte el a második század körletét. Parancsnoka, W. Thule őrnagy, felszólította Deső főhadnagyot, hogy a század szálláshelyéül szolgáló iskolát azonnal ürítse ki. Deső nem engedelmeskedett a felszólításnak. Thule őrnagy, kimerült és ideges állapotban lévén, megfenyegette Deső főhadnagyot, hogy előbb lefegy- verzi, majd bottal kergeti ki a faluból a századot. A vita hevében Deső főhadnagy félreérthette a német bajtársak mozgását, mert tüzet nyittatott, mielőtt német részről akárcsak figyelmeztető lövést adtak volna le. A sajnálatos és tévedésből eredő összetűzésben, melynek folyamán a műszaki alakulat tüzelve visszavonult, H. Lange őrmester, K. Wieser közlegény és L. Gernhorst közlegény meghalt, ' kilencen megsebesültek”. Gallai most fogalmazta meg, amit az Imént káromkodással jelzett. — Mondtam én, hazudni kellett volna. Telefonparancsot kaptunk a törzstől. A nevet nem értettük, recsegett a készülék. Keressék. Most aztán a pofánkra másznak. Igazság: marna- ság. Volt nálunk a szomszéd utcában egy zsidó boltos, annak volt a szavajárása, hogy legdrágább az igazság, nagyon sokba kerül. De nem is kell a kutyának sem. Mióta kétágú vagyok, aki éntőlem az igazat követelte, mind mást akart hallani. De aki kukac, ne is ugráljon. Koszban, szarban csúszkáló, nyomorult kukacok vagyunk, csak megint elfeledkezünk róla. Te is, főhadnagy úr, tisztelettel. Hát nem disznó rászedés az egész? Kukac élet. emberfővel. És mindig beleesünk a hülye csapdába, gondolkodni akarunk. Deső nem figyelt rá. Engem nézett mereven. — Elképesztő — mondtam. — Hogy is juthatott eszedbe? (Folytatjuk)
