Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-11 / 161. szám

Interpelláció helyett A Ságvári-telep gondjai Vasutasok, konzervgyári, gumigyári munkások, postá­sok és fermentálóbeliek laknak a Ságvári-telepen. Munkások lakta kertség — Jellemezhetjük röviden. A telep együtt nő, együtt fejlődik a környéken ki­alakuló gyárakkal. Megta­lálható itt a növekedés minden gondja, de öröme is. Egy alapos szemlélődés meggyőz erről. A boltban A telepen egyetlen fű­szerüzlet van, mely egy­ben a tejboltot, a húsboltot, a vegyeskereskedést is magá­ba foglalja. Naponta leg­alább másfél ezren fordul­nak itt meg. A havi forga­lom félmillió. S vajon kap­ni itt mindent, ami kell? — Elkeserítő a hús és hentesáru ellátás — mond­ja kérdésemre Somogyi Sándomé, az építőipari vál­lalat dolgozója? De máris közbevág egy másik asz- szony, Nemes Gyuláné. — Túlzsúfolt az üzlet. Egy hé­ten csak egyszer hoznak hentesárut, s a környéken csak egyetlen kis zöldség­bődé van. Nincs rövidáru üzlet — vág közbe valaki. A bolt helyettes vezetője, Jánkfalvi Péterné széttár­ja a karját: — Kevesen vagyunk, kicsi a kiszolgá­lók létszáma, s bizony az ellátásunk se a leg­jobb. Ez az egy bolt — ahol lényegében mindent árulni kellene — ma már nem tud megbirkózni a forgalommal. Sokan kény­szerülnek a városba áru­ért. A városba, de hogyan? — Autóbusszal — hang­áik a válasz. Es vasárnap ez a lehetőség is kizárt. Ezen a napon ugyanis nincs járat. Marad a gyaloglás. Pedig utas lenne. A hét­köznapi járatok is ritkák. A városba pedig sokszor egészen egyszerű dolgok miatt is be-be kell szalad­ni. Például a cipészhez. Van ugyan egy ^kis javító- műhely, azonban itt csak foltoznak. Talpalást nem vállalnak. Vagy a fodrász­hoz. Van itt egy üzlet, ez azonban túlterhelt Vagy egy pohár sörre. Mert van ugyan egy cukrászda, de ezt semminek nem lehet nevez­ni. Még süteményt se árul, nemhogy sört Vagy éppen moziba. Ez is van ugyan, de_ Szóval ez külön téma. Két nap alatt 43 mozilátogatő Torna Pétert, a telep ta­nácstagját faggatom a mű­velődési lehetőségekről, ar­ról, hogy hol szórakoznak az itt lakók. A telep műve­lődési termébe Invitál. Mert nem ház, nem otthon ez, csupán terem. 120 szék sorakozik, sűrűn. Ez a mozi, a tv-szoba, az előadá­sok színhelye, az esetleges táncos összejövetelek lehe­tősége. „— Tessék. Itt kell 30 ezer forint évi bevételt produkálni. Miből ? Többek között a filmvetítésekből. De hogyan lehetséges ez, amikor ide mindig régi, már látott, vagy gyenge fil­mek érkeznek?” Kinőtte a régi ruhát Mini-könyvtár — mond­hatjuk nyugodtan. Egy pici helyiség, ahol a könyvtáros is alig fér a könyvek kö­zött. Sashalmi Pálné könyvtáros több, mint 400 olvasót tart nyilván, ezek­nek 60 százaléka felnőtt, munkás. És a forgalom? — Elégedett vagyok — mond­ja Sashalminé. — A máso­dik évnegyedben több, mint 6000 kötetet kölcsö­nöztem. De két nehézség­gel nem tudok megbirkózni: az egyik a szűk helyiség, a másik a kevés csere­könyv. Egy negyedév alatt összesen 150 új könyvet kaptam. Aztán itt vannak a folyóiratok. Naponta so­kan jönnek be olvasgatni a 16 képeslapot. De hová ültessem őket? Erre a há­rom székre? — mutat kör­be. Kinőttük a régi ruhát — fejezi be a könyvtáros. „Nem ivóvíz“ „Kicsi”, „kevés”, „túlzsú­folt”, „korszerűtlen” — de sokszor hallom itt ezt a szót. Talán a legmegdöb­bentőbb ez a „kevés”, ami­kor a kutakkal kapcsolat­ban említik. A Ságvári-te­lepen összesen három van. Három közkút, amelyekből egy rozoga, egy aránylag jó, s a harmadikon, a Prá­ga utcában a tábla: „Nem ivóvíz”. Torna Péter, a tanácstag elvisz mindegyik­hez. Valóban siralmas álla­pot. Kezeügyében vannak az újságcikkek, melyek ezzel a témával foglalkoztak. Cikk van — megoldás nincs. Závodszki Jánosné így fogalmaz: — Ez a leg­főbb gondunk. Sok száz méterre cipeljük a vizet. Vagy isszuk azt, amelyről a KÖJÁL megállapi tóttá, hogy fertőzött. Azt mond­ják, minden megoldódik, ha a gumigyárhoz elér a kótaji víz. Akkor Itt is lesz ejek- toros kút. Egy sor meg nem oldott probléma A Ságvári-telepen az em­berek mind elismeréssel emlegetik dr. Ságvári An­nát, a körzet orvosát. És sajnálják. Hogy miért? Mert egy héten összesen hat órában rendel és bete­gek százaival bajlódik. S ha Határidő előtt készülnek el a mezőgazdasági létesítmények A megyei állatni építőipa­ri vállalatnál a mezőgazda- sági létesítmények — istál­lók, gyümölcstároió színek — építése Jó ütemben halad. Leveleken például, a 108 fé­rőhelyes istállót november helyett, augusztusban akar­ják átadni. Különösen a gyümölcstárolók építése mu­tat kedvező képet. Az érési szezonra többsége elkészül. A többi mezőgazdasági lé- teítményt december 31-e helyett november 15-re át­adják az építtetőknek. Az első fél évben a vál­lalatnál a jobb eredmények elérését lehetővé tette, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére indított munkaversenyhez 102 szo­cialista brigád, több mint ezer taggal csatlakozott. A szorgalmasabb, lendülete­sebb munka lehetővé teszi, hogy az egyébként is ma­gas tervet, mintegy húsz­millió forinttal év végéig túlteljesítsék. valaki éjjel lesz rosszul? Ilyen esetben a hozzátarto­zó rohanhat a fermentáló portájára, hogy telefonál­jon mentőért, orvosért. Nyilvános telefon a telepen nincs. Pedig többen aján­lották, hogy portájukon megengedik egy készülék felszerelését, amit éjjel is használhatnak. Aztán ott a temető ügye. Az esti műszakból hazatérő asszonyokat rémítgetik a „dzsungel” bokrai mögül felelőtlen huligánok. Ke­zemben egy 1966. március 31-én kelt városi tanácsi határozat, mely a vb titká­rát és az építési- és közle­kedési osztály vezetőjét te­szi felelőssé, hogy az át­hatolhatatlan bozótot fel­számolják, s rend legyen a temetőben. A határozat megvan, de semmi nem tör­tént végrehajtásáért Több figyelmet érdemeinek A Ságvári-telep lakói munkások. Szorgos embe- vek, akik szép családi háza­kat varázsoltak maguknak. Gondozott kertjeik nyara­lótelephez teszik hasonló­vá városrészüket. Biztosak abban, hogy a nagyobb fi­gyelem, a jóindulat, nagy­mértékben javíthatja e munkáslakta peremrész mindennapi életét Bürget Lajos A MÁSODIK FÉL ÉV PROGRAM/ÁBÓL Újabb fontos létesítmények építéséhez kezdenek Kádját a filmszínházai, a torouyházakal, az új kórházi osztályokat Az első fél évben számos új létesítménnyel gazdago­dott megyénk. Iskolákat, la­kóházakat, termelőszövetke­zeti épületeket adtak át ren­deltetésüknek. A legforko- sabb beruházások átadása azonban a második félévre maradt. Ugyancsak ebben az időszakban indítanak me­gyénkben újabb fontos mun­kálatokat. A tervek szerint az Északi Nagykörút mentén nyolc blokkház épül. A munka oroszlánrésze a második fél évben kezdődik, s év végére két 18—18 lakásos tömböt kívánnak átadni a lakóknak. A szikvízipari vállalat új telephelyet kap, a kivitele­zéshez hamarosan hozzákez­denek. Átadják a megyei kórház egyes osztályait is eb­ben az időszakban, ugyan­csak átadásra kerül a Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum tanműhelye, mosodája is. Az átadásra kerülő fonto­sabb létesítmények között kell megemlíteni a sóstói szociális otthont, a Lenin té­ri filmszínházat, az Északi Alközpontban lévő három, — egyenkét kilencemeletes — öntöttházat, a Déli Alköz­pontban számos lakást, üz­letet. Nagyarányú építkezés in­dul vidéken is. Kisvárdán hozzákezdenek a vonalfel­ügyelőség irodáinak kivite­lezéséhez. Tekintve, hogy ez plusz létszámot jelent, az ott dolgozók részére 18 lakás is készül. Fehérgyarmaton hoz­zákezdenek a téglagyár har­madik szakaszának munkái­hoz. Ennek alapján hat la­kás, iroda, étterem transz­formátorház, kazánház épül. Nyírbátorban a Vastömeg­Képek egy kiesi faluról Erősen kötött agyagtalaj uralja az asztallap simaságú. nak tetsző tájat. Ha felázott, leszakítja a lábbelit, nyári forróságban meg akkora re­pedéseket ereszt, hogy jól fejlett mezei süldőnyulak is bátran elbújhatnak bennük. Igen megdolgoztatja, ke­ménnyé teszi az itt élő em­bereket. Annyira olyanokká, hogy mikor dolgot ád ez a „nehéz földű” határ, nem ismernek éjjelt-nappalt, de még vasárnapot sem. Abba se nyugodtak tétlenül, ami kárt az idei sok víz tett. Pótlására tízezerszám nevel­nek olyan baromfit (a leg­hamarabb pénzt adó jószá­got), csirkét, pulykát, ami­vel év elején még nem szá­moltak. Csarodán a szövetkezés, a közös erő összepászol a ke­mény akarattal. BECSES AZ ÉLET Mostanában legtöbbet be­szélnek a maréknyi faluban az épülő „egészségügyi ház­ról”. (Az új kifejezést ma­guk találták ki). Mert annak a háznak léte vagy nem léte nagyon nagy dolog. Becse van az életnek, egészségnek. (Éneikül nem is lehet ke­ménynek lenni.) Mint mond­ják: „Elég volt már az egészség óvása miatt Na- ményt, Tarpát, Szálkát meg más helyeket járni.” Orvosnak készül a falu­ban lakás, rendelő, meg vé­dőnőnek ugyanaz. Egy tető alatt, magas kőalappal, tisz­tán téglafalakkal. Félmillió forintot gyűjtött össze rá az ezer lakos körüli apróka fa­lu, s ugyanannyival segít az állam is. Ha minden rend­ben megy, idén már kiteszik a bejáratokhoz az „egész­ségügyi ház” rendeltetését jelző táblákat. MI VAN A JAVASLATOKKAL? Az érdeklődés középpont­jába tartozik még természe­tesen: ml van a választási gyűléseken tett javaslatok­kal. Megvan azóta a hatósági húsbolt, járda, felújítva víz­elvezető árkok. Meglehetnek. Ahol szükség van rá, szíve­sen segít a lakosság önzetlen munkával is. Számon tart­ják, ki hogyan tesz eleget ilyen ígért szavának. Ami pedig megvan, az már jó. De ami hiányzik és kellene