Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-04 / 155. szám

Nyári kűtgondok Amióta beköszöntött a melegebb idő, naponta át­lagban 3—4 bejelentés érke­zik a Nyíregyházi Városi Tanács VB építési és közle­kedési osztályára arról, hogy a város valamely pontján elromlott a kút. Tanyabo­korból és belterületről egyaránt jönnek a panaszok. A két karbantartó éjjel nap­pal járja a várost, de el­képzelhető: ilyen tömegű hi­bát időben kijavítani nem tudnak. Ezért előfordul, hogy egy-egy kutat le kell zárni. Az elmúlt esztendőben néhány híján 500 esetben jelentettek rossz kutat. És akkor is, épp úgy mint most, főleg a nyári meleg idő­szakban. Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem ez a fő ok. A legtöbb hibát a fele­lőtlenség, a gondatlanság okozza. Az ejektoros kutat, hogy ne kelljen nyomni, vasperekkel állítják be, ami beleesik a kútba, s azonnal elrontja a szerkezetet. Más­hol, játszó gyerekek „gyöt­rik” és nyúzzák a kutakat A hibák fő szenvedői a kút környékén lakók. Az utcákon, tereken lévő kutakhoz nem lehet őröket állítani. De őre le­het a kútnak mindenki, aki használja. S talán csak ez­zel lehet megelőzni a sok kellemetlenséget, a kutak lezárását, a napokig messzi utcákból történő vízcipelést. Nem vitás: megéri a na­gyobb óvatosságot a jó kút. Bürget Lajos Kéthetes művelődéspolitikai tanfolyam Nyíregyházán Gombás Sáodor, a megyei pártbizottság titkára tartott megnyitó előadást Kéthetes művelődéspoliti­kai tanfolyam kezdődött jú. lius 3-án Nyíregyházán a 1 megyei pártbizottság Sóstói úti pártiskoláján. A megyei pártbizottság nyári tanfolya­mán mintegy nyolcvan meg. hívott kulturális aktíva, pe­dagógus pártszervezeti, szak- szervezeti titkár, s vala­mennyi megyei kulturális intézmény vezető beosztású dolgozója vesz részt. Idősze­rű kulturális tennivalók, az MSZMP IX. kongresszusá­nak főbb célkitűzései, az új gazdasági reformból adó. dó feladatok szerepelnek a tanfolyam tématervében. Július 3-án délelőtt Gom­bás Sándor, a megyei párt- bizottság titkára tartott megnyitó előadást. Köszö­netét mondott a megyei párt-végrehajtóbizottság ne. vében a kultúra mun­kásainak az önzetlen tevékenységért, mellyel, sikeresen segítették a me­gyében a gazdasági, társa­dalmi, politikai feladatok megoldását. Méltatta a tan­folyam jelentőségét, mely hasznos útmutatásokat kí­ván nyújtani a részvevők­nek, egyben a művelődéspo. litikai munkában szerzett tapasztalatok megvitatását is célul tűzte ki. Néhány időszerű művelő­déspolitikai problémáról szólva a továbbiakban fel­hívta a figyelmet az iskola- reform még megoldandó feladataira. Külön említette a hátrányos helyzetben lévő tanulók, a munkás és pa­rasztgyerekek hatékonyabb iskolai és iskolán kívüli gondozását. Foglalkozott a pályaválasztással, a megye gazdasági profiljának és az oktatási Intézmények fej­lesztésének jobb összhang­jával. Gombás elvtárs bevezető referátumában a népműve­léssel kapcsolatban az egy­séges művelődéspolitikai szemlélet és gyakorlat kiala. kítását hangsúlyozta. Nagy feladat vár a művelődési szervekre a szocialista vi­lágnézet, és az új embertí­pus kialakításában, s ez szi. lárd, korszerű politikai alap­állást kíván a népművelés vezetőitől, dolgozóitól. A differenciált népművelés, amely a különböző érdeklő­désű, korú, nemű rétegek igényei szerint akar eleget tenni hivatásának és az igényes tömegszórakoztatás még nem mindenütt vált gyakorlattá. A népművelés anyagi erőforrásait is szük­séges jobban csoportosítani, tlj iparág indul Asparagin előállító üzem Nyírbátorban *A neve: asparagin” cím­mel korábban eléggé terje­delmes írásban foglalkozott lapunk egy új iparág meg­honosításával Szabolcsban. A „REANAL” Gyógyszer­gyártól érkezett a kedvező ajánlat: próbálkozzanak cfteg megyénkben az asparagin nevű gyógyszeralapanyag gyártásával, mely a keserű csülagfürt csirájából nyer­hető préselés, lepárlás út­ján, s melyből jelentős va- lutaértéket képviselő, a szívbetegségeket gyógyító orvosság készíthető. Emel­lett ez az egyszerű techno­lógiával készíthető aspara­gin a koffeinéhez hasonló — de nem káros — üdítő, élénkítő hatású is. Megyénkben a gyümölcs- szeszfőzde és szikvízipari vállalat próbálkozott meg tavaly a kísérleti gyártással. A siker nem maradt el: a Mátészalkán, egy időlege­sen üres raktárhelyiségben csíráztatott csillagfürtből ki­váló minőségű asparagint nyertek, melynek nyomán a REANAL nemcsak segítsé­get ígért a gyártás kiszélesí­téséhez, hanem hosszú távú szerződést is felajánlott. A megyei tanács vb ipari osz­tálya megadta a szükséges segítséget a vállalatnak a folyamatos gyártáshoz melynek első komolyabb eredménye az elmúlt héthez fűződik. A Balkányi Állami Gaz­daság Biriben lévő alma tá­rolója egyik szekcióját — 630 négyzetméter alapterü­letet — bocsátott a szikvíz­ipari vállalat rendelkezésé­re, ahol ezelőtt három hét­tel vetettek először keserű csülagfürt magot a homok­talajba. Megkezdődött a csírázás, sor került az első csiraaratásra, amit a közel­ben lévő nagykállói szesz­főzdébe szállítottak feldol­gozásra lepárlásra. Június 30-án vitték az első szállít­mányt, 14 kilogramm tiszta asparagint a fővárosba, melynek kilójáért a REA­NAL — tekintettel a gyártás kísérleti jellegére — az ere­deti 600 helyett 800 forintot fizet. A világpiacon valutá­ban ennél jóval többet ér ez a legújabb szabolcsi készít­mény. Megállapodás szerint a Balkányi Állami Gazdaság augusztusig bocsátja a vál­lalat rendelkezésére a mos­tani ideiglenes csíráztató te­rületet. Mi lesz ezután? A megyei tanács illetékesei Is felfigyeltek e gyümölcsöző kezdeményezésre, s már elő. rehaladott tárgyalások foly­nak egy végleges, új aspara­gin üzem megépítéséről Nyírbátorban. A tervek sze­rint ez év harmadik negye­dében látnak hozzá Nyír­bátorban egy új telephely kialakításához, mely a szesz­főzde, lepárló mellett egy 350 négyzetméter alapterü­letű csülagfürt csírázta tót is magába foglal s melyből a folyamatos vetés, aratás ré­vén éves viszonylatban 1000 kilogramm asparagin elő­állításához elegendő csirát- takaríthatnak le. A közel egymillió forintos beruházás lesz az alapja a későbbi fejlesztésnek — tudniillik a csíráztató teret az anyagiak­hoz képest állandóan bőví- 1 teni lehet majd, s amire ' már a Gyógyszeripari Tröszt is felfigyelt, s a legutóbbi tárgyalásokon évi 20 tonna tiszta asparagin fogadására, exportálására tett ígéretet (as) jelentőségéhez mérten fel­használni. Ezt követően elő­adásában azzal foglalkozott, hogyan érinti a kulturális munkát az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése. Lehetőség nyílik többek kö. zött arra, hogy egységes, helyes gyakorlat alakuljon ki a kulturális alapok fel- használásában. A művelődéspolitikai tan­folyam első napjának dél­utánján Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára ismertette megyénk ipari, mezőgazdasági helyzetét, a feladatokat a III. ötéves terv tükrében. A kéthetes tanfo­lyamon előadás hangzik el megyénk kulturális helyzeté­ről, a feladatokról, az elő­adó és vitavezető Horváth Miklós, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. A rádió és a tele­vízió helye, szerepe kulturá. lis életünkben címmel Grósz Károly, a Magyar Rá­dió és Televízió párttitkára tart előadást. A történelmi kutatások eredményeiről dr. Hársfalvi Péter, a Nyíregy­házi Tanárképző Főiskola docense számol be a részve­vőknek. A sajtó helye éssze. repe a tömegpolitikai mun­kában címmel Zeke Ferenc, az MSZMP KB sajtó alosz­tályának munkatársa, Kul­turális életünk a gazdasági irányítás új rendszerében címmel Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársa ismerteti az aktuális fel­adatokat. Népművelési politikánk időszerű kérdéseivel fog­lalkozik július 7-én Molnár János művelődésügyi mi. niszterhelyettes. Irodalmi életünk néhány problémáját dr. Köpeczi Béla tanszékve­zető egyetemi tanár elemzi július 12-én. A kéthetes programban szerepelnek még: Megyénk irodalmi ha­gyományai, jelene, feladatai. A gyermek- és ifjúsági ne­velés javítása, színházi éle­tünk, műsorpolitikánk. Idő­szerű egyházpolitikai kérdé­sek, Közoktatáspolitikánk időszerű kérdései, A nacio­nalizmus, Időszerű nemzet­közi problémák, A pedagó­gus pártszervezetek, hatás­köre, szerepe, feladatai című előadások. A művelődéspoli. tikai tanfolyam hallgatói komplex népművelési esten is részt vesznek Rakamazon, ezenkívül filmvetítés is sze­repel a tartalmas, változatos téma tervben. <P) MEGJEGYZéSEK: Bűvös kör Most három éve kezdte a munkát a vásárosnaményi ládagyár Ebben az évben már több . mint hárommillió gyümölcsösládát termel a fiatal munkásgárda, amely nagy többségben közvetlenül a mezőgazdaságból került a faipar­ba. A mintegy tizenhatmilliós most folyó beruházás után, már a közeli jövőben kétszeresére növekszik a gyártás. Helyesebben növekedhetne, ha... Jelenleg is kevés a gépmunkás. Most van a szezon, a termelés kétszerese Is kevés lenne, de többet nem gyárt­hatnak, mert a gépekhez szakmunkásra lenne szükség. Szakmunkást pedig nem lehet a fáról leakasztani: képezni kell. Most megindult a kétéves szakmunkásképzés, a tan­folyam csak 1969 júniusában fejeződik be. Korábban kér­ték, hogy létesítsenek az üzemben kihelyezett esti tagoza­tú, vagy levelező faipari technikumi osztályt. Huszonötén, jelentkeztek is, de beleütköztek a paragrafusokba. A Könnyűipari Minisztérium rendelkezése szerint ugyanis vagy ötéves gyakorlatot kell igazolni a faiparban, vagy elég kétéves is, de szakmunkásbizonyítvánnyal, vagy se­gédlevéllel rendelkezőknek. A fentiek bizonyítják: e fiatal gyárban most szerzik a szakmunkásbizonyítványt és csak két év múlva kaphat­ják kézhez. Az ötéves gyakorlat szintén nem a dolgozók hibájából nincsen meg, hiszen az üzemet 1964 áprilisában telepítették. A helyzet most az, hogy egy rendelkezés — amely nem gondol arra, hogy fiatal üzemek is vannak — elzárja a tanulás lehetőségét a gyár fejlődése szempontjá­ból sem közömbös továbbtanulás elől. Vajon kinek jó ez a bűvös kör?! aim :::::: :asa Példa A Nyíregyházi Cipőgyár — fiatalabb és kisebb társa az ország sok hasonló gyárának jó éve bevezette, hogy termékeihez kedves figyelmességből, belső kötelességből és kicsit reklámcélból is nyomtatott papírt ad, amelyben ké­ri a vásárlót, írja meg kifogásait, stb. A kezdeményezésre országos fórumokon is felfigyeltek, reagáltak, de a legfon­tosabb: örömmel nyugtázta a vevő. Legutóbb Kőszegen találtunk egy mintát, amelyből ugyancsak okulni lehet — itt Nyíregyházán. Szó szerint: „Szeretettel üdvözöljük önt a Szabó hegyi turista kisven­déglőben Az ön által fogyasztott ételt készítette és tálalta Hergovits Ferenc szakács. Kérjük, hogy az ételek ízesítésé­vel, minőségével, mennyiségével és tálalásával, valamint Búzás István felszolgáló udvariasságával kapcsolatos észre­vételeit velünk közölni szíveskedjék...” Jó szórakozást kíván végül az üzlet vezetője és min­den munkatársa. Hát igen. Nem szégyen tanulni Mint ahogy az sem szégyen, ha a vendéglótóípari „egység”, vagy „üzem” minden alkalmazottja úgy dolgozik, hogy kiírhat­ják nyugodtan a nevét. iiiiii Vita kígyó Nyolc éve kezdődött a vita: legyen-e, s hol autóbusz- allomas Nyíregyházán. S még ma is folytatódik, annyi plusz kérdéssel, hogy ki finanszírozza, mennyivel? Azóta számos „alternativa” vetődött fel. Hogy legyen állomás, ez már tiszta. Hogy hol legyen, ez még ma sem tisztázott. Hogy ki fizesse: a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium, vagy a megyei tanács vb tervosztálya — ebben sem történt előrehaladás. Legutóbb már mintha megállapodtak volna az llleté­S,amhf yben’, S aSí a, Jókai tér lett volna- de ott mintegy plusz koltseS jelentkezett, minimálisan eny- nyibe kerülne a nagymértékű szanálás. y így a helyzet maradt szinte ugyanaz, mint kilencven­hat hónappal ezelőtt volt. Nyíregyházán tovább vitatkoznak. Közben megnőtt a forgalom, immár napi százötven járat közlekedik a Beloi­annisz téri ideiglenes és már jelzőket sem találni rá milyen állapotú, milyen zsúfolt MÁVAUT állomásra. A buszok pe­dig tovább gyarapodnak... Míg itt tart a vita, alig marad olyan városa az or­szágnak, amely nem épít buszpályaudvart, s mire itt veget er, mar a nagyobb községek is új állomást építenek busz­járataiknak? Kopka János ■ ■■II. mmm* rn —JS—SS ' Kiváló burgonyatermést ígérnek a Balkányi Állami Gazdaság táblái. Jelenleg vegyszeres permetezéssel véde­keznek a rovarkártevők ellen. Foto: Hammel J. cd nayy ábtánd A vállalat szállítási osz­tályán két hete megy a munka. Akár hihetetlen, akár nem, így van, nincs semmiféle fönnakadás. Két hete időben elkészülnek a fuvarokmányok, két hete nem fenyegetőzik kötbérrel telefonon senki, két hete nem káromkodott az osz­tályon vasutas, hogy el sze_ retnék tolatni a berakott vagonokat. Két hete olyan csönd van, hogy az írógépek zakatolását is alig hallani. Egy hónappal és két hét­tel ezelőtt kezdődött. Az osztályról két hölgy sírva távozott. Azért potyo­gott a könnyük, mert kis íróasztalukat túlzottan sze­rették. És lám, áthelyezték őket a termelésbe, fizikai munkára. Szörnyű. Az osztályon a két távozó feladatát szétosztották, de nagy morgást váltott ki a két hölgy áthelyezése. Rá­adásul tizenhármán marad­tak, s a babonásabbak meg­jósoltak egy újabb istencsa­pást A morgás oka egyszerűen az volt, hogy szerintük ilyen sok munkát képtelenség ilyen kevés emberrel elvé­gezni. Egyetlen egy dolgozó akadt, aki védelmébe vette az igazgatót. Persze, nem szorult volna ő védelemre, ha valaki szemébe is meg­mondja, miért morog a tár­saság, de hát ilyen nem volt. Az az egy eddig is dolgozott és lelkiismeretessége miatt kissé le is nézték. Most csil­lapította társait, hogy ő járt az unokabátyjánál Angliá­ban, s majd megtudná a szállítási osztály, mi is az a munka, ha annyit kellene itt is mindenkinek elvégezni, mint amennyit a rokon vé­gez abban a ködös ország­ban. Ez némiképp csillapította a szenvedélyeket, mégis az igazgató maradt a legnép­szerűtlenebb ember az osz­tályon. Ennek is megvolt az oka: a leghangosabbak nem tudták, hogy nem egyedül az igazgató intézkedett, ő leg­feljebb megmondta az em­bereknek a nyers valóságot. Még olyan is akadt, aki ki­abálta: — Bárcsak jönne ide az a nagyokos, majd megtanulná! Ezt lehurrogták, hiszen a vállalatnál mindenki látta, az igazgató éjt nappallá té­ve dolgozik, s talán a leg­többet ő. De az intézkedés miatt morgolódó szállításia­kat ez nem zavarta. Ám ez a csoda sem tar­tott egy hétnél tovább. (Ez egy egészen nagy csoda volt.) Ezután visszatértek korábbi témájukhoz, amin napköz­ben oly kitűnően el lehet ábrándozni. Réges-régen az egyik előadó találta ki, egy szombaton. Reggel mondta a rádió, mennyit nyert az öt- találatos szelvény tulajdo­nosa. Kétmillió. úristen, mekkora pénz az! Ki mit tenne, ha ő nyerte volna. Ez volt a nagy áb­ránd. Az egyik hatszobás villát építene Sóstóra, a víz mellé, és az oldalához növényházat is, mert imádja a délszaki növényeket. Egy másik túl­licitálta: a vilia mellé a csa­lád öt tagjának venne egy- egy autót Hogy milyen szí­nű legyen? Megegyeztek ab­ban, hogy legszebb a fehér, így a nagy ábránd fontos kelléke a suhanó fehér ko­csi lett. S abban is megegyeztek, hogy azután nem dolgozott volna senki. Még azt is ki­számolták, mennyi pénzt kell a takarékban hagyni ah­hoz, hogy a kamatokból fő- úrian lehessen élni. Az az egyetlen, akit az egyszerűség kedvéért csak lelkiismeretes bolondnak ne­veztek, ilyenkor kajánul vi­gyorgott. Elmagyarázta, ho­gyan ölné meg őket az una­lom. Az a két-három óra így sem elég, mondta, emiatt unatkoznak, nem tud. nak mit csinálni, csevegnek. ábrándoznak. Mi is lenne velük, ha még ez sem tölte­né ki az idejüket? A lelkiismeretes bolondot azonban figyelmen kívül hagyták, s békésen folytat­ták álmodozásukat. Mindig kitaláltak valami újabbat a nagy ábrándhoz, legutoljára azt, hogy fürdőmedencét is építeni kellene a villa kert­jébe. Azt számolgatták, va­jon mennyibe kerülhet egy olyan. Ekkor ütött be a második csapás. Újabb két embert helyeztek át a termelésbe. Ismét a két legkevésbé szak­képzettet, a két legjobban nélkülözhetőt. Ez pontosan két hete tör­tént. Azóta nincs káromko­dás az osztályon az elmaradt munka miatt, azóta megy minden vagon időben, azóta nem fenyegetőzik kötbérrel senki, azóta csend van. És munka. Már csak tizenegy ember dolgozik, de a máso­dik csapásnál még morgás sem volt, hogy ennyi ember ilyen sok munkát nem tud ellátni. Úgy látszik, fölösle­gesnek tartották a zúgoló­dást. Azóta — legalábbis így hírlik — három szállítási érdeklődött titokban, tanul­hatna-e szeptembertől. Kun István

Next

/
Thumbnails
Contents