Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-21 / 170. szám
Márkák és védjegyek Különös feltételezés lenne azt várni a boltba lépő vásárlótól, hogy pontosan és naprakészen eligazodjék a termékek minőségi, korszerűségi. formai árnyalatainak szövevényében. Végtére is kémiai laboratóriumot és műszereket mégsem Vihet az ember a bevásárlótás- kaban. Mindemellett kétségtelen, hogy a legmegbízhatóbb minőségellenőr a fogyasztó, aki mérlegel és ítél az áruk versenyében, csak éppen: nem mindig alakulhat ki azonnal ez az ítélete. Egyes termékek általánosan ismert és elismert ..névjegyei-’ azonban rendkívül megkönnyítik a jó áruk és az ezt kereső vásárlók egymásra találását. Ilyen a védjegy és a márka. Két kérdés következik ezután: miért jó a fogyasztónak és miért a vállalatnak a termékek védj egy zése, márkázása ? Az első kérdésre egyszerű a válasz nyilvánvaló, a Vásárló szívesen veszi, ha az árucikkek tengerében a megszokott minőségben, összetételben gyártott, s lényegében a termelő kötelezettségét tükröző \i Ijegyes, márkás terméket talál. Az ilyen ismert — és elismert — áruért olykor az á lúgosnál magasabb árat iá megfizet a vásárló, s ha áz ár nem magasabb az átlagnál, akfcof az értékesítés tömegessége nyújthat nagy előnyöket a termelőnek. Ezzel pedig lényegében már a második kérdésre is válaszolhatunk: világos, hogy bár a védjegyezett vagy márkás áru termelése többletköltséget is okozhat a vállalatnál — például: az egyenletes, illetve kiemelkedő színvonalú minőség feltételeinek megteremtése járhat ilyen kiadásokkal —, ám az értékesítés, a vevő bizalma bőséggel kárpótolhat mindezért. Ez a bizalom, amit a reklámtudomány külön szakkifejezéssel „goodwlll”- nek nevez, a termelésnek olyan fontos tényezője, hogy az előállítási költségek tervezésekor is mérlegelni kell. Hiszen ettől — tehát a bizalomra alapozott értékesítési lehetőségektől — függ például a gyártmány sorozatnagysága, következésképp gazdaságossága. Mindez elegendő indok arra, miért áll világszerte az ipari körök tevékenységének középpontjában a védjegyezés, márkázás. Ma már több százezer hivatalosan bejegyzett védjegyet tartatlak nyilván a Világön, s jellemző, hogy a bejelentések száma az utóbbi esztendőkben rendkívül gyorsan emelkedik: a növekedés ütemét jelzi, högy évenként hozzávetőleg megnégyszereződik a védjegyes áruk száma a világon. A szembetűnő előnyök ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy a mi ipari köreinkben kellően elismernék, megbecsülnék a védjegyezést, márkázást. A számok szemléletesen jelzik ezt: alig 2000 hazai — ezenkívül mintegy 3000 külföldi — védjegyet tart nyilván jelenleg a Találmányi Hivatal, s a márkázott áruk száma elenyésző. (Jobbára néhány élelmiszeripari termék és — iparági arányaihoz mérten — jelentős számú gyógyszer.) A vállalati érdekeltség, a jelenleg még érvényes tervezési rendszer éppenséggel nem kedvezett a védjegyezést márkázás! törekvéseknek. Olyan gazdálkodási atmoszférában, amikor a hangsúly túlzott egyoldalúsággal a termelésre, és kevésbé az értékesítésre helyeződik, amikor a termelők nemcsak azt kapják meg kötelező mutatók formájában, hogy mit termeljenek, de még azt is; kiknek kell majd ezeket a termékeket kötelezően étvehftiök, nincs ók a magas minőségi követelményekkel járó iparjógi megkülönböztetés vállalására. Az új gazdaságirányítási rendszer azonban —■ mivel éppen ezen a két ponton: a Vállalatok anyagi érdekeltsége, illetve ezzel összefüggésben piaci kapcsolatai tekintetében Ígér alapvető változásokat —, minden bizonnyal megteremti a védjegyek, márkák gyors térhódításának feltételeit is. T. A. Nábrádon újra bíznak A vezetés kiállta a próbát Nyolc évig tanított a Szamos parti faluban, Nábrádon Bancsi Sándor. Ide nősült, itt lépett örökébe apósának, az öreg igazgatónak. Egy kenyeret evett a parasztokkal, értette nyelvüket, együtt tervezte velük jövőjüket esténként. Tisztelték, szerették, s igazán csak akkor érezték hiányát, amikor elkerült Fehérgyarmatra. Járási pártbizottsági titkárnak választották. „Jöjjön haza“ Három esztendeig járt be a faluból Gyarmatra. Esténként már várták, teleülték lakását az emberek. Panaszkodtak, tanácsot kértek, segítséget, hogy jobb legyen a közös gazdaság. Erejéhez mérten segített is. Ékkor azonban még nem gondolta a pedagógusból lett pártmunkás, hogy visszavezet az útja Nábrádra. Tél végére teljes volt a fejetlenség Nábrádon. Nem volt értéke a munkaegységnek, fegyelmezetlenség uralkodott a Békeharcosban. Leváltották a tsz elnökét, a zárszámadási közgyűlésen félszólalt Bancsi. Néhány gondolatot mondott csupán. Javaslatokat tett, hogyan lehetne kijutni a bajból. Tömegesen kiabálták: „jöjjön haza elnöknek.” Nem vette komolyan. Nem így az emberek. Küldöttség ment érte. Hazament. Vállalta. Pedig olyan szeszélyes tavaszra, mint az idei, még a nyolcvanévesek sem emlékeznek Nábrádon. Súlyos örökséget vett át. Ezt még tetézte a sok elemi kár. A kis Túr kilépett a medréből, s félezer hold összefüggő területet rabolt el. Bancsi Sándor: „Kerékagyig ért a sár, amikor bejártam a határt. Víz és viz mindenhol. 130 hold búzánkat elvitte, a nyolcvan holdas lucernatáblából itt-ott maradt egy bokor. Az őszi szántások víz alá kerültek, 300 hold vetetlen maradt.” Ezen már csak „csoda” segíthetett volna. Siralmas volt a helyzet az állattenyésztésben is. Vásárolták a szálas takarmányt, hogy mentsék az állatokat. Csutkán húzták ki a tavaszt... Másfél millió ár- és belvízkárt mértek. És ez az ember, a tagsággal összefogva, a Szakemberek segítségével mégis úrrá lett e nehéz helyzeten. Bizakodó a hangulat. Van becsülete a munkaegységnek. Miftdeft ember bízik abban, hogy meglesz a tervezett 38 forint „Ezt kellett volna évekkel előbb is“ Perzsel a nap. Járjuk a határt. A gyümölcsösben nagy kacagás. Badacsonyi Zoltán főkertész: „Biztos kártyázik a brigád.” Bancsi Sándor: „Felületes szemlélő azt hinné lógnak.” Pedig nem. A permedé feltöltve, a gépek begyújtva. Nézik a hőmérőt: 31 fok árnyékban. Várják, hogy süllyedjen, hogy indulhassanak permetezni. Ez a fnen- tőbrigád. Ha szükséges éjszaka, hajnalban is permeteznek. Most tartanak a tizenkettediknél... Szemet gyönyörködtető az almáskert. 233 holdas, várható hozama 220 vagon. Az elnök az útra panaszkodik: „Talán előbbre való minden más járulékos beruházásnál, mert ez ä rossz út csökkenti az export minőségét.” Csakhogy ezen sem lehet már változtatni az idén. Hatmillió bevételt terveztek a jonatánból, de meglesz a nyolc. Tizenöt holdas kertészetet is létesítettek a nagy kiesés pótlására. Ebből 100— 200 ezer forint bevételre számítanak. Ilyen „vizes” esztendőben van nagy becsülete az állat- tenyésztésnek. Bancsi Sándor: „Régen hagyománya volt itt a szarvasmarha-tenyésztésnek. Az elmúlt vizes évek, az idei bel és árvíz jó figyelmeztető volt arra. hogy ezeken a mély fekvésű földeken csak takarmányt érdemes termelni. Ez meg alapja lehet egy korszerű állattenyésztésnek.” Hozzá is láttak. Kora tavasszal 400 holdon végeztek felülvetést. 