Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-05 / 156. szám
Segély, vagy bölcsőde ? Nyíregyházán hétfőtől új bölcsődét Is számon tartanak, nyolcvan gyermek második otthonát. A városban eddig 437 bölcsődei hely volt A Guszev telepitől eltekintve — amely túlságosan távol esik a fontos útvonalaktól, — valamennyi túlzsúfolt, minden öt kisember mellett gondoznak egy hatodikat is, ráadásként Az Északi Alközpontban most megnyílt IX. számú bölcsődét is csupán hatvan gyermekre tervezték. A körzet nagy, a Dohány utcától Sóstóig, a Hímestől az Ifjúsági lakótelepig terjed, s már kezdetben száznegyven jelentkező volt a hatvan helyre. Azaz a hétszeresnél is több. De csak kezdetben. Azóta az elutasítottak száma már meghaladja a százat Neveié intézmény h A H alakú épületben három csoportot helyeztek el. A külöo-külöa öltöztetőn, fürdőd, mosdón, — s ki tudja, zuá nem tartozik még egy ilyen remek bölcsődéhez? — az orvosi szoba mind a három csoport részére külön áll rendelkezésre, így a legkisebb a fertőződés terjedésének veszélye. — Még nyolcvanas létszám Jó — mondja Orosz Anna, a bölcsőde vezetője. Csak attól félünk, egyre többen lesznek, s a kezdésnél jelentkező — még elviselhető — többletmunka később túlterheltséget okoz a gondozónőknél. A létszámon felüli gyerekekhez ugyanis nem jár arányosan több gondozónői státus. A bölcsőde nemcsak az édesanyákon segít, hogy míg dolgoznak, legyen hol elhelyezni gyermekeiket. A bölcsőde nevelő intézmény is egyúttal, sorrendben az első az oktatási rendszerünkben. S a cél már Itt is a közösségi ember kialakítása. — Igaz, nemcsak mi neveljük, hanem a szülő is, ■ a gyermek egyéniségét közös munkával próbáljuk formálni — mondja a bölcsőde vezetője. — Több mint tízéves tapasztalatom, hogy már az sem mindegy, mikor kerül a gyermek bölcsődébe, A négy-öt hónapos hamarabb megszokja a közösség légkörét, mint például az egyéves. Szerintem legkésőbb 7—8 hónapos korban bölcsődébe kell vinni a gyermeket. A bölcsődében arra szoktatjuk őket, hogy a játékot meg kell osztani másokkal, a játék akkor a legszebb, ha sokan játszanak vele. A tények válaszolnak Szükség lesz-e ezután is bölcsődékre? Ki fogja ezeket igénybe venni? Ezek a kérdések a gyermekgondozási segélyről szóló rendelet nyilvánosságra hozatala után vetődtek fel. Megkérdeztük Orosz Annát is, jogosnak tartja-e ezeket a kérdéseket? — Csak személyes tapasztalataimról számolhatok be, hiszen mi nem tartjuk nyilván azokat, akik igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt. Az Északi Alközpontot nyugodtan lehetne ifjúsági lakónegyednek is nevezni, hiszen annyi a fiatal. Azok közül, akiknek az idén született kisbabájuk, viszonylag nagyon kevesen, alig két-három család veszi igénybe a segélyt. A legkisebb fizetésű családok, a többiek bölcsödébe vinnék a kicsit*. Erre mutat az a szám is, hogy milyen sokan jelentkeztek ebbe a bölcsődébe. Újabbakra lesz szükség A bölcsőde tágas ablakaival, fehér falaival, a végtelenségig leegyszerűsített formáival olyan, mint egy mai film díszlete, mely csupán az emberre, az ember fejlődésére, a lényegre összpontosít. Az épület előtt a parkban most kezd nőni a fű, a kerítésen túl pedig két várandós asszony faggat egy harmadikat, aki gyermekkocsit toL Holnap újabb ilyen bölcsődékre lesz szükség. Kun István A Meteorológiai Intézet Jelentit Nehéz előre jósolni — Tessék, ez Itt Európa tegnapi időjárása! — Elég súlyon. Legalább másfél kiló. Kezemben tartom a felhőket, szeleket, Celsius-fo- kokat, esőket és havat — számokban. A gondosan ösz- szegöngyölt papírtekercs — Európa tegnapi időjárása — a beavatatlannak nem több mint végtelen hosszúságú számoszlopok sora. Papírkígyón titokzatos jelek, amelyek ezer kilométerekről érkeztek Budapestre, az Országos Meteorológiai Intézet telexszobájába. Táviratok 600 városból A hosszú, keskeny teremben éjjel-nappal kattognak a telexgépek. Dr. Kardos Béla, az előrejelző osztály meteorológusa a falon függő térképre mutat. Vastag vonalak futnak Budapestről Moszkvába, Prágába, Belg- rádba és Mai na-Frankfurtba. Ezekkel a városokkal tájt közvetlen kapcsolatot az intézet A táviratok Európa mintegy 600 városának, körzetének Időjárási jellemzőit juttatják Budapestre. — Az intézetben működő hálózattal minden szükséges adat beszerezhető a szél irányáról, sebességéről, a hőmérsékletről, légnyomásról, légnedvességről, a felhőzet szintjéről és fajtájáról — mondja a meteorológus. — Sőt, van egy készülékünk, amely azonsai meg is rajzolja az átlagos hőmérsékleti térképet Légtömegei: a térképen idő szerint minden ( órában végeznek meteorológiai méréseket, s a külföldi központoktól kapott adatok alapján készül el mindennap négyszer a meteorológiai nagytérkép. — Ezek a térképek olyanok, mint egy film különálló kockái. S mint a filmen a mozgást, az időjárás folyamatát is csak úgy látjuk, ha ezeket a kockákat egymás mellé tesszük. Ezekből történik az előrejelzés. 75 százalékban beválik ■ ..........—»----------------Az előrejelzés 75—85 százalékban válik be. Hivatalosan 36 órára jelzik előre a várható időjárást, de előfordult már az is, hogy kétszeres időtartamra előre látják a folyamatokat — viszont nem egyszer még 24 órán belül is nehéz „jósolni". A hazai állomáshálózat egyes pontjai ugyanis távol esnek egymástól, t az állomások közti területek Időjárási viszonyai — „láthatatlanok." A jövő a műholdban — A fejlődést a műholdak „bevetésétől” várjuk. A terv: a légtérben 2000 léggömb végezné a méréseket, az adatokat a meteorológiai műhold venné fel és közvetítené a földi megfigyelő állomásokra. Dr. Tänczer Tibor, a műhold-meteorológia kutatója szerint Magyarország talán már az idén bekapcsolódik a műhold meteorológiai hálózatba, s Földünk „utitársai- nak” méréseit nálunk is felhasználják a prognózishoz. A műhold — az atomkor meteorológiai varázsszeme — 600 és 1400 kilométer közötti magasságból teszi láthatóvá a meteorológus számára a földi felhőzetet. — Milyen lesz az idei nyár? A távprognosztizőr széttárja karját. Bársony Éva HfcMurM ét a tecfaUUa, Légpárnás járművek Néhány éve a légpárnás járművek (sajátosságuk, hogy sűrített levegőt sajtolnak „testük” alá és ezen a „légpárnán” siklanak) megjelenésekor először arra gondoltak: megtalálták az ideális járművet, mely minden terepen (és ugyanakkor vízi felszín felett is) korlátlanul alkalmazható. A szovjet kísérletek nagy szerepet játszottak abban, hogy megmutatkozzék : a légpárnás járművek mindenekelőtt részben vagy egészben vízzel borított területek fölötti közlekedésre alkalmasak, jól beválnak például vékony vízréteggel fedett mocsaras területek feletti közlekedésben, ugyanakkor viszont létjogosultságuk erősen vitatható a homokos buckákkal tarkított terep- szakaszokon. Nagyon befolyásolja a légpárnás hajók „járóképességét” a hullámmagasság. A légpárnának a meredek hullámok nem „kedveznek”. Érdekes tapasztalatokat sze. reztek egyébként azzal a légpárnás hajóval, melyet a Gázturbinák hajtják majd ezt a 660 utas és több Jármű befogadására tervezett légpárnás hajót. Duna felső szakaszán próbáltak ki. A 4—5 személy szállítására alkalmas típus 110 kilométeres óránkénti sebesseggel haladhat (ez a folyami személyszállításban még a Rakéta hordszárnyas hajókkal elért értékeket is felülmúlja), azonban a 60 cm-nél magasabb hullámok már veszélyeztetik biztos haladását. A légpárnás hajók új területek. közlekedési útvonalak meghódításának lehetőségét nyitják meg az ember számára. Skandinávia partvidékein komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a jégveszélyéé vizeken légpárnás hajókat rendszere, sítenek majd. A jéghegy, jégtábla legalattomosabb, s legveszélyesebb része ugyanis az, amely a víz alatt húzódik és meglékeli » haló- testet. Vetélkedő autók Egyesek szerint sport, mások szerint „kacérkodás” a sebességi rekordokért való szüntelen versenyfutás. Elképzelhetjük, milyen kockázatot vállalnak azok az autóversenyzők, akik az óránkénti 600 km-es sebességet is meghaladják járműveikkel. Hiba lenne az általunk ismert gépkocsikhoz hasonlítani ezeket az „autócsodákat”, hiszen mind formájukban, mind szerkezeti felépítésükben különlegességnek számítanak. Míg a közúti személyjárművek önsúlya a középkategóriákban kb. 1000—1400 kg, addig például a „Kékmadár” elnevezésű világhírű versenyautó 4000 kg súlyú, hossza mintegy 9 méter, gumiabroncsainak átmérője 132 cen. timéter. A hagyományos dugattyús motorok már régen „kivesztek” ezekből a versenykategóriákból, helyüket a gázturbinák foglalták el. A közúti gépkocsijaink 50— 100 lóerős motorjai helyett a „Kékmadarat” például 4250' lóerős(l) túrbinaszerkezet gyorsítja fel a félelmetes sebességre. Az üzemanyagfogyasztás is elképesztő értékekre rúg Ez ugyan a sebességért folyó harcban csak másodrendű szempont, mégis említést érdemel, hogy a „Kékmadár” a kerozinnak nevezett speciális üzemanyagból 2,5 kilométeres útra 4,5 litert használ dl (180 liter/100 km.) Donald Campbell a világ legismertebb sebessé grekor*— A legújabb „Kékmadár”. dere volt 1967. január 4-én bekövetkezett haláláig A 45 éves angol sportember az utóbbi tíz esztendő során hétszer volt birtokosa „a föld és a víz leggyorsabb embere” büszke címének 1960-ban érte az első figyelmeztetés, amikor a legendás „Kékmadárral” a 700 km/óra sebességet szerette volna elérni. Egy hirtelen támadt szélroham vetett véget a kísérletnek, de Campbell akkor még túlélte a szerencsétlenséget. Már 627 km/óra sebességnél tartott a száguldásban, amikor a gépjármű 250 méterest 1) ugrással oldalára zuhant és roncsol tan, „élettelenül” terült el. A versenyző annak köszönhette az életét, hogy a versenykocsi vázszerkezetét sok, tapasztalatokkal gazdag év után „karambol- biztosra” építették meg a tervezők. Beemelték a tiszaberceli zsilipkaput Két korszerű szivattyútelep épül a megyében A Meteorológiai Intézet előrejelző osztályán is megszakítás nélküli a munka. A külföldi központokból három, hat és tizenkét