Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

Megyénk fejlesztése 1968 után Beszélgetés tervezési, beruházási kérdésekről Kocsis Lászlóval, a megyei tanács vb osztályvezetőjével „írja jóvá az iskola igazgatója Hiába tanult két parasztasszony Ibrányban ? Hogyan alakul az új gaz­daságirányításban tervezési, beruházási politikánk, mi­ként segíti a nagyobb ön­állóság gyakorlati megvaló­sulását? Kérdéseinkre Ko­csis Lászlótól, a megyei ta­nács vb tervosztályának ve­zetőjétől kértünk választ. Egyesek úgy vélik, az új mechanizmusban csökken a központi ter­vezés szerepe. — Szükséges leszögezni, hogy a nagyobb önállóságot a tervgazdálkodás keretem belül valósítjuk meg. Álla­munk jellegéből fakad, hogy erre nemcsak a lehetőség van meg, hanem szükség is van rá, hiszen a társadalmi tulajdonban lévő több ezer vállalat intézmény nem nélkülözheti az egész ország érdekét szem előtt tartó köz­ponti irányítást. Igaz vi­szont, hogy a gazdasági élet állami befolyásolásánál az eddigi mennyiségi szemléle­tet a minőségi szemlélet váltja fel. Tehát egy beru­házási program tervezésénél, végrehajtásánál a jövedelme­zőség, a rentabilitás lesz a mérvadó. A rendelkezésre álló források mértékét, azok hovafordítását természetesen nem bízhatjuk a véletlenre, pillanatnyi ötletekre, itt központi beavatkozásra van szükség. A nagyobb önálló­ság ott jelentkezik majd, hogy az eddig ismert, ren­dig merev mutatóval tűz­delt tervlebontás helyett a vállalatok csak néhány mi­nőségi feladatot kapnak, me­lyeket a saját legjobb be­látásuk szerint igyekeznek teljesíteni. Ez indokolja, hogy a jövőben a vállalatok a fejlesztési alapokkal ma­guk rendelkeznek. Az éves operatív tervek helyett az új viszonyok között a távla­tiakra helyeződik a hang­súly, melyek eltérően az eddigi gyakorlattól nem komplexen készülnek, ha­nem egy-egy konkrét terü­leten rögzítik a tendenciá­kat. Persze, e távolabbi cé­lok továbbra is a dominá­ló 5 éves tervekben konkre­tizálódnak. Csakhogy az egy esztendőre szóló vállala­ti terveknél ezután a taná­csok tervosztályai főleg se­gítségül szolgáló javaslato­kat dolgoznak ki. Másik lé­nyeges változás az ágazati tervezés, mely rugalma­sabb, jobban igazítható a megyék, települések valós igényeihez, s melytől mi, szabolcsiak is joggal várjuk gondjaink gyorsabb meg­szüntetését. Milyen közvetlen hatás­sal lesz a változás me­gyénk beruházásaira, termelésére? — Ismert, hogy megyénk a harmadik 5 éves tervben mezőgazdasági, ipari, szo­ciális, kulturális, kommuná­it vonatkozásban, állami és tanácsi szinten több milliár- doa fejlesztés színhelye. Ha a biztosítékokat kutatjuk ennek végrehajtására, tud­nunk kell, hogy a jövőben 3 féle beruházási mód lesz. A 10 millión felüli, általában népgazdasági beruházás, másrészt a közös fedezetű, tehát központi segítséggel és saját erővel megvalósuló, harmadszor a bankhitelből történő fejlesztés. Ez utób­binál a bank fokozottabban ügyel arra, hogy mielőbb megtérüljön a befektetés s hogy a nyújtott hitel egész népgazdaságunk érdekét szolgálja. Várható, hogy így a vállalatok alapos megfon­tolás után kezdenek fejlesz­téshez s azt nagyfokú taka­rékosság mellett hajtják végre. Ehhez kapcsolódik, hogy a beruházó, a vállala­tok azzal a kivitelezővel kötnek szerződést, akinél a legbiztosabb garanciát lát­ják a határidő megtartásá­ra, a jó minőségű munkára. Tervünk számol az építő­ipari kapacitás lényeges emelkedésével megyénkben, így nincs ellentmondás en­nél a felvetésnél. Ha