450 ezer forint értékben vásároltak vemhes üszőket, 41 daraböt. Istállót, borjúnevelőt építettek. A tanyagazda nagy örömmel mutatja á sok-sók borjut: „Ezt kellett volna már évekkel ezelőtt is.” Igazi nagyüzem alakul itt ki. Kováts Csaba, a fiatal főmezőgazdász újságolta, hogy az elnök nagy gondot fordított arra is, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek minden posztra. így került ide Badacsonyi Zoltán, a tapasztalt kertész, Szabó Nándor a fiatal, egyetemet végzett főkönyvelő, közgazdász, dr. Póti András a jogászuk, Varga Károly a gépcsoportvezető s három technikusuk is van, tJjságolják a brigádvezetők, hogy nekik sok a gondjuk, mert „nálunk régi hagyománya van a családi művelésnek.” Ha tíz helyen van kukorica, mindből mérni kell mindenkinek, nehogy becsapódjon valaki. És ezen egyelőre mindaddig nem lehet változtatni, míg a garantált munkadíjazást nem alkalmazzák. Ennek íhég az alapjait kell megteremteni. A jövő Mit várhat egy vállalati igazgató az új gazdásági irányítástól 7 Ezt a kérdést ezúttal Demeter Jánosnak, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának tettük fai. — A legnagyobb változás természetesed az lesz, högy a vállalat tulajdonossá válik. Az új pénzügyi és hitel- rendszerben lényegileg mi döntünk hová fordítjuk a lehetőségként megkapott pénzeszközöket. Ezzel nem kell a költségvetésre támaszkodnunk, így gyorsabb lesz, hatékonyabb. Aztán a ffli dolgunk, hogy például a hiteleket vissza tudjük-é fizetni vagy sem. — Ez azt jelenti, hogy a megye jelenleg korszerűtlen hdlthálózatát az eddiginél gyorsabban fejleszti a Vállalat? — Igen. Néhány nyíregyházi boltban igen rosszak a körülmények, különösen a gvt rmekkonfekció — amely évente IS milliót forgalmaz, — a Kossuth téri cipő, és az anyákboltjában. Bárhol kapunk a városban helyiséget, amely megfelelő lesz, korszerűen berendezzük, mert pénzünk van rá. Most saját erőből Kisvárdán építünk egy ruházati áruházát, amely öt vagy hatmillió forintba kerül. A szükséges pénznek több mint a fele megvan, a többire hitelt veszünk föl. Ez B háromszintes áruház óvatos számítások alapján is kifizeti a beruházási költséget öt év alatt Nyíregyházán más a helyzet, itt lényegileg elhanyagoltnak nevezhető a bolthálózatunk. Tavaly a tervezett 13 millió helyett 18 millió nyereséget fizettünk be, * ebből 500 ezer forintot kaptunk vissza. Ez így megy tíz éve. Ebből az Mit várhat az igazgató az új gazdasági irányítástól? összegből próbáljuk felújítani, tatarozni régi üzleteinket, — ez azonban nem sokat ér. Január elsejétől úgy gondolom nyereségünkből többet kapunk vissza, pénzeszközeink nagyobbak lesznek, korszerűsíthetjük a hálózatot, így a jelenleginél sokkal gazdaságosabb lesz a vállalat. — A helyhiány miatt rontsak a taktározási lehetőségeik. Hogyan próbálnak ezen segíteni? — Az újonnan megnyitott lakberendezési áruházunk árukészlete Ötmillióra, a korábbinak csaknem kétszeresére növekedett. Szinte képtelenek vagyunk ilyen mennyiségű árut táróim, már a Ságvári TsZ-től is vettünk bérbe dohánypajtákat. Csekély anyagi eszközeinkből próbálunk egy raktárát építeni, de ez IS kevés lesz. Most Ott tartunk, hogy nem tudjuk fogadni az ezután szállítandó áru jelentős részét. A megoldás ismét ott van. amint az előbb mondtam': saját erőből Vagy hitelből építeni. A probléma csupán az, hogy a hálózat rendkívül kevés beruházást kapott tíz év alatt, az áruforgalom óriásit növekedett, g most egyszerre kellene pótolni mindent. — Kereskedni — ez az alapelv a vállalatot közvetlenül érinti. Hogyan próbálják megértetni ezt a dolgozókkal, f hogyan teszik őket ebben anyagilag érdekeltté? — Jó lörzsgárdénk van, akik ezt az elvet megértették. Segítenek minket olyan áruellátást biztosítani, hogy a vevőnek érdemes legyen faluról is bejönnie, mert a szaküzletekben több és szebb áruból válogathat. A nagykereskedelmi vállalatok keresik velünk az együtt* működési lehetőségeket, bár vállalatunk a szabolcsi hiánycikkekből az első fél évben így is ötmillió forint értékű árut szerzett be. Dolgozóink érdekeltek anyagilag is a kereskedésben: az első fél évben az átlagfizetés 163 forinttal növekedett a tavalyihoz képest. Tíz üzletben vezettünk be tiszta jutalékos rendszert, ahol a dolgozók fizetésének harminc százalékát a jutalék teszi ki. 1966-ra 24 nap nyereségrészesedést fizettünk ki, de fizethettünk volna hatvan napot is, ha a rendelkezések nem tiltották volna. Ezt a rendelkezést feloldják, S Így jövőre dolgozóinkat az eddigieknél sokkal jobban érinti majd a vállalat eredményessége. Fokozatosan növeljük a tiszta jutalékos rendszerben dolgozó üzletek számát, s azt hiszem, egyre kevesebb lesz az olyan eladó, akit vásárlás nélkül hagy majd ott a vevő. Kun István Szabálysértés II. O n írta a mai lapban azt a kis cikkecskét a szabálysértésről? — érdeklődött egy hang a telefonban. — Kérem szépen, én régi olvasójuk vagyok, érdeklődéssel figyelem a közéletről bármilyen kis apró visszásságról szóló írásaikat, de az ön tegnapi írásán őszintén szólva nevetnem kellett. Elnézést kérve dadogtam valamit. De a telefonáló rém hagyta annyiban a dolgot. — Szeretnék találkozni riporter elvtdrssal egy csen* des, nyugodt helyen, ha lehet, most tíz percen belül, nagyon örülnék neki, ha meghallgatna. Szürcsöljük á kávét, az olvasóról csurog a víz, amint meséli a történetet. — Kérem, egy hónapja még én is azt gondoltam, hogy engedek a felhívásoknak, S megpróbálom védeni szeretett városom szépségét, tisztaságát. Egy kocsi belegázolt a lakásom előtti parkba, s eltaposta a virágágyásokat, amelyen az egész ház Sok estét dolgozott. Jó, hogy láttam áz esetet, feljegyeztem a teherautó rendszámát és feljelentést tettem szabálysértés címén. Am... Kis szünetet tart, kifújja magát, s szomorúan folytatja: — Felmentem a hivatalhoz, s indulatosan, de tövéről hegyére előadtam a történteket. Mire a hivatal kezembe nyomott egy rettenetes papírt, egy nyomtatványt, amely miatt napokig nem tudtam aludni. Elhoztam, hogy ön is lássa, mit kellett szenvednem. Ki kellett volna töltenem az elkövető összes személyi adaÉs e válságos év közben a jövőt tervezik Nábrádon. Bancsi Sándor: „Fejleszteni kívánjuk a gyümölcstermelést, a zöldségkertészetet és az állattenyésztést. Ez a három üzemág látszik cél* szerűnek nálunk. Ehhez biztosítjuk a takarmányalapot is.” Ennek megfelelően alakítják ki a termelés szerkezetét. A jövőben maguk akarják végezni az alma csomagolását, szállítását, aszaló és hűsítőüzem ébítésére keresnek partnert, viziszár- nyas telepet létesítenek 80 holdas halastavukon. Van elgondolás a tagok téli foglalkoztatásának megoldására is. Munkaerő van, innen nem vándoroltak el az emberek... Lejárt a pihenő ideje a 155 holdas rizstelepüknek is. Ezt is újra hasznosítják... Ez a nehéz tavasz az új vezetést próbára tette. Kiállták. Nábrádon újra bíznak az emberek. Farkas Kálmán fait, több, mint tizenöt rubrikát. Kérem, én elindultam, hogy az adatokat beszerezzem, Megtudtam a nevét, az anyja nevét, a születési helyét és idejét, családi állapotát, gyermekeinek számát, előzd és jelenlegi foglalkozását, a személyi igazolványa számát, havi keresetét, de vagyoni állapotánál én kérem, elakadtam. Hogy nincs földje, azt még három napi kemény nyomozás után megtudtam, de az ingóságaira már nem voltam képes pontos választ adni. Mutatja, itt hagyta abba az ingóságoknál. Hiányozták még az előző büntetései, a megjegyzés, a tanúk neve, lakása és foglalkozása és még néhány apróság, amit be kellett volna írni. — Tessék elhinni, riporter elvtárs — közli most már megnyugodva az olvasó — agy fojtogató lidérctól szabadultam meg, amikor abba. hagytam az egészét. Most már csak rossz álomnak MEGIEGYZÍSEK: Ha Mohamed ••• A sóstói Krúdy szállodában nincs egyetlen tv sém. Igaz, rádió van, de az a legutóbbi napokig kibelezve porosodott a portán. Szégyenszemre a külföldi vendégzenekar javíttatta ki a GELKÁ-nál, mondván: legalább ebből értesüljünk a külvilágról. Ehhez szorosárt kapcsolódik a másik probléma is. A szállóba egyetlen újság sem jár. Nagyon kellemetlen, amikor a csehszlovák zenészek így oktatnák ki bennünket: „Jöjjenek c] hozzánk Szlovákiába, rtem éri önöket ilyen megltps- tés.'* Es igazuk van! Horváth János Kis hibából lesz a nagy Egyre több erő- és munkagép Váh a termelőszövetkezetek birtokában. A gépek értéke ezer forintoktól több százezer forintokig terjed, De nemcsak a nagy érték kívánja meg, hogy becsüljék, s óvják a gépeket, hanem az is, hogy egy- egy gép időszakos kiesése a termelésből tetemes károkat okozhat, hátráltatja a termelést, csökkenti a jövedelmet. A gépek megbecsülésénél kétségtelenül a tsz-ek. ben igen sok a pozitív, jó eredmény, de nem is elvétve, még mindig akad hanyag üzemeltetésből keletke. zö káreset. • A nyírvasvári Vasvári Pá) Tsz-ben egy MT2 azáltal rongálódott meg, hogy a motorból elfolyt az olaj, s ezt a traktoros nem vette észre. így a gépnél főtengely és sorozatcsapágy cserét kellett végrehajtani, az anyagi kár megközelítően 15 ezer forint. Akadt olyan eset nem la egy helyen, *ör- ténetesen az encsencsi Virágzó és a piricsei Üj Élet Tsz-ben, ahol az erőgépeket hüzatás közben rongálták meg, vagyis az szabályszerűen kettészakadt. A hyírbo- gáti tsz-beh a traktoros erőszakos kapcsolással tette tönkre a sebességváltót. Ez a gép garanciális Volt, s a költségek még azzal is teté- ződték, hogy a jótállást meg kellett szüntetni. A gépek Védelmében előrelépés, hogy egyre több termelőszövetkezet a gépek műszaki hibájánál, ha kimutatható a hanyag üzemeltetés, él a felelősségre vonással, megbünteti a szerelőket, illetve traktorosokat. Ez történt a ttyfrvasvári Vasvári Pál TsZ-beh is az említett MTZ gépnél. A felelősségre vonás azonban még nem általános. Kisebb hibák felett még elnéznek a termelőszövetkezeti vezetők, s ez az elnézés nem egy esetben nagyobb hibákat szül. Kétségtelen, hogy a nagy nyári mezőgazdasági munka gyors tempót diktál, s örülhet az ember, ha a jó termés érdekében mindent időben el tud Végezni. A gyors tempó azonban nem ok és nem lehet ok arra, hogy a gépek kezelése felületessé váljék. Seres Ernő tűnik az egész. Kiöntöttem a lelkemet, elmondtam, ami még nyomott, s most már nyugodt vagyok, Kibékültem a virágágyást eltaposó gépkocsivezetővel, megismertem a kedves családját, bájos felesége és aranyos két gyereke van, csak az anyósát szeretné külön költöztetni. Jóba vagyunk azóta, riporter elvtárs és tulajdonképpen még hálás is lehetek ezért a kis ügyecskéétt, üteg a szabálysértési nyomtatvány miatt, mert mostanában erre az ügyre hivatkozók az asszonynál, mikor a büfébe megyek a sofőrrel egy-két pohár sör mellett elbeszélgetni. Koccintottunk a két kis konyakkal, s barátságosan elköszöntünk. Az utcán még eszébe jutott: — Ja, azt viszont megírhatná, hogy soha életemben senkit nem fogok szabály- sértésért feljelenteni. Kopka János
