Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

Jűy nem szakma“ — vallják a lányok Egy intézkedés változtatásra vár A tanév vége egyenlő lesz mostanában azzal, hogy a gyerekek és szüleik törik a fejüket: milyen pályát kelle­ne választani? A pályavá­lasztási tanácsadókon gyak­ran emlegetik a mezőgazda- sági szakmunkás hivatásá­nak szépségét és fontosságát. Olyan szakmunkás, akinek a mezőgazdaság a szakmája, sok dolgozik megyénk állami gazdaságaiban. Életükről, körülményeik­ről, terveikről három lányt kérdeztünk meg a Hodászi Állami Gazdaságban. Székely Margit egyike volt, annak a huszas csoportnak, akik tavasszal szelektálták a burgonyát. A csoportot szak­munkásokból, nagy gyakor­lattal rendelkező asszonyok­ból válogatták ki, hiszen a sodró meg a mozaikvirus föl­ismerése nagy tapasztalatot követel, s előfordult már olyan is, hogy agrármérnök Sem tudta. — ötven napig válogattuk a vetőmagot, fontos munka volt, hiszen az idei burgo­nyatermés ezen állt, vagy bukott. Arra az Időre a leg­magasabb órabért, öt forin­tot kaptunk. Egyébként olyan brigád­ban dolgozik, ahol nem kü­lönböztetik meg a szakmun­kást másoktól. Jól keres itt, a pénzre semmi panasz, hi­szen legutóbb is majdnem 1500 forintot vitt haza. — A brigádban egyforma mindenki. Szerintem a mi szakmánkat nem is lehet emiatt szakmának nevezni. Atyim Ilona sorolja, mit végeztek mostanában. Ka­páltak, gyűjtötték a szénát, törték a dohányt, szedték a krumplit, — Hiszen ezek segédmun­kák! — Azok. — Miért hívják akkor ma­gukat szakmunkásoknak? — Azt én nem tudom. A keresettel ő is elégedett. De... Az általános iskola után gimnáziumba szeretett volna menni, ám a nővére ak­kor érettségizett, nem tudott elhelyezkedni, Pestre ment, szövőgyárba... Látta, ml a helyzet. így Atyim Ilona sem ment gimnáziumba, ha­nem elvégezte a szakmun­kásképzőt. — Szerettem itt lenni, a gárda is jó, megértjük egy­mást, de hát... Azt hiszem, ez az utolsó évem itt, elme­gyek a nővérem után. Pes­ten tisztábban, könnyebben, nem tíz, hanem nyolc óra alatt megkeresem ezt a pénzt Gebei Etelka is elégedett az anyagiakkal. — Ha tovább tanulok, nem kerestem volna, s így nem OLVASÓINK ÍRIÁK: ÍJj immkaíehetőség Nyírbogdányban Az új lehetőségek felku­tatásának időszakát éljük, és a családi gondok csökken­tése társadalmunk által tör­vényerőre emelt kötelesség. Ezért nem jelent ugyan szenzációt, de a családok szempontjából nagy jelentő- 'fiéggel bír‘"a‘ ' Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalat lakóte­lepén jelenleg megvalósuló kereseti lehetőség. A vállalat vezetői, a tö­megszervezetek vezetőivel már korábban is tettek kí­sérletet a lakótelepi asszo­nyok foglalkoztatására házi­ipari szövetkezet létesítésé­vel, de a női munkáskezek foglalkoztatása megoldatlan probléma maradt. A közel­múltban a Rakamazi Ci­pész Ktsz vezetőivel sikerült megegyezésre jutni. Cipőfel­sőrész készítő részleget nyi­tottak Nyírbogdányban. Még csak egy hónapja, hogy a jelentkező asszonyok meg­kapták az első próbamun­kát, és máris 700 pár körül van az osztrák1 rendelésre készített- .csizmák száma, Egyelőre 17 állandó mun­kás 4 forintos órabérrel tölti a tanulóidőt, és mellettük 40 bedolgozónő jut a körül­ményeik által megengedett keresethez. A munka na­gyon népszerű, és a ktsz vezetői szerint további lét­számnövekedésre van kilá­tás. Tolnai Zsuzsa Nyírbogdány Útépítés társadalmi munkában Dumbrádon Jó etemben halad Domb- rádon a községfejlesztési ter­vekben megszabott feladatok végrehajtása. Súlyos problé­ma a sár, a belvíz a falu­ban, Ezért a tanácstagok el­sőrendű feladatnak tekintik az utcák kövezését, rendbe­hozásét. A felsőbb szervek­től kapott 18 ezer forintot kohósalak vásárlására fordí­tották, s a legsárosabb ut­cák lakói társadalmi mun­kában vállalták a helyszín­re szállítást és az elterege- tést. Megyei segítséggel épül Ujdombrádon a klubház. Az anyag jó része megvan, a Vörös Csillag Tsz tagjai tár­sadalmi munkában most töltik fel az alapot, s ez­után kezdődhet az építés. Ezzel párhuzamosan folyik a gázcseretelep építésének elő­készítése is. Őszre szeretnék befejezni. Emellett 800 mé­ter járda épül még Ujdomb­rádon. A községben kétszázezer forint értékben rendbehozzák a 2. számú körzeti orvosi lakást és rendelőt. Igaz, orvos még nincs hozzá. Re­méljük. a szép, új lakás meghozza az orvost is. A községi tanács tervében szerepel még, hogy a köz­ség központjából kitelepítsék a kisvasúti rakodót, amely különösen ősszel, akadályoz­za a közúti forgalmat. A helyszínelés megtörtént az érdekeltek jelenlétében. A község azonban nem tudott vállalni nagyobb pénzössze­get a szükséges -beruházás­ból csupán a tsz-ek vállal­nának jelentősebb társadal­mi munkát, de reméljük a MÁV ezt anélkül is meg­oldja. Szabó Endre Dombrád Az első három közé A múlt héten rendezték Mezőtúron a földművesszö­vetkezeti népi zenekarok országos középdöntőjét. A versenyen 16 zenekar indult, közöttük a megyénket kép­viselő vásárosnaményi és fe­hérgyarmati. A fehérgyarmati fmsz né­pi zenekara megismételte ta- váji bravúrját és bejutott a legjobb öt zenekar közé. Számaikat nemcsak a szak­emberekből álló zsűri, ha­nem a közönség is nagy tet­széssel fogadta. A versenyen nem alakult ki hivatalos sorrend, az csak két hét múlva, a Bala­tonnál megrendezendő or­szágos versenyen dől el. Ide Fehérgyarmaton kívül Szol­nok, Abony, Balasagyarmat és Balmazújváros népi zene­karai kerültek be. A fehérgyarmati zenekar szeretne az első három közé jutni, de már az eddigi eredmény is nagyon szép, hiszen az országos döntőt a televízió is közvetíti. Kósa Pál Fehérgyarmat rám kell költeni, hanem én adok haza. (A mama úgyis mindent rámkölt). Az iskolában persze tanultak gépekről is, de a gazdaság­ban csak a dohány és bur­gonyaültetővel, zsákolóval dolgoztak. — Férfimunkát végzünk, mert ránk merik bízni. Nem veszik így igénybe mindazt, amit tudunk. Most látom, érdemes lett volna mást ta­nulni. Kilenc éve rendelkezés született, hogy az állami gaz­daságokban a szakmunká­soknak 5—10 százalékkal na­gyobb fizetést biztosítanak. Ezt három éve eltörölték, így a három lány által em­lítettek általánosak megye- szerte. Nem érdemtelen meghall­gatni, mit mond esetükről a brigádvezetőjük, Illés Sán­dor. Szerinte mindenképpen ösztönzően hatna, ha anya­gilag is megbecsülnék a szakmunkásokat. És ez az eddiginél több fiatalt csábí­tana, hogy a mezőgazdaság szakmát válassza élethivatá­sának. Hogy miért? — Mas az — felelte a bri­gádvezető, — ha tudatosan csinálja, amit csinál, s nem ösztönösen. Hogy mennyivel könnyebb az ilyen emberrel dolgozni, azt ki sem tudom fejezni. Kun István Szabolcsi fiatalok a világban A nyár folyamán ötszáz szabolcsi fiatal vesz részt külföldi társasutazáson. A fehérgyarmati járásból harmincán látogattak, el az NDK-ba: a Stralsund—Ber­lin útvonalról a napokban érkeznek haza. Harminc Mátészalka környékén lakó KISZ-es a jövő hét keddjén indul vonattal Drezdába. A hónap végén a Nyíregyházi Pénzügyi Technikum diákjai — ugyancsak harmincán -•— Rostockkal és Drezdával is­merkednek. Augusztusban szabolcsi if­júsági vezetők négynapos Ungvár—Munkács—Verhovi- na útirányú autóbuszkirándu­láson vesznek részt, s még ebben a hónapban hatvan megyénkben fiatal utazik a Magas-Tátrába, illetve Ki- jevbe, Krímbe. Az 50. évfordulóra s Nyírbátori ismeretterjesztők előadássorozatai Ismeretterjesztő program­mal készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplé­sére a TIT nyírbátori járási szervezete. A járási székhely kilenc üzemében, vállalatánál, ter­melőszövetkezetében és tö­megszervezeténél tartanak előadásokat a forradalom győzelméről és világtörté­nelmi jelentőségéről, a szov­jet iparról, mezőgazdaságról és kulturális életről. Hét tanyai településen és a járás községeiben ugyan­csak szerveznek hasonló is­meretterjesztő előadásokat július és november között. A tanyákon a Nyírbátori Báthori István Gimnázium tanulóinak egy-egy kultúr- csoportja ad műsort. Az ismeretterjesztő prog­ramokhoz filmeket is bizto­sít a TIT. Egyebek között bemutatják az „Oroszország közelében, Az élő Lenin, a Vörös jelek a hadak útján és Volgái óriás” című fil­meket. A Nyírbátori Báthori Ist­ván Múzeumban az évfordu­ló tiszteletére rendezendő kiállításon egy nyírbátori ve­terán tart előadást az ötven évvel ezelőtti világformáló eseményekről. Uj típusú jelzőlámpák az Üllői út és a József körút kereszteződésénél. A képen látható berendezés — ha­sonlót több külföldi nagy­városban már sikerrel al­kalmaznak — csak a villa­mosvezetők számára ad jel­zést, függetlenítve őket a hagyományos forgalomirá­nyító jelzőlámpa zöld—sár­ga—piros fényeitől. A jel­zőlámpa három vízszintes fehér világítóteste a tilo­sat jelzi, a függőleges két fehér fény a szabad egye­nes haladást, a ferde irá­nyú két fehér jelzés pedig a villamosok kanyarodásá­nak irányát ülések a teraszon Sóstó, terasz! Szokatlan a kép; telt ház hétköznap. A pincérek alig győzik szusz- szál. Az eredmény: átlag 12 ezer forint hétköznaponként. Lassan két hónapja cseh­szlovák tánczenekar játszik a sóstói teraszon. Azóta a nyíregyháziak megismerték és megszerették a kis együt­test. Mindössze öten vannak: a három Illés testvér, Julius, Frantisek és Vladislav, Er­nest Csóka és az énekesnő: Beatrice Balyarova. — Két szerződést kínáltak fel a nyárra — mondta Julius Illés. Egy nyugat-né­metországi turnét és a sóstói szereplést. Mi Sóstót válasz­tottuk. — Nyilván sokat vártak Sóstótól, Es mit kaptak? A zenekar vezetője gondolko­dás nélkül válaszol: — A közönség szeretetét, az itteni kollégák segítségét. Különösen az Anna presszó zenekara segített bennünket. Mikor a szálló vezetői kér­tek, hogy minél több magyar számot játsszunk, ők láttak el kottákkal. Június 1-én álltak először a terasz dobogójára. Az el­ső napok? — Meglepődtünk, amikor megérkeztünk. Mi fürdővá­rost vártunk, és egy hétvégi kirándulóhelyet kaptunk. Az­tán megszerettük Sóstót, a közönséget. Kedves élmények, kelle­mes meglepetések is voltak. Július Illés ma már csak ne­vetve tudja elmesélni. — A szálloda vezetője azzal fogadott, hogy ne keseredjek el, ha hétfőn egy teremtett lélek sem lesz a teraszon. Nem keseredtünk el! Telt ház volt! (H. J.) Hó végéig minden egyeíemi felvételiző meg­kapja az értesítést A szeptemberben kezdődő tanévre 35 ezer fiatal je­lentkezett az ország felsőok­tatási intézményeibe, s kö­zülük 13 500-at vesznek fel. A felvételizettek július 30-ig kapják meg az értesítést. A felvételi vizsgán megfelelt, de helyhiány miatt vissza­utasított fiataloknak idén az egyetem vagy felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtaniuk fellebbezésü­ket. Annak eredményéről augusztus végén döntenek és 3 döntésről a tanév kezdete előtt mindenkit írásban ér­tesítenek. Az idén jóval kevesebb je­lentkezőt vesznek fel előfel- vétellel, mivel jövőre az előfelvételi rendszer teljesen megszűnik. MEG/EGYZÉSEK: Személytelen vagyok Régóta tudom, hogy vala­mi személytelenítési folya­mat elnyeléssel fenyeget, megfoszt egyéniségemtől, s ha nem vigyázok, hovato­vább egyszerű helyhatározó­vá válók. Az üzletekben sem kérdezik meg soha, hogy mire van szükségem, hónapok óta nem hallottam ezt a bűvös mondatot: „On mit kíván? ön mit óhajt? ön mit kér?" Ehelyett azt kérdezik: „Ide mi lesz? Oda mi lesz?” Már a pincér is kezdi: „Ide mit hozzak? Ott mit kérnek?” Hová? Hol? — kérdezem ilyenkor, s körül­nézek, hogy észbekapjon. De nem kap észbe. Nincs más ellenszer, azt kell felelni, hangsúllyal, Tegnap újabb csapdába estem. Az étteremben le­rakták asztalomról az előt­tem ebédelők edényét és a vizespoharakat. A felszolgá­ló rámutatott az egyik po­hárra. — Ez az enyém? — kérdezte. — Igen — feleltem gyanútlanul. — Mire ő ott hagyta a más által használt vizespoharat- Ebből rájöt­tem, hogy a felszolgálónak nehezére esik, szokatlan azt mondani: „Öné ez a vizes­pohár?” Azt mondani: „A magáé?” — nem akarta. így hát azt kérdezte: „Ez az enyém?” Az „enyém” én voltam. Én azt hittem, hogy ő. Nehéz felfogásom miatt nem kaptam tiszta poharat. Orosz Szilárd Ellenőrzés kérdése Hogyan, milyen formában lehetne az élelmiszerbolto­kat, vendéglátóegységeket higiénikus és kulturáltabb kiszolgálásra. ösztönözni ? Ellenőrzéssel ezt a prob­lémát megoldani rtem lehet. Ha naponta járnák körül az ellenőrök az élelmiszert ki­szolgáló helyiségeket, akkor sem . lehetne megszüntetni egyes helyeken felmerülő hiányosságokat. Nem ellenőrzés kérdése a kulturáltabb kiszolgálás és annak a rendelkezésnek a betartása „hogy részeg em­bereket nem szolgálnak ki.” A városi tanács egészség- ügyi osztálya szerint az ál­lomás közelében lévő biszt­ró sem tartja be az egész­ségügyi feltételeket. Az el­múlt hét szerdai heti piaci napján például már a kora reggeli órákban félmeztelen részeg emberek hangoskod­tak és a helyiségben olyan rendetlenség volt, mintha napok óta nem takarítottak volna. Helytelen állapot, hogy az Anna presszóban már a délelőtti órákban ugyancsak félmeztelen emberek üveg­ből, állva isszák a sört. A Halászcsárdában szom­baton a részeg emberek dómpingje volt. Az üzem­egységek vezetőinek kellene gondot fordítani arra, hogy a kulturáltabb helyeken legalább kulturáltan szóra­kozhassanak a vendégek. Arra is kellene gondolni, hogy a nyári hónapokban nagy az idegenforgalom. A látottak alapján a külföl­diek nemigen alkotnak jó véleményt ezekről a helyi­ségekről. Mert így mi sem. (t. P.) Vaddisznót lőttek Nagyeesédén Kapitális bikák a lányai erdőben — Őzek paradicsoma az orosi erdő Tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt még ritkaságszámba ment Szabolcs-Szatmárban a vaddisznó. Igazi szenzáció­nak számított, ha egy-egy betévedt erre a területre. Az utóbbi években azonban el­szaporodott ez a vad is, s különösen Nagyeesed kör­nyékén található sok. A 10 évvel ezelőtt telepített erdő­ben ütöttek tanyát. A vad­disznót egész éven át lehet lőni, hiszen köztudomású, hogy sok kárt okoz a mező- gazdasági termékekben. Az elmúlt vasárnap Nagyecse- den került egy 120 kilós pél­dány puskavégre. A vadász nagy örömmel ünnepelte a ritka szép zsákmányt. Megyénkben különös érde­kességnek számít a lónyai erdő szarvasállománya, Je­lenleg hatvan darabot tar­tanák nyilván az erdészek. Az Idén a szarvastehenek 17 borjút ellettek, s a kis ál­latok nagyon szépen nőnek. Több kapitális bika is rója az erdőt, s nagy zsákmány­nak ígérkezik a jövőben. Az őzek különösen az oro­si erdőben szaporodtak. A szabolcsi részen itt találha­tók a legnagyobb számban. Mintegy 120 darab él itt, jóllehet 12 évvel ezelőtt mindössze hatot ismertek az erdészek. Jelenleg is folyik a selejtezés. Tervszerű vad- gazdálkodást folytat itt a Nyírségi Állami Erdőgazda­ság. A jól fejlett őzbakok­nak takarmányozással, sé- nyalatással rendszeres ivó­vízellátással kedveznek.

Next

/
Thumbnails
Contents