Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

• * ötvenéves a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium 1917-ben hozták létre Nyír­egyházán Szabolcs első leányközépiskoláját. S ez az iskola az elmúlt ötven év alatt a tanuló fejlődését fél­tő gonddal vigyázó, a segítés­nek, az ápolásnak, a neve­lésnek nehéz gondját viselő iskola lett. Hatalmas viharok zúgtak el felette: látta egy idejét­múlt társadalom végső ha­nyatlását, megérte egy em­beribb, szabadabb új rend­nek, a szocializmusnak ki­bontakozását. Alapítóit az az elgondolás sarkallta, hogy az emberiség sorsának megjaví­tása nem lehet más, minta jövő nemzedékének nevelé­se. Nem látták még, hogy az iskola, a nevelés a tár­sadalmi-gazdasági alap ve- tülete. Elgondolásuk szép ér­telme, hogy kezdetben keve­seknek, majd mind széle­sebb körben nyújtsa a mű­veltséget, segítséget nyújtson művelt, jellemes emberek ne­veléséhez. Születése egybe­esik az emberi történelem legnagyobb vívmányának, a szocializmusnak születésével. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom eszméi be­törtek ebbe a fiatal Iskolá­ba is, de az uralkodó osz­tály hatalmi érdeke határt szabott a nép kulturális vá­gyának, és az iskola évtize­dekig valóban az akkori tár­sadalmi és politikai erőkve- tülete volt. Mégis el kell mondanunk, hogy ebben a szűkre szabott keretben volt ennek az iskolának haladó jellege. 1919-ben a proletár- diktatúra táborában volt, s a fiatal iskola igazgatója, tanulói szívvel, lélekkel ma­gukénak vallották eszméit. Az ellenforradalom idején nem egy tanára volt, ki a polgári ellenzék táborából bírálta az akkori társadal­mat, s a fasizmus legsöté­tebb éveiben is volt bátor­sága a faji üldözés által ütött sebek enyhítésére. Nem az iskola nevelőin fordult meg, — bár minden intéz­mény élete az embereken múlik — hogy törekvésük, elgondolásuk, jóakaratuk eredménytelen maradt. S ebben az évben a jubi­leumát ünneplő iskola maga köré gyűjti tanítványait, számba veszi fél évszázad munkáját. Hisszük, hogy a régebbi és a közelmúlt „öreg- diák”-jai szívesen, örömmel térnek vissza, ünnepelnek velünk. Mi pedig várjuk őket. Egy ilyen felmérés mu­tálj a meg, hogy mennyi ér­ték csiszolódott itt az isko­lában, mennyi tanulónk dol­gozik a fizikai és szellemi elet kiemelt helyén, irányít­ja. alakítja munkájával, te­vékenységével fejlődő, gaz­dagodó életünket. Az 1945-ös év új fejlődés lehetőségét teremtette meg iskolánkban is. A dolgozó nép kulturális felemelkedé­sének gondolata most ölthe- tett valóságot. Az átmeneti nehézségek és a fejlődés za­varai ellenére is együtt nőt­tünk a bontakozó új korral, tanulással, szellemi képzés­sel, majd mind tudatosab­ban lettünk az új, szocialis­ta nevelőoktatás feladatai­nak végzői. Kulturális forradalmunk eredményeire mi is büszkék lehetünk iskolai keretekben is. Nagyszerűek az intéze­tünk külső fejlődését mutató számadatok: az 1945 előtti nyolc osztályos iskola 200— 250 tanulólétszáma napja­inkban majdnem eléri a 900 főt. Osztályainkat párhuza- mosítottuk, jelenleg 19 tanu­lócsoportunk van, de volt már 21 tanulócsoportunk is. Az 1948-as államosítással teljesen kitárult a tanulás­nak a lehetősége. Tanulóink döntő többségét a munkás­paraszt származású tanulók adták. A dolgozó nép gyer­mekei olyan számarányban részesülhettek a műveltség javaiból, melyet az elmúlt rendszer bármilyen jóakara­té, titkon álmodozó tanára sem képzelhetett el. Isko­lánkban mind jobban érvé­nyesül az új szellemiség: egész tantervi anyagunk a marxista—leninista világné­zet tudományos alapjait nyújtja. Szocialista embert kívánunk nevelni. Tanulmányi eredményünk is jónak mondható, s egyre több tanuló szerzi meg az érettségi bizonyítványt. A régebbi évtizedek 10—23 ta­nulójával szemben az utób­bi években iskolánkban 180 —230 tanuló érettségizett. Munkánk eredményességét egyetemeinken és főiskoláin­kon látjuk leginkább. Min­den évben tanulóink 35—40 %-a kerül főiskolára, egye­temre, ahol kiválóan meg­állják helyüket. Népi de­mokráciánk nagyon sokat tett iskolánkért, annak fej­lesztéséért. Közel tízmillió forintos költségvetéssel új iskolaépületet kaptunk 1962- ben. Modern berendezés, gazdag szertárak, a tanítás minden feltétele biztosítva. Évi költségvetésünk megha­ladja az 1,5 millió forintot. De nevelőink is szívesen vál­lalják az oktatásügy fejlő­désének meggyorsítását. Vál­laljuk az oktatásnak a gya­korlathoz való közelebb vi­telét, az iskola és az élet minél szorosabb kapcsolatá­nak kiépítését. Szertárfej­lesztő munkával, nyelvi la­boratórium és előadótermek építésével igyekszünk mun­kánkat mind korszerűbbé tenni. Iskolánk élete nyugodt, harmonikus. Iskolánk hala­dó hagyományaihoz kapcsol­juk jövendő fejlődésünket, ami benne haladó, ami ösz- szeköti a jelent, s a közel­ségbe került szép jövőt a ne­héz múlt tanulságot szolgál­tató, az iskola fennmaradá­sáért nehéz munkát folytató szép példáival. Mi, mai ne­velők méltó folytatói kívá­nunk lenni az 50 év haladó hagyományainak és a felsza­badulás óta eltelt idő szo­cialista embernevelésének. Jósvai László igazgató Vihar Béla: Önarckép 1945 fajost kezdünk el majd élni... — szóltam meghatott hangon az asszonynak, s amint hajnalodott, holtakra emlékeztem, akik e pillanat szom javai szálltak sírba, s feküsznek a föld alatt. Mi megmaradtunk —mondtam. Szemembe könny szökött, szivembe csend, mereng és, majd láng és rom között már új izét éreztem az elfeledt szavaknak: jövő, ember, igazság.... — zsendültek, felfakadtak, így szárnyalt fel a réggé 1, hulló ködeivel. Ha elfelejtenélek, nyel vem apadjon el, Motyónkkal, hazafelé, húztam a taligát: kislányom a nyakamba n, zászlómon a világ. Soltész Albert: Ko mpozició (rajz). Eiménygyűjtés a következő filmhez Kósa Ferenc legelőször huszonegy esztendővel ez­előtt találkozott a film él­ményével. Ott ült a nyíregy­házi mozi első sorában és csodálkozott. Kilencéves volt, mégis jól emlékszik, egy francia film pergett, a főszerepet Jean Gabin ját­szotta... Ugyanebben a mozi­ban, huszonegy esztendő múlva azt a filmet játszot­ták, amelyet ő rendezett. Mint a Balázs Béla stúdió fiatal rendezői elöl tje 1962- ben azt feladatot kapta, hogy készítse el diploma- filmjét. Kósa olyan nagy feladatra vállalkozott, amir egyedül nem tudott volna megoldani: a magyar pa­rasztság történetének el­múlt harminc esztendejét akarta feldolgozni. — Nemcsak egyetlen film­nek tekintettem a készülő művet — mondja Kósa Fe­renc —, hanem egy jövendő rendező alapélményének. És nyolc fiatalember, va­lamennyien a Balázs Béla stúdió tagjai, nekiindultak az országnak. Fényképező­gépet, filmfelvevőt és mag­netofont vittek magukkal. Emberi sorsokat, jellemző történeteket kerestek. — Gyűlt az anyag — mondja Kósa Ferenc —, azután leültünk és hárman: Gyöngyösi Imre, Csoóri Sándor és én, megírtuk a forgatókönyvet. Még a címet is a gyűjtésünk közben hal­lottuk, valahol a Nyírség­ben. Egy parasztember mondta a nagy melegre: olyan mintha ötven nap len­ne az égen. Filmünk címe, a „Tízezer nap”, ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy története csaknem harminc esztendő alatt játszódik le, hanem az elmúlt történelmi esztendők harcainak hevüle­tét is. Egyszerű, szegény emberekről szól a film. Ter­mészetesen nem dokumen­tum jelleggel és objektív hűvösséggel. A képek nem­csak egyszerűen rögzítik a történést, hanem azt több- síkúan igyekeznek bemutatni az emberi érzések prizmá­ján át. Féltem, hogy Fran­ciaországban, a cannesi filmfesztiválon nem értik meg ezt a filmet. Ezt érez­tem akkor is. amikor ott álltam a nagy, 2500 szemé­lyes vetítőterem előtt és fi­gyeltem az érkező elegáns közönséget. Akadt néhány részlet, amit valóban nem értettek. Például, hogy fil­memben az emberek miért viszik a jeget a Tiszából? De érdeklődéssel figyeltek, s a végén tetszésüket nyilvá­nították. A sikert tükrözi, hogy a cennesi filmfesztivál bíráló bizottsága a Tízezer napnak adta a legjobb ren­dezés díját. — Milyenek voltak a fran­cia lapok kritikái? — ötven-hatvan kritika került a kezembe, közülük Kósa Ferenc nyilatkozata legalább negyven elismerő volt. A film jó híre hamar elterjedt Franciaországban. Például Provenceból kül­döttség kereste fel a magyar delegáció tagjait. Eljöttek hozzánk Reguse falu vezetői és elmondták: mi nem is tudunk arról, hogy náluk magyar nevű emberek él­nek. Meghívtak bennünket és kíváncsian utaztunk a 300 lakosú faluba. Tanul­mányoztuk a régi iratokat és feljegyzéseket. Kiderült, hogy Reguse lakosságát a XVI. században elpusztítot­ta a pestis és teljesen el­néptelenedett. A franciák a törököktől magyar rabszol­gákat vásároltak, ezeket te­lepítették le a faluba. Az egykori feljegyzések meg­őrizték a neveket is: Pap, Ku­tas, Kis, ökrös... Az utódok közül sokan még ma is vi­selik a hajdani magyar ne­veket, A falu vezetői arra kértek, hogy készítsünk egy kisfilmet Reguse múltjáról és mai életéről. — Milyen játékfilm ren­dezésére készül a Tízezer nap sikere után? — Dózsa Györgyről szeret­nék filmet rendezni. — Más tervei? — Nyáron Sára Sándorral a Maros vizén tutajozunk. Már tavaly így töltöttünk el három hetet. Akkor a Tiszán ereszkedtünk lefelé, Tunyog- matolcstól Csongrádig. Az idén pedig a Maros két part­jával szeretnénk megismer­kedni, Útközben fényképe­zünk, filmezünk. Hosszú él­mény gyűjtés előzte meg a Tízezer napot is. Talán ez az út sem lesz haszontalan. a munkásmozgalomhoz tartozó értelmiségiek — szociáldemokraták és rész­ben kommunisták — írtak és szerkesztettek Madzsar József irányításával. Nemcsak Európa — A második világhábo­rú óta eltelt időben minden kontinensen erősödött, tért hódított a munkásmozga­lom. Ma már nem lehet csupán Európára és Ameri­kára korlátozni az összefog­lalást, hiszen az újonnan függetlenné vált afrikai és ázsiai országokban is kiala­kult vagy kialakulóban van a munkásmozgalom. A lexi­kon a lehető legfrissebb, és legpontosabb adatokat szol­gáltatja azoknak is, akik Afrika, Ázsia, Latin-Ameri- ka munkáspártjaira, hala­dó mozgalmaira vonatkozó ismereteiket kívánják bő­víteni. Ez persze nem köny- nyű dolog, mert sok fiatal független államban nem­csak az összefoglaló törté­neti feldolgozások, hanem még az ezeket megelőző irattári anyagok is hiányoz­nak. A lexikon lesz nálunk az első kísérlet, amely ezeknek az országoknak a munkásmozgalmát bemutat­ja. — Az sem csalódik, aki a munkásmozgalom kezde­teit akarja megismerni, és az sem, aki a mai viszo­nyokról keres részletes in­formációkat. Ha valaki a Megjelent a Szabolcsi Szemle Minap megjelent a Sza­bolcsi Szemle Idei évfolya­mának 2. száma. A cikkek, tanulmányok, recenziók so­rát dr. Gombás Sándor ide­ológiai életünk néhány kér­déséről írott cikke vezeti be. A cikk írója az MSZMP IX. kongresszusa tükrében vizsgálja az ideológiai neve­lőmunka problémáit figye­lembe véve az osztályok és a különböző rétegek tago­zódását. A „Gazdasági élei” c. rovat néhány napról nap­ra felbukkanó kérdésre ad szakszerű választ. (Tóth György: Vasútvillamosítás Szabolcsban. Orosz Miklós: A Nyírbátori Növényolaj­gyár. Tóth József: A ter­mészeti tényezők hatása a Nyírség talajviszonyaira, Westsik Vilmos: A nyírsé­gi szövetkezeti gazdaságok növénytermelési beosztása. Barna Bertalan: Vízkészlet­gazdálkodás Szabolcs-Szat- már megyében.) Folytatja a Szemle „Köz­életi arcképvázlatok” c. so­rozatát. Ezúttal Kopka Já­nos tollából olvashatunk három portrét. Hagyomá­nyainkból Banner János, Papp Zoltán Sándor. Nyárá- di Mihály, Vikár Sándor és Molnár Mátyás idéz egy- egy fejezetet. Különös örömmel olvastuk dr. Nyá- rádi Mihály tanulmányát, melyben az 1848-as szabad­ságharc korának Nyíregyhá­záját mutatja be az idős kutató. Vikár Sándor a ta­nítvány tiszteletével elevení­ti fel Kodály Zoltán nyír­egyházi látogatásának ese­ményét. Molnár Mátyás ha­tom — eddig még ismeret­len — Móricz-levélre hívja fel a figyelmet. Amos Imre szabolcsi származású festő­művész születésének hatva­nadik évfordulója alkalmá­ból egy tanulmány (Oelma- cher Anna) és egy recenzió (Haulisch Lenke: Ámos — Muraközi Ágota) jelent meg. A művészet rovatban Loras László és Képes Géza ver­seit valamint Koroknay Gyula Barzó Endréről írott tanulmányát olvashatjuk. I Földes Péter Zalka Mátéról írott könyvét Cservenyák László értékeli: Az Ámos- képek mellett számos is­mert képzőművésztől közöl képet a folyóirat. kommunista és szocialista sajtó legismertebb, gyakran emlegetett lapjairól szeret­ne többet tudni, föllapoz­hatja majd a lexikont, épp­úgy mint az, aki egyes fo­galmak, elméleti problé­mák, vagy történelmi je­lentőségű események (kong­resszusok. sztrájkmozgal­mak, az antifasiszta ellen­állás) iránt érdeklődik. Haszna* kézikönyv — Természetes. hogy a Magyarországon készülő lexikon nagyon alaposan dolgozza fel a hazai mun­kásmozgalom történetét. A szerkesztők azt tervezik hogy a mintegy 80 iv ter­jedelmű kötet negyven szá­zalékban a magyar, hat­van százalékában a nem­zetközi mozgalom történetét mutatja be. A lexikon ré­vén először tárják a ma­gyar olvasók elé azokat a munkásmozgalmi harcosok­nak az életrajzát, akik ér­demeik ellenére sokáig az ismeretlenség homályában maradtak. A szocialista és a szociáldemokrata pártok történetét is tartalmazza maid a lexikon. Ennek el­lenére' sem lehet teljesség­re törekednie, hiszen a vál­lalkozás így is rendkívüli méretű A Munkásmozga­lomtörténeti Lexikon, amely előreláthatólag a jö­vő év végén kerül ki a nyomdából, hasznos kézi­könyv lesz mindenki szá­mára. Todero Frigye# (m.) Munkásmozgalomtörténeti Lexikon Vasé Henrik nyilatkozata a készülő kiadványról A magyar könyvkiadás a legutóbbi években jó né­hány lexikonnal örvendez­tette meg az érdeklődő kö­zönséget. A mostanában megjelent lexikonokat to­vábbiak követik még, s ezek között is lesz egy egyedül­álló vállalkozás: a Munkás- mozgalomtöréneti Lexikon, amely az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetében készül. A legújabb kutatások A lexikonról Vass Henrik igazgató, a készülő kiad­vány főszerkesztője adott tájékoztatást. — A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának termékeny hatása és a kö­zelmúltban lezajlott politi­kai tudományos viták hul­lámai felkeltették az ér­deklődést. Ez is indokolja, hogy megjelenjék Magyar- országon egy olyan népsze­rű tudományos munka, amely a munkásmozgalom történetére, kiemelkedő személyiségeire, pártjaira és különböző szervezeteire vonatkozó ismereteket a legújabb kutatások eredmé­nyei alapján foglalja össze. Egy ilyen kézikönyv vol­taképpen újdonság lesz ha­zánkban, és nemzetközi vi­szonylatban is kevés hason­ló akad. Az idősebbek még emlékezhetnek a harmin­cas években megjelent Tár­sadalmi Lexikonra, amelyét

Next

/
Thumbnails
Contents