Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

XXIV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Ára: 50 fillér 1967. JÜLIUS 7, PÉNTEK A Minisztertanács határozata 1 millió 600 ezer dolgozó munkaidejének csökkentéséről, a mezőgazdasági termékek iorgalmának és telvásárlásának új rendjéről A kormány Tájékoztatást Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kor­mány elnöke beszámolt az általa vezetett delegációnak az ENSZ rendkívüli ülés­szakán kifejtett tevékenysé­géről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A munkaügyi miniszter­nek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek javaslatai alapján a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott arra, hogy 1968. július 1-től a népgazdaság mely ágazataiban és milyen fel­tételekkel lehet megvalósí­tani a munkaidő általános csökkentését. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke közös elő­terjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott a mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásá­nak 1968. január 1-évei élet­be lépő új rendjére. A kohó- és gépipari mi­niszter előterjesztésének megfelelően a kormány meg­állapította a minisztérium hatáskörét és feladatait. Az országos vízügyi fő- igazgatóság vezetőjének ja­vaslatára a kormány hatá­rozatot hozott a vízügyi ágazat országos hatáskörű szervéről és az ágazati irá­nyítási jogkör gyakorlásáról. Az építésügyi és városfeji lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a kormány a megszüntetett áruraktározá­si és helyiséggazdálkodási hivatal helyiséggazdálkodási ügykörét az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumra ruházta. A Minisztertanács az Or­szágos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnökének előter­jesztésére bővítette a bánya- hatóság szakfelügyeleti ha­táskörét oly módon, hogy ez a jövőben kiterjed a nem ásványi nyersanyagok kiter­melésére irányuló, bányá­szati technológiával végzett tevékenység, valamint a megszüntetett bányák nyit- vamaradó térségeinek biz­tonsági szakfelügyeletére is. A Minisztertanács tanács­szervek osztálya vezetőjének előterjesztésére a kormány rendeletet hozott a hatósági- bizonyítványok kiadásának rendezésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Áttérés a 44 órás munkahétre . A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszu­sán hozott határozatnak megfelelően a munkaidő csökkentésére javaslatokat dolgozott ki és terjesztett a Minisztertanács elé a munkaügyi miniszter és a SZOT elnöksége. Az előter­jesztés alapján hozott kor­mányhatározat többek kö­zött az alábbiak szerint szabályozza a munkaidő csökkentésének körét és mértékét: Heti 44 órára csökkenthetik a munkaidőt az ipari és az építőipari ágazatokba tarto­zó összes állami vállalatok és szövetkezetek, továbbá a többi ágazatba tartozó ipari és építőipari vállalatok, vala­mint az ezekhez hasonló jellegű tevékenységet foly­tató, önállóan elkülöníthető nagyobb gyáregységek, üzemek. A munkaidő csök­kentése ezeken a területe­ken a bérből és fizetésből élőknek mintegy felére, kö­rülbelül I millió 600 ezer dolgozóra vonatkozik. A 44 órás munkahétre való áttérés nem egy idő­pontban, hanem két és fél év alatt, 1968. július 1-e * és 1970. december 31-e kö­zött történik — attól füg­gően, hogy az egyes válla­latok mikorra teremtik meg a munkaidő csök­kentéséhez szükséges elő­írt feltételeket. A mun­kaidő csökkentését ugyanis a vállalatoknak belső tar­talékaik felhasználásával, önerőből kell megvalósíta­niuk. A kormány határozata a továbbiakban előírja, hogy a heti munkaidő akkor csökkenthető 44 órára, ha ez nem befolyásolja hátrá­nyosan a vállalat fejlődé­sét, a termelés, a termelé­kenység, az önköltség és a