Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
Az agresszort meg kell fékezni! Elmondhatjuk: nem egykönnyen valósult meg a tűzszünet azokon a vonalokon, amelyeket jelenleg az EAK, Jordánia és Szíri* te- területén az izraeli csapatok megszállva tartanak. Az izraeli ultrák — és ez a kifejezés jelenleg egyértelmű az ország vezetőivel — szemmel láthatóan a maximumig ki akarják használni azt hogy elsőnek támadva és a légifölényt megszerezve, sikereket értek el, és három szomszédos arab országgal szemben pozícióelőnyre tettek szert. Taktikájuk ma már teljesen világosnak tűnik: mennél nagyobb területet megszállni, hogy azután a tűzszünet után „birtokon belül” legyenek, s ők diktálhassák a feltételeket. Tulajdonképpen az izraeli részről nem egyszer megszegett tűzszünet megvalósultával a Tel-Aviv-i vezetők aspirációit tükröző nyilatkozatok jelentik a közel-keleti helyzet legnyugtalanítóbb momentumát Eskol miniszterelnök nyíltan kijelentette, hogy Izrael nem hajlandó visszatérni a fegyveres konfliktus kirobbanását megelőző helyzethez, nem óhajtja visszaadni a megszállt arab területeket. Megszólalt a CBS amerikai rádióállomás hullámhosszán Dayan izraeli hadügyminiszter, az egyhetes hadjárat tervének értelmi szerzője is. A tábornok ismertette Izrael területi követeléseit. Közölte, hogy Izrael meg akarja tartani a gazai övezetet. a Jordán folyó nyugati partját és Jeruzsálem egész területét. Hangsúlyozta, hogy az izraeli erőknek addig kell Darm el Sejkben, az Akabai-öböl bejáratánál maradniuk, mig Izrael szilárd biztosítékot nem kap arra, hogy hajói szabadon eljuthatnak Eilat kikötőjébe. Egyben azt is hangoztatta, hogy Izrael biztosítani kívánja magának a szabad áthaladás jogát a Szuezi-csatornán. Az izraeli hadügyminiszter világosan kifejezésre juttatta, hogy a Jordán folyó nyugati oldalán élő mintegy másfél millió arabot nem óhajtják „asszimilálni”. Az izraeli vezetők nyilatkozataiban a józanság maradványait sem lehet fellelni, és a dolog nem maradt meg a nyilatkozatoknál. Minden jel szerint kész helyzet elé kívánják állítani az arab országokat, és az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Jordánia izraeli megszállás alatt lévő övezeteiből tízezer számra telepítik ki az embereket. Az izrael-ellenséggel igazán nem vádolható angol Reuter hírügynökség hétfőn este azt jelentette, hogy ezek „ beesett szemű, elesett emberek, sokan csak azzal rendelkeznek, ami rajtuk van. A menekültek közül sokan arról számolnak be hogy az izraeliek arra kényszerítik a Jordán folyótól nyugatra lakó arabokat, hogy hagyják el otthonukat. Az izraeli hatóságok elvették a menekültektől okmányaikat és pénzüket, az asszonyoktól az ékszereket.” Ammanban, Jordánia fővárosában már az utcán alszanak a menekült családok, amelyeknek élelmiszerrel való ellátása, egészségügyi gondozása hovatovább legsúlyosabb problémákat veti fel. •Az angolszász nagyhatalmak magatartása lényegében folytatását jelenti annak az álláspontnak, amelyet a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt és alatt képviseltek. Az Egyesült Államok és Anglia a Biztonsági Tanácsban védelmezi az izraeli agressziót, elkeni a felelősség kérdését, és a békéről szóló általános frázisokat hangoztat. Washingtonból érkező jelentések arról tanúskodnak, hogy az amerikai kormány egyelőre még nem fedi fel kártyáit azzal kapcsolatban, milyen izraeli ha- tárköveteíéseket támogat Egy azonban bizonyosnak látszik, e híradások alapján; az izraeli katonai sikereket Washington arra szeretné felhasználni, hogy gyengítse a haladó arab államok pozícióit — és a határkiigazításokkal növelje befolyási övezetét a Közel-Keleten. Az amerikai—angol álláspontot Nyugat-Európában nyíltan csupán a legreakciósabb körök támogatják. Emlékezetes, hogy a NATO földközi- tergeri erői máltai támaszpontjai riadókészültségben voltak a harci cselekmények idején. Most az Észak-atlanti Szövetség szervezetének luxemburgi tanácskozása előtt megszólalt Brosio főtitkár is, aki nem fukarkodott az izraeli agresszió dicséretével és értésül adta: az átrendezés a Földközi-tenger keleti medencéjében remélhetően erősíti majd a NATO hadállásait. Figyelemre méltó józanságot tanúsít viszont a jelenlegi szakaszban is a francia kormány, amely semlegességét közvetítési kísérletekre szeretné felhasználni. Az arab országokkal való szolidaritás legerőteljesebb megnyilvánulása a nemzetközi diplomáciában a hét szocialista ország egységes fellépése moszkvai tanácskozásukon. A moszkvai nyilatkozat aláírói egységesen megbélyegezték Izraelt mint agresszort és megismételték azt a nyomatékos követelést, hogy azonnal szüntessenek be mindenfajta hadműveletet valamennyi arab ország ellen, és vonják vissza csapataikat az 1949. évi fegyverszüneti vonalak mögé. E nyilatkozat aláírói megegyeztek a szükséges diplomáciai és egyéb lépések tek'nteté- ben. Diplomáciai lépésekre máris sor került. Az izraeli kormánnyal, amely sorozatosan figyelmen kívül hagyta a józanságra intő felhívásokat, a Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Bulgária és hazánk megszakította diplomácia kapcsolatait. Ez az intézkedés amely rendkívül p>ozitív visszhangra talált a függetlenségüket védelmező arab országokban — nem az egyedüli lehetséges lépés. Érdemes idézni a moszkvai nyilatkozatot: „ha az izraeli kormány nem szünteti be az agressziót és nem vonja vissza csapatait a fegyverszüneti vonal mögé, akkor a jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok mindent megtesznek, ami szükséges, az arab országok népeinek megsegítésére, abból a célból, hogy határozottan visszaverjék az agresz- szort, megoltalmazzák törvényes jogaikat,. eloltsák a háború lángját a Közel-Keleten, helyreállítsák a békét ebben a térségben”. Legfőbb ideje' lenne, hogy Izrael és imperialista támogatói megértsék: az agresszor nem élvezheti hódításának gyümölcseit. Befejeződtek a szovjet-algériai tárgyalások Bumedien Belgrádbau Titóval tanácskozott Moszkva (TASZSZ) Hétfőn, kedden a Kremlben szovjet algériai tárgyalások folytak, szívélyes baráti és bajtársi légkörben, az izraeli agresszió következtében Közel-Keleten kialakult helyzet megvitatásáról. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Nyikolaj Podgornij, a legfelső tanács elnökségének elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter és Andrej Grécsko marsall honvédelmi miniszter vett részt a megbeszéléseken. Algériai részről Bumedien, a forradalmi tanács és a minisztertanács elnöke, Bute- flika külügyminiszter és Ahmed Abbasz ezredes, a forradalmi tanács tagja tárgyalt a szovjet vezetőkkel. Bumedien és kísérete kedden Moszkvából hazautazott. A két állam zászlóival feldíszített repülőtéren Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. Andropov és Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai és más hivatalos személyiségek búcsúztatták Bumedient és kíséretét. •ér Bumedien, az algériai forradalmi tanács elnöke kedden délután Moszkvából útban hazafelé Belgrádban megszakította útját. Bumedien a belgrádi repülőtéren Tito elnökkel rövid megbeszélést folytatott a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről. Mint ismeretes, az algériai államfő hétfőn Moszkvába menet szintén megállt a jugoszláv fővárosban és 80 perces tanácskozást folytatott Tito elnökkel. (Folytatás a %. oldalon) Nyíregyházi képeslapi elérték a felső szintet az Északi Alközpont újabb toronyhái» építkezésén. Foto: Hammel József Nagyarányú útkorszerűsítés Nyíregyházán Megoldják a Déli és ax Esxaki Alközpont közlekedését Sokszor és sok helyen elhangzott: rossz a nyíregyházi közlekedés. A kisvasutat a jövő év januárjában kivonják a városi forgalomból, s a megoldást az autóbuszoktól várják. Egy csuklós autóbusz — amely nagy befogadóképességénél fogva pótolhatja a villamost —, már is részt vesz a nyíregyházi közlekedésben. Idén, az év végén újabb csuklósokat kap az AKÖV. A város útjai ugyanakkor korszerűtlenek, elavultak, állapotuk nem tesz lehetővé megfelelő közlekedési színvonalat. Hogy tart lépést a jövőre közútra terelődő, s mind nagyobb méretű forgalommal a városi úthálózat — erről tájékoztatta lapunkat olvasóit Ojtozi János, a KPM Közúti Üzemi Vállalat igazgatója. Elmondta, hogy 1967-ben készült el a sóstói körjárat útja. Idén megépítik az Arany János utcát átszelő két közúti hidat, s miután tervezik a Sóstóhegy üdülőtelep útját, megkezdődnek itt is a földmunkálatok. Még idén elkészül a Városgazdálkodási Vállalat kivitelezésében az Inczédi sor bitumenútja is. Jövőre — hangsúlyozta a közúti vállalat igazgatója —, Nyíregyháza felszabadulás utáni legnagyobb útépítési, modernizálási programját hajtják végre. A kisvasút felszámolásával egy- időben megindul és befejezést is nyer a Széchenyi utca, a Szarvas utca és az állomás előtti Szamuely tér bitumenűtjának építése. Befejezik az Északi Nagykörútnak az Erdő sor és a Széna tér közötti szakaszának építését. A Kossuth utca végétől megindul a Sóstóra az erdőn át vezető út építése. Ennek az útnak a nyomvonalán az épülő nyolcméteres hídon bonyolítják le a személyforgalmat is. E program keretében véglegesen átadják a forgalomnak a Toldi utcát és az Arany János utcát. A Zrínyi Ilona utcát a vasúti sin felszedése után szélesítik, a Széchenyi utcán az elképzelések szerint a sin helyén zöldsáv húzódik majd végig. A munkálatokat nagyobbrészt a Közlekedési- é» Postaügyi Minisztérium áltál rendelkezésre bocsátott keretből végzi a város. A Tölgyes csárdától a Sóstóra vezető utat már tervezik is az UVATEKV szakemberei. Megtudtuk, hogy az Arany János utca valóban sugárút lesz: osztott pályatesten két-két nyomsávban közlekedhetnek rajta az autóbuszok és a személygépkocsik. Á többi korszerűsítésre kerülő nyíregyházi út is megfelel a kor követelményeinek, a növekvő forgalom szükségleteinek. Valamennyi jövőre befejezésre kerülő utat bitumenburkolattal látnak el és három nyomsávon gyorsítják a ma még igen lassú, körülményes közlekedést. Gondosabb előkészítést igényel a tsz-ek beruházása Megyei tanácshozás a feladatokról A termelőszövetkezeti beruházással kapcsolatos feladatokról és problémákról tanácskoztak a megyei tanács mezőgazdasági osztályán kedden délelőtt. A tanácskozáson képviseltette magát az MSZMP megyebizottságának mezőgazda- sági osztálya, a MEZÖBER, a Tsz Beruházási Iroda, az Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat, valamint a Magyar Nemzeti Bank. Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteinek egy évi beruházási terve 550 millió forint. Ennek nagy része 197 millió forint építési jellegű. A tervek szerint ebben az évben a tsz- eknek 4196 férőhellyel szarvasmarha-istállókat, 1480 sertés részére ólakat, 7800 birka részére juhho- dályt, valamint 2100 vagon kapacitással magtárakat, 1324 holdra öntöző telepeket és 274 járulékos létesítményt kellene építeni. Az építés jellegű beruházásokból 110 millió forint értékű beruházás házilagos kivitelezésű, vagyis termelőszövetkezeti építőbrigádok, illetve tsz-közi vállalkozások építik a létesítményeket. A probléma az építkezésekkel kapcsolatban, hogy a házi kivitelezést később tervezték, s jelenleg 64 millió forint értékű beruházáshoz az anyag nincs biztosítva. Eredetileg a tanács Is 145 millió forintos építés jellegű beruházást tervezett erre az évre, mert nem számolhatott a tsz-ek amortizációs alapjainak felhasználásával, illetve a saját erős beruházás növelésével. A tervezett beruházásokra, illetve azok maradéktalan megvalósítására szükség van, hiszen országos és megyei érdek is az állatállomány fejlesztése. Éppen ezért kívánatos, hogy az FM, illetve a TÜZÉP és AGROTRÖSZT a kivitelezéshez pótlólagos anyagfedezettel segítséget nyújtson. Tanácskoztak az 1968. \évi beruházásokról is. Jövőre építés jellegű központi beruházást 157 millió forint értékben terveznek. Ehhez már készülnek a kivitelezési tervek, s októbertől év végéig folyamatosan szolgáltatják azokat, hogy a tsz-ek a szerződéseket megköthessék, illetve az építkezéseket idejében megkezdhessék. A termelőszövetkezetek mint ez évben is, jelentkeznek olyan igényekkel, hogy amortizáció* alapúkat fel kívánják használni, illetve saját erőből is beruházásokat akarnak végrehajtani. Hogy az ez évi probléma meg ne ismétlődjék, a termelőszövetkezetek már most jelezzek saját erőből milyen építkezéseket kivannak megvalósítani. A termelőszövetkezeteknek már most nemcsak az 1968. évi beruházásokra kell gondolni, de legkésőbb a jövő hónap végéig tel kell, hogy mérjék 1969 re várhatóan milyen beruházásokat terveznek. Nem csupán az anyagi lehetőségeket kell számba veipii, hanem abban is határozni, hogy a tervezett beruházásból mennyit kívánnak hitelből, vagy saját erőből építtetni. Már most azt is el kell dönteni, hogy a beruházások kivitelezését kikre bízzák. Minderre azért van szükség, mert jelenleg a tervező és kivitelezői kapacitás eléggé szűk, tehát az építkezés folyamatosságát a tsz-ek úgy biztosíthatják, ha igényeiket mi»- den irányba jelzik. Motertapt tertsOutrtM. xxiv. Évfolyam i38. sz Am Ara: 50 fillér 1967. június 14, szerda