óránként az ország 22 városából pedig minden órában jönnek a táviratok. A táviratokat itt fordítják le — időjárási térképekre. Az egész világon azonos időpontokban, a greenwichi Ápolónői tanfolyamok a megyében A szabolcsi nők foglalkoztatása és szakképzése érdekében sokat tesznek a megye egészségügyi intézményei: évente számos iskolai és munka melletti tanfolyam indul a nyíregyházi egészségügyi szakiskola szervezéséiben. Az ősszel újabb tanfolyamokat szerveznek. Iskolai formájú ápolónő, gyermekápolónő és csecsemőgondozónő képzés nem indul. Szeptember elsején másfél éves képzéssel rendelőintézeti as'szisztensnö-képző tanfolyamot szerveznek Nyíregyházán olyan nők részére, akik szakképesítés nélkül már ebben a munkakörben dolgoznak. Ismét indul szociális otthoni növérképzés 2 éves időtartammal, ugyancsak a már képesítés nélkül dolgozó ápolónők számára. Szeptemberi kezdéssel indul a munka melletti röntgenasz- szisztensnö képzés is. A segédápolónők tanfolyama szeptemberben több hónapos tanulmányi idővel biztosít alapfokú képzést a munka mellett tanuló hallgatóknak. A Nyíregyházi Kölcsey Gimnáziumban az idén először indul egészségügyi szakközépiskolai osztály, rendelőintézeti asszisztensi szakon. Az itt végző leányok érettségi bizonyítványuk mellett választott szakmájuk oklevelét is megkapják. Nagy érdeklődés van évről évre a csecjemögondozónői képzés iráni Tájékoztatásul közölte a nyíregyházi egészségügyi szakiskola igaz. gatósága, hogy legközelebb 1968 március elején szerveznek ilyen tanfolyamot, amely kétéves tanulmányi idővel csak bölcsődékbe és gyermekotthonokba végzendő munkára képesít. Erre a tanfolyamra 40 fő felvételét tervezik. Ugyanebben az Időben kezdődik majd egy általános ápolónői tanfolyam iskolai jellegű kétéves képzéssel, 40 hallgatóval, valamint 30 felvehető hallgatóval egy kétéves iskolai jellegű gyermekápolónő-képző tanfolyam. A megyében jelenleg két nagy szivattyútelep épül. Az egyik Tiszabercelnél. a másik Olcsvánál. A két telep régi, korszerűtlen szivattyú- rendszert iktat ki, s lényegesen javítja majd a belvíz, védelmet a Szamos vidékén, s az ecsedi vízrendszer problémáit is részben megoldja. Különösen a tavaszi nagy vízlevonulások idején lesz szinte felbecsülhetetlen jelentősége. Július 4-én. kedden a tiszaberceli szivattyúnál a zsilipkaput emelték be. A TITÁSZ is segítséget nyújtott a nagy szerkezet helyretevésénél. A Ganz-MÁ- VAG szerelői most már teljes erővel építhetik tovább a berendezés műszaki részét. Korszerű, elektromos vezér, lésű szivattyú lesz itt, másodpercenkénti 6000 literes teljesítménnyel, ötmillió to. rintot meghaladó beruházás ez. Kisebb, de jelentőségében hasonlóan nagy az Olcsvánál épülő. Itt még csak a földmunkákat végzik, a szerelés csak augusztusban kezdődik. Ez a munka megközelítően négymillióba kerül majd. Az olcsvai szivattyútelep 320o liter kapacitású lesz másodpercenként. A tervek szerint a ttezaberceli rendszert még ebben az évben, az olcsvait a jövő esztendőben helyezik üzembe. Tiszaberceli téglagyárunkba felveszünk gyakorlattal éa érettségivel rendelkező művezetőt és szállításíelelőst Jelentkezés: ÉM. Hajdú-Szabolcs megyei Tégla» is Caa/ répipari Vállalat Debrecen, Kossuth «. 12—U. személyzeti vezetőnél. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. rn. merni ‘