kapacitáskihasználás alaku­lását, valamint a népgazda­sági igények kielégítését; nem okoz zavarokat más vállalatok és intézmények működésében és a lakosság részére végzendő szolgálta­tásokban; s végezetül: ha biztosítani tudják, hogy a rövidebb munkaidő ellené­re sem csökken az érintett dolgozók bére, keresete. E feltételek megvalósítá­sa esetén a folyamatosan, illetve három műszakban termelő üzemekben az át­lagos heti munkaidő 42— 44 óra között (tört óra­számban is) megállapítha­tó. A közlekedés és mező- gazdaság néhány területén a heti munkaidő jelenleg még rendszeresen megha­ladja a 48 órát. Ezért a közlekedésben az előirány­zott és folyamatban lévő rekonstrukciók felhaszná­lásával, a szervezési és ve­zénylési rendszer tökélete­sítésével és egyéb intézke­désekkel, az állami mező- gazdaságban pedig az idényszerüséghez jobban igazodó szervezéssel és munkaidő beosztással töre­kedni kell a 48 óránál ma­gasabb munkaidő csökken­tésére. Ez a munkaidő rö­vidítés további 350 ezer dolgozót érint. Az elmúlt években az egészségre ártalmas munka­körök többségében bevezet­tek a 36—42 órás munka­hetet. 1970. végéig — össze­hangolva az általános mun­kaidőcsökkentéssel — e te­rületen is be kell fejezni a munkaidőrövidítést. Ennek megfelelően azokban az üzemrészekben és műhe­lyekben, ahol az egészségi ártalom miatt a többség heti 40—42 órában dolgozik és a különböző munkaidő szervezési nehézségeket okozna, ott a többi dolgozó munkaideje is ugyanennyi órára csökkenthető. A rövidített munkaidőre való zökkenőmentes áttérés biztosítása érdekében a vállalatoknak — a közpon­ti irányelvek alapján — felkészülési tervet kell ki­dolgozniuk, s ezt egyeztet­niük kell az illetékes ta­nácsokkal, közlekedési és energiaszolgáltatási szer­vekkel. A vállalatok felké­szülési tervüket a munka­időcsökkentés tervezett időpontja előtt legalább negyedévvel nyújtsák be irányító hatóságuknak, amely — az illetékes szak- szervezetekkel egyetértés­ben t— a tervre két hóna- non belül észrevételt te­het. A határozat kimondja: a felügyeleti hatóságoknak december 31-ig kell kije­lölniük azokat az ipari és építőipari vállalatokat, egy­ségeket, amelyekre vonatko­zik a munkaidő csökkenté­sének a lehetősége. A szö­vetkezeti iparban és építő­iparban a munkaidőcsök­kentés előkészítésével és megvalósításával kapcsola­tos feladatokat — a mun­kaügyi miniszterrel egyetér­tésben — az OKISZ elnöke szabályozza Bővül a mezőgazdasági termékek értékesítési rendszere A mezőgazdasági termé­kek forgalmának és felvá­sárlásának 1968. január 1- től érvénybe lépő új rend­jét a Minisztertanács töb­bek között az alábbiakban határozta meg: A termelők — a közellá­tás és az export szempont­jából korlátozott forgalmú cikkek kivételével — a ma­guk termelte mezőgazdasági termékeket megkötöttség nélkül bárkinek eladhatják. Korlátozott forgalmú cik­kek maradnak: a kenyérga­bona, a vágómarha, a vágó­borjú, a vágósertés, a do­hány, a nyersbőr (ló, szarvasmarha, juh, kecske és közfogyasztásra levágott sertés bőre), a nyersgyapjú és a fűszerpaprika. A termelőszövetkezetek a tagjaik háztáji gazdaságából származó termékeket is ér­tékesíthetik. A termelők közvetlenül eladhatják termékeiket — előzetesen kötött értékesíté­si szerződéssel vagy anél­kül — élelmiszerek forga­lomba hozatalával, feldolgo­zásával foglalkozó állami és szövetkezeti, kis- és nagy­kereskedelmi, vendéglátó­ipari, külkereskedelmi vál­lalatoknak, fegyveres testü­leteknek, közületiknek, in­tézményeknek, magánke­reskedőknek, illetve külön engedély alapján (ha ex- portjogot kapnak) külföldi vevőknek, vagy — mennyi­ségi és ármegkötés nélkül — más mezőgazdasági termelő üzemeknek és fogyasztók­nak. A mezőgazdasági nagy­üzemek (állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek) nyílt árusítás; üzletet is létesíthetnek, ahol a szükséges választék bizto­sítására saját termékeiken kívül más termelőktől szár­mazó árut is forgalomba hozhatnak: A kormány határozata ki­mondja, hogy a mezőgazda- sági termékek rugalmas áru­forgalmát akadályozó admi­nisztratív kötöttségeket meg kell szüntetni. Ha azonban a lakosság ellátása, a köz­ponti árualapok biztosítása szükségessé teszi, a kor­mány által meghatározott keretek -között a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter — az érdekelt mi­niszterekkel és országos ha­táskörű szervek vezetőivel egyetértésben — átmeneti­leg korlátozhatja, illetve engedélyhez kötheti egyes mezőgazdasági termékek for­galmát és szállítását. A lakosság egyenletes élel­miszerellátásának biztosítá­sa érdekében a feldolgozó és felvásárló állami vállalatok kizárólagos jogot kapnak a korlátozott forgalmú cikkek felvásárlására. Ezeket a cikkeket a termelők csak a kijelölt feldolgozó és fel­vásárló vállalatoknak adhat­ják el. Ez a megkötés nem vonatkozik arra az esetre, ha a termelő más termelő üzemnek ad el kenyérgabo­nát vagy sertést, vagy ha a termelő közvetle­nül a fogyasztóknak ad el a saját szükségleteiket kielé­gítő mennyiségű termékeit. A nagy fogyasztó közüle- tek (kórházak, laktanyák, üdülők, szociális otthonok, üzemi konyhák, stb.) to­vábbá a bej- és külkereske­delmi, valamint a vendéglá­tóipari vállalatok a korláto­zott forgalmú cikkek kivé­telével bármilyen mezőgaz­dasági terméket vásárolhat­nak a termelőktől. Az értékesítési szerződéses rendszert ki kell terjeszteni az állami gazdaságok áru- kapcsolataira, a nagy fo­gyasztó közületek, a bel- és külkereskedelmi, a vendég­látóipari vállalatok és a ter­melők között létesített áru- kapcsolatokra is. A tartós árukapcsolatok előmozdítása érdekében továbbra is lehe­tővé kell tenni több éves szerződések kötését. 1968. július 1-töl a föld­adót nem természetben, ha­nem készpénzben kell kie­gyenlíteni, de a cséplőgépke­resetet, valamint az őrlési és darálási vámot átmeneti­leg továbbra is természet­ben kell fizetni. Gyorsan és minél kisebb veszteséggel takarítsuk be a gabonát A MEDOSZ, a KISZ KB és a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa versenyfelhívása Az ország mintegy 3 millió holdnyi gabonatermő terüle­ten kasza alá érett a tavalyinál is gazdagabb termés Az utób­bi napokban már nemcsak az őszi árpát, de a rozsot, és a bú­zát is teljes erővel vágták, csépelték a gépesített betakarító brigádok. A gabonabetakarítás optimális ideje a mi éghajlati viszonyaink mellett 12—14 nap. Ennél azonban még jóval hosszabb ideig tart a betakarítás, mivela szükségesnél keve­sebb a gabonakombájnunk. Éppen ezért jó szervező és irányí­tó munkával, a gépek megfelelő átcsoportosításával kell el­sősorban rövidíteni a betakarítási időt, csökkenteni a betaka­rítási veszteségeket. A MEDOSZ elnöksége a KISZ Központi Bizottságával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa titkárságával egyetértésben arra kéri fel az állami gazdaságok, a gép- és gépjavító állomások, valamint a termelőszövetkezetek kom­bájnvezetőit, arató- és szalmabálázó gépek vezetőit, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett jubileumi munkaverseny keretén belül — felelevenítve a be­takarítási verseny eddigi szép hagyományait — kezdemé­nyezzenek széles körű versenyt, segítsék elő a betakarítás meggyorsítását, hogy minél hamarabb, s minél kisebb vesz­teséggel magtárakba kerüljön az idei gabonatermés. A verseny célja, s egyúttal feltétele is, a kombájnoknál az üzemi minőségi előírások megtartása mellett a legmaga­sabb mázsateljesítmény elérése, a kombájnok törés nélküli üzemeltetése, valamint az előírt üzemveszteségi normák megtartása. Az arató- és bálázó gépeknél a legmagasabb területi teljesítményt értékeli k. A verseny befejező napja augusztus 20. A teljesítmé­nyeket az állami gazdaságokban, a gép- és gépjavító állo­másokon és a termelőszövetkezetekben egyaránt augusztus 25-ig kell értékelni. A verseny befejeztével az illetékes ve­zető szervekkel egyetértésben az eddig szokásos módon ju­talmazzák a megyékben a legjobb eredményt elért kom­bájnvezetőket arató- és bálázógép vezetőket. A felhívás felkéri az állami gazdaságok, gép- és gép­javító állomások, valamint a termelőszövetkezet vezetőit, szakszervezeti és KISZ-bizottságait, továbbá az illetékes me­gyei szerveket, hogy minden erővel segítsék a gabonabetaka­rításban dolgozókat; gondoskodjanak ellátásukról, pihené­sükről és a biztonságos munkafeltételekről. Biszku Béla elvtárs látogatása a városi tanácson Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára csütörtökön délelőtt Kállai Sándor elv- társnak, a megyei pártbizott­ság titkárának és Murczkó Károly elvtársnak, a városi pártbizottság első titkárá­nak társaságában látogatást tett a Nyíregyházi Városi Tanácson. Biszku elvtársat és kísére­tét Btró László • elvtárs, a városi tanács vb elnöke fo­gadta. Biszku elvtárs a vá­rosi tanács Vezetőivel tanácstagokkal baráti be­szélgetést folytatott az idő­szerű várospolitikai és város­fejlesztési kérdésekről. Ankét az anyagi érdekeltség és munkaerőgazdálkodás problémáiról Csütörtökön Nyíregyházán a sóstói Krúdy-szálló nagy­termében ankéton vettek részt Szabolcs-Szatmár me­gye tanácsi vállalatainak igazgatói, főmérnökei, fő­könyvelői, a párt és szak- szervezeti szervek vezetői és a munkaügyi vezetők. A ta­nácskozáson Nemes Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyet­tese üdvözölte a megjelente­ket, majd Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium bér- és munkaerőgazdálko­dási főosztálya elvi osztá­lyának vezetője tartott elő­adást a gazdaságirányítás új rendszerének néhány fontos kérdéséről. Ismertette a Központi Bi­zottságnak a gazdasági re­formmal kapcsolatos határo­zata alapján a vállalatok bérügyi, munkaügyi felada­tait. Részletesen elemezte, hogy az elkövetkező öl és fél hónap alatt milyen terü­leteken kell meggyorsítani a felkészülést. Szólt a munka­jogi rendelkezésekről, a mi­nisztériumi és a tanácsi vállalatok lehetőségeiről a jövőben. A nagy érdeklődéssel fo­gadott előadást számos kér­dés követte, amelyekre Pongrácz László válaszolt. Ezután Nemes Imre ismer­tette a helyiipari vállalatok vezetőinek tennivalóit a fel­készülés időszakában. Megalakult a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének előkészítő bizottsága Csütörtökön Nyíregyházán megalakult a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségé­nek az előkészítő bizottsá­ga. A jelenlévők előtt dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökh. tartott tá­jékoztatót, ismertette az elő­készítő bizottság feladatait. Elmondta, hogy a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az azt létrehozó szövetkezetek tár­sadalmi, együttműködési és képviseleti szerve lesz. E területen 84 termelőszövet­kezet és 16 tszcs gazdálkodik mintegy 263 441 hold földön. A szövetségek megalakításá­hoz e területen működő kö­zös gazdaságoknak mintegy 70 százalékának az önkéntes csatlakozása szükséges, de az a cél, hogy minden tsz és Iszcs tagja legyen. Ezt követően megválasz­tották a területi tsz-szövet- ség előkészítő bizottságának 14 tagját. Elnöknek Horváth Jánost, a nyíregyházi Ság- vári Tsz elnökét választot­ták. Ezzel megkezdte mun­káját a Tisza menti Terme­lőszövetkezetek Területi Szövetségének előkészítő bi­zottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents