Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

Az ellenőrzés joga: a segítés kötelezettsége Semjén Is megmozdult A korábban kelők felszedték az arany javát „Jogaink növekedése egyet jelent kötelességeink bővülé­sével, s csakis akkor élünk jól e jogokkal, ha azokat ha­tékony eszközöknek tekint­jük, olyan eszközöknek, amelyeket például a kapko­dás megszüntetésére, a túl­tengő levelezgetés admi- nisztrálgatás felszámolására a lélektelen, mechanikus ügyintézés ma még meglévő gyakorlatának erőteljes meg­változtatására használunk fal," Az idézőjelbe tett mondat egyik hivatali párt- szervezetünk taggyűlésén a vezetőség beszámolójában hangzott el: felelet volt ez a mondat s maga az egész beszámoló — azoknak, akik a párt IX. kongresszu­sának határozatát, a hivata­li pártszervezetek ellenőr­zési-beszámoltatási jogáról, enyhén szólva is különösen értelmezték. Akadt ugyanis néhány párttag, akik úgy vélték, hogy a jogok növe­kedése a hivatal irányításá­nak kormányrúd j át „át­csúsztatja” majd a vezető­ség kezébe, azaz ettől kezd­ve j, pártvezetőség „dirigál.” A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azoknak, amelyek nap mint nap állandó kapcsolatban állnak a lakossággal, s ha valahol, itt igazán döntő kérdés, milyen az ügyinté­zés stílusa, tartalma. mi­lyen eszközök szolgálják — vagy éppen akadályozzák — a sokat emlegetett „ügyfe­let.” A pártszervezet eddig is igyekezett segítséget adni a munka javításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csak adjon, hanem kér­A Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság 17 tagú árel­lenőrző szakcsoportot ho­zott létre. Milyen feladato­kat látnak el a jövőben, s egyáltalán mi tette szüksé­gessé a csoport létrehozá­sát? Gyergyói Gyula elv­társtól, a NEB elnökhelyet­tesétől kértünk erről tájé­koztatást, — A Központi Népi El­lenőrzési Bizottság munka­terve alapján figyelemmel kell kísérnünk a fogyasztói árak alakulását. Feladatunk olyan módszerek kikísérlete­zése, melyekkel 1968-ban — a rugalmasabb árrendszer­ben — a fogyasztói árak mozgását ellenőrizni tudjuk. Az árakon keresztül egy sor mélyebben rejlő gazda­sági összefüggéshez lehet eljutni, gondolunk itt pél­dául a termelők és a keres­kedelem kapcsolatára is. Éppen, ezért az árellenőrző szakcsoportban helyet kap­tak a termelő vállalatok képviselői éppen úgy, mint kereskedelmi szakemberek, vagy bolti eladók. A megyében működő üze­mek, kereskedelmi vállala­tok területi szerveinek fel­Szobor áll az öreg tabáni liáz udvarán. Évszázadok, évezredek emberségének, anyaságának fémbezárt mozdulata: fiatal . nő, tartja karján féltő ag­godalommal csecsemőjét Másik, szabad kezével csön­det, nyugalmat, tiszteletet parancsol. A szobrot az orvos tisz­teletére állították. Semmel- weiss Ignác emlékére, akit ma az anyák megmentöjé- nek nevez a világ. Ebben az Öreg tabáni házban szü­letett, innen indult. hogy eljusson Becsbe ahol 120 éve felfedezte a gyermek­ágyi láz kórokozóját, s megvívta harcát korának orvostudományával. Nevét évtizedek múltán — talán azért, hogy egyszerre terjesszék az adósságot — jen is. mégpedig számonkér­jen helyes, de elsikkadt in­tézkedéseket, félúton meg­torpant ügyviteli egyszerűsí­tést. A párt vezető szerepé­nek minden területén való erősítése, továbbfejlesztése logikusan magával vonta a korábbi, üzemi és hivatali­intézményi pártszervezetek jogkörére vonatkozó meg­különböztetések megszünte­tését, annak egységes kimon­dását, hogy a pártszerveze­tek joga és kötelessége a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése. a vezetők beszámoltatása. Az említett pártszervezet tehát jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igyekezzék, hanem segíthessen, ha kell, a vezető beszámoltatásával, ha kell, átfogó és alapos el­lenőrzéssel. a jó értelmű­tartalmú közbeavatkozással. A kommunisták észrevételei, javaslatai eddig sokszor el­sikkadtak, s ha megpróbál­koztak azzal, hogy a hivatal néhány osztályán felmérjék, megvizsgálják az újra és újra felbukkanó hibákat, s azok okait, akadtak, akik „pkvetetlenkedést” láttak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagyjából hason­ló gondokkal küzdöttek má­sutt is a hivatali-intézményi pártszervezetek, s most e gondok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos, előrelendítő, munkát javító elképzelések­nek, tevékenységnek. A pártszervezet jogainak növekedésével a hivatali-in­tézmény vezetőjének hatás­köre, felelőssége jottányit sem csökken, sőt, erőteljes támogatást kap a pártszerve­zettől, valamennyi kommu­adata megnő az új gazdasá­gi mechanizmusban. A prob­lémák zömét helyben lehet és kell megoldani. Éppen ezért a fogyasztói árak ala­kulásának vizsgálatánál a megyében található üzemek termékeire. kapcsolataira kell fényt deríteni. Ha úgy érezzük. hogy a bajokat nem helyben, hanem más megyében, esetleg országos szerveknél kell keresni, ak­kor a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság segítségét is kérhetjük. Szabolcsban főleg a vegyes iparcikk árainak alakulását és a lakosság ja­vító-szolgáltató tevékenysé­gét figyeljük. — Nagy feladat hárul itt a községekben működő népi ellenőrzési csoportokra is. Munkánk során természete­sen felhasználjuk a megyei statisztikai hivatal, az SZMT az ÁKF, minőségel­lenőrző intézet és a társa­dalmi ellenőrök tapasztala­tait. A csoport minden hó­napban összeül és megbe­széli a további munkát — mondta befejezésül a NEB elnökhelyettese. fbf) jelzők özönével díszítették fel. A tudomány fáklyavi- vőjónek, az emberiség egyik legnagyobb jótevőjének, a humanizmus és emberszere­tet apostolának nevezték. Munkáit terjedelmes, vas­kos könyvekben, józan, tu­dományos szavakkal foglal­ták össze. Leírták: felfedez­te a gyermekágyi láz kór­okozóját megelőzésének mó­dozatait, és lerakta a mo­dern sebészet alapjait. Valahányszor nevét hall­juk. mindig az élet jut eszünkbe. Az élet professzo­ra volt, aki emberfeletti küzdelemben vívta ki igaz­ságát, az emberség igazát. Tanítása, példája ma is maradandó kincs. Nagysága, embersége tanít bennünket. Tanít helytállásra, az igaz* Pistától ahhoz, hogy a? irá­nyítása alá tartozó intéz­mény, hivatal jól valósítsa í meg a maga területén a párt politikáját, még hatásosab­ban végezze — rendeltetés- | szerű — munkáját. E se- j gítség és támogatás fejében azonban időről időre a kom­munisták vezető testületé előtt számot kell adni arról, amit tett, s arról is, mit mulasztott. Oda kell figyel­nie a kommunisták vélemé­nyére, javaslataira, fel kell használnia a pártszervezet j ellenőrző munkájának ta- , pasztalatait, de mindez olyan többlet, ami nemhogy nehezítené, hanem jelentősen megkönnyíti helyzetét. A jogok kiterjesztése párt- szervezeteink számára fe­lelősségük erőteljes fokozó­dásával jár: tudniok kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem sza­bad összetéveszteniük a hat­hatós ellenőrzést az apró ügyekbe való eltemetkezés- sel, s a vezetők beszámolta­tása sem lehet formális ak­tus, hanem nagyonis lé­nyegre törő, a csomóponto­kat megragadó, elismerést és bírálatot egyaránt alkal­mazó eszmecserének kell lennie. Hivatali és intézmé­nyi pártszervezeteink e fel­adataiknak úgy tudnak iga­zán jól eleget tenni, ha már munkatervük készítése közben, a pártvezetőségi ülések, taggyűlések napi­rendjének meghatározásakor nagy alapossággal, körülte­kintéssel járnak el, ha nem­akarnak túl sokat markolni, mindennel foglalkozni, ha­nem erejük ésszerű koncent­rálásával elsősorban terüle­tük legégetőbb, megoldás esetén tehát legtöbb ha­szonnal járó kérdéseivel fog­lalkoznak. A kutatóintéze­tekben vizsgálni lehet pél­dául az új eljárások ipari alkalmazásának mértékét: a hivatalban lényeges kérdés lehet például, hogy eléggé tisztázottak-e a különböző osztályok hatáskörei. van­nak-e párhuzamosságok, át­fedések a szakosztályok te­vékenységében, s így to­vább, azaz mindig a sajátos helyzet szabja meg, hol le­het, hol kell kamatoztatniok pártszervezeteinknek a kom­munista közösség kollektív bölcsességét, kezdeményező készségét, jobb megoldásokat kínáló erőfeszítéseit. A lenini mondás, az in­kább kevesebbet, de azt jól, nélkülözhetetlen útmutatás az új körülmények között tevékenykedő hivatali, intéz­ményi pártszervezeteink számára. Ne csak éljenek, hanem célszerűen éljenek jo­gaikkal, ne csak szándékuk legyen a segítés, hanem ölt­sön való alakot felelősséggel és ellenőrzéssel megoldást adó javaslatokkal, mert ez­zel adják a legbiztosabb er­kölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapodása „ párt- szervezet tekintélyének, rangjának gyarapodását is jelentse a hivatalban vagy intézményben. (M.) Ságért a fejlődésért vívott harcra, a megtorpanás nél­küli hivatásszeretetre. Es örökül hagyta hitét, opti­mizmusát, amelyet híres munkája befejező soraiban hagyott meg: „A múlt és jövő nagy számaihoz ké­pest elenyésző még azoknak a száma, akiket sikerült megmenteni az életnek. Ha azonban, nem adatnék meg nekem hogy saját szemem­mel lássam azt a boldog időt. akkor abbéli meggyő­ződésem, hogy ennek az időnek elébb vagy utóbb, de feltartóztathatatlanul el kell következnie, halálom óráját is fel fogja deríteni.” És ez az idő elkövetkezett. És hogy valóban elkövetke­zett, azt neki, Semmelweiss Ignacnak is köszönhetjük. Először hallottam azt a kifejezést; munkás tszcs. A tszcs neve különben Petőfi. Kétszázharminekét tagja van és 1062 hóid földön gazdálkodnak. Az elnök sze­rint azért munkás tszcs, mert a pár holdas gazdál­kodók alakították, nem úgy. mint a másik hármat, ami még Kállósemjénben van. Különben hosszú évekig a négy tszcs között a gazdál­kodóst és a gondolkodást te. kintve, nemigen volt kü­lönbség. Tavaly tört meg a jég. Egy helyben topoglak Tavaly volt egy viharos közgyűlés. Egy évek óta hú­zódó problémában döntöt­tek; kullogjanak, vagy nagy léptekkel előre menjenek. A járásban egyre szaporod­tak a jó példák, Bököny- ben Geszteréden, Szakoly- ban, de a kállósemjeniek mintha nem is ebben a világban élnének, egyhely­ben topogtak. A változást négy tízholdas dohánypajta, és egy tízholdas málnás je­lentette. A döntést évekig halogat­ták. Évekkel korábban&sur- zsa Sándort, az elnököt a járástól kora hajnalban a dohányföldön lepték meg, kocsiba ültették, eléje tet­ték a szerződést Írja alá, építsenek pajtákat Nem írta alá. Nem tehette mert a tollat fogó kezét a tagok véleménye tartotta vissza. Nem kell hitel, jó nekünk ígv. ha valamit aláírsz, ma­gadra vess. 110 hold dohány A négy dohánypajta fel­épült. A közgyűlés előtt, amikor az építésről szavaz­A művelődési szervek fel­mérést készítettek a megye művelődési otthonainak helyzetéről, felszereltségé­ről, a kialakítandó intéz­ménytípusokról. Megyénk­ben csaknem 300 művelődé­si otthon dolgozik. A mű­velődési intézmények egy része tölti be hivatását, öt­ven százaléka egyetlen na­gyobb helyiségből áll. Hol, mi felel meg Országosan három típus­ba sorolják a művelődési otthonokat, klubkönyvtár, művelődési otthon és műve­lődési ház. ÖSZtől már me­gyénkben is az átszervezés alapján működnek a mű­velődési létesítmények. A megyei felmérés is megálla­pította, hogy a művelődé­si otthonok csak úgy tud­ják betölteni feladatukat, ha alkalmazkodnak a meg­növekedett érdeklődéshez, a differenciálódott művelő­dési, szórakozási igények­hez. Minden 1500 lakoson aluli községekben, kisebb üzemekben, klubkönyvtár­rá alakítják át a művelő­dési otthonokat, amely leg­alább két helyiségből áll majd, A megyében ez 18— 20 községet érint. A megyei művelődési szervek a nagy­termek célszerű megosztá­sát könnyen mozga'ható és kevés költséggel létesíthe­tő faiakat javasolnak a községeknek. Nemrég ka­pott Szabolcs-Szatmár, a művelődésben hátrányos helyzetben lévő megye, fél­millió forintot, melyet első­sorban a kisebb művelődé­si otthonok, vagyis a tak az elnök az ügyhöz szó­szólókat verbuvált. Olyano­kat, mint Ujfalusi Sándor. Ujfalusi Sándor 13 holdas gazda, s az Utóbbi időben megváltozott a nézete. Az­által változott, hogy hét gyereket nevelt s a gyere­kek szétszéledtek. Nem kell nekik a föld. Ennek ellené­re az emlékezetes közgyű­lésen sokan leszavazták a paj tanítást, dó amikor az állomásra megérkeztek a gerendával, cseréppel ra­kott vagonok, akkor elsőnek azok jelentkeztek, akik az építé« ellen szóltak, A Petőfi Tszcs tagjai idén 110 holdon termelnek do­hányt. Most már azt mond­ják, kevés a négy pajta. Sőt Zsurzsa Sándort az esti szürkületben sokan felkere. sík a másik három tszcs tagjai, ha lehet szorítson majd nekik Is helyet az új pajtákban. Ha lehet? A Pe­tőfi tagjainak is kevés a pajta. Saját traktor Késve ébredtek, de feléb­redtek. Ennek ellenére most mór érzik a hátrányát. Az őszön például dr. P. Szabó Gyulát a megyei tanács elnökhelyettesét egy kis de­legáció kereste fel a tszcs- ből, Gyümölcsöst szeretné­nek telepíteni. Mit mondha­tott az elnökhelyettes. Most akarnak telepíteni, amikor a pénz ami van már nem telepítésre, hanem pótlások­ra. járulékos beruházásokra kell. Gyümölcstelepítésnél tehát jócskán megkésett az elhatározás. A késést nehéz behozni, de Zsurzsa Sándor szavai­val élve, Kállósemjénben a jelek arra mutatnak, hogy egy-két év, s ha másutt nem is de a Petőfi Tszcs-ben erősödni fog a közös vonás. klubkönyvtárak berendezé­seinek bővítésére, a könyv- állomány felfrissítésére és egyéb célokra használnak fel. Megyei sajátosság Megyei sajátossága les? a klubkönyvtáraknak, hogy ahol új épületeket tervez­nek erre a célra, ott egészségügyi helyiséget is létesítenek. Helyes és kö­vetendő, hogy egyes köz­ségekben a tsz-ek vállalják a klub, klúbkönyvtór fenn­tartását, anyagi támogatás­ban részesítik az intéz­ményt; folyóiratokat, köny­veket, tv-t, lemezjátszót, klub játékokat vásárolnak. Ősztől az 1500—3000 lako­sú községekben, középüze­mekben működnek a mű­velődési otthonok, ahol a klubkönyvtári feladatok mellett ismeretterjesztő munkát végeznek, szakkö­röket létesítenek, művésze­ti rendezvényeket bonyolí­tanak le, tanfolyamokat szerveznek. A megyében ez a típus lesz a leggyakoribb 2—5 helyiséget alakítanak ki a helyben olvasásra, az előadások, filmvetítések, esetleg a társalgás és a já­tékok számára. 1970-ig a népművelési tervek alap­ján az ötezer lakoson felü­li községekben megteremtik a feltételeket a tájoló szín­házak fogadására. A nem járási székhelyeken, a né­pesebb községekben is léte­sítenek művelődési ottho­nokat, mint legközelebb Vaján, ahol már az új fel­adatok ellátására is alkal­massá válik az épülő léte­sítmény. A jöíuk szinte prózaién egy­szerű dolgok, abban nyilván nulnak meg. hogy a tíz hold málnást, ami a szilaj- kerti részen van, az Ott la­kó tagok szívesen és nagy gonddal ápolják. Senki nem marad ej a munkából. S aztán abban, hogy három éve a traktort még maj<j- n.m semmibe nézték, a gépállomással ötven hc dnyi földet ha szántattak. Most már van két traktoruk és őszre megrendelték a har­madikat. A traktoroknak gépszínt építenek. A műtrá­gyázással szinte lépésről lé­pésre megbarátkoznak a belterjességgel is. Kezdték pár mázsa nitrogén»el, s most már négyszáz mázsá­nál tartanak. Jövőre tnár közös állatállományuk is lesz. Százötven birkát vá­sárolnak majd. Mindezek Kállósemjénben nagy szót jelentenek, a já­rásban s a megyében is ilyen vonatkozásban Kálló- semjént szokás volt rossz példának emlegetni. Csak a tsz volt jó, az is az utóbbi években. Ha a tszes-kről beszéltek, akkor nemigen esett hízelgő jelző. Nehéz, de nem lehetetten Négy tszcs van Kallóséin, jenben, topogók voltak, de a Petőfi kilépett a sorból. Ez a kilépés a jó példa ere­jével hatott, mert most már a másik háromban is mozgolódnak. Azok is el­határozták, hogy építtetnek dohánypajtákat, hogy nö­velik a közös alapot. Egy kicsit nehéz lesz most már Geszteréd, Bököny mögé felzárkózni de nem is ez a fontos. Az. hogy megtörtént az első lépés, tudatosan és határozottan. Seres Ernő A harmadik típus a mű­velődési ház elsősorban a városokban, nagy városok kerületeben és a járási székhelyeken működnek majd. Ebbe a kategóiá- ba azok az intézmények kerülnek, melyek maradék­talanul betöltik a kulturá­lis centrum szerepét, be­rendezésük korszerű, a mű­velődési, szórakozási lehető­ségek színvonalas kielégí­tésére alkalmas. A népmű­velés olyan korszerű ágait honosítják meg, mint a szabadegyetemek, kísérle­ti laboratóriumok, stúdiók, alkotóklubok, vitafórumok. A művelődési házakban rendszeresen szerepeltetni kell hivatásos együtteseket, zenekarokat Ősitől megvalósítják A művelődési otthonok átszervezéséről készült tervezet foglalkozik a nyit- vatartással, a gazdálkodás rendjével, érdekeltté kíván­ják tenni a művelődési lé­tesítmények vezetőit a be­vételek növelésében. A tánc és nyelvtanfolyamokat, szórakoztató rendezvénye­ket önköltségessé, nyeresé­gessé teszik. Újdonság még, hogy háromévenként minő­síteni fogják a művelődési intézményeket, a legjobbak megkapják a kiváló címet. A tervezetet vitára bo­csátják és ősztől bevezetik- Az úí népművelési évadban korszerű formában és tar­talommal dolgozzanak a művelődési otthonok. iP. Ck| ÁruelSenőrző szakcsoportot hozott Séfre a Megyei NEB Az élet professzora volt Napirenden a művelődési otthonok átszervezése Húsz községben létesül klubkönyvtár — Háromévenként minősítés

Next

/
Thumbnails
Contents