Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-07 / 132. szám
A TSZ-KONGRESSZUS NYOMÁN A gazdasági információk szerepe a tsz-ekben A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán sok szó esett a gazdasági tájékozódásról. Több szövetkezeti vezető szemléletes példával beszélt arról, hogy a gyors és pontos információ miként segíti egy-egy szövetkezet gazdálkodását, fejlődését; viszont az információ hiánya gyakran lehetetlenné teszi az ésszerű gazdasági döntéseket. A kongresszus határozata — az új mechanizmus követelményeivel számolva — szorgalmazta az információs rendszer eddiginél jobb, rugalmasabb kialakítását A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már megkezdte a gazdasági tájékoztatás új típusú rendszerének kialakítását. Természetesen a gazdasági tájékozódás jó megszervezése nemcsak központi feladat, hanem sok a tennivalója ebben a termelőszövetkezeteknek is. A szövetkezetek vezetői a gazdasági tájékozódás alapján dönthetik el, hogy melyik növényféleségből menynyit érdemes termelniök, hogyan fejlesszék állattenyésztésüket milyen feldolgozási és egyéb tevékenységgel foglalkozzanak, hogyan irányítsák beruházásaikat, gépesítésüket. A termelőszövetkezetek vezetői általában kétféle információt különböztetnek meg: az egyik a belső tájékozódás ; a gazdálkodás olyan tényei és számai, amelyek a szövetkezet helyzetéről, erőforrásairól és lehetőségeiről nyújtanak hű képet. Így például a tsz- vezetőknek pontosan is- merniök kell szövetkezetük vagyoni állapotát, a termelőeszközök mennyiségét, minőségét teljesítőképességét a gazdaságban dolgozók munkateljesítményét és munkakészségét, a kiöregedés, továbbá az új munkaerő belépésének mértékét, és még sok egyéb tényezőt. Arról is részletesen tájékozódnánk kell, hogy miként alakul az egyes termelvé- nyek önköltsége, és melyek az arra ható legfontosabb tényezők; a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben mely ágazatok [gazán jövedelmezőek. hol és miért van baj a termelési költségekkel. A termelőszövetkezetek eddig kialakult könyvelési, gazdasági elemzési rendszere ezekre a kérdésekre jelenleg nem ad megfelelő választ. Ennek oka az, hogy a gazdálkodás kötött tervezési formájában az információk nem annyira az . egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodási céljait, hanem inkább a külső szerveket szolgálták az állam- igazgatási szerveket és állami vállalatokat tájékoztatták. Azt is mindjárt hozzátehetjük: az így készült könyvviteli kimutatások, jelentések, statisztikák a legtöbb esetben csak felszínesen informáltak, sőt. a túlzott elnagyoltság gyakran torz képet adott! Egy másik nagy csoportja a jó tájékozódásnak a külső információk sokasága. Ezek közül is fontos szerepet játszik az alapvető termelési — agrotechnikai és állattenyésztési — eljárások beható ismerete. Az újabb, fejlettebb módszerek olcsóbbá teszik a termelést — tehát minden üzemnek saját érdeke ezek meghonosítása. Évről évre új vetőmagvak, műtrágyafélék, nö- vényvédőszerek, tápszerek és takarmánykeverékek kerülnek a mezőgazdaságba. Ezek helyes használatáról is tájékozódniok kell a termelőszövetkezetek vezetőinek és szakembereinek. A jövőben nagyobb szerepe lesz az egyes ipari és kereskedelmi vállalatok termelési szakpropagandájának. Az egyes ipari gyártmányokat előállító vállalatok érdekeltek lesznek abban, hogy a mezőgazdaságban használatos termékeikről pontosan és a valóságnak megfelelően tájékoztassák a termelőszövetkezeteket. Nagy csoportja az információknak a közgazdasági, piaci vonatkozású tájékozódás. A termelőszövetkezetek vezetői gazdasági döntéseiket csak úgy hozhatják meg, ha kellően tájékozottak a várható ártendenciákról ; ismerik a hazai és a külföldi piac igényeit. Ez év eleje óta Budapesten működő termelőszövetkezetek áruértékesítését szervező irodája értékesítési híradót juttat el rendszeresen a tsz-ekhez. Ebben tájékoztatják a szövetkezeti gazdaságokat az egyes mezőgazdasági termelvények piaci árairól; közük a Híradóban, hogy melyik termelőszövetkezet mit keres megvételre, illetve milyen cikkeket kínál eladásra. Minden eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az értékesítési iroda információs tevékenységének már rövid idő alatt kedvező hatása van. H. r. Foto: Hammel József Nyírtéten elkéstek A rossz vezetés „eredménye" Foltos a nyírtéti határ. Kalászba szökkent üdezöld gabonatáblák, ekevasra váró földdarabok és még magot követelő talajok. . Nyírtéten jól megkéstek. És ezt nem elsősorban a víz okozta. Sok közös gazdaságban már kapát látott a tengeri. Itt még vetik. És jócskán van mit. Szervezés helyett torzsai odás Süt a Nap, kedvez az idő... Embereket alig látni a határban. Az út mentén balra egy család. Férj és feleség, két nagyobb fiúval. Kapálják a kukoricát. — Háztájink — újságolta Kaplonyi Mihályné. ö a tsz- tag, férje csak besegít. — A közösben még most vetik. Még szántják is a magágyát — mutat feljebb. Odébb a domboldalon egy pár ló vonszolja az ekét. Szinte „üres” a major is. A szerelőcsarnokban két fiatal bíbelődik egy UE—23-as szerelésével. A többi gép kinn van. Most hajtanak már gőzerővel. Somogyi Sándor szerelő: — Úgy állították be, hogy rosszak voltak a gépek. Ezért késett a szántás, vetés. Nem igaz! Tíz gépünk van, most is megy belőlük nyolc... Kicsit élmaradtunk az biztos, de lehet csodálkozni ezen ott ahol a vezetők nem értenek szót egymással. Erre ment az energia, nem a szervezésre. Újra nehéz esztendő elé néznek a nyírtéti Rákócziban. Megszokták volna? Hét év alatt hét elnök váltotta egymást és öt főagronómus „irányított”. Tavaly több mint egymillió volt a mérleghiány. Törölték. Tiszta lappal indultak, de vajon tiszta-e a lelkiismeret. Mert marcangolták egymást. Amit az új elnök Kántor Géza akart, azt gáncsolta a volt főagronómus Bogdány Tibor. így drága a palánta A nappali őr Kertész Lászlóné sok mindent lát, hall, tapasztal. — Lemaradással vagyunk mindenben. Nem haragszom én a főagronómusra, de meg kell mondanom, nem szervezte jól a munkát. Csak a vízre hivatkozott. De ott sem szántatott, ahol lehetett volna. Mintha csak akarták volna— Ez év tavaszát új vezetőkkel kezdte a Rákóczi. Kántor Géza pedagógusból lett elnöknek most nehéz dolga van. Felmondott a főagronómus is. Várt, várt, addig késleltette a kukorica, burgonya vetését, míg csaknem teljesen megkéstek vele. Bosszúsak miatta az emberek. Vontató áll meg. Juhász Sándor a vezetője panaszkodik a nagy melegre. Kupából vizet önt és iszik. HallA Nyíregyháza—Záhony közötti vasútvillamosítást még az idén be kell fejezni. A munka itt talán még nehezebb mint a Miskolc— Nyíregyháza vonalon volt, mert zsúfolt a vonal, s a forgalom fenntartása mellett kell a villamosítási munkákat végezni. Különösen Záhony esetében lesz nehéz ezt a két követelményt összeegyeztetni, hiszen Záhony az ország legnagyobb állomásai közé tartozik. Az eredeti ütem a záhonyi állomás villamosítását az év utolsó szakaszára tervezte, tehát arra az időre, amikor itt legnagyobba gat ja miről van szó, aztán megszólal: — Nem szeretek én ilyesmibe beleavatkozni... Most jövök Sényőről. Dohánypalántát hoztam. öt melegágyat vettünk tőlük. De vásároltunk a baktaiaktól is. Amit most hoztam 2500 forintba került — magyarázza. — Itt is nevelhettünk volna elegendő palántát — jegyzi meg Kertészné. — Csak gondoskodnia kellett volna erről a szakvezetésnek. Kevesebb burgonyát ültettek, s több lesz a dohány. Utólag próbálja az új elnök a korábbi szervezetlenségből adódó hiányokat pótolni. Délelőtt tizenegy óra. Megbeszélésük lenne a brigádvezetőknek, de késnek. Harangozzák a delet mikorra összeülnek. A volt fő- agronómust most Németh Miklós az állattenyésztési agronómus helyettesíti. Talán sikerül pótolni — Az az igazság, — magyarázza Németh, — hogy a traktorosoknál volt visz- szaesés. Nem volt munkakedv. Eddig készpénzben fizették őket, most meg műszaknormánként 45 forint és egy munkaegységet kapnak. Ez nem mindegyiknek tetszett. Huszonnégy éves férfi. Nem néztem annyinak. Nagy, nyílt szeme, szinte csodálkozó nézése srácot sejtet. Pedig már két gyermek apja. És nagyon jó munkás. A konzervgyár zöldségesei csak dicsérik. Mint példamutató embert emlegetik. Csak dolgozom — Nem tudom, hogy miért. Csak dolgozom — mondja Balogh István. Mindent, amit kell. Hat évig mint adminisztratív dolgoztam, hol itt, hol ott. Közgazdaságit végeztem. Mindenütt csak szerződésesnek vettek fel. S tudja, hogy az milyen bizonytalan dolog? Elegem volt belőle. Eljöttem ide a gyárba fizikainak. S nem bántam meg. Megtaláltam önmagam. — Először kicsit szokatlan volt. Aztán rájöttem: semmit nem kell tenni, csak példásan teljesíteni a kötelességemet. Akkor megvan az anyagi megbecsülés és forgalom. Ezt megváltoztatták, és június 1-én —, ha lehet így kifejezni, a pangás i időszakban — megkezdték Záhonyban a munkát. A beruházást végző építésvezetőség és az állomásfőnökség szocialista szerződést kötött, hogy elkerüljék a vitákat. Az építők vállalták, hogy július közepére befejezik a a szerelést, a legjobb munkacsapatokat küldik ide, s úgy végzik a munkát, hogy fennakadás nem lesz. Alaposan megszervezik az együttműködéshez szükséges információadást, időben értesítik a forgalmi megbíXgaz, hogy Szőke József és Stál István traktorosok elmentek. Erre hivatkoztak. Egy traktora« mondja: — összeugrasztották őket, később megbánták már, de aláírták az elmenetelt... Ez a mostani bérezés jobb. Dolgozni persze, hogy kell. És a tagok is furcsállták, hogy mi készpénzt kapunk. Azelőtt 70 forintot adtak, most meg természetben is kapunk, Álltak a legnagyobb dologidőben a fogatok és a traktorok is. Próbált az új elnök segíteni. Kölcsön kért traktorokat a környező tsz-ek- től. Jött is egyik vasárnap vagy 30. Ekkor meg ellenezték, hogy munkába álljanak. A gépcsoportvezető a presztízsét féltette. „Miért járat le engem az elnök?” És beadta a lemondását. De a pártszervezet vezetősége is csak nézte tétlenül, hogy nem halad a tavaszi munka. Körmükre égett a sok tennivaló a nyírtéti Rákóczi Tsz tagságának. És ennek elsősorban a szervezetlenség az oka. Németh Miklós, a tapasztalt agronómus számba vesz mindent. Sürgősség szerint osztja el a gépeket, embereket. Talán sikerül pótolni valamit a mulasztottakból. Farkas Kálmán nem marad el az elismerés sem. Nyáron megkeresek háromezret is. Téten se sok híja a kettőnek. Gondom nincs. Megszerettek itt. És én se mennék máshová. — És talán ami mindennél több: meghallgatnak. Ha van egy jó ötlet vagy javaslat — nem vész el. Ha az embernek van egy kezdeményezése — felkarolják. Most is, borsócséplés előtt az egyik éjjel azon törtem a fejem: hogyan lehetne valami hasznosat kitalálni. Tudtam, hogy nyolc brigád megy csépelni, közte az ifi- brigád, amelyben dolgozom. A borsócséplés fontos munka. Ez hozza majd a nyereséget. Ha ez rendben megy — haszon a gyárnak, s mi se járunk rosszul. — Versenyezni kellene — gondoltam, s elő is adtam a tervem. Az ifibrigád, mi heten, kihívjuk a többieket. A jobb minőség, a nagyobb mennyiség a cél, úgy, hogy a hatheti munka alatt ne legyen egyetlen hiányzás vagy késés se. Elfogadták a javaslatot. Pedig nem kis dolog, amivel előálltam. Két zottakat a szükséges intézkedésekről és az elvégzendő munkákról. A szerelést pedig úgy fejezik be, hogy semmiféle utómunkára nem lesz szükség. Az állomásfőnökség ezzel szemben a lehetőségekhez mérten a legnagyobb segítség megadását vállalta, s azt, hogy a vágányzárak idejét teljes egészében biztosítja. (Másutt ezen vitáztak a legtöbbet.) A munkák fontosságát az állomásfőnökség, a párt. a szakszervezet és a K1SZ- bizottság tudatosítja a dolgozókkal. hogy mindenki érezze is. mit jelent a zá- I hőnyi állomás villamosítása. I Olvasónk írja! Háromszoros szocialista brigád A levelek! Dózsa Tsz- ben a már háromszoros szocialista ifjúsági növénytermelő brigád mellett újabb két ifjúság: brigád alakult, akik ebben az évben már a szocialista brigád cím elnyeréséért dolgoznak. 35 tagja van a gyümölcstermelő brigádnak. Kétszázhuszonhat holdas, még nem termő gyümölcsösben végzendő munkákat vállalták, el, a napi folyamatos teendők mellett. A traktoros- brigád 18 taggal alakult meg. Az egy traktorra tervezett normálhold teljesítést 10 százalékkal akarják emelni, s a tervezett hat és fél kiló üzemanyagfogyasztást hat kilóra csökkenteni. A háromszoros szocialista nővé ny termelő brigád is méltó vállalást tett. A mindennapi feladat ellátása mellett elvállalta — amire a tagság nem vállalkozott — 30 holdas dohányterület beültetését és művelését. Kricsfalussy Béla jól összeszokott szocialista brigád is van a négy között. bubaszőnyeg Hallgatom Balogh Istvánt, amint fejtegeti „ verseny előnyeit, hasznát. Látom, sokszor átgondolta minden részletét. — — Volt időm. Tudja, kézi- munkázás közben. Mosolyog? Más is így szokott. Pedig nem nevetséges. Ez a legkedvesebb időtöltésem. Subaszőnyeget készítek. Néztem a boltban: szép, de méregdrága. Nem tudnám en ezt megcsinálni? — studeráltam. Aztán vettem kongrét meg pamutot. Méregzöld és sárga kombináció lesz. Saját tervezésű. Remek kikapcsolódás és hasznos. A lakásunk megvan, de néhány bútor és belevaló hiányzik. Többek között egy ilyen egyszer kétméteres szőnyeg. Kinek mi a hobbyja. Nekem ez.- Szemem előtt szinte látom a subaszőnyeget. Balogh Istvánt, amint öltögeti a zöld és sárga pamutot. Körötte fia, lánya, csendben tevékenykedő asszonya. S ő gondolkodik. Napi munkáról, jelenről, tervekről, jövőről. Otthon érzi mogár — Jövő? Nincsenek nagy ambícióim. Dolgozni akarok, erőben, egészségben. boldognak szeretném látni a családomat, gyermekeimet. Szőke haját hátrasimítja. Nagy tiszta szemébe nézek. Látom, őszintén beszélt. Elindulok. kifelé a gyárból. Kísér a folyosók labirintusán. Mintegy házigazda. Mint aki valóban otthon érzi magát. (bürget) A zökkenőmentes villamosításért Üss építők és cs forgalmisták összefogása Záhonyban Megtaláltam önmagam íróasztal után fizikai munka
