Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-27 / 175. szám
Cselekvő várakozás Minket védenek a közegészségügyi rendszabályok Interjú dr. Tóth Béla miniszterhelyettessel Higiénikus-orvosok — Xyári „szezonbetegségek“ Aligha van többet emlegetett téma manapság Magyarországon, mint a gazdaságirányítási rendszer 1968 január elsejével induló reformja. Autóbuszon és vonaton, műhelyben és irodákban erről beszélnek — nagyon komolyan és „magyar módra” viccekkel fűszerezve, óvatos tartózkodással és reális latolgatásokkal, derűlátással és boruvá- rással, szóval: sokféle árnyalatban és hangulatban. Az alaphangot természetesen — hiszen közvéleményünk ma már sokkalta tájékozottabb a gazdasági mechanizmus kérdéseiben, mint mondjuk akár egy fél évvel ezelőtt is — két felismerés adja meg. Az egyik, hogy a gazdasági mechanizmus reformja nem valamiféle öncél, hanem: az élet megjavításának, a társadalmi gyarapodás fokozásának, a szocialista építésnek adottságaink között kötelező sebességváltása, a másik: hogy ez a szakemberek által kidolgozott gazdaságpolitikai lépés a mi szocialista viszonyaink között zajlik és lebonyolítása közben a dolgozó rétegeket tartósan hátrány nem érheti, kivívott alapvető vívmányaink és eredményeink nem csorbulhatnak. Mind a kettőnek garanciája van: az egyiknek a gazdaságvezetés sokoldalú tapasztalatszerzése és hozzáértése, a másiknak maga politikánk, a rendszer lényeges szocialista és demokratikus vonásait mindig erősíteni akaró párt- és kormánypolitikája. Mindezt előre kell bocsátani ahhoz, ha az ember jó lelkiismerettel ki akarja mondani: közvéleményünkben általában egyetértés mutatkozik, sőt, az egyetértés helyenként igen sokat válásba csap át, nem azt mondjuk, hogy túlzott várakozásba, de egy kissé „csodavárásba”. Bat szokták úgy kifejezni, hogy „estéről-reggelre való változást” remélnek az emberek. Bizonyos, hogy 1968 január 1. nagyon jelentős dátuma lesz a magyar gazdasági életnek. De nem fog egy csapásra megoldani minden gondot. Pontosabban: nem önmagától fogja megoldani a feladatokat, eltüntetni a korszerűtlent, az elavultat A várakozást üdvözölni kell, ha aktív. Mit jelent ez? Talán azt hogy mindenki dolgozza ki a maga „új mechanizmusát"? Kádár János óvott tőle a KiSZ nemrég lezajlott VII. kongresszusán, hogy most mindenki kidolgozza a maga mechanizmusát, minden szervezet, társadalmi szövetség, — ahelyett, hogy a nagy központi elgondolás realitásait próbálja a maga területén megvalósítani. A közöset, az egészet segíteni ott, ahová az embert a maf f 9V Pór hónappal ez- n előtt idézést hozott a postás a Köhögtetö Vállalattól, melyben felszólítottak, hogy x hónap 7-én jelenjek meg próbaköliögé- sen. Tekintettel, hogy a kötelező évi köhögésnek már az idézést megelőzően eleget tettem, úgy gondoltam, hogy csakis félreértésről lehet szó és különösebb figyelmet nem is szenteltem neki. Ám a kitűzött határidő letelte után ismét idézést kaptam. Ezt már piros tintával írták, megjelölve kettes számmal, mintegy figyelmeztetve a meg nem jelenés esetén történő büntetésre. No, ennek már fele sem tréfa, az ügyet sürgősen tisztázom. Mintegy órát álltam sorban a Béklyószorító utcában, hogy panaszomat az illetékeseknek elmondhassam. Ezután már minden ment, mint a karikacsapás. Gyorsan megtalálták a* ga munkája, üzemének fegyelme, rendje, igénye állította: ez a soron következő tennivaló. Uj szemlélet és új magatartás a vállalatok gazdasági vezetőinek munkájában, dönteni tudás és felelősséget vállalni mérés: ezt igényli az új mechanizmus a kisebb-nagyobb „csúcsokon”. Ez nem új felfedezés, politikusok és közgazdászok azóta hangoztatják, amióta a reform egyáltalán szóba került. És bizonyára akad, aki azt kérdezi, ugyan hogyan készülhet fel erre akár egy igazgató, akár egy főmérnök, akár a művezető, de még- inkább az esztergályos, akitől az új és a legújabb körülmények között is azt fogják megkövetelni, amit eddig: X mennyiségű Y típusú tengely esztergálását Bizonyos, hogy ma nem lehet jövő februári vagy éppen 1969 februári feladatokat teljesíteni. Nem is árt különben, ha megszokjuk, hogy az új mechanizmust nem egy dátumhoz kötjük, hanem egy jövendő feladat időszakának. korszakának szánjuk, amely csak kezdődik január elsejével, de nem marad azonos szinten, hanem fejlődik, változik, maga is változtatja struktúráját. Éppen azért, mert sok tapasztalatot majd menet közben kell értékelni és sok elgondolást esetleg menet közben átértékelni. Ilyen értelemben tehát előre dolgozni nem lehet. De lehet előre úgy dolgozni, hogy a gazdaságirányítás reformja — sportnyelven szólva — minél jobb startot vehessen. Nem száz százalékig tisztázott minden egyes dolgozó ember számára. mik lesznek vele szemben az új követelmények ? Lehet. De arra már lehet „edzést” folytatni, mi nem kell, mi lesz tűrhetetlen és mi nem bírja ki az új viszonyokat az új mechanizmusban. Szívfájdalom nélkül búcsút lehet venni a fegyelmezetlenségtől, az üzemi élet pontatlanságaitól, amelyeket ezután riasztóbban jelez majd a termelékenység mutatója és a nyereség csökkenése. A piaccal szemben érzett fölényes nemtörődömségtől, a raktárra termelés, a tonnaterv-teljesítés, a „mindent átvesznek” biztonságától. A kalapáccsal bevert csavarok és az érthetetlen hanyagsággal csomagolt bútoroktól és export- gépektől. A felelősség áthá- rítgatásától, a felső utasítások nyűgétől — de a rájuk való örökös hivatkozás kényelmétől is. Ezt a búcsút pedig már ma meg lehet kezdeni. És naptárra való tekintet nélkül foglalkozni lehet ez üzemi demokrácia szervezetének „bejáratásával”, ^ a szakszervezeti bizottságok munkájának, módszereinek tökéletesítésével. Bakiai Ferenc erre a célra rendszeresített palatáblát, amelyen ott állt fehérrel feketén, hogy a kérdéses időben a köhögésnek ténylegesen eleget tettem. Ezután önkritikát gyakoroltak, s megnyugtattak, hogy minden rendben van, a háborgatásnak egyszer, t mindenkorra vége. A napokban azonban úgy estefelé, ahogy hazamentem, ezzel fogadott a feleségem: — Képzeld, valami ajánlott küldeményed van a postán. Az értesítés tényleg valami küldeményről szólt, ami a postán van letétben és csak személyazonossági igazolással vehető át. Mi tagadás, ez már az én fülembe is betette a darazsat, mert hát rokonom ugyan nincs* A sajtó a közelmúltban hírt adott arról, hogy a kórházakban higiénikusorvosokat állítanak be, akiknek elsődleges feladata lesz őrködni a kórházak és más egészségügyi intézmények tisztaságán, ezekben a különböző közegészség- ügyi követelmények betartásán. A higiénikusok munkájáról és a főleg nyáron jelentkező egészségügyi problémákról tájékoztatott bennünket dr. Tóth Béla, egészségügyi miniszterhelyettes. — Az új egészségügyi intézmények létesítésével az egészségügyi hálózat erőteljes fejlesztése — mondotta a miniszterhelyettes — tulajdonképpen csak a második ötéves terv időszakában kezdődött meg. Ezekben az években — a szövetkezeti mozgalom térhódítása következtében — rendkívüli mértékben megnőtt a társadalombiztosításAx -Jságfró* rövid idő alatt két olyan községbe vezette az útja, ahol a helyzet — a két tsz helyzete — nagyon hasonlít. Pontosabban az egyikben ma is úgy élnek s dolgoznak, ahogyan a másikban három évVel ezelőtt. Ez közös, s ezért kerültek egy cikkbe a mátyusi gondok a — Mátyustől száz kilométerre levő — császárszállási eredményekkel. + — Nem fejlődött a gazdaságunk hét év alatt, — mondja Sebestyén Sándor, a mátyusi pártszervezet titkára, — 1963 óta, akkor tartottunk először és utoljára aktív zárszámadást, csak visszafejlődésről beszélhetünk. Szerintem ennek a vezetés gyengesége az oka, s ez egyaránt vonatkozik mind a gazdasági, mind a pártvezetésre községünkben. A tsz hét éve alakult, jó földekkel, szegényes gazdasági felszereléssel, gyorsan összedobott szerfás istá'lókkal. A földek, a felszerelés és az istállók azóta tönkrementek, de nincs helyettük másik. — Mátyuson hét év alatt ötször változott az elnök, hatszor a főkönyvelő és hétszer az agronómus, — felelte az okokat keresve Ja- novszki Bertalan tsz-tag. — Az emberek mégsem szegények, vasárnap kellene megnézni, ha felöltöznek... Azt mondják ránk, itt szegény a tsz, de gazdag a tagság. Majdnem mindenütt két tehenet tartanak, majdnem minden istállóban hizlalnak bikát, s a takarmány is a tsz-ből ered. de ki tudja. Hátha tényleg. Ki küldött és mit? Mit részletezzem, egész napi munka, 34 fokos meleg, s elindultam a postára, ami körülbelül oda vissza három kilométer. Az ablakból még utánam kiabált az asszony — személyazonosságit vigyél! — Személyazonosságit hozott? — szólt ki az ablak mögül egy fiatal hölgy a postán. — Igenis. — Itt tessék aláírni. Nem, ez nem lehet igaz. Úgy álltam ott, mint akit fejbevertek. — Parancsol még valamit? ■— kérdezte a hölgy. — Nem, semmit. Elsápadva olvastam a kis papírt. Idézés próbaköhögésre. Felül a római hármas. Fal esik Ferenc ba bevontak száma, ami zsúfoltságot okozott a régi, elavult kórházépületekben, ahol gyakran ' korszerűtlen, rossz, vagy legalábbis gyenge berendezéssel, felszereléssel is folyik a gyógyító munka. — Az említett intézkedés célja, hogy az intézeteken belül is legyen orvosfelelőse a közegészségügynek és a járvány ügynek. — A kórházak higiéniás helyzetének megjavítása céljából fontos feladat a takarítás és a fertőtlenítés rendjének gyökeres megformálása : korszerű központi sterilizálók létesítése; a nagy, sokágyas kórtermek fokozatos átalakítása kisebbekre; a csecsemőosztályokon a „bokszosítás”; a kórházi szennyeskezelés rendjének alapvető megváltoztatása; a; kórházi fehérnemű fertőtlenítő hatású mosásának kötelező bevezetése. Mindehhez tartozik még A takarmányhoz való ragaszkodás különös dolgokat szül. Be akarták keríteni néhány éve a jövőre termőre forduló húszoldalas gyümölcsöst. Harminc évre kaptak volna rá hitelt, bár az ilyen kölcsönt azóta mindenkinek elengedte az állam. Előbb a vezetőség elé vitték a javaslatot. Legelő van bőven, bérbeadnak ötven holdat, s az évenként kifizeti a törlesztést. A vezetőség tagjai számoltak: csökken a legelő, legalább egy mázsával csökken családonként a szétosztható széna, s emiatti!!) nem szavazták meg a hitel kérését. Azóta rágják a nyulak az almafákat, évente sok a kár. Az idei zárszámadást már tavaly ősszel eltemették, se mélyszántás, se vetés... — A félévi felmérés szerint félmilliós mérleghiányunk lesz — mondja Mán- di Erzsébet főkönyvelő, — bár lehetséges, hogy ennek a kétszerese. Most a bank leállította minden hitelünket. Az aratóknak is a szociális alapból próbáltunk előleget teremteni, mert más anyagi eszközünk alig van. Illetékesek véleménye szerint Mátyuson a rokoni kapcsolatok szövevénye akadályozta eddig leginkább a fejlődést, s emiatt nem lehetett elvszerű a tsz vezetése. Akadtak emberek a vezetőségben is, akik előbbre- valónak tartották családjuk érdekeit a közös érdekeknél. Az évenként változó vezetőségek ezért nem tudtak olyan távlatokat teremteni, amelyekkel át lehetett volna lépni az önző és rövidlátó meggondolásokon. — Június végén jöttem haza egy tízhónapos elnökképzőről — válaszol Gerő Kálmán tsz-elnök. — Ott sokat gondolkodtam, mi volt itt, milyen tapasztalatokat használjak fel azok közül, amit ott hallottam. Az eredménytelenség legfőbb oka a vezetőség gyengesége. Ha hoztunk korábban egy határozatot — ezt tavaly, mint elnök már tapasztaltam, — a vezetőség tagjai úgy mondták tovább az embereknek, hogy ők ott sem voltak a gyűlésen, az elnök egyedül döntött így. Volt is csetepaté bőven. Azt hiszem nem személyi változásokra, hanem gerincességre lesz szükség. El szeretnék beszélgetni velük, mert így nem mehet tovább, hét éve már, hogy csak egyhelyben toporgunk. Vannak persze elképzelések a nehéz helyzetből kivezető útra, a „hogyan tovább ?”-ra is. És a végrehajtást meg is kezdték. A az ápolónői létszám emelése. — A sajtóban és a rádióban visszatérő — és különösen a nyári időszakokban rendszeresen felbukkanó — téma: az ételmérgezés. Hogyan lehet „ritkítani” e kellemetlen és oly gyakori bajt? — A tömeges nyári megbetegedések — ételmérgezések — oka elsősorban az, hogy az ipari- és kereskedelmi szervek olykor nem veszik figyelembe: nagy melegben egyes élelmiszer- készítmények gyorsan romlanak. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a melegre érzékeny élelmiszerek szállítása többnyire hűtés nélkül történik. Sok üzletnek ma sincs megfelelő hűtőkapacitása: ennek ellenére a megengedettnél tovább támindennapos munkásoknál igyekeznek megszilárdítani a fegyelmet, traktorosoknál, kocsisoknál, állatgondozóknál. — Lehet, hogy most panaszkodik az a két traktoros, akit megbüntettünk — mondja az elnök, — de nem mehetünk fegyelem nélkül semmire. Remélem, kilábalunk a bajokból. Elképzeléseink nem egy-két évre szólnak, de ideje lenne, ha jövőre már látszana lenne munkánknak. Jövőre terem a gyümölcsös is, fejlesztjük a takarmánytermesztést, a kertészetet, erősítjük az állattenyésztést, felújítjuk a tönkrement istállót... Szép tervek, csak a végrehajtás is így sikerüljön. Mert sok szép terv megbukott már ezen. Megbukhat például azon is, hogy az eddigi liberális háztáji elosztást is meg kell változtatni. Minden ötödik hold háztáji, s a tsz legjobb 140 holdja a háztáji. Ez sok, és legutóbb sem tartották be 'a munka szerinti elosztás alapelvét. És akadnak, akiknek ez sem elég, aztán összetévesztik az „enyém”-et a „mienk”-kel. Nemrég szénát hordtak haza néhány szekérrel, máskor a palántát, a mákot meg a műtrágyát viszik. Tehetik, nem jelentett fel még senkit a vezetőség, nem került még Mátyusról — a tsz-ben történt lopás miatt — bíróságra senki. Ha fegyelmet akarnak teremteni, kezdeni mindenesetre itt kell. + Néhány évvel ezelőtt Császárszálláson is szinte sportszerűen hordták haza egyesek a tsz termését. (Az a miénk, — mondták, — amit hazaviszünk.) Évenként jöttek itt is az új vezetők, s évenként mentek itt is. Tíz év alatt tizenegyedik a jelenlegi elnök, s hatodik a főagronómus, bár ez az állás négy évig egyáltalán nem volt beöltve. Amihez Mátyuson most kezdenek hozzá, azt a császárszállási Uj Alkotmány Tsz-ben 1964 óta fokozatosan megvalósították. De vajon mit tettek, hogy ez sikerült? Először is megszilárdították a fegyelmet. Aki elvitt valamit, két-háromszoros kártérítést fizetett. Néhány esetben bíróságra is vitték ügyét. Az intézkedések hatottak, ma ritka eset, ha lopás történik. Nemcsak a tsz belső közéletében volt szükség erélyes döntésekre, hanem a munka- fegyelem ügyében is. Volt eset, hogy valaki elkésett a munkából, és emiatt ha zárolja. árusítja a kényes élelmiszert. — Mik okozzák leggyakrabban a nyári étel- mérgezéseket, megbetegedéseket? — A fagylalt, a krémes és a disznósajt. A nagy meleggel és a zsúfolt közlekedéssel, a fürdőzéssel, a csónakázással, a mértéktelen napozással, a mosatlan gyümölcs fogyasztásából eredő bélfertőzésekkel nem akarok részletesebben foglalkozni. Felsorolásukkal is csupán mintegy jelezni szeretném: van jó néhány „idényjellegű” veszély is, amellyel számolni kell. Helyeseljük azokat a javaslatokat, amelyek a közegészségügyi rendszabályok különböző rendű és rangú megszegőivel szemben, a korábbinál nagyobb szigort követelnek. küldték! Másnap — pontosan érkezett. Más esetekben a késés, a hanyagság vagy éppen az italozás miatt munkaegységlevonással büntettek, ötvenszázalékosnak számolják el a rossz minőségű munkát, s erre még most, a nyáron is sor került a borsó nyüvésé- nél. Az ital miatt pedig egy évvel ezelőtt a legjobb traktorost is levették a gépről hat hónapra. Azóta munkaidőben ő sem iszik. Ezek az intézkedések nem hatottak volna, ha nincs mögöttük kellő anyagi „érvelés.” Lassan megszilárdult a gazdaság helyzete, stabilizálták a gazdaság pénzügyeit, a tagok jövedelmét. Ez 1964 óta másfélszeresére növekedett: a 13 ezres átlagkereset tavaly tagonként 20 ezerre nőtt. A bérezésben már három éve megkezdték a havonkénti garantált előleg fizetését, persze, előbb nehezen, zökkenőkkel ment, ki kimaradt egy-két hónap. Lassanként azonban rendszeressé vált, s ma ott tartanak, hogy saját erőből fizetik az előleget, csak akkor fordulnak hitelért, ha valamelyik felvásárló partnerük éppen késlekedik a fizetéssel. Az idén még szilárdabbnak tűnik a gazdaság helyzete, bár van terméskiesésük. Nem hozta a várt termést a burgonya, kevesebb lett a tojás, veszteséges az állattenyésztés. (összesen félmillió a bevételkiesés.) Az állattenyésztés vesztesége azonban a jövőre való készülődésből származik, mert kétszáz (!) növendékmarhát vásároltak 900 ezer forintért, amelyet 1968-ban hízottan értékesítenek. A veszteséget azonban az idén pótolják. A zöldborsó sokat hozott terven felül, kitűnő az almájuk, legalább 500 mázsával többet ad, mint amennyit tervezlek. A kenyérgabona — mertek sok intenzív szovjet búzát vetni, — 300 ezer forintot ad terven felül! Már földben van 147 hold másodvetés, s ennek csaknem fele nem szerepel a tervekben. A régebben gyengének számító császárszállási tsz- ben is vannak még hibák, Különös dolgokat nem hajtottak végre, titkuk sincs, csak azt követték, amit a józan ész követel. Egy dologban azonban előnyben vannak a mátyu- siakkal szemben: négyszer akkora a földterületük. Má- tyus a maga nyolcszáz holdjával aligha fog egyedül iparosodott mezőgazdasági nagyüzemet teremteni. Kevés a beruházás, kicsiny az anyagi erő, a terület, a népesség... Persze, segíteni ezen is lehetne, csupán gondolkodni kellene azon, érdemes lenne-e egyesülni va: lamelyik környékbeli tsz-el. Kun Lstváf Mátyus és Császárszállás Két község, közös alap, más eredmény * ___ t' IDÉZÉS