még? Közeleg az ideje, hogy megnyíljon az önkiszolgáló fűszer és ve­gyesbolt Jövőre készül el — a tanácstagok tájékozott­sága szerint — a buszváró. Szó van róla, hogy megépül a tsz és a pártszervezet kö­zös irodaépülete, nagy ta­nácsteremmel. Sor kerül az ivóvízellátás Javítására. BÉRELEM Ilyen is van. A minisztériumig felpana­szolta már a falu a jelenlegi buszjárat tarthatatlanságát.. Sűríteni kellene vagy pót­kocsit is járatni. Volt már vizsgálat, de pusztán attól nem javult meg a helyzet Pedig a panasz annál in­kább figyelemre méltó, mert a Tiszaháton egyáltalán nincs vasúti közlekedés. Asztalos Bálint cikkipari Vállalatnál — a bővítési programnak megfe­lelően — iroda, csarnok, ka­zánház, forgácsoló, raktár építése kezdődik a második él évben. A jelentősebb beru­házások közé tartozik a vá- sárosnaményi forgácslemez­gyár építése is. Hozzákezdenek az építőn a gumigyár harmadik szaka­szának munkáihoz is. Étte­remmel, irodákkal bővül me­gyénk egyik legnagyobb fej lődés előtt álló ipari létesít­ménye. Ezenkívül camping- cikkeket előállító üzemrész el­ső szakaszához is hozzákez­denek. Egyik legnagyobb munka jelenleg megyénkben a Ti- szavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár bővítése. Átadásáról még kotai beszélni, azonban a má­sodik fél évben számos épü­letet olyan állapotba hoznak, hogy megkezdhetik benne a technológiai szereléseket. Indítják a Tanárképző Fő­iskola harmadik szakaszát, s :t déli ipartelepen — ahová számos vállalat, intézmény költözik majd — még a má­sodik fél évben szociális lé- tesitményeket, irodákat épí­tenek. Ezen a területen kezdtek hozzá a közelmúlt­ban az ömlesztett cement­relé kivitelezéséhez. Készülőben van 74 terme­lőszövetkezeti szín is. me­lyeknek jelentős részét a második fél évben adják át rendeltetésének. (bO Az 50. évforduló tiszteletére Versenyben az ifjúság megyeszerte Háromszáz fiatal utazik Moszkvába kongresszusi út­levéllel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójának ünnepségeire. Az ifjúsági kollektívák nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a versenymozgalomba. A nyír­egyházi MÁV csomópont KISZ-fiataljai soron kívül el­végzik egy Diesel-mozdony javítását, a kisvasút alap­szervezetének tagjai egy vil­lamoskocsi soron kívüli javí­tásával segítik a sóstói for­galmat. A Nyíregyházi Kon­zervgyár 12 ifjúsági brigád­ja iparági szinten is részt vesz az exportbrigádok ver­senyében. Az újítások cél­szerűbb kihasználása érde­kében megszervezik az újí­tók klubját. Az Érdért Vállalat tuzsé- ri telepének ifjúsága a gond­jaikra bízott fa tervszerűbb darabolására vállalkoztak: másfél százalékkal hasznosí­tanak többet, mint amennyit tervük előír. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz fiatal­jai olyan feladat megoldásán dolgoznak, amelyre ország­szerte nem találtak kivitele­zőt a megrendelők: a záho­nyi vasútvlllamositáshoz szükséges 25 darab, összesen százezer forint értékű kan­delábert szeptember 15-ig az ifjúsági brigád elkészíti. A A Kisvárdai Bútor- és Fai­pari Vállalatnál a munka­hely szebbé tételéért dolgoz­nak: megkezdték az új gyár­egység udvarának parkosí­tását, amelynek során 1200 társadalmi munkaórát vé­geznek. A mezőgazdaságban dol­gozó KISZ-szervezetek is be­kapcsolódtak a mozgalomba. A kisvárdai Rákóczi Tsz If­júsági brigádja 92 hold gyű-' mölcsös egész évi munkáját magára vállalta, és elvégzi a betakarítást is. A kocsordi Uj Élet Tsz-ben három hold napraforgó és 800 négyszög­öl cukorrépa megművelésé­vel és betakarításával járul hozzá a kongresszusi mun­kaverseny sikeréhez, a sza- bolcsveresmartl Tiszagyön- gye Tsz-beliek a holdankén- ti tervezett bevételt ezer fo­rinttal növelik. (M. S.) Irodagépjavító műhely nyílik Mátészalkán A megrendelők igényeinek Jobb kiszolgálása érdekében az Irodagépjavító Vállalat úgy döntött, hogy Szabolcs- Szatmár megyében Nyíregy­házán kívül Mátészalkán is létesít javítóműhelyt Meg­sokasodtak az író- és számo­lógépek, s körülménye« volt messzi vidékről a megye- székhelyre a beszállítás. Az Irodagépjavító Vállalat nyíregyházi részlege amúgy is nagy munkát végez. A szabolcs-sza tanári megrende­lőkön kívül Hajdúba és Borsodba is átrándulnak szerelői. Harminc szakmun­SZIMPOZION A mi késik nem múlik. Tudtam ezt, s íme be is következett. Az értekezletekről van szó, pontosabban az értekez­letek alkonyáról. Mert ugye­bár volt idő, amikor lépten- nyomon másról sem hallot­tunk, mint hogy: itt és itt ilyen és ilyen értekezletet tartottak. Szóval az értekez­letek nagyon elszaporodtak. Már az sem volt ritkaság, amikor például a Kübültyű Gyártó Vállalat minden egyes kübültyű készítése előtt értekezletet hívott ösz- sze, amely keretében hori­zontálisan és vertikálisan megvitatták a kübtílty úgy ór­iást, amelynek végül meg­vonták a szintézisét. Mindezek után pedig ugyanolyan kübültyüt gyár­tottak mint azelőtt, eseten­ként még rosszabbat, de mégsem volt egyhangú, mert mint említettem a két kü- bültyü gyártása között volt egy értekezlet, sőt néha ket­tő, vagy több. Előfordult az is, hogy szinte csak értekez­letet tartottak és igen ritkán gyártották a kübültyüt. Dehát mindennek már vé­ge! Napjainkban egyre ke­vesebb értekezletről hallani. Ez igen üdvös dolog. kás végzi a javításokat író. gép, számoló- és másológép, stencilező egyaránt bekerül a műhelybe. A vállalat jól oldotta meg a szakmunkás utánpótlást. Ebben az évben kilenc ta­nuló szabadult fel, ezek kö­zül három a szakma ifjú mestere címmel büszkélked­het. Egy szakmunkásukat most ' küldték Budapestre, hogy ott az új könyvelőgé­pek javítását tanulmányoz­za. Erre nagy szükség van, mert a megyébe is egyre több korszerű, új irodai gép érkezik. Csakhogy most meg mind­inkább arról értesülhetünk, hogy ilyen, és ilyen szimpo- zion volt. Például: „Véget ért a logarléckészitök és a selyemhernyótenyésztők há­romnapos közös szimpozio- na." Miután többször hallot­tam a szimpozion szót. bal­sejtelmem támadt és fella­poztam az idegenszavak szó­tárát. Kiderült, hogy a szim­pozion szó görög eredetű. Lakomát jelent. Pontosab­ban a régi görögöknél az étkezést követő iddogáló tár­salgást. Ily módon aggaszt a kü­bültyűgyártás sorsa. Hajjaj, ha ők is elkezdik a szimpo­ziont... Lehet, hogy visszasíratjuk még az értekezletek korsza­kát? (V. GY4

Next

/
Thumbnails
Contents