Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-15 / 139. szám
Nem csak elkölteni Tanácsaink az önálló gazdálkodás útján Aligha volt Ismeretlen a gazdálkodásban kevésbé járatosak előtt is az az anyag- beszerző, aki még az elmúlt év végén is üzletről üzletre futkosott, hogy elköltse a megmaradt keretet. Hasonlóan alakult a helyzet sokszor a tanácsoknál is. ahol fémről megkapták a gazdálkodáshoz szükséges pénzt, s több, mint hetven mutatót, amelyben az országos szervek szabályozták, mire lehet elkölteni a költségvetés összegét. így történt azután hogy olyan iskolát, közintézményt is tataroztak, amelynek semmi baja sem volt. Arra viszont, ami sok esetben nem tűrt volna késedelmet, nem jutott, mert lentről nem tervezték meg. Ha csak az elmondottakat sikerül megszüntetni, máris látjuk: a gazdaság- irányítás új rendszere, s az ebből következő önállósodás amely a tanácsok gazdálkodásában is új utat szabott meg — jó dolog, alapvetően megváltoztatja az eddigi gyakorlatot De ettől még tovább is megyünk. Sza- bolcs-Szatmár tanácsai 19G6- ban nyolcszázhuszonhét-mil_ lió forinttal gazdálkodtak. Az évről évre nagyobb ösz- szegű költségvetés Idén már meghaladta a kilencszáztíz- millió forintot. Ebből a közel egymílliárdből gazdálkodnak a megyei tanács, a járási és városi tanácsok és a községek. Ebből a pénzből tartják fenn az Iskolákat. óvodákat. kórházakat, szociális otthonokat, a közin tézményeket, s kisebb beruházásokat is eszközölnek. Fontos kérdés lett ezután hogyan és mire költsék ezt a hatalmas összeget, mit vegyenek figyelembe először. mi a fontosak között is a legsürgetőbb. Már ebben az esztendőben csökkentek a fentről megszabott mutatók, összesen tizenhárom van ilyen. A jövő év elejétől viszont egyáltalán nem köti meg a kezét semmi a gazdálkodó tanácsnak, s valóban oda teheti a pénzét, amit a legfontosabbnak vél. Ennek a helyi döntésnek a demokratizmus szempontjából is óriási a jelentősége. A választásokat megelőző jelölőgyűléseken tízezernyi közérdekű javaslat, ötlet, bejelentés született. Megválás!, tásukhoz természetesen az kell, hogy a lehetőségekkel úgy éljünk: elsősorban a terület helyzetét, sajátosságait figyelembe véve döntsük el, hová, mire és menynyit fordítsunk. A tanács ülései szabják meg a költségvetés sorsát. És ez újra csak azt mutatja, a demokratizmusnak, a lakosság véleményének, a közösségnek jóval nagyobb az értéke, mint eddig volt. Lejárt máris annak a gyakorlatnak, hogy a tanács összegyűjti a megvalósításra érett feladatokat és a központilag meghatározott lehetőségek nem teszik lehetővé a megoldást,, keresztülhúzzák a legjobb számításokat is. Nem lehet többé fikció a célszerűség. A közösség ügyeibe már ebben az évben is jócskán a közösség szól bele és jövőre, azután méglnkább a tanács dönt, a tanácstagság ellenőriz. A megkapott pénzből valóban a legsürgetőbb feladatokat oldják meg, vagy nem — ez már ma is a helyiek leleményességén' múlik. önálló gazdálkodáshoz természetesen elegendő pénzösszeg is kell. Nos, a kormány máris megemelte a tanácsok gazdálkodási lehető, ségeit. Azzal a határozattal pedig, amely az úgynevezett kommunális adó bevezetéséről Intézkedik, tovább bővül a tanács hatásköre. A megyében, a városban, járásokban, községekben működő vállalatok, gazdasági egységek ugyanis az eddi ginéi jóval nagyobb részt vállalnak majd a terület fejlesztésének munkájából. Ennek az adónak a kulcsát a tanács — fejlesztési igényelnek megfelelően — sza. bályozhatja. Megyénkben ez azt jelenti, hogy például a Nyíregyházi Városi Tanács, a tiszavasvári, a kisvárdai, a mátészalkai tanácsok és a többiek, ahol üzemek dolgoznak, nem csupán önállóságot, de eddig nem tapasz, talt lehetőségeket Is kapnak már a jövő évi költségvetésük megtervezésénél. Olyan összegekkel gazdálkodhatnak tanácsaink, amelyekre már biztonságosan és nyugodtan lehet éves, ötéves és távlati terveket építeni, amelyek a várossá-vá- 1 ásnak eddig hiányzó kellékei voltak, most pedig emelői lesznek. öt év alatt mintegy ötmilliárd, távlati tervek esetében pedig húsz. milliárdnyi az, amivel Sza- bolcs-Szatmár megyében számolni lehet. S azzal, hogy feloldották a kötöttségeket, hogy átvihetik a megmaradt pénzt másik év feladataira. azt is elértük: a tanácsok fokozottan meggondolják, hová teszik a forintjaikat, nagy lépést tettünk a takarékos gazdálkodás felé. Felesleges talán hangsúlyozni, hogy az önállóság itt is nagyobb felelősséget követel. Elsősorban arra figyelmeztet, hogy a város, a község pénze az eddigieknél sokkal inkább olyan összeg amely felett csak az egész közösség dönthet. Saját jól felfogott érdekében, fejlődése előmozdítására. K. J. Egy község — két világ? Munkaerőhiány és munkaerőfelesleg Porcsalmán A Nyíregyházi Konzervgyár egyes számú, porcsal- mal telepén szinte szédületes iramot diktált a fejlesztés. Az elavult, poros, egészségtelen kendergyárból három év alatt korszerű, öt országba exportáló üzemet varázsoltak. S ha valamikor illett erre a helyre a gyár jelző, ma százszorosán rá lehet mondani: konzervgyár. A tavaly még csak alig több, mint tízmilliós termelési értéket előállító üzemben az idén mar háromszorosát tervezték. Munkaerőellátásban nincs hiány. Jelentkező bőven akad, de az üzem állandó munkán még csak mintegy hetven embert tud foglalkoztatni. Az idei szezonra ez a félezerre is felmegy. S a három-hat hónapos idényjellegű munkára is akad jelentkező. Ugyanakkor a porcsalmai Dózsa Tsz-ben munkaerő- hiányra panaszkodnak. A termelőszövetkezetnek jelenleg 400 hold öntözésre alkalmas területe van, de ezt még kétszáz holddal is tudnák növelni, ahol konzervgyári alapanyagot — paprikát, uborkát és paradicsomot — lehetne termelni. Tavaly még nyolcvan holdon folytattak öntözéses konzervipari zöldségtermesztést, az idén már csak harminc holdon termelnek paprikát. S mindezt az okozza, hogy a tsz-nek nincs hozzá elegendő munkaereje. Hiányzik a gyár és a tsz közötti munkaerőgazdálko dasi kooperáció. Egy községen belül egyszerre je laiitkezik munkaerőfelesleg és munkaerőhiány. Pedig a tsz-vezetőség abba is belemenne, hogy az idény munkára jelentkező — nem tsz-tagként — szerződéses alapon vállalnák az öntözött területek megművelését, s a termés betakarításakor mennének át a konzervgyárba. Mindéhez tér- > mészetesen arra lenne szükség, hogy az üzem csak azokat venné fel Idénymunkára akik fel tudják mutatni a tsz-el kötött szerződést. Ezt az egyezséget mind ez ideig nem sikerült nyélbe ütni. Pedig a tények éles kontrasztként mutatják a sokáig nem tartható állapotot, melynek egyaránt kárát vallja a község lakossága és a gyár is. Az üzem nyersanyagát más vidékről kell — tetemes szállítási költségek mellett — biztosítani. Ugyanakkor a jól jövedelmező belterjes zöldségtermesztés helyett külterjes gazdálkodást folytatnak öntözéssel, jobb sorsra érdemes területeken. S több száz ember van hónapokig kereset nélkül. Ha tudtam volna, milyen kellemetlenségben lesz részem, nem ülök fel a MÁV- AUT autóbuszra, inkább gyalog megyek a közeli köz. ségbe a névnapi murira. A busz mint mindig, ezúttal is tele volt.• Gömbölyűre tömött aktatáskát nyomott az oldalamba a mellettem álló utas, és amikor egy gödörnél nagyot zökkent a kocsi az előttem álló nagy darab férfi egyensúlyát vesztve hátralépett, éppen a lábamra. Száz kiló lehetett, úgy hogy a fájdalomtól felszisszentem. Ösztönösen igyekeztem őt eltolni magamtól, nehogy újra a lábamra lépjen. Dühösen rámkiáltott. .— Hogy merészel engem lökdösni? Ha kényelmesebben akar utazni, menjen autón, vagy helikopteren. Nem vagyok türelmes ember és most nagyon mérges lettem. Rálép a lábamra és még ő pirít rám? „Alaposan lehordom” — gondoltam. Pillantásom pék- lapát nagyságú tenyerére esett. Elhatároztam, taktlAz üzemben már az új szezonra készülnek. A törzsgárda a még raktáron lévő, Angliába irányuló, csemege uborka befőtteket válogatja, csomagolja. De a porcsalmai tsz-ben az idén nem termelnek uborkát, mert nincs aki leszedje. S közben több százan várják, hogy az üzemben meghirdessék a nagyobb részt háromhónapos idénymunkára szóló szerződéses felvételt. Egy község, két világ? Talán így is lehetne mondani, pedig az érdek azonos. A községnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy megteremtse a gyorsabb iramú fejlődés alapjait. Csak tenni kellene minél előbb. Tóth Árpád LÁTOGATÁS EGY GYENGE TSZ-BEN A kezdet biztató Súlyos mérleghiány után a gy őr teleki Búzakalászban Nem valami rózsás helyzetbe került év elején a győrteleki Búzakalász Tsz új vezetősége. Hat év elteltével az ötödik elnököt választotta a tagság Szabó László személyében. De gyakran cserélődtek a vezetők a főagronómusi és a főkönyvelői posztokon is. Mérleghiánnyal zárta „ múlt évet a szövetkezet, amire megkapta az állami dotációt, így lényegében tiszta lappal indulhat. Az adottság igen jó Az egyik legjobb adottságokkal rendelkezőnek ismerik a szálkái járásban Győr- telek határát. Talaja szinte mindent megteremhet, s van gyümölcsöse, a nyári idényben kimeríthetetlen öntözési adottsága. Mindennek ellenére azt mondja az elnök: — Kegyetlenül elhanyagolt a határunk. Egy hold becsületes tavaszi megmunkálására öt-hat normálhold gépi munkát kell átlag fordítanunk. Tavasszal láttuk: hó alól elrodhadt lóhererendek kerültek elő. Másutt a sűrű gyommaradvány gátolja a munkát. S mindemellett, az ezerötszáz holdas szántóból kétszáz holdat egyáltalán nem tudunk idén hasznosítani még mindig víz borítja ezeket a területeket. A gépek mellett a tavaszi munkák gyorsításán dolgoztak a fogatok is: szántottak, vetettek. Az akarat, segítette hozzá a tsz-t, hogy a művelhető területeken mindenütt földbe kerül a mag. Bár igaz, június 13-án is vetették a rövid tenyészidejű kukoricát, napraforgót, sllótakarmánynak valót. Hogyan lehet egyszerre ? Szokatlanul kettős helyzet. Egyrészt még talajt készítenek elő termelésre, másrészt már gondozni kell a korábban vetett kapásokat. Sara- bolni a répát, kapálni a kendert. Közben nem hanyagolható el az értékes takarmány betakarítása. Hogyan lehet ezt egyszerre ? — Nem könnyű, az biztos. De a nagyüzemi helyzet lehetőséget ad, amit feltétlen ki kell használnunk — magyarázza Szabó László. — Számolva a munkatorlódásra, koptatott cukorrépamagot vetettünk, amit kelés után nem kell fárasztó kézi munkával egyelni. A taPalásti László: KALAND kát változtatok és a gúny fegyverével harcolok ellene. De nem volt időm ezt a láthatatlan fegyvert igénybe venni, mert a százkilós újabb támadásával megelőzött. — Az ilyen alakok akadályozzák a szocialista közlekedés fejlődését! — mond. ta mély meggyőződéssel. Tátva maradt a szám. Rálépett a lábamra és ezzel én akadályozom a közlekedés színvonalának felfelé ívelését? A méregtől megjött a hangom. — Bocsásson meg, hogy a lábamra lépett, — mondtam. Sajnos, nem értette meg mit akartam ezzel mondani, mert így válaszolt: — Maga azt hiszi, hogy önkritikával elintézheti ezt karmánybetakarítást szinte csaknem teljesen gépesítettük. A tagság érdekelt a növényápolási és egyéb munkák végzésében. Természetbeni prémium jár — a kellő munkaegységjóváírás mellett — a kukorica, cukorrépa után, 50 százalékát kapják pénzben a dohány és a kertészet hozama, valamint 500 forintot minden mázsa megtermelt kendermag után. — Nagyon kell igyekeznünk, mert közeledik az aratás, cséplés ideje is — folytatja az elnök. — Ezért azt a szigorú gyakorlatot vezettük be és érvényesítjük, hogy a napi brigádvezetői eligazítások végrehajtásából nem engedünk. Da a jó munkát, felelősségteljes magatartást minden dolgozó tagtól is megköveteljük. Ezt tartjuk egész esztendőben... Ennek hiánya okozott ugyan, is a korábbi években anarchiát, ami a tavalyi nagy ösz- szegű mérleghiányhoz vezetett. Bizakodik tehát a tsz, s ez már pótolhatatlan erő. Ami munkát végezni lehet, megcsinálja a tagság. Szor- goskodókkal tele a falu határa. Több, már öregségis és nyugdíjas tag is kiveszi részét a közös munkából. Nagy szükség van segítségükre, mert az utóbbi évek rossz zárszámadásai az eluralkodott anarchia miatt sok tag vándorolt az iparba. Tele a falu határa — Jó jel, hogy egyesek máris visszajöttek vagy ígérik visszatérésüket a tsz-be — jegyzi meg az elnök. A munka eredményétől füg- • gően átlag nyolc-tízezer forint jövedelmet érhetnek el tagjaink az idén. Nem sok, de a tavalyi erős kudarc után kellő önbizalmat ad. A hasznosíthatatlan vizes terület pótlására terven felül tizenötezer gyöngyös nevelésére, értékesítésere szerződést kötöttünk. A fokozott igyekezeten látszik a gyönyörű gyümölcsösünk, amelyből a termő terület a számított 24 vagon termés helyett — ha valami elemi csapás nem éri — megadja az 50 vagonnal is. Asztalos Bálint MEG/EGYZÉ5EK: Egy forgalmi statisztika nyomán az ügyet? Majd én megtáncoltatom magát! Az autóbusz közben menetrendszerű sebességgel közlekedett a másik község, utazásom célja felé. A járási tanácsház előtt akartam leszállni. Az volt közelebb barátom házához, ahol az ünnepséget tartották. A körülöttem állók nem tudták, mi történt, az én halk, gúnyos hangomat sem hallották a motorzúgás miatt, csak annak voltak szemtanúi, hogy egy tagbaszakadt utas erélyes hangon lehord engem. Egy nénike. aki az ablaknál ült, rám mutatott és így szólt a szomszédjához: „A szeme sem áll jól nekir Ennek a fele se tréfa, — gondoltam és elhatároztam, hogy a község első megálForgalomszámlálás volt az elmúlt szombaton a nyíregyházi közlekedési gócoknál. Az Ut- és Vasúttervező Vállalat megbízásából a köz- gazdasági technikum pénzügyi tagozatának százharminc tanulója vett részt a1 munkában. Most összesítették az adatokat, s a forgalomszámlálás irányítója. Borka Sándor tanár elmondta: szombaton reggel öt és nyolc óra között, vagyis mindössze három óra alatt huszonhétezer utas fordult meg a nyíregyházi MÁV pályaudvaron. Tizenháromezren utaztak el és tizennégy- ezren érkeztek meg. Délután 13,30 és 14 óra között a nyíregyházi Beloiannisz téri kisvasút és a MÁVAUT állomásán számlálták az utasokat. Az esős idő ellenére is harminc perc alatt háromezeregyszázan utaztak. 2072-en mentek el és 1028-an érkeztek meg. A forgalomszámlálást vasárnap a Sóstón folytatják. Ennék az adatai ismerete nélkül is bizonyítják a számok: a nyíregyházi MÁV állomás mai állapotában nem felel meg az óriási torlójánál, a postánál leszállók és onnan gyalog teszem meg a hátralévő utat. A százkilós, aki nyilván azt hitte, hogy előle menekülök, még hangosabban kiáltozott: — Az ilyeneket le kellene csukatni! Már utazni sem tud miattuk a tisztességes ember! — Igaza van, — szólalt meg valaki. — A nézése is gonosz, — hallatszott ismét a nénike hangja. — Csengessük le az autóbuszt és igazoltassuk! — mondta egy borízű hang. Közben az autóbusz a postához ért, a kocsi megállt, én az ajtóhoz vergődtem. Miközben a lépcsőre tettem a lábam, egy utas felháborodottan mondta: — Miért engedik leszállni ezt a zsebtolvajt? Gyorsan leugrottam, men úgy éreztem, a következő megállóig könnyen veszedelmes bűnözővé fejlődnék és talán életfogytiglani alatt meg sem úsznám ezt a kalandot. galomnak. Az 1970-re tervezett állomási aluljárók már segítenek a helyzeten, de végleges megoldást csak a nyíregyházi pályaudvar váróhelyiségének bővítése hozhat. Egy másik kérdőjel: ha a jövő év elején kihelyezik a villamost a városból, hogy oldják meg a közlekedést, harmincezer ember elszállítását száznyolcvan perc alatt az autóbuszokkal? Az adatokat máris a Közlekedési szervek figyelmébe ajánljuk! Kopka János Könyvrendelés jegyzék alapján Szövetkezeti könyvterjesztők, szervezők jártak Nyíregyházán. Meglátogatták a .háziipari szövetkezetét is. Eredmény volt: az üzletkötés összege magas, sok könyvet rendeltek az asszonyok. Ez jó dolog. De amióta a csomagok megérkeztek, csak bosszankodnak, s a visszaküldésén fáradoznak a megrendelők. Nem azt kapták ugyanis, amire a rendeléskor gondoltak. Kérték például Arany összes verseit, megérkezett Arany drámafordításainak gyűjteményé. Igényeltek Jókai-válo- gatást, s nincs benne egyetlen Jókai mű sem. Nem részletezzük: a rendelők felháborodása jogos. Az ilyen áron való könyvterjesztes. a „nálunk azt is rendelhet, ami a boltban nincs” konkurencia többet árt. mint használ. A rendelőket nem nyugtatja meg, hogy kiemelve ott ékeskedik a vásárlási lapon „Minden itt írásban nem foglalt szóbeli megállapodás érvénytelen!”, s elvárják hogy a nagy meggyőző erővel rendelkező könyvügynökök ne vezessék félre őket. Még akkor sem, ha az asszonyok nem ismerik az Ilyen látatlanban történő könyvvásárlás bürokráciáját. Marik Sándor
