Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
Az udvariasságról Levelet kaptunk Kótaj- ból, Perjést Ágnes küldte. Arról ír, sok gondjuk van a bejárással, az utazással. Foglalhatnak-e ülőhelyet társaiknak, mikor és kinek adják ót helyüket, kötelező-e ez, vagy sem. Ezek & kérdések csendülnek ki a levélből, amelyet egy konkrét eset kapcsán vetett papírra. Ahelyett azonban, hogy ezt az esetet elemeznénk, kinek volt igaza: a fiataloknak, vagy a helyet erőszakkal elvevő felnőttnek, néhány mindenkor érvényes —- udvariassági — szabályt gyűjtöttünk egy csokorba. Ezek — reméljük — segítenek majd eligazodni levélírónknak, de másoknak is, utazás közben látott, tapasztalt gondjaikban. Először is talán a hely- foglalásról. Ülőhelyet foglalni szabad nemcsak a magunk, hanem társaink számára is. De csak annyit, ahányan azon az állomáson felszállnak, s ismerőseink el is foglalnak. Többet nem, ezt a vasúti szabályok is tiltják. Nem illik azonban egy-egy fülkét, szakaszt, könyvekkel, csomagokKal telepakolni, hiszen a vonaton kevés a hely és zsúfoltság van. Legyünk szerények és mór a felszállásnál engedjük magunk elé az idősebbeket, terhes, vagy kisgyermekes mamákat. Hadd legyen övéké a választás lehetősége is. Ha már a vonatban utazunk és kényelmes helyünk van, azért gondoljunk azokra is, akiknek nem jutott ülőhely. Kínáljuk fel ilyenkor, s adjuk át néhány percre, hogy ők is megpihenhessenek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy vissza sem kell adni a helyet. Ez nagy udvariatlanság lenne, hiszen azt büntetnék meg, aki kedves, figyelmes volt. Mindenképpen át kell adni viszont — és elsősorban a fiataloknak — a helyeket, ha közelükben terhes anyák, betegek, vagy hajlott korú idős emberek utaznak — állva. Ugyancsak illik segíteni a nagyobb csomagok elhelyezésében. Gyakran esik sző arról is — levélírónk szintén kérdezi —, mennyire kötelező ez. Tapasztaltuk ugyanis: nálunk nem sokkal idősebbek tüntetőén elvárják, adják át helyüket, hogy esetleg kényelmesebben kártyázhassanak, beszélgethessenek. Ha ez nem történik meg, mindjárt rossz szemmel néznek rájuk:, s kijelentik: „Ez a mai fiatalság!” Az ilyesmi persze éppen fordított következményekkel jár, nem lesznek udvariasak. Minden egyes esetre érvényes tanácsot . nem lehet adni. Azt viszont elmondhatjuk: udvariasság ürügyén nem szabad követelőzni. A jólnevelt ember — mégha fiatal is — sajátmaga kell eldöntse, kinek és mikor adja át a helyét, vagy segítsen valamiben. Ezt kikövetelni, esetleg tüntetőén, megszégyenítő módon hívni rá fel a figyelmet — maga is udvariatlanság, s aki ezt teszi, nagyobbat hibáz, mint akihez „intelme” szól. Természete sen a már többször említett különleges esetekben kisgyermekesek, rokkantak és mások — kötelező segíteni. Utazás közben különösen fontos az udvariasság, nyugodtság. Ezzel kellemesebbé tehetjük a magunk utazással eltöltött perceit, óráit, de utitársainkét is. A legjobb, ha ez kölcsönös. Marik Sándor Autósok és motorosok figyelmébe Elindulni könnyebb, mint megállni... A gyorsuló gépkocsiforgalomban növekszik a fék szerepe Az egyre sűrűsödő és gyorsuló gépkocsiforgalom világszerte szigorú követelményeket támaszt a fékekkel szemben. A gépkocsivezető csak akkor lehet biztos ura járművének, ha jó konstrukciójú, üzembiztos fékrendszer pedálján tartja a lábát. Daimlertől napjainkig Daimler 1886-ban épített első motorkocsiján még nem is volt 'fékpedál, csavarmenetes kézi karral féktuskót kellett hozzászorítani az egyik kerék vasabroncsához. Néhány évtizeden át csak az egyik hátsó kerékbe hatott a fékerő, a 20—30 kilométeres óránkénti sebességgel haladó jármű „meg- zabolázásához” ez Is megfelelőnek bizonyult. Lassan áttértek két keréknek egyszerre történő fékezésére. 1920-ban Amerika útjain jelent meg az első négykerék- fékeS modell (ezt megelőzően egy „versenyautón” már 1914-ben is alkalmaztak négykerékféket.) Ettől kezdve általánossá váltak a lábpedállal működtethető, mind a négy kerékre ható dobfékek és az ezektől független mechanikus áttételű kézi rögzítőfékek. A kezdeti huzaláttételes fékrendszereket idővel a hidraulikus szerkezetek váltották fel, s e jól bevált konstrukciókat kisebb változtatásokkal mind a mai napig alkalmazzák a gépkocsikon. Használjuk a motorféket is A dobfék nenany ev óta már nem kizárólagos egyeduralkodója az autótechnikának. Riválisa: a tárcsafék, amelynek előnye, hogy könnyebb és kisebb, mint az azonos hatású dobfék és felszerelhető a kis kerekű autókra is. Emellett jobb a hűtése, kopása egyszerűen utánállítható, s nem szeny- nyeződik. A tárcsafékkei rendelkező személyautók „részesedése” a legtöbb autómárkánál ma már meghaladja az 50 százalékot. Amerika autóipara elmaradt ebben a tekintetben, ám időközben ott is felismerték a tárcsafék előnyeit. Rossz vezetőnek tartják azt az autóst, aki lépten- nyomon a fékpedált nyomogatja. Nem egykönnyen elsajátítható, de előbb-utóbb mindenkinek meg kell tanulnia, hogy miként gazdálkodjék a gépkocsi lendületével és a féket csak szükség esetén használja. A gépkocsi fékhatást kifejtő szerkezeti része maga a motor is. A közhiedelemmel ellentétben a motorfék használata nem ártalmas a motorra és az erőátviteli berendezésekre. Alkalmazása viszont ■— különösen a tartósan lejtős utakon való közlekedésnél — szinte felbecsülhetetlen. Ha állandóan a kerékfékekkel akarnánk egyensúlyozni a hosszabb ideig lejtőn guruló gépkocsi gyorsulását, bizony még a jó hűtésű tárcsafék is hamar felmondaná a szolgálatot. Légtelenités A megfelelően gondozott fékek nem hagyják cserben az autóvezetőt. Éppen ezért állandóan figyelemmel kell kísérni a fékolaj tartályának feltöltöttségét. Ha gyorsan fogy az olaj, azonnal meg kell keresni az el- folyás okát, gondosan -ét kell vizsgálni mindazokat a helyeket, ahol a szivárgás előfordulhat. A fékrendszer fémcsöveit és összekötő gumicsöveit is ellenőrizzük, a töredezett, repedezett felületű csöveket cseréltessük ki. Ha fékezésnél „felpumpálásra” szorul a fékrendszer, azonnal nézessük meg a légtelenítést. És végezetül: a fékpedálba csak végszükség esetén szabad „beletaposni”: lehetőleg gyengéd és többszöri nyomkodással hozzuk működésbe a fékrendszert. így elejét vehetjük a veszedelmes meglepetéseknek. Hogyan készítsük a bólét ? A bólét — 10 személyre — legalább 2 órával a fogyasztás előtt kell elkészíteni és hidegben tartani. A legjobb őszibarackból vagy friss eperből. 5 db szép őszibarackot előzőleg meghámozva és kimagozva vékony szeletekre vágunk, és bólés- tálba tesszük. (Ha eperből vagy szamócából csináljuk, a gyümölcsöt jól megtisztítva, jól megmosva és szitán lecsurgatva tesszük a bóléstálba. Ezekből 50 dkg- ot számítunk.) A gyümölcsöt 10—15 dkg porcukorral megszórjuk, majd leöntjük 15 cl likőrrel, 5 cl jó konyakkal és kb. fél óráig hagyjuk állni a hűtőben. Ekkor hozzáöntünk 1 liter fehér bort, és letakarva a felszolgálás pillanatáig hűtőszekrényben tartjuk, vagy apróra tört jégre állítjuk. Még egy liter bort és egy üveg pezsgőt hűtünk hozzá, de ezeket csak a tálaláskor öntjük rá Jól előhűtött szódavizet is tehetünk minden adagba. Óvatosan, csak egyszer-két- szer keverjük meg, nehogy a gyümölcs összetörjön. Üj korszak a fogászatban A legutóbbi fogászati héten hazánk fogorvosai új korszak megindítását sürgették a fogászatban. Bár napjainkig is sokat tettek a fogak betegségeinek megelőzése érdekében, de évről évre több a fogorvos, szaporodnak a fogorvosi rendelők. Alattomos ellenség a fogszú Fogszú vagy fogkariesz alatt a fog kemény szöveteinek pusztulását és az emiatt keletkező kilyukadást értjük. A lyukképződés ugyan mindig kívülről, a kemény zománcon kezdődik, de a fog belső rétegében gyorsabban, szinte észrevétlenül Ívod a fog belseje felé. Forduljunk fogorvoshoz ha hidegre, édességre érzékennyé válik a fogunk, de panaszok nélkül is célszerű félévenként megvizsgáltatni fogainkat. A fogszú kezdetben alig látható a fog kemény zománcában, vagy a fogak között. Az érzékenység és a fájdalom is legtöbbször csak akkor jeÓvjuk arcbőrünket Szépségápolás a munkahelyen Ma már megfelelő munka- és egészségvédelmi berendezések óvják a nőket a gyárakban, de azért nem árt, ha az ott dolgozó nők maguk is védik testi épségüket, szépségüket. A fejkendő, amely kötelező a gépeknél, óvja hajukat a portól, a szálló pihéktől. Olyan termekben ahol meleg és száraz a levegő, az érzékeny bőrűek a munka kezdete előtt kenjenek arcukra egy kevés krémet. Munka közben az arc púderessé, rúzsozása helytelen, mert ha a piszok rátelepszik á púderes arcra, az nemcsak csúnya látvány, hanem igen nehéz az arc megtisztítása is. Munka végeztével bő Vízzel, szappannal mossuk le arcunkat, kezünket, s töröljük jó szárazra. Mielőtt kimegyünk a tengőre, kenjük be arcunkat bőrtápláló krémmel, erre aztán nyugodtan tehetünk egy kevés pudert. Munka után 3—4 percig erős kefével keféljük hajunkat. Ez edzi a fejbőrt és megtisztítja a hajat a rátelepedett portól, piszoktól. Konzervgyárban vagy olyan üzemben, ahol a munkahely hideg, esetleg nyirkos, igen fontos, hogy a célszerű öltözék mellett arcunkat, kezünket zsíros védőkrémmel vagy olajjal védjük. Ha hideg a munkahely, különösen erősen védjük arcunkat krémmel, hiszen a sportolók is ezt teszik hosszabb szabadtéri versenyek, vagy távús^ás alkalmával Ha huzamosabb ideig dolgoztunk hideg helyen, előbb langyos vízzel mossuk meg arcunkat, kezünket és csak aztán meleg vízzel. A fagyott vagy kiázott kéznek igen jót tesz a váltott hideg-melegvizes öblítés, erős dörzsölés, majd kevés krém és meleg kesztyű. lentkezik, ha a fogállomány jelentősebb része már elpusztult. Bízzuk a fogorvos döntésére, hogy töméssel, vagy más úton szabadít meg minket beteg fogainktól. A gyógyításnál is lényegesebb a megelőzés. Ennek talán a leghatásosabb eszköze, ha nem neveljük „édesszájúvá” gyermekeinket. A cukorban áztatott gumidud- lival követjük el a legelső bűnt a gyermek foga ellen. A fejlődő fogat a rendszeres cukorhatás lemarja, leégetí, később; amikor már nagyobbacska, vagy éppenséggel iskoláskorú, legfeljebb a főétkezések alkalmával kapjon cukorkát, csokoládét, de az étkezés között, s főképpen este, a fogmosás után, a lefekvést követően igen káros az édesség fogyasztása. A gyermek fejlődéséhez elegendő az a cukormennyiség, amit az ételekben kap. A cukorka és csokoládé kerülése mellett a kiadós és bőséges rágás a fogak legjobb védelmezője. Ne kényeztessük el tehát a gyerekeket már eleve azzal, hogy a kemény kenyérhéjat levágjuk, ha ennivalóit áttörve, paszirozva készítjük el. Inkább adjunk rendszeresen megtisztított nyers sárgarépát, karalábét, kemény húsú gyümölcsöt, hogy a rágást gyakorolja. Foginysorvadás a fogak másik fő ellensége. A foginy, a foggyökér körüli rugalmas rostokkal az állkapocs csontos medrével együtt képezi a fogágyat. Ez rögzíti a sok mozgásnak kitett fogazatot. A rugalmas mozgást elsősorban a foginy és a foggyökér körüli rostok biztosítják. Ennek megbetegedése sajnos előbb- utóbb a fog elvesztésével jár. A foginymegbetegedést rendszerint az iny és a fog határán fellépő piroso- dás jelzi, felette az iny enyhe dörzsölésre vérezhet. Előrehaladottabb esetben a foginy élénkpiros, duzzadt, és a legcsekélyebb érintésre is vérzik. A fogak nyakán ilyenkor rendszerint puha lepedőket találunk és ez alatt fogkő rejtőzik. Még előrehaladottabb állapotban a fog nyaka és a foginy között üreges tíisakok képződnek. A bennük rekedt ételmaradékokban viharos gyorsasággal szaporodnak a baktériumok, gennyes váladékot termelnek, ami kellemetlen , bűzös szájszagot eredményez. Ezt követően a fogak meglazulnak, lötyögnek és végül kihullanak. Előfordulhat azonban, hogy közvetlenül gyulladásos tünetekkel indul meg az inysorvadás és ezzel együtt az állkapocs fog körüli csontos részének sorvadása. A fogínygyulladást gyógyítani kell! A fogorvosok a meglazult fogakat rögzíthetik a gennyes tasakokat feltárhatják és a foginyt kezelik. A fogkövet a fognyakról eltávolítják és a hiányzó fogakat műfoggal pótolják. Mint minden betegségnél, úgy a foginysorvadás- nál is a megelőzés előnyösebb, mint a gyógyítás. A fogínygyulladás megelőzés — ugyanúgy, mint a fogszú megelőzésnél — kemény húsú gyümölcsök, nyersen fogyasztható zöldségfélék rágásából és rendszeres fogápolásból áll. Sütés TÜRÓS TORTA Hozzávalók: 12 dkevaj, 15 dkg liszt, 5 dkg cukor, fél citrom reszelt héja és néhány csepp leve, egy csipet só. Ezekből tésztát gyúrunk, vékonyra kinyújtjuk, a felét tortaformába tesszük és megsütjük. Tölteléket készítünk 30 dkg paszlrozott tehéntúróból, 3 dkg vajból, 12 dkg vaníliás cukorból, 3 tojássárgájából, kis búzadarából és reszelt Cit- romhéjból. Ezt rákenjük, a tészta megmaradt nyers részéből rácsot rakunk a túró tetejére. Megkenjük tojássárgájával és pirosra sütjük. MÁKOS PALACSINTA TEJSZÍNNEL Hozzávalók: 16 dkg liszt, 4 tojás, 15 dkg mák, 1 evőkanálnyi méz, 10 dkg cukor, 2 dkg zsír, 2 dkg vaj, 3—4 dl tej, 1 dl tejszín, só. A tejbe habverővel belekeverjük a lisztet, két egész tojást és egy csipet sót. A felmelegített zsírban 12 darab palancsintát sütünk a tésztából. Egy kevés cukros vizet forralunk, belekeverjük a megdarált mákot, majd levesszük a tűzről és hozzávegyítjük a mézet. Megtöltjük a palancsintá- kat, oldalt két centire behajtjuk és összesodorjuk. Vajjal kikent tűzálló tálba vagy lábaskába rakjuk. A tejszínt jól elkeverjük két tojássárgájával és egy kevés porcukorral. Utána ráöntjük a palacsintákra és sütőben jól átsütjük. Főzés SERTÉSSZELET ZÖLDBORSÓVAL Kb 50 dkg felszeletelt megmosott sertéscombot jól kiverünk. A szeleteket megsózva, lisztbe mártva forró zsírban mindkét oldalán átsütjük. A visszamaradt zsírban reszelt hagymát pirítunk, sózzuk, kevés vízzel felfőzzük. A szeleteket visz- szarakjuk bele és tovább pároljuk. Egy dobóz Zöldborsót egy evőkanál zsíron, két kávéskanál cukorral fedő alatt puhára pároljuk'. Mikor megpuhult, a húsra öntjük. Szükség szerint kis vizet töltünk utána, 10—15 percig főzzük, meghintjük apróra vágott zöld petrezselyemmel. Adhatunk mellé párolt rizst is. . Korszerű szakácskönyv Nemrég jelent meg Túrós Emil legújabb szakács- % könyve: Zöldségfélék, saláták, gyümölcsételek. A zöldség- és gyümölcsidény ugyan már javában tart, de friss alapanyagok felhasználására találhatunk kitűnő ötleteket a kötetben. És az ötletek hasznosak lesznek a konzerv- és mirelitidényben is — bár ezek szakszerű felhasználására nincs összefoglaló tanács és a receptek között is csak ötletszerűen említi meg a szerző, hogy melyiknek az elkészítéséhez lehet tartósított anyagot fel-' használni. Minden ismertetésnél többet mond néhány szám. Mintegy 600 receptből 23 karfiol, 21 tök, 17 spárga, 16 karalábé, 16 paraj, 14 kelkáposzta, 12 zöldborsó, 10 zöldbab, 9 zöldpaprika elkészítési módot ismer meg az olvasó. A fejes saláta fel- használásának 40 módja között válogathat, 17-féle paradicsomsalátát, 11 meleg, 7 hideg töltött paradicsomot készíthet. 27 oldalnyi gyümölcscsemege: gyümölcssaláták, gyümölcssütemények, gyümölcskrémek elkészítésének leírása után egy tucat gyümölcsital zárja a receptek sorát. Különösen érdeme a szerzőnek, hogy új típusú receptjei nemcsak hűséges követésre búzdítják a háziasszonyokat, hanem olyan gondolatébresztő leírások is, amelyek segítségével valóban \ áltozatosabbá és egészségesebbé lehet tenni a táplálkozást. Ezért nevezhetjük a Minerva Könyvkiadó legújabb szakácskönyvét irány- mutatóan újnak.
