Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
• * ötvenéves a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium 1917-ben hozták létre Nyíregyházán Szabolcs első leányközépiskoláját. S ez az iskola az elmúlt ötven év alatt a tanuló fejlődését féltő gonddal vigyázó, a segítésnek, az ápolásnak, a nevelésnek nehéz gondját viselő iskola lett. Hatalmas viharok zúgtak el felette: látta egy idejétmúlt társadalom végső hanyatlását, megérte egy emberibb, szabadabb új rendnek, a szocializmusnak kibontakozását. Alapítóit az az elgondolás sarkallta, hogy az emberiség sorsának megjavítása nem lehet más, minta jövő nemzedékének nevelése. Nem látták még, hogy az iskola, a nevelés a társadalmi-gazdasági alap ve- tülete. Elgondolásuk szép értelme, hogy kezdetben keveseknek, majd mind szélesebb körben nyújtsa a műveltséget, segítséget nyújtson művelt, jellemes emberek neveléséhez. Születése egybeesik az emberi történelem legnagyobb vívmányának, a szocializmusnak születésével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi betörtek ebbe a fiatal Iskolába is, de az uralkodó osztály hatalmi érdeke határt szabott a nép kulturális vágyának, és az iskola évtizedekig valóban az akkori társadalmi és politikai erőkve- tülete volt. Mégis el kell mondanunk, hogy ebben a szűkre szabott keretben volt ennek az iskolának haladó jellege. 1919-ben a proletár- diktatúra táborában volt, s a fiatal iskola igazgatója, tanulói szívvel, lélekkel magukénak vallották eszméit. Az ellenforradalom idején nem egy tanára volt, ki a polgári ellenzék táborából bírálta az akkori társadalmat, s a fasizmus legsötétebb éveiben is volt bátorsága a faji üldözés által ütött sebek enyhítésére. Nem az iskola nevelőin fordult meg, — bár minden intézmény élete az embereken múlik — hogy törekvésük, elgondolásuk, jóakaratuk eredménytelen maradt. S ebben az évben a jubileumát ünneplő iskola maga köré gyűjti tanítványait, számba veszi fél évszázad munkáját. Hisszük, hogy a régebbi és a közelmúlt „öreg- diák”-jai szívesen, örömmel térnek vissza, ünnepelnek velünk. Mi pedig várjuk őket. Egy ilyen felmérés mutálj a meg, hogy mennyi érték csiszolódott itt az iskolában, mennyi tanulónk dolgozik a fizikai és szellemi elet kiemelt helyén, irányítja. alakítja munkájával, tevékenységével fejlődő, gazdagodó életünket. Az 1945-ös év új fejlődés lehetőségét teremtette meg iskolánkban is. A dolgozó nép kulturális felemelkedésének gondolata most ölthe- tett valóságot. Az átmeneti nehézségek és a fejlődés zavarai ellenére is együtt nőttünk a bontakozó új korral, tanulással, szellemi képzéssel, majd mind tudatosabban lettünk az új, szocialista nevelőoktatás feladatainak végzői. Kulturális forradalmunk eredményeire mi is büszkék lehetünk iskolai keretekben is. Nagyszerűek az intézetünk külső fejlődését mutató számadatok: az 1945 előtti nyolc osztályos iskola 200— 250 tanulólétszáma napjainkban majdnem eléri a 900 főt. Osztályainkat párhuza- mosítottuk, jelenleg 19 tanulócsoportunk van, de volt már 21 tanulócsoportunk is. Az 1948-as államosítással teljesen kitárult a tanulásnak a lehetősége. Tanulóink döntő többségét a munkásparaszt származású tanulók adták. A dolgozó nép gyermekei olyan számarányban részesülhettek a műveltség javaiból, melyet az elmúlt rendszer bármilyen jóakaraté, titkon álmodozó tanára sem képzelhetett el. Iskolánkban mind jobban érvényesül az új szellemiség: egész tantervi anyagunk a marxista—leninista világnézet tudományos alapjait nyújtja. Szocialista embert kívánunk nevelni. Tanulmányi eredményünk is jónak mondható, s egyre több tanuló szerzi meg az érettségi bizonyítványt. A régebbi évtizedek 10—23 tanulójával szemben az utóbbi években iskolánkban 180 —230 tanuló érettségizett. Munkánk eredményességét egyetemeinken és főiskoláinkon látjuk leginkább. Minden évben tanulóink 35—40 %-a kerül főiskolára, egyetemre, ahol kiválóan megállják helyüket. Népi demokráciánk nagyon sokat tett iskolánkért, annak fejlesztéséért. Közel tízmillió forintos költségvetéssel új iskolaépületet kaptunk 1962- ben. Modern berendezés, gazdag szertárak, a tanítás minden feltétele biztosítva. Évi költségvetésünk meghaladja az 1,5 millió forintot. De nevelőink is szívesen vállalják az oktatásügy fejlődésének meggyorsítását. Vállaljuk az oktatásnak a gyakorlathoz való közelebb vitelét, az iskola és az élet minél szorosabb kapcsolatának kiépítését. Szertárfejlesztő munkával, nyelvi laboratórium és előadótermek építésével igyekszünk munkánkat mind korszerűbbé tenni. Iskolánk élete nyugodt, harmonikus. Iskolánk haladó hagyományaihoz kapcsoljuk jövendő fejlődésünket, ami benne haladó, ami ösz- szeköti a jelent, s a közelségbe került szép jövőt a nehéz múlt tanulságot szolgáltató, az iskola fennmaradásáért nehéz munkát folytató szép példáival. Mi, mai nevelők méltó folytatói kívánunk lenni az 50 év haladó hagyományainak és a felszabadulás óta eltelt idő szocialista embernevelésének. Jósvai László igazgató Vihar Béla: Önarckép 1945 fajost kezdünk el majd élni... — szóltam meghatott hangon az asszonynak, s amint hajnalodott, holtakra emlékeztem, akik e pillanat szom javai szálltak sírba, s feküsznek a föld alatt. Mi megmaradtunk —mondtam. Szemembe könny szökött, szivembe csend, mereng és, majd láng és rom között már új izét éreztem az elfeledt szavaknak: jövő, ember, igazság.... — zsendültek, felfakadtak, így szárnyalt fel a réggé 1, hulló ködeivel. Ha elfelejtenélek, nyel vem apadjon el, Motyónkkal, hazafelé, húztam a taligát: kislányom a nyakamba n, zászlómon a világ. Soltész Albert: Ko mpozició (rajz). Eiménygyűjtés a következő filmhez Kósa Ferenc legelőször huszonegy esztendővel ezelőtt találkozott a film élményével. Ott ült a nyíregyházