Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
4 FORRÓSÁS FIGYELMEZTET: Nagyobb gondol a közegészség ügyre Elég hosszú időn át okozott izgalmat a városban a CfUszev lakótelepi fertőzés- veszély. Mit tettek ennek megszüntetéséért, s azért, hogy hasonló eset ne forduljon elő a megyeszékhelyen? A kérdéssel dr. Mait yar János városi főorvoshoz fordultunk. — A rendkívül magas talajvíz, s a szennycsatornánál mutatkozó nehézség sok álmatlan éjszakát okozott nekünk is. Ha csak azt említem, hogy közel másfél ezer embert részesítettünk védőoltásban, állandóan, sorozat, ban vettük a vízmintákat, s hogy minden 50 éven felüli lakosnál bacUJusgada kutató vizsgálatot végeztünk, melynél a iiÜ.JÁL-labort ugyancsak igénybe vettük, talán valamelyest érzékeltettem S megfeszített munkát. Különböző próbálkozások után. végül is ideiglenes jelleggel a honvédség segített a lakótelepen. Mindenekelőtt ők biztosítottak ivóvízét a bölcsődének, majd hárgnj vízkivételi helye) képeztek ki. Köszönet illeti' őket. Végleges megoldást az jelent majd, ha a kótaji vezetékrendszer eléri e lakótelepet. Addig is gondoskodunk az ivóvízellátásról, mi. vei az itteni lakások csapjaiból még mindig fogyasztásra alkalmatlan víz folyik. JVfire a kótaji vezeték eléri a Gu- szevet. addig ott a szükséges munkákat elyégzik a bekötéshez;. Másrészt értesített bennünket az IKV, hogy a legjobban fertőzött pincéket felszámolják, helyettük 122 fáskamrát építenek. Fenn áll-e a lehetősége annak, hogy hasonló kritikus helyzet akár itt, akár a város más részén előadódik? — Ahol nem vigyáznak ej.éggé, ott a lehetőség megvan. Ilyen szempontból, sajnos, elég sok mulasztást tapasztalunk városunkban, ahol pedig korántsem olyan tiszta egészséges a levegő, mint például valamelyik hegyvidéki településen. Maradjunk a Guszevnál. Igaz, itt eléggé kellemetlenül játszottak közre a lakóktól független tényezők. mégsem hallgathatjuk el, hogy az itt élők is többet tehetné r nek maguk, embertársuk egészsége érdekében. 1958 óta tilos a G uszev-lakótele- pen sertést tartani, sajnos elég sokan hágják át ezt a tilalmat. Kívánnivalót hagy maga ufán az épületek környékének. pincéinek rendje, az jtt lévő kereskedelmi raktáraknál sem végzik rendszeresen a féregirtást. Ha már erről szólunk, említsük meg: hasonló gondatlanság a városban másutt is bőven van. Egy egészen friss eset: hirtelen jött a kánikula, rengeteg fagylalt fogy naponta. E hét elején két napig azért nem takarították például a fagylaltkészítő üzem kövezetét, mert az ezzel megbízott dolgozónak más elfoglaltsága volt. Vajon gondoltak-e arra, milyen veszélyt rejt magában mindez? Bizonyára nem volt helyettesítő, nincs béralap erre. — Szomorú tapasztalatunk, hogy egyes vállalatok mindig az egészségű g; , rovaton igyekeznek megtakarításokat elérni. Ott van például a Moszkva utcai tejbolt: egy dolgozó naponta félezer liter tejet mér szét. Érthető hogy ilyen tempó mellett nincs ideje takarítaná Hasonló a helyzet a borbányai fmsz vegyesboltnál. Márpedig egy esetleges fertőzésnél, melynek valószínűsége az ilyen elhanyagolt helyeken fokozottan megvan, az effajta objektív nehézségekre aligha hivatkozhatnának. Más jellegű hanyagsággal is találkozunk: több. fogyasztásra termelő vállalatnál nem győződnek meg a .dolgozók kötelező orvosi vizsgálatáról, olykor megelégednek az egyszerű ..bemondással”. Ilyen mulasztásra derült fény az almatárolóban. Alkalmazzák-e az ilyenekkel szemben a rendelkezésre álló szankciókat? — Természetesen. Mindez azonban nem megnyugtató: a szemléleten kgll gyökeresen változtatni, Sok vita, civóó.ás utqn láttak el például több boltot folyó vízzel, holott a városi vezeték építésekor ezt külön felszólítás nélkül, viszonylag olcsón megtehették volna. Egyik tejboltunkban végre elértük, hogy kis, függqny- nyel elválasztott öltözőfülkét alakítottak ki a dolgozóknak, S végül árupojpot rendeztek be benne. Hígba sürgettük a 61-es számú, Északi Alközpontnál lévő tej pavilon szennyvizének bekapcsolásét a 8 méterre lévő városi csatornarendszerbe, ahelyett egy primitív emészfpt ástak a pavilon mellett, melyre később a zöldségpavilont is „rákapcsolták”. Június közepén egy építőipari gép összetörte a gödör kőlapját, s több napon át ott bűzlött a szennyvíz az élelemvásárlóhelynél s ráadásul az ilyen esetet maguk a dolgozók sem jelentik azonnal. Lehet, hogy ez a megoldás olcsóbb Vó}t, de számokban kifaitoütető-e az a veszteség, mely egy bekövetkezhető fertőzésnél érhetett volna bennünket? Sok a panasz újra a szemétszállításra Is. Nem ok nélkül, lpszen ijyár van. Sajnos, még mináig rendezetten a kuka. edenyreilátöttság. Furcsa hogy emberek nagy összegért megvásárolják a társasvágy szövetkezeti lakásokat, s ugyanakkor a kukaedé- pyen spórolnak, holott ezzel a fertőzési veszélyt fokozzák- Nincs minden rendjén az új épületeknél sem: a Zrínyi utca 3 szám alatti impozáns épületnél például olyan szeméttároló helyiséget építettek, melyet nem lehet szellőztetni, legfeljebb a bejárati folyosó ajtaján. Más. A Takarékpalqth Rákóczi utca felőli bejáratán át látják el a Csemege Áruházát és a szomszédos nagy tejivót árnyal. Szemetes edények „sorfáig" között viszik itt a kenyeret, a húsárut a boltba, ugyanakkor az udvarban magánkisiparos nyithat műhelyt, ahol pedig a szeméttárolást kiválóan meg lehetne oldani. Sorolhatnánk az ilyen és hasonló példákat, 'kertive a szállodák, éttermek mellékhelyiségeinek plriasztó állapotával. amit úgy látszik, csak Nyíregyházán nem lehet megszüntetni, s folytatva a lakóteiepközeii üzemek ha*, nyagságával. Elgondolkodtató, hogy a KÖJÁL jelzéseit, vagy a mi figyelmeztetéseinket ezekkel kapcsolatban gyakran Ilvállról veszik az illetékesek. Pedig a Guszey esete intő példa minüannyiónknak: a megelőzés a közegészségügy állandó szemmel tartása nemcsak a tanács, a KÖJÁL feladata, hanem alapvető állampolgári kötelesség. (A. S.) A m&ffyei íaesáes vh elßtti fiz időszerű mezőgazdasági feladatok és az állami Biztosító tevékenysége Szépül a végrehajtó bizottsági ülésen dr. P. Szabó Gyula vb elnökhelyettes adott tájékoztatót 32 argtás előkészületeiről. Elmondotta, hogy e feladat elyégzése a jelenlegi időjárási viszonyon mbttett a szokásosnál fokozottabb felkészülést, jobb munkamegosztást, magasabb fokú szervezettséget igényel a szövetkezetektől, A közös gazdaságok és gépjavító állomások jól felkészültek. A sajnálatos csak az, hogy az ár- és belvízkárok miatt kb .30 pop holddal kevesebbet kell learatni, mint amennyire számítottak- Így 137 500 kh kenyérgabona és 33700 kh takarmánygabpna betakarításáról kell gondoskodni. A végrehajtó bizottság javasolja a termelőszövetkezeteknek i alaposan vizsgálják meg a gépek műszaki állapotát, gondoskodjanak jól képzett vezetőkről, helyes, ha a kornbájnpsqkat, traktorosokat érdekeltté teszik az aratásban, előre fertőtlenítsék ki a magtárakat, készüljenek fel az esetleges szárításokra, végezzék el a nyár végi tarlóhántást, s a kiesések pótlására a leszántött tarlókba vessenek minél több lákarmány, esetleg zöldtrá- gyanövény magvakat. A végrehajtó bizottság felhívta a gépjavító állomásokat, hogy a szemléken mutatkozó hiányokat mielőbb pótolják, s az AGROKER Vállalattal együtt úgy szervezzék meg a szervizszolgálatot, hqgy az esetleges meghibásodásokat zökkenőmentesen és gyorsan megszüntessék. Az ÁFÖR Vállalat készüljön fel megfelelő mennyiségű és minőségű üzemanyaggal, sőt tartalékkal is rendelkezzen, míg a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a másodvetésekhez szükséges vetőmagkészletről gondoskodjon. A tanácsok legfontosabb feladata ebben az időben: a tűzrendészed előírások, a balesetelhárítással kapcsolatos óvó rendszabályok megtartásának, a kombájnt kiszolgáló személyzet és cséplőcsapatok oktatásának, g minőségi vetőmagparcellák pontos betakarításának, a növényvédelmi teendők végrehajtásának rendszeres ellenőrzése. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy az aratás sikeres elvégzéséhez kérjék a társadalmi szervek, elsősorban a KISZ-szervezetek, továbbá a felvásárlási,1 szállítási és tűzrendészeti bizottságok segítségét. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának munkájáról szóló beszámolót tárgyalta és hagyta jóvá pénteki ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ma már a megye minden termelőszövetkezete rendelkezik általános vagyonbiztosítással. A fejlődésre jellemző, hogy 1958 óta a szövetkezetektől származó díjbevétel tízszeresére, ugyanakkor a kifizetett szolgáltatóitok aránya tizenkétszeresére nőtt. Tavaly például a kártérítések együttes összege 41 millió forintot tett ki. Ebből CSUPÓh a jégkár 21 millió volt. Mindezek ellenére a jelenlegi tsz vagyonbiztosítási rendszer pem nypjt minden károsodás ellen megfelelő biztonságot, a szövetkezetek várható pagypbb gazdasági önállósága szükségessé teszi az eddiginél szélesebb körű, nagyobb pénzügyi biztonságot nyújtó biztosítási rendszer bevezetését- Ennek elkészítésén most dolgoznak az illetékes szervek- A lakosság egyéni vagyon és személybiztosításaiból származó díjbevétel szintén a tervezettel meghaladóan emelkedett. Mégis az egy lakosra eső biztosítási ösz- szeg a megyében évi 55 forint, legalacsonyabb az országba#- Ak országos átlag 77 forint. A Biztosítási és Önsegélyező Csoprtok keretében a megyében 48 000 ipari ás mezőgazdasági munkás, tsz^ tgg és alkalmazott jutott korszerű éjét- és balesetbiztosításhoz. Áz igényjogosultaknak egy éy ajaj;t 1,7 miL íió forint szolgáltatást fizettek ki, tavaly 2f6p tag részesült segélyben, 550 üdültetésben, 3500-an vettek részt tanulmányi kiránduláson, 2800 tagot jutalmaztak Színházbérlettel, vagy más kulturális rendezvényre való belépővel. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, s helyeselte a megyei igazgatóság azon törekvését,- hogy növelik a járási fiókok hatáskörét, mert ezzel az érdemi Ügyintézés még közelebb kerül a biztosítottakhoz, s nagyobb lehetőség lesz a lakosság igényelnek az eddiginél pontosabb és gyorsabb kielégítésére. Végű) a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a megyei igazgatóságnak eddigi munkájáért. a varos Feltűnően szépen parkosították ebben a? ggztendpben Nyíregyházát. A város belterületén — Sóstót kivéve: — 133 ezer négyzetméternyi területen van gondozott pázsit és virág. Csak fűvel 90 ezer négyzetmétert vezettek be, 21 ezer négyzetmétert az utak mellett parkosítottak. A különböző parkokban 2° ezer tő rózsát ültettek ki- A különböző színű és fajtájú virágok nagy örömet szereznek a nyíregyháziaknak is. de méltán keltik fel az Idelátogatók figyelmét is. JVtegkÖze}ítőep go 0(50 tő évelő és egynyári virág is a parkokba került már. Javában folyik az Északi Alközpontban is a parkom kialakítása.