már a beruházásoknál közremű- • ködők kapcsolata szóba jött, megjegyzem: január elsejé­től a jelenleg még költség- vetésben működő megyei beruházási irodát vállalattá szervezzük át, jelentősen bő­vül szolgáltatási köre. Re­méljük, az említett iroda és a MEZÖBER között kialaku­ló verseny, konkurrencia tovább fokozza a beruházá­sok hatékonyságát. _ Visszatérve a termelés­re: tanácsi vállalataink gyakran anyagellátási gondokkal küzdenek. Az új viszonyok között kb. 15 kiemelt cikk kivéte­lével nem lesz központi gaz­dálkodás, az már a vállala­tok vezetőin múlik, időben miként tudják anyagigé­nyeiket szerződésekkel fe­dezni. Megjegyzem: a 15 anyagféleség elenyésző mér­tékben érinti megyénket. Nyilvánvaló, hogy a kiala­kuló egészséges versenyben előnyt szereznek a rugal­masan, előrelátóan gaz­dálkodó vállalatok, ahol kel­lő megfontolás alapján koc­káztatnak a vezetők. Ehhez viszont egyre magasabb szintű, állandóan bővülő politikai, szakmai ismeret- bővítésre is szükség lesz. Említette: megyénk 5 éves, általános fejleszté­si programja milliárdo- kat érő. Hogyan halad ennek megvalósítása? — Nincs mód rá, hogy Itt valamennyi ipari, mezőgaz­dasági s más létesítményt felsoroljunk. Csak néhányat közülük: jól halad s még az idén átadásra kerül Nyíregyházán az új film­színház, a 200 személyes szociális otthon. Megkezd­tük és folytatjuk, a közel 30 milliós földgázbekapcso- , lást. Modern, nyolctantermes iskolát kap Kemecse, Nyír- i telek, 16 tantermes új kö­zépiskolát és diákotthont a megyeszékhely. Még ebben a Mikes György: Szék a maiak...! N ahát, ezt el kell mon­danom. Az úgy volt, hogy már tíz perce álldogáltam a KÖ­ZÉRT-ben egy pult előtt, amikor egy kis bajuszos, ko­paszodó kölyök — nem le­hetett több negyvenöt éves­nél — elibém tolakodott, és még csak azt sem mondta, hogy papsajt. — Szedte-vette-teremtette! — mondtam fejcsóválva a gyermeknek, de még moso­lyogva: — Hát szabad ilye­neket csinálni? Erre a kis totyakos tak- nyos nem átallotta azt felel­ni: — Én jöttem előbb! — s tiszteletlenül az arcomba ne­vetett. Nyugodt ember va­gyok és birkatürelmes, de ez a prücsök, akinek a szakái­tól még ott volt a tojáshéj, ez a rosszul nevelt, lódító magzat kihozott a béketű- résemből. — Ejnye, ejnye! — kiál­tottam felháborodottan. — Ezt nem lehet! Ami sok/ az sok! Mit gondolnak, mi volt a válasz? Ez az aranyfogú há- tulgombolós felfújta az ar­cát, és egy olyat mondott, de egy olyat, hogy fülig pi­rultam. — Nahát, ezek a mai gye­rekek! — gondoltam ma­gamban keserűen. — Vajon kitől tanulja egy negyvenöt éves lurkó ezeket a csúnya szavakat? — Most mar elég legyen! — szóltam erélye­sen. — Én jöttem előbb és punktum! — Még mit nem! — fele­selt a borvirágos orrú ta- konypóc. — Azt hiszi, ha­gyom magam kitúrni? tervidőszakban megkezdő­dik a régen várt városi tisztasági fürdő építése, to­vább bővül a megyei kór­ház és fejlesztjük Sóstót. Egy hete kezdtük meg a me­gye negyedik 5 éves tervbe­li lakásépítési programjá­nak a kidolgozását, melynél szem előtt tartjuk, hogy a közművesítést, a járulékos beruházást egyidőben végez­zük az építéssel. Ipari vo­natkozásban is nagy feladat előtt állunk, hiszen amel­lett, hogy tovább tart a fő­városi ipar egy részének vidékre telepítése, mely bennünket is kedvezően érint, csupán a tanácsi iparban 50 milliónál is na­gyobb összegű fejlesztésre kerítünk sort a harmadik 5 éves tervben. Ez nemcsak a termékek bővítését, a jobb ellátást hozza magával, ha­nem egyidejűleg 4 ezer új munkaalkalmat is jelent majd... Jó ütemben valósít­juk meg tehát terveinket, távolabbi céljainkra is biz­tatóak kilátásaink. Ha az új gazdaságirányítás idő­szakában, már a kezdettől a nagyobb lehetőségekkel párosul a szorgalom, a ta­karékos termelés, beruházás, úgy valóban minden eddi­ginél gyorsabban gazdago- . dik megyénk, javulnak élet- I körülményeink. (A. S.) I Ui Vajon reménykedhet-e Kulcsár Simonná és Lőcs­kei Józsefné? Hiábavaló lett volna a sok évi fára­dozás, tanulás, utazgatás? Érdemes volt tűrni egyesek­től a gúnyt, csak azért, mert nő létükre felnőtt fejjel tanulták a mezőgaz­dasági tudományt, hogy még nagyobb hasznára le­gyenek -a közösségnek? Lelkesedésük megtört, am­bíciójuk megkopott. Miért? I 2. Kulcsár Simonná most fagylaltok árul. — De azért tagja vagyok a tsz-nek is. Négy kilomé­terre, Paszabra járok tri­ciklivel. Háromszáz kilót tolok magam előtt, csak ép­pen most nincs tölcsér, s így nem tudok árulni — panaszkodik. Mosott, amikor felkeres­tem. Kasza, kapa melleti szerezte meg az érettségi'. Kertészeti technikusi okle­vele van. — Tudja, milyen nehéz volt két gyerek mellett?! — néz rám. — Helytállni p. földön, itthon, iskolában ? 1962-ben lettem tagja az ibrányi tsz-nek. Ekkor je­lentkeztem a technikumba is. Felvettek. Hetenként két­szer jártam be Nyíregyházá­ra, s mellette még 144 mun­kaegységet is teljesítettem. Minden vágya az volt hogy kertész legyen. — Végre sikerült. De köz ben elvették a kedvem 1962-ben még megkaptam az 1200 öl háztájit, a követ­kezőben már csak 800-at ad tak. „Nincs meg a 16' munkaegységem" — mond ták, amikor szóltam. Bele­nyugodtam. nem követel­tem, de hetenként két nap nem mehettem dolgozni, is­kolába jártam. Pedig a tsz javasolt, munkaegységjóvá­írás is járt volna. Amikor szóltam ezt mondták: „írja jóvá az iskola igazga ója.” Negyvenkét észtén iös. Be­csületesen dolgozott. esti iskolán végezte el a hét t- nyolcat, s nem adták meg részére a háztájit.. — Azt mondtam, így nem dolgozom. Ezzel hibát vétett, de a tsz vezetői is. — Mikor kértem, hadd le gyek technikus, végeztem azt mondták nem lehe nincs gyakorlatom. Egész életét a földön töl­tötte, ebbe a munkát); született bele. — Beszélt már valakivel mióta megvan az oklevele? VIZSGÁLAT SZABOLCSI ÜZEMEKBEN Megszelídítik az ártalmas zafokai Hány köbméter levegő kell a munkahelyen ? Életünk egyharmadát tölt­jük általában a munkahe­lyen : nem közömbös milyen egészségügyi körülmények között. Ma már megyénkben is rendszeres munkaegész­ségügyi vizsgálatok derítik ki, mik a legártalmasabbak az egészségre, milyen intéz­kedésekre van szükség. Világítás —- káros vibrálással A Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás az egész megyében végez felmérése­ket, vizsgálatokat az ipari üzemekben, mezőgazdasági és egyéb munkahelyeken. Az ipari üzemek korszerűsítése, a nagyobb rekonstrukciós beruházások — mint az Al­kaloidában, a kisvárdai vul­kánban, stb. — legtöbbször javítják a munkaegészség­ügyi feltételeket is. Szünő- ben van a szilikózis-, tarkózis-, veszély a poros munkát vég­ző üzemekben — a nyíregy­házi perlitgyárban. a nagy­halászi kendergyárban. Szá­mos üzemben gondoskodtál; a porelszívásról, szellőztetés­ről. Évente kétezer egészségre ártalmas anyagokkal fog­lalkozó ipari munkás sokol­Lehunytam a szemem, és nem szóltam egy szót sem, nem akartam megbontani a fiút, mert közben eszembe jutott: hátha ez a kölyök csak szeretette vágyik, s azért ilyen tolakodás? Hát­ha