Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
A szőfogadásról — Már megint nem fogad szót ez a gyerek! — halljuk szinte naponta a strandon, a villamoson, a parkban és másutt a rosszalló mondatot. A szülők nagy része talán nem is talál nagyobb „bűnt” gyermeke tettei között, mintha nem fogad szót. Lehet a gyerek önző, gyá va, bizalmatlan és még sok minden más, ami nem izgatja a szülőket. De, hogy nem fogad szót?! Az indok legtöbbször kézenfekvő. Nevelni csak azt a gyermeket lehet — mondják ilyenkor — aki hallgat az idősebbek intelmeire. Pedig ez nem minden. Érdemes boncolni a kérdést: vajon miért gyakori a szófo- gadatlanság vádja. A szülők többsége olyan gyermeket szeretne, aki azonnal térül-fordul, s máris végrehajtja, amit kérnek tőle. Függetlenül attól, hogy az tetszik-e a gyermeknek, vagy sem. Közben a szülő nem is gondol arra, hogy ezzel éppen azt veszi el a gyermektől, ámi korának szépségét, savát-borsát adja: az önfeledt játékot, a pajkosságot, a jókedvet fojthatja bele. Mert miíyen lesz az a gyermek, akit már apróság korában arra szoktatnak, hogy kérdezés nélkül mindent - végrehajtson, amit mondanak neki? Az ilyen felnőtt- korában is mindentől fél, s ha tudja, hogy igaza van, akkor sem mer mellette kiállni. Ugyanígy megvan a későbbi következménye is: a gyengébbekkel szemben olyan durva lesz, mipt vele szemben -Obitak.! A szófogadásra való nevelésre receptek nincsenek. De van néhány olyan, általánosan elfogadott érv, módszer, amelyen érdemes elgondolkodni. Elsősorban a személyes példamutatással éljünk. Ha a gyermek azt látja, hogy szülei, egymással és másokHxl szemben is mindig udvariasak, kellő tiszteletet adnak, benne is hasonló alakul ki. Különösen fontos, hogy a család legapróbbját i£ emberszámba kell venni, nem szabad eljátszani a bizalmát. Olyan modorban kell beszélni vele, amilyet tőle szerétnénk hallani. Használjuk vele szemben is az udvariassági kifejezéseket, hadd ismerkedjen meg már kicsi korában a legyél szívessel, a kéremmel, a kö- szönömmel és a többiekkel. Ha ennek ellenére előfordul, hogy a gyermek nem kellő tisztelettel beszél, nem fogad szót, nem szükséges mindjárt lerohanni, fenyegetni. Helyette sokkal célszerűbb felhívni a figyelmét, vele hogyan beszélnek, hogyan teljesítik a kérése- ,'it, s arra, hogy tőle is hasonlót várnak. Fontos a helyes szokások kialakítása. Ezek közé tar- . tozik az evés előtti kézmosás,. tanulás pontos kezdése, a tanszerek, a játékok rendben tartása, az, hogy csak a szülők tudtával mehet el valahova, és így tovább. Ahol ezeket a dolgokat rendszeresen meg kell tartani — és a szülők is példát mulatnak —, ott a gyermek hozzászokik az önként való kötelességteljesítéshez, s a szófogadás kérdése, az udvariasság nem lesz állandóan visszatérő probléma. Az ilyen módon szófogadásra nevelt gyermek érdeklődő, kötelességtudó. És nem a mindenkinek kedvében járó, gondolkodás nélkül ugráló, sunyi tó embertípust alakítjuk ki, hanem a bátor, erős akaratú, fegyelmezett ember típusát Atarik Sándor Férfiaknak — kánikulában Hosszú időn át a férfiak számára a nyári nagy melegben maradt a zakó, az ing és a nyakkendő, míg a nők lenge blúzokban, szellős nyári ruhákban járhattak. Amióta divatba jött a kiving, a férfiaknak sem kínszenvedés a kánikula. A divat változásainak következménye, hogy a férfiak is színesebben öltözködhetnek: ma már senkit nem lep meg, ha egy fiatalembert kockás, virágmintás, vagy Op-Art mintás kiving- ben lát. \ A kivlngeknek nagy előnye, hogy szellős, könnyű, jól mosható anyagból készülnek. Viselésük kényelmes, nem kell a nadrágba gyűr— Bordó, szürkecsikos kiving. Három zsebbel, rövid ujjal. Kunhímzés A Tiszántúlon, a Nagykunságban és Hódmezővásárhelyen a XVIII. század második felében alakult ki a kunhimzésnek nevezett hímzésfajta. Szőrös gyapjúfonallal varrták, s ezért szőrhímzésnek is nevezték. Lenvászonból készült párnahuzatok, majd később térítők díszítésére használták. Az úgynevezett úrihímzéssel rokon. Ebben a hímzésfajtában is sok a törökös motívum: például a gránátalma és tulipán s a kacskaringó számos változata. A madár, a napraforgó, a kerek virág, a szív, a pillangó, stb. motívumokat később a XIX. század végétől alkalmazták. Sajátos a színezése is: barna, búzakék, halványrózsaszín és ennek számtalan finom, átmeneti árnyalata. Az egyes árnyalatokat úgy érték el, hogy a hímzőfonalat nem egyszerre festették. Előbb a leghalványabb színnek megfelelőt áztatták a leghxgabb festékben és a legkevesebb ideig, majd egyre sűrűbbre keverték ugyanazt a színt és ebben áztatták egyre hosszabb ideig a fonalakat. Az egyes motívumokat hosszanti, vagy haránt irányban tagolták úgy, hogy a legközelebbi árnyalatú fonalakkal hímeztek kis sávokat egymás mellé. Ezek az árnyalatok a világostól a sötétig kellemes és igen finom színhullámzásban jelentkeztek. A barna szín. változatot még itt-ott elhelyezett egészen kevés búzakékkel, illetve rózsaszínnel is élénkítették. A képen bemutatott hármas tagozású (három önálló virágsorból álló) párnavég- hímzésből egymagában is alkalmazhatjuk bármelyiket. Nagyobb felületen a szélesebbet, kisebbre a keskenyebb csíkot. A sorok között nem kell választócsíkot alkalmazni. Ajánlatos azon! ban, hogy a térítők, vagy párnák széleit hímzéssel zárjuk le. Erre a legalkalmasabb és a legegyszerűbb az úgynevezett „pelenkaöltés”. A hímzés többi része laposhímzéssel készül. A gyapjúfonalak és a festéshez szükséges gyári festékek kaphatók, így az árnyalatok házilag is előállíthatok. Dr. Pintér János Mire ügyeljünk a főzelékfélék készítésénél Á főzelékféléket legjobb csap alatt vízsugárral kimosni, de minden esetre többször váltott bő vízben mossuk meg, hogy föld, homok és egyéb piszok ne maradjon bennük. Áztatni azonban egyetlen zöldségfélét sem szabad, különösen a feldaraboltakat nem, mert értékes tápanyagokat — ásványi sókat, vitaminokat — oldunk ki belőlük, amelyeket az áztató vízzel elöntünk. Előbb mossuk a zöldségféléket, például a zöldbabot is és csak utána daraboljuk fel. A főzelékféléket ezenkívül mindig sós vízben abáljuk, vagy főzzük, mert az csökkenti a tápanyagok kioldódását. A főzővizet pedig, pl. a burgonyalevet sohasem öntjük el, hanem használjuk fel leves készítésére, vagy fel- eresztéséhez. ni és a rajta lévő 2—3 zseb elegendő arra, hogy a nélkülözhetetlen apróságokat, zsebkendőt, aprópénzt, napszemüveget, igazolványt elhelyezzük benne. Sok változata ismert a kivingeknek: „Debora”-ra keresztelték a tarkán szőtt, sötét tónusú kockás kivin- get, a „Lala” világos pasztellszínekben, csikós mintával készült. A rövid ujjú kiving, a „Freskó” például igen jól használható hétköznapi viseletként munkába és sporthoz, kiránduláshoz, nyaraláshoz. A hosz- szú ujjú változat — zakó helyett — este Is jól öltöztet. Racepfek GYÜMÖLCSTORTA 35 dkg lisztet 20 dkg vajjal, 2 tojássárgájával, 1 evőkanál cukorral, 1 deci tejföllel, csipetnyi sóval omlós tésztává gyúrunk. Vékonyra nyújtjuk és kibéleljük vele a tortaforma alját és oldalát. Ezután a tésztára 3 sor klmagozott meggyet rakunk. 2 deci édesített tejszínhabbal belekeverünk 4 tojássárgáját és ráhalmozzuk a meggyre. A tetejét tésztával borítjuk be. Tojással megkenjük és előmelegített sütőben, lassú tűznél sütjük. GYÜMÖLCSRIZS A szokott módon cukrozott tejberizst készítünk. A felét egy vajjal kikent tűzálló tálba tesszük, erre újj- nyi Vastagon bármilyen lé nélküli kompótot, vagy gyümölcsöt teszünk, majd beborítjuk a rizs másik felével. 2—3 tojás keményre vert habjába savanykás lekvárt és kevés cukrot keverünk és a rizs tetejére kenjük. Forró sütőben, kis láng mellett 8—10 percig aütjük. GYÜMÖLCSE AGYL ALT Alapanyaga fél liter gyümölcslé, 40 dkg cukor 1 deci tejszín vagy egy tojás- fehérje. A gyümölcsöt áttörjük, a 40 dkg cukrot fél liter langyos vagy hideg vízben felolvasztjuk, hozzáadjuk a fél liter gyümölcslevet vagy gyümölcsvelőt. Fagyasztás előtt hozzáadunk 1 deci tejszínt vagy egy tojásfehérjét. így készíthetünk meggy-, barack-, ribizli-, málna-, eper-, őszibarack- és mindenféle gyümölcsfagylaltot. ORVOSI LEVÉL A hízásról és a fogyókúráról A felesleges zsírlerakódás a kövér ember szívét viselj meg legjobban. Minden kiló súlyszaporulat a szív számára munkatöbbletet jelent és végeredményben a szív korai kifáradásához vezet. A zsír a szívizomrostok közé befurakodik és elhájasít- ja a szívet. A hízás a szervezet ellenállóképességét is csökkenti. Az orvosoknak az a tapasztalatuk, hogy a legtöbb ember fájdalommentesen, a legcsekélyebb megerőltetés nélkül és gyorsan szeretne eredményt elérni a fogyásnál. Pedig a fogyókúrát türelemmel kell végezni. Ez annál is könnyebb, mert a kúra alatt nem kell és nem szabad éhezni. Fogyni pedig lassan, szinte dekánként kell, mert a gyors fogyást megsínyli a szervezet. Az oktalan éhezés gyengeséghez, idegességhez, a testi és szellemi frissesség csökkenéséhez vezet. Enni tehát kell, de olyan ételeket, amelyek nem hizlalnak. Ismert az a mondás: „Reggel élj, mint egy fejedelem, délben mint egy polgár és este, mint egy koldus.” Sajnos sokan fordítva csinálják. A reggel és délben elfogyasztott ételeket a szervezet napközben feldolgozza. Az esti közös és bőséges vacsorát azonban néni. Ä fogyókúra/ideje alatt tanácsos külön vacsorázni, mert a családtagok „Inspirálják” egymást a „pogány” étkezésre. Aki szereti a zsíros eteieket, sok édességet, tésztát, kenyeret, burgonyát fogyaszt, vastagon keni meg vajjal a kenyerét, közben egy-egy adag tejszínhabot sem tagad meg magától, az ne csodálkozzék azon, ha hízik. Felvetődik a kérdés: fnit együnk és mit ne együnk? Ha egy mondatban kellene válaszolni, azt mondhatnánk ne együnk túl zsíros ételeket, óvakodjunk az édességektől, tésztaféléktől és ne fogyasszunk sok folyadékot. Száműzni kell tehát az étrendből a kövér disznóhúst, a tortát, a vajas süteményeket, a nagyobb mennyiségű burgonyát, édes borokat. Fehérjére a szervezetnek a fogyókúra ideje alatt Is szüksége van. Persze néha elkerülhetetlen egy-egy vacsorameghívás, amikor hagyományos értelemben jóllakik az ember. De másnap böjtőlni kell. A fogyasztószerek használata csak a lelkiismeret megnyugtatását célozhatja. Nemcsak az étkezés megszorításával kell küzdeni az elhízás ellen, hanem fokozott mozgással is. Sokat segít a napi egy-másfél őrás séta, s az úszás. A felesleges zsírtól való megszabadulás nemcsak esztétikai, hanem orvosi követelmény is. Ha tehát úgy érezzük, hogy terhűnkre van az a néhány kiló, amelyet felszedtünk, kezdjünk észszerű fogyókúrát. De ne hétfőn, vagy a hónap elején, hanem még ma. Dr. M. A. A harisnya és a zokni viseletéről Az időjárás most már évek óta olyan, hogy nyáron sem nélkülözhetjük rendszeresen a harisnyát. A forró napokat hirtelen hűvös, esős napok váltják és az igazság az. hogy ünnepi öltözethez, alkalmi ruhához a legmelegebb napokban is illik harisnyát húzni. Helyesebben rontja a jóloltözötlség hatását. ha ünnepélyesen felöltözve mezítlábra húzunk cipőt. Az érzékenyebb lábúak közül azonban nagyon sokan hétköznapiasan sem tudnak mezítláb cipőben járni, mert a cipő felszívja, hólyagosra tori az izzadó láb bőrét. A harisnya, amely nélkülözhetetlen öltözködési cikk, egyben divatcikk is. Az évek jó tanács autósoknak Cseréljük időben ^ az olajszűrőbetétet Sokan tudják, de kevesebben törődnek azzal, hogy milyen káros a motorra az elpiszkolódott, fekete kenőolaj. Káros, mert az olajba került korom- és kokszszemcsék csiszolópaszta hatással koptatják a motor főtengelyét, csapágyait, hengerét és dugattyúit Koptatják, és közben a motor élettartamát nem ritkán a normál Időnek felére csökkentik. Pedig van biztosíték arra. hogy ez ne következzék be. Az olajszűrőre gondolunk, amely ha jól működik, mintegy biztosítóként gondoskodik arról, hogy motorunk mindig tiszta olajjal járjon. Hiába vásároljuk, hiába használjuk a legjobb minőségű olajfajtákat, ha a szűrőt időben nem cseréljük ki. Azt általában rá szokták írni, hogy hatásuk meddig jó —, ez többnyire 5—10 OQO kilométer —, de higgyünk a szemünknek Is. Ha olajunk színe szürkülni kezd. a szűrőbetétet cseréljük ki. Ugyanis a színeződés már a szűrő eltömődésére utal, és ilyenkor, hogy a motor mégse maradjon kenés nélkül, egy biztonsági szelepen keresztül szüretien, szennyezett olajat kap. során ennek is változott a divatja, gondoljunk csak a varrásos és a varrás nélküli, vagy a sima és a csipkekötésű harisnyákra. A női harisnyák közül a legáltalánosabban tartja a divatját a vékony szálú, varrás nélküli harisnya a hagyományos napbarnított színekben. Egyik tetszetős, tartós kivitelű, új megoldású sarok- erősítővel készült képviselője az Éva nevű körkötött nylonharisnya. Mindennapi használatra a vastagabb 30 den. szálból készült nylon- harisnyák használata a célszerűbb, mert ezek tarto- sabbak, mint a hajszálvéko- nyak. Külföldön évek óta divatos a fehér és a színes, de áttetsző pasztellszínű harisnya és a különböző színű csipkekötésű nylonharisnyák. A fiatal, divatkedvelő lányok dívatígényének a klelé. gítésére és talán örömére, kisebb mennyiségben nálunk is gyártanak, » kapható az üzletekben fehér és pasztellszínű színes varrás nélküli nylonharisnya és csipkemintás harisnyák is, sőt a nyárra praktikus, levegős necc- harisnyák is. Mindezek azonban elsősorban csak fiatal és karcsú lábú „hölgyeknek” valók. A divatossá é» kedvelt viseletté lett színes mintájú, csíkos, creppnylon háromnegyedes harisnya szintén az ő divatjuk. Ezekből azonban az egyszínű creppnylon és flór háromnegyedes harisnyák mellett csak kisebb mennyiség kerül forgalomba.