- Erre kétmillió forintot fordítanak Még ebben az évben megkezdik az állomással szemben lévő területen is a terep rendezését. A tefvek szerint a földmunkákat végzik el, s előkészítik a jövp évi nagyobb arányú füvesítést és virág- , ültetést. AZ ELSŐK Egy húszéves szövetkezet Nagy épület Ibrányban az állomás mellett a földművesszövetkezet irodája. Az egyik este sokáig égtek a villanyok, igazgatósági értekezletet tartottak. Itt a fél év, itt az ideje a számadásnak: elérték e azt, amit terveztek? Számadatok, milliók röpködnek a levegőben, a laikus is nyugtázhatja: az ib- rányi szövetkezet nem panaszkodhat Hosszú út Az első sorban magas, hófehér hajú szemüveges férfi ül. Megszokott helye ez már, hiszen a 72 esztendős Cifronics Mihály 1947-től el. nöke. majd 1950-től az intéző bizottsági elnöke a szövetkezetnek. — Ebben az évben húszéves a szövetkezet — mondja később. — Hosszú már a megtett út, de mi csak büszkék lehetünk. Az egykori elnök többesszámban beszél, pedig neki sem kevés munkája van abban, hogy 1947-ben megalakították az első szövetkezetek — Akkor hiányzott a tej, a kenyér, nem volt faanyag az újjáépítéshez. Hát először tejüzemet, sütődét és fűrészüzemet hoztunk létre — emlékezik vissza az egykori elnök. — Nehéz volt, dolgozni kellett. A legfontosabb az, hogy sikerült. És mennyire sikerült? A szövetkezet kis üzemei sem sokkal a megalakítás után havonta 12 ezer liter tejet és 100 q kenyeret szál. lítottak a fogyasztóknak. Egy liter olgjtól a Kossuth-dijig — Romokban volt az ország, a pénznek értéke nem volt. A kereskedelem egyenlő volt a semmivel- Meg kéllett indítani. — Hogyan ? Cserével. Egy liter olaj volt az első. Ezt én adtam — nevet Cifronics Mihály— Aztán már jöttek a többiek. Ki egy kiló lisztet’ ki kukoricát, krumplit adott. Azután ezeket cserélgettük, így indult. Bátor vállalkozás volt, és sikerült. Sikerükre felfigyeltek. — Az Érdemes volt hazajönni Megelégedett az „univerzális“ brigád A múlt év októberében találkoztam először Nagy Jenő háromszoros szocialista kubikosbrigádjával. A gumigyár építkezésénél ismerkedtünk még, éppen a főépület alapozási munkáit Végezték. Mint megtudta1«, univerzális brigádról van szó. Nemcsak a kubikolás- hoz értenek, hanem tudnak falat rakni, betonozni, sőt, képesek kisebb szerelési feladatokat is megoldani. Ezek után érthető, hogy korábbi munkahelyük, a Budapesti 21. számú Építőipari Vállalat, ahol 5—9 évet töltöttek együtt, sehogyan sem akart megválni tőlük. Pedig a 15 fős brigád — szinte valamennyien dombrádiak — megunta már az ingázást, haza akartak jörmi. Elhatározták, hogy kilépnek. Amikor találkoztunk, még az első kapavágásokat végezték a gumigyár építkezésénél. Ismerkedtek a környezetükkel, új munkahelyükkel. Az emberek türelmetlenek vpltak, egyszerre szerettek volna mindent. Szabad szombatot, magasabb fizetést. Nagy Jenő brigád- vezető azonban másképpen vélekedett: először bizonyítani kell, aztán majd meglátjuk. Azóta már eltelt háromnegyed év. Hatalmas csarnokok nőttek ki a földből, s ahol októberben Nagy Jenő brigádja alapozqtt, most a szerelésre előkészített épület magasodik. A brigáddal — melyről valóban kiderült, hogy univerzális — a kör- futózóban találkoztam, kőművesmunkát végeztek. Kiváncsi vpltam: hogyan találták meg a számításukat, érdemes voít-e „kilépni”, hazajönni Szabolcsba? — Ma már huszonegyen vagyunk — mondja a brigádvezető. — Megszaporodtunk. Igaz, néhányan, akinek nem ízlett a mi munkatempónk, elmentek tőlünk, de nem is sajnáljuk őket. így állandóan 120 százalék felett teljesítünk. Természetesen nem marad el a megbecsülés sem Büszkén újságolják, hogy már háromszor kaptak jutalmat. Számítgattuk, hogy amig Pesten dolgoztak, mi jutott a családnak. A kétezer forintos fizetésből 5— (j00-at elvitt az utazás, szállás, étkezés. Nem is beszélve arról, hogy csak kéthetenként láthatták a családot. — Most a két fiam is velem dolgozik — folytatja Nagy Jenő, — s együttesen a családi pótlékkal hétezer forintot teszünk le fizetés napján az asztalra. Jó a közlekedés, mindennap hét órakor már otthon vagyunk. Azonkívül kéthetepként szabadszombat van. Most már tízezezéFt sem mepnék visz- sza Budapestre, de úgy hiszem, a munkatársaim is így vélekednek. A gumigyár területén az építőipari jellegű munka lassan befejezéshez közeledik, Fokozatosan átveszik a belső szerejők. Nagy Jenő brigádja új munkahelyre költözik- — Úgy hallottuk, hogy az almatároló bővítéséhez küldenek bennünket — mondják. — Ennek nagyon örülnénk, hiszen az állomás alig öt perc járásra van, köny- nyebben tudnánk közlekedni. Hazatalált egy évekig ingázó brigád. Igaza volt Nagy Jenőnek: először bizonyítani kellett. S a háromszoros szocialista brigád megmutatta, hogy mire képes. Elegendő, ha csak a 120 százalékos teljesítést említjük. Törődnek velük, segítik őket. Háromnegyedév után már valóban meggyőzően lehet mondani: érdemes volt hazajönni. Bogár Ferenc első Kossuth-díjat mí kaptuk meg. Öten. E3 volt a legnagyobb elismerése a szőve [Kézetünknek. I 500 000 forint A szövetkezet azóta kinőtte a gyerekcipőt. Terjeszkedett. — 1950-ben az igazgatóság öt emberből állt — mondja Czuprák Bertalan a szövetkezet legrégibb dplgoz.ójg. — Ma huszonhaton irányítják a munkát. — A megalakuláskor három vegyesbolttal és két italbolttal indultunk, ma 11 vegyesboltunk, négy szak- üzletünk és négy önkiszolgáló bojtunk van. Hol van már az egy liter olaj! Ma mühókban számolnák. A szövetkezet ferm. állása óta az 1966-os év volt a legsikeresebb. -= A tavalyi nyereség 1 500 000 forint volt — mutatja az értékelést Czuprák Bertalan. — Ez minden dolgozónk munkáját dicséri. Az év végén napi 23,6 nyereségrészesedést kapjunkTervek, számítások A szövetkezet dolgozóinak nagy része nő. a vezetésben is inkább nők dolgoznak. Bihari Jánosné főkönyvelő abban a szerencsés helyzetben van, hogy nemcsak a jelent, hanem a jövőt is ismeri: — Nem akarunk megállni, pedig nagyobb a gond is. Az elmúlt négy év alatt csatlakozott hozzánk Búj és Paszab. Rájuk is gondolni kellA szövetkezet távlati fejlesztési tervét nézegetjük. — Uj üzleteket építüpk két községben. Áruházat kap Ibrány, vendéglőt Paszab. — A távlat) terv? A legkorszerűbb üzleti hálózat kiépítése. Hogy a falusiak mindent megkgpjgpak helyben ne kelljen utazgatni városról városra. Ehhez szorgalomba, összefogásra van szükség. Az ib- rányi szövetkezetiek már eddig is bizonyítottak, és ez ezután sem marad el. Horváth János