szeretet után tolakszik? Ki lát bele egy tarfejű, sza­kállas kisfiú leikébe? — Ne hagyd magad, La­jos! — visított hirtelen egy női hang. — Én is itt va­gyok! Kiderült, hogy az illetle­nül beszélő, neveletlen vad­emberke nincs egyedül: egy negyven év körüli, dúlt te­kintetű, terebélyes kisleány­kával jött vásárolni. A vi- sítozó csitri, az ernyőjével hadonászó fityfiritty teljesen megfeledkezett a kötelező lányos szeméremről, és bor­ízű hangon újabb akciókra biztatta játszópajtását. De annak nem kellett sok biztatás. Döfött egyet raj­tam, és beüvöltött a pult mögé: — Hé, mi lesz? Tegnap óta itt állok! dalú vizsgálatáról, szűrésé­ről gondoskodik a KÖJÁL. A káros anyagok Itatásától védik a dolgozókat Ebben az évben ilyen fertőzések nem történtek. Műszeres és biológiai vizsgálatok, por- analízisek segítik a kóroko­zók leleplezését, a betegsé­gek megelőzését. Jelentősebb számú dolgozót érintő meg­betegedés évek óta nincs a megyében Tennivaló persze még akad, egyes munkahelyek világítása, szellőztetése nem megfelelő, az egészségre ár­talmas. Főként a gyorsan terjeszkedő ktsz-ek dolgoz­nak zsúfolt munkakörülmé­nyek között, ahol nemhogy az egy dolgozónak kívánatos 15 légköbméter, hanem en­nek fele, vagy negyede sincs meg A nagyobb ipari üze­mekben, tanácsi és miniszté­riumi gyárakban is akad probléma a szellőztetéssel, a világítással. örvendetes, hogy az ipari üzemek 80—85 százalékában áttértek a nagy fényerejű fénycsővilá­gításra, azonban a vibráció károsan hat az idegrend­szerre, fáradékonyságot okoz, rontja a látási viszonyokat. Ezért a KÖJÁL szakembe­rei javasolták az üzemek­nek, iktassanak a világító­Feladtam a harcot, és üres cekkerrel mentem ha­za. Útközben találkoztam egy barátommal, aki meg­kérdezte, miért vagyok ilyen szomorú, mire én elmeséltem a kalandomat. A barátom j csak legyintett: — Hagyd el. Épp mos: hallottam, hogy egy ötvenöt éves kamasz, valami H. La­cika, könyvelösdi közben el­sikkasztott százezer forin- tocskát. — Borzasztó! — hüledez- tem. — Talán fütyülős cuk­rot vett érte? Mit lehet tud­ni... — Zs. Gyuszikát te is is­mered. Gyuszika harminc évig játszott papást-mamást egy kislánnyal, és most azt hallom, otthagyta, és elment egy másik kislánnyal veres- pecsenyézni... — Fantasztikus! — sóhaj­tottam. — Ezek a mai gye­rekek! Mondd, mi lesz belő­lük? — Nem tudom — felelte a barátom. — Azt csak a jó­isten tudja... testekhez vörös fényű izzó­kat a vibráció kiküszöbölé- ’ sere. Zajküszöb és fáradékonysas Most kezdik felismerni es jelentőségéhez mérten fel­venni a küzdelmet a szak­emberek a zajjal, mint az . egészségre ártalmas ténye-1 zővel. A szabolcsi üzemek­ben ebben az évben végzi e; vizsgálatait az Országos Munkaegészségügyi Intézet, felmérik a zajszintet, megál­lapítják a zaj küszöböt, azt a határt, amely még az egész­ségre nem ártalmas, javas­latokat tesznek a zajszint csökkentésére. Különösen za­jos üzemek a ktsz-ek laka­tosipari műhelyei, a VAGBP. néhány fémipari, gépjavító munkát végző telep. Ezeken a munkahelyeken a vizsgála­tokig is kívánatos csökken­teni a zajt, használni a vé­dőfelszereléseket, a füldugó­kat, stb. melyek a dolgozók hallását óvják. A mezőgazdasági munka­helyeken a növényvédősze­rek kezelése, a méregraktá­rak jelentik a legnagyobb veszélyeket Négy év óta nincs halálos áldozata megyénk­ben a mérgező szereknek, de óvatosságra most is szükség van. Dr. Ignácz Mihály a KÖJÁL munkahigiénikusa a közelmúltban tapasztalt i rendellenességet