Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
Megjegyzések: Nagy választék? Felcsillant az egyik ruházati ktsz-ünk elnökének a szeme, amikor a következő szövegű hirdetést olvasta a lapokban: „Ipari varrógépek nagy választékban! Kardkéses szabászgép, láncölté- ses gombfel varrógép!” Tekintve, hogy a hirdetés a gépek részletes műszaki leírását is tartalmazta, az elnök örömmel nyugtázta: pontosan ilyenre van szükségük. ..Beszerezhetők — szólt tovább a hirdetés — állami áruházakban, szaküzletekben, földművesszövetkezeti boltokban.” Az ötödik telefon után reményei azonban alaposan megcsappantak. Akadt ugyan egy boltvezető, aki az említett varrógépeket látta a Budapesti Nemzetközi Vásáron, de nem az üzletben. Ott sajnos, nem kaphatók. Persze nemcsak a ktsz elnöke csalódott, hanem az a sok száz ember is, akik komolyan vették az alábbi hirdetést: „Legolcsóbb közlekedési eszköz a kerékpár, kapható nagy választékban! Most vásároljon!’’ Vásároltak is volna szívesen, csakhogy az egész megyében egyetlen darab sincs belőle. A kereskedelmi szervek még azt sem tudják, mikor lesz. Lehet meditálni a problémákon. Az egyik verzió az, hogy a budapesti cégeknek sok a hirdetésre szánt pénzük, és a fél év előtt mindenáron el akarják költeni. A másik elképzelés — és ez a valószínűbb — hogy tényleg van különböző típusú varrógép, férfi, női és gyermekkerékpár is bőven. Csakhogy nem az üzletekben, hanem valahol a raktárakban— Bogár Ferenc A T. utazóközönségen enyhén szólva átnéztek — kedden délután 6 óra után a Beloiannisz téri kisállo- máson. Néhány perccel 6 után kellett volna indulnia a Sóstóra villamosjáratnak, de az még háromnegyed hétkor sem indult ki. A várakozók száma több százra nőtt, és xnőtt a tanácstalanság is. A több mint egy óráig várakozó utasokat senki nem tájékoztatta, a villamos technikai hiba miatt késik, mikorra várható, egyáltalán a közelebb lakók várakozzanak-e vagy induljanak el gyalog. Köszönet érte! Páll Géza Több tsz—nagyobb erő Példás kezdeményezés a nyírbátori járásban Mester Ferenc, az en- csencsi Virágzó Tsz elnöke éppen azon meditált amikor felkerestem, hová is menjen. Járási tanácsülésre, vagy intézze a második elnökséggel járó teendőket. Ö annak a 11 társult közös gazdaságnak is az elnöke a bátori járásban, akik úgy döntöttek, hogy együttes erővel gyümölcstárolót, feldolgozót és hűtőházat építenek. Bizonyosan megnövekszik tennivalójuk az ilyen, a több közösségért is munkálkodó vezetőknek az új gazdasági mechanizmusból adódó feladatokkal. — Ha megbíztak, csinálni kell becsületesen — mondjaKülön-külön drágább lenne Nincs gond a Virágzóban. Földben van régen minden. Szépek a kalászosok, kétszer töltögették már a burgonyát, végeztek 110 holdon a kukorica első kapálásával, benn van a széna, kaszálják a réti füvet, végeztek a dohány első kapálásával is 65 holdon. — Ez megnyugtató, de itt a másik! A gyümölcstárolót 20 millióból kívánjuk megépíteni Nyírbátorban a vasút mellett. Sok lótás-futással jár. Engedély, tárgyalás, tervezés, egyik ötlet a másik Szegedről a szatmári végekre Keresztes doktor küldetése — Gumicsizma az első fizetésből Együtt élni a faluval Keresztes doktor küldetése csupa izgalom, mentes minden póztól és sablontól. Nem azért jött falura, mert mártírnak tartja magát, s tetszik neki ez a szerep. Nem. Hiányzik egyéniségéből a „világfájdalom”. Nem emlegeti a falusi sarat, az elmaradottságot. Eljött és letelepedett Csaholcon, mert egész életében arra készült, hogy betegeket gyógyítson. Huszonkilenc éves, magas ember. Néhány éve még NB I-es Sportoló volt, kosárlabdád Szegeden. Az orvosi diplomát summa cum laude — kitűnő minősítéssel kapta meg, éjjeli ügyeleteket vállalt, hogy minél többet sajátítson el az orvostudományból, könyvek százait, ezreit bújta szabad idejében. Pesten is kapott volna státuszt. — Ez a körzet évek óta orvos nélríüi volt — emlékezik a pályakezdésre, 1963- ra. — Ügy gondoltam, itt lehet a körzetben igazán jó gyakorlatot szerezni a gyógyításban. Nem volt könnyű az egyetem után, nem rös- telltem a könyveimet is elővenni, ha szükség volt rá. Az első élménye a faluval az volt, hogy- a sárban maradt a divatos félcipője. Az első fizetéséből gumicsizmát vásárolt. Szekéren, kerékpáron később motoron járta a körzetét. Felajánlott a tsz. meg az állami gazdaság egy nyerget és egy lovat, de a kollégák lebeszélték a lovaglásról. tanulni kell azt, az úgy kellemetlen..! — Kényelmes lakás, felszerelt orvosi rendelő várt Csaholcon. Igazán jól érzem magam, megszoktam a falut. Felesége pesti, nagyon meglepte, hogy falun menynyire közvetlenek, barátságosak az emberek. Nehéz falun tejet, tojást és egyéb napi élelmiszert beszerezni. Mostmár „protekciósán” kapnak tejet, de zöldségért a járási székhelyre, Fehér- gyarmatra kell utazni. Keresztes doktor nem ér rá azon töprengeni — milyen is lenne az élete városon, vagy egy kórházban. A napi betegforgalom mellett kísérletképpen végig „szűri” a körzetét, Csaholcot, Vámosoroszit, Turricsét, megvizsgál folyamatosan mindenkit — így elejét lehet venni a megbetegedésnek. Ez egy jó kísérlet a járásban A megvizsgáltak 20—25 százalékánál tapasztal rendellenességet. — A szűrések tapasztalatait majd szeretném feldolgozni, hogy másutt is fel tudják használni. Így kapcsolódnak a napok Keresztes Mihály rendelőjében, ahová nemcsak betegség esetén jönnek a falubeliek. Ha sérelem éri őket a tsz-ben, vagy más személyes problémájuk akad, azt is megosztják az orvossal, aki nemcsak gyógyít, de nevel is, ügyekben jár el, tanácsot ad. — Nagyon is bizalommal jönnek az emberek. Olykor nehéz megértetni velük, hogy vannak betegségek, melyeket helyben nem lehet megfelelően gyógyítani. Egyesek idegenkednek a kórháztól. Ügy vélik, a körzeti orvos azért van, hogy minden betegségüket meggyógyítsa. Ilyenkor nagyon Tudják azt Tiszakanyáron is, hogy mi a porció. (Tudják másutt is). A hús, ami a vasárnapi levesben fő. Annyi darab ahányan a családban vannak. Amikor a leves az asztalra kerül, a háziasszony osztja szét. Szigorúan a családi ranglétra szerint. Kinek mi jár. Mindenkinek a tányérjába kerül. De valóban mindenkinek? L Nevezzük a fiatalasszonyt Emmának. Igazi neve nem fontos. Van baja elég. Nem kell, hogy az eset miatt még a falu is a szájára vegye. Emma a télen ment férjhez. A Tisza menti falu nagy lakodalomnak tartja nyilván esküvőjét. Utána á fiú szüleinek házába költöztek. A menyecske már az első napokban kereste, mivel teheti magát hasznossá. Talán meg sem lepődött azon, hogy anyósa elszámoltatta a tojással. Meg hogy mindig figyelmeztette valamire. Minkell a tapintat, a meggyőzés, hogy a bizalom is megmaradjon és a beteg is eljusson a szakorvosi kezelésre. Szórakozása? A tv, melyen három adó is bejön, a cseh, a román és a magyar. S még valami: a horgászás. Négy órától tovább csak külön engedéllyel hagyhatja el a kör2etet az orvos, márpedig innen minden nagyobb település, város, kirándulóhely távolabb van. Keresztes doktor egy idő óta gépkocsin járja a falvakat. Nem tagadja, a falu orvosainak nehéz munkája — túlzások nélkül is — szépen jövedelmez. Pláne, aki takarékos is. Az egyik csahold asszony mondta: nem az számít, milyen kocsija van az orvosnak, hanem embernek néz-e bennünket, vagy gépiesen, lé- lektelenül foglalkozik a betegekkel. Keresztes Mihály minden napjával válaszol erre. (p. g.) után. Ezek egyeztetése... Van bőven tennivaló vele. — Biztos már, hogy a vasút mellett épül? — Hát ha Végrehajtjuk... A tsz-ek benne vannak. Erre már a második javaslatot készítettük el. A 11 tsz-nek 1900 hold gyümölcsöse van. Abban már megegyeztünk, hogy nem a gyümölcsösök területe arányában járulnak hozzá a gazdaságok a beruházáshoz, hanem egyenlő arányban. Kétmillióval. Társult a piricsei tszcs is hozzánk. A jövedelem 60 százalékát egyenlő arányben osztjuk szét. a 40 százalékot pedig a beszállított áru értéke után fizetjük vissza. — Milyen előnyökkel jár így a beruházás? — Ha külön-külön építenék meg a tsz-ek az mindegyiknek legalább 3 milliójába kerülne, s nem lenne ilyen korszerű. Nagyobb lenne a költség is. Külön adminisztráció, s ami ezzel jár. Meg nem is tudnánk gazdaságosan kihasználni, így nem kell 11 tsz vezetőnek tárgyalgatni, kapcsolatot keresni, időt fecsérelni, egyezkedni, veszekedni. A vállalkozás vezetője közvetlen kapcsolatba lép a HUNGAROFRÜCT-tal, s egy tételben tudunk exportálni. így több jövedelemhez is jutunk. — Mikor valósul meg a beruházás? — Ez évben a tanács kijelöli az építkezés területét. Jövőre a tsz-ek részére e célra biztosított hitelek mellett a 11 tsz 2 és fél millióval megkezdi az építkezést. Háromszáz vagon befogadó képességű lesz, 2—300 embert foglalkoztat, de ha több munkaerőre lesz szükség, ezt is biztosítják a tsz-ek. Főleg nőket. Itt történik majd a válogatás, tárolás, csomagolás, hűtés, innen végezzük a szállításokat, s itt tároljuk a göngyölegeket is. Piac Debrecenben, Miskolcon, (Jzdon... Az encsencsiek benne vannak egy másik társulásban is. Ennek az alapját 1960- ban vetették meg. Hét tsz: Encsencs, a nyírbátori Üj Barázda és a Kossuth, a nyírgyulajiak és bogátiak, valamint Pócspetri. Húszhúsz ezer forinttal „szálltak” be. — Érdemes volt A mai értékünk egymillió forint. Építettünk dohánypajtákat, csomózókat, istállókat, betonüzemet Nyírbátorban, s most ezt a vállalkozást is tovább fejlesztjük — mondja Mester Ferenc. — Vettünk egy épületet Debrecenben, ahol a 7 tsz árusít. Burgonyát, baromfit, almát, dinnyét, zöldségféléket stb. Ennek a jövedelméből tervezzük, hogy piaci standot nyitunk Miskolcon és Ózdon, ott ahol jó piacot látunk. Hét é ’vel ezelőtt már foglalkoztak Ensencsen nyár- facsemete neveléssel. Akkor abbamaradt. Kiválóan jö vedelmez. Felkereste az Ültetvény-terv Vállalat vezetője a tsz elnökét, s próbálta rábeszélni. — Ez évben 13 holdon mintegy 400 ezer nyárfacsemetére kötöttünk szerződést velük. — Mennyi jövedelmet biztosít? — Tiszta pénzt 200 ezer forintot. És ami lényeges: tudjuk foglalkoztatni a fiatalokat. Van egy 21 fős brigádunk. Ők nevelik a csemetéket. A 16—18 évesek havonta 1600 forint körül keresnek. Kedvet kaptak hozzá, s a falusi fiatalok közül 13 lépett be a tsz-be. Hadd jöjjenek, szeretettel várjuk őket. És gondoskodunk részükre is munkáról. Éppen ezért szeretnénk továbbfejleszteni a csemetekertet. Hallottam, hogy mivel ez erdészeti munka, talán nem engedélyezik tsz- nek. Ekkor sem lepődünk meg... Szamócát fogunk termelni. Ha a csemetekert megmarad öt holdon, ha nem tizen. A fiatalok foglalkoztatásáról gondoskodnunk kell. Első a termelés — Nem akarunk mi ku- peckedni, piacozni, de közösen értékesíteni igen. Ennek alapja azonban a termelés. És ez a legfőbb teendője minden tsz-nek. Csak azt lehet eladni, amit megtermelünk. Most számításokat végzünk, melyek azok a növények, amelyek termelése gazdaságos. Ebben is számítunk a megalakuló tsz-tanácsok segítségére... — Kenyér kell. Nekünk itt 720 ember ellátásáról kell gondoskodni. Évi hústermelésünk 1000 mázsa. Ezt továbbra Is biztosítjuk, szerződjük. Hatvan hold gülba- bát termelünk továbbsza- porításra, de a jövőben kerti dohányt akarunk termelni, jobb az ára. Idén kísérleti céllal 2 holdon próbálkozunk, jövőre már 20 holdon termeljük. És jövőre fordul termőre 58 hold törpe gyümölcsösünk. E nélkül ötéves átlagban 55 forintot fizetett az en- csencsi tsz tagjainak munkaegységenként. — Ez évi tervünk 48 forint De tavaly is 60-at terveztünk és 72,80-at fizettünk. Mester Ferenc példát mutat, hogyan kell helyesen értelmezni a gyakorlatban az annyit vitatott új mechanizmust Farkas Kálmán Cselesen Borók László év elején kilépett az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalattól, azóta rakodó a záhonyi MÁV-állomáson. A vállalat annak rendje és módja — valamint egy nehezen érthető rendelet — szeriril kiállította a dolgozó MIL-lapját s elküldte az új munkahelynek. Ezen az igazoláson volt égy cseles bejegyzés: tartozásként 772 forint. A vállalat — a rendeletnek megfelelően — meg nehezített a csel elhárításán azzal, hogy rávezette: levonás előtt kérjük érdeklődni. A MÁV illetékesei nem érdeklődtek, hanem levontak, mégpedig 372 forintot, gondolván, hogy az azt követő márciusi fizetésből majd a többit is levonják. El is küldték a vállalatnak azösz- szeget, de nem akartak adósok maradni, ők Is bedobtak egy cselt: Borók László helyett Bozók Lászlót írtak. A csel tökéletes volt, a vá- lalat nem tudott mit kezdeni a pénzzel, de — ahelyett, hogy visszaküldte volna — magyarázatot kért. A levél április 1-én ment el de úgy látszik, a MÁV — tekintettel a dátum cseles voltára, — nem vette komolyan. Nem is válaszolt rá. Borók László pedig keresi, keresgeti a pénzét, ügy gondolja, három hónap után illene már kifizetni. Ugyanis amikor megtudta, hogy levontak tőle, bement a vállalathoz, és kért egy csel nélküli MIL-lapot. Kapott is, hiszen nem tartozott semmivel. (Kun István) Hűtőgépjavítás 2 napon belül A nyári kánikulában jelentkező fokozott lakossági és közületi igények kielégítésére felkészült a megyei hűtőgépszerviz. A közületek — boltok, vendéglátó egységek, üzemi konyhák stb. — hűtőberendezéseinek javítását Nyíregyházán a bejelentéstől számított 6 órán belül, vidéken pedig 48—72 órán belül végzik el a szerviz szakemberei. A közületi szolgáltatás bővítésére megszervezték a munkaszüneti napok inspekcióját is 8 és 14 óra között. A lakossági szolgáltatásokat kisebb javítás esetén 2 napon belül. a fődarabcse- rés javítások esetében 4 napon belül végzik el a szerelők a megyeszékhelyen és vidéken egyaránt. A melegebb idő beálltával két vidéki felvevőhelyet nyitott a szerviz: Kisvárdán és Mátészalkán. A hűtőgépgyártó ipar előrejelzése alapján a szerviz felkészült a Lehel-család újabb 50—70 és 120 literes készülékeinek fogadására: a nyáron várható maximális igények kielégítését is biztonsággal ígéri a megyei hű- tőgépsaerviz. Smnta poreiófa den háznak megvan a maga rendje — gondolta — szokni kell azt. 2. Eljött a vasárnap. Az első együtt. Az asztalon körben a tányérok. Középen a gőzölgó leves. Az anyós osztja. A fiatalasszony meglepődik. De nem mer szólni. A férje figyelmezteti az anyját: — És Emma? — Jaj, édes lányom, rólad egészen elfeledkeztem... És a férje kettévágja a sajátját, így jut Emmának is porció. 3. Emma ölében tartja a kezét, míg mesél. Szeme sarkában könny. Emma emlékezik, szavaiban fájdalom és lázadás. Még soha nem fordult vele elő, hogy neki ne jutott volna vasárnap porció. De az anyós megtette. hogy nem adott. Csak ült, várt. De mire rákerült a sor, a hús elfogyott. Csak a sajnálkozás jutott. „...Rólad egészen elfeledkeztem...” 4. „Miért adjak neki? Dolgozott már érte? Csak múljon egy kicsit az idő. Ne gondolja, hogy körötte forog a világ. Kitől vegyem el? Attól aki dolgozik? A fiamtól? Az uramtól? Vagy magamtól? Mit küszködik az ember, hogy minden meglegyen a ház körül. Hajnaltól estig. A jószág körül. A kertben. De ő? Most jött a házhoz! Még mit nem! Porciót! Majd.” így beszél az anyós. 5. Aztán jött a következő vasárnap. A porció megint elmaradt. A férje oda akarta adni Emmának az egészet. — Még mit nem. fiam! Te többet dolgozol! — szólt az anya a fiához. A következő vasárnap megint elmaradt a hús. A férj most a kutyának dobta a sajátját és kiment a szobából. Emma zokogott. Vigasztalhatatlanul. És hazaszaladt az anyjához. I. „Nem jöhetsz haza lányom Micsoda szégyen lenne! Mit mondanának a faluban. Hogy elkergetett a férjed. Egy hónap után! Tűrjél, én is így tűrtem. Valamikor nekem se jutott. Mert szegény voltam, s nem dolgoztam meg érte. Csak két év után jutott nekem is porció. Tűrjél lányom.” 7. Emma zokogva ment visz- sza az urához. A férje megértette. Kiköltöztek a nyárikonyhába. Külön háztartást vezetnek azóta. Az anyós nem köszön neki. A lázadót sújtja a megvetés. Csak megtűrik. Mint olyan más fiatal- asszonyt, aki nem viselte el a megaláztatást. A múltból ittragadt rossz szokást. Aki nem mondott le a porcióról. A jussáról. Emberi jogáról. 8. Emma ma vasárnap tyúkhúslevest főz. Míg. beszélek vele, a tűzhelyen fortyog a leves. Étvágygerjesztő illatok terjengenek a levegőben. Ha kész lesz, ő tálal az urának. ö osztja a porciót. Magának is. 9. Míg beszélgetünk, nyílik a kapu. Fejkötős asszony lép be rajta. Az anyós. Vonásai kemények. Ünnepélyes. A templomból jött haza. Egy pillantást vet a nyárikonyha felé. Vlllámló szeme a menyét keresi. Aki legyőzte őt. Szorosabban markolja a zsol- tároskönyvet inas, eres keze. Amellyel a porciót is osztja... Bürget Lajos Előzékenyen