a kótaji Ui | Erő Tsz-ben, ahol a méreg- ' raktár egy lakás közvetlen t közelében van, az elcsurgó i méreg veszélyezteti az ott lakók egészségét. Vigyázat; méreg! Különösen veszélyesek a gyümölcsösökben található lakóházak, mint Kótajban. Záhonyban és másutt is, ahol a gyerekeket könnyen érheti fertőzés. A záhonyi tsz gyümölcsösében lakó csa­lád gyermekhintája a vegy­szerekkel kezelt fán lóg. Egyes tsz-ekben nem látják ■el méregjelzéssel az edénye, két, kádakat. így azok össze­cserélhetek, végzetes balese­teket okozhatnak. Több mint 600 ezer ember egészségére vigyáznak a KÖJÁL szakemberei, szerte­ágazó ellenőrzések. több száz laboratóriumi és hely- . színi vizsgálat jelzik tévé j kenységüket. <PG> I — Kikacagják az embert Újra megfognám a kapát, de az asszonyok azt mond­ják: „érdemes volt ezért törnöd magad ” Igv van ez falun. Nő vagyok, anya. Mellőznek. Nemrég kérdez­tem Gerák Józsefet. a Rá­kóczi Tsz elnökét, lenne-e számomra hely a kertészet­ben, mint technikus „i.-ró­náid meg, adj be írást, majd i vezetőség elé tárjuk.” — mondta... Már gond' lkod­iam, kilépek, de most, ami­kor szakma van a kezem­ben. Kertész lettem? Elér­tem a célomat?! Az iskoláról így bocsátot­ták el: „Meglátja Kulcsúmé, mennyire hasznosíthatja majd az itt tanultakat.” Vajon reménykedhet e Kulcsár Simonne ebben? L3. Ősz hajú asszony Lőcskei Józsefné, de még negyven­hat éves. Égett a keze alatt a munka. Ha szükség volt rá, kaszát fogott. Most az öregek szociális otthonának a vezetője. Tagja a sz-nek is. Együtt végzett Kulcsár- néval. Az otthon udvarát parkká varázsolta. Virágo­kat nevel. Ebben leli őrö­mét, vigaszát. — Engem is a tsz java­solt a technikumba. Mellette kapáltam, csépeltem, amikor megszereztem a kertészet: képesítést, akkor meg ott dolgoztam a ke té=z tben. Kertem, hadd legyek techni­kus. Bukai elvtárs azt mond­ta szó sem lehet róla. Próbálkozott Nagyhalá­szon, bíztatták. de meg nincs kertészetük. így került az otthonba. — Tele voltam ambícióval. De most? — gondolkodik. Elment a kedvem. Áldozott ránk az állam, tanítottak, itt meg nem becsülik az em­bert. Még az sem volt, aki meghallgatott volna... Igaz is, mit akar egy asszony, ha még tanult is. Életem egyik legnagyobb csalódása ért. Reménykedhet-e Lőcskei - né, hogy nem hiába tanult szakmát? 1 4. A kis tsz-ek egyesültek a Rákócziban. Az elődök hi­báira fátylát kell dobni. És a jelen? A Rákóczi Tsz-nek 253 hold a termő almása. 35 holdas a kertészete. A gyü­mölcsösben Tóth Béla a fő­kertész. Jól ellátja munká­ját. technikusi képesítés nél­kül. Mellette egyetlen vég­zett technikus sincs. A tsz vezetősége június 10-én ülést tartóit. Gerák József elnök bemutatta a jövendőbeli főkertészt. Mak­iári Ferencet, akit a járási tanács javasolt. A konzerv­gyár nem engedte el. Tehát szükség van szakemberekre Csak éppen azokról feled­keznek meg. akik Ibrányban élnek. Azért, mert nők? Kovács Istvánná. a tsz könyvelője, a nőbizottság el­nöke mondja: — Ezeknek az asszonyok­nak ott lenne a helyük a kertészetben. SzükségünK van technikusokra. Láttam a kérvényt, ame­lyet Kulcsárné július 8-án adott be a tsz vezetőségé­nek. Azóta veze1 őségi ülés még nem volt. Bár Lőcskei- né nem adott be kérelmet, de az a két asszony re­ménykedhet-e? Bízhatnak-e abban, hogy nem hiába ta­nultak. lettek kertésztechni­kusok ? Szükség van a szakembe­rekre a Rákóczi Tsz-ben ia. Vagy az az egyetlen kifo­gás, hogy nők? (F. K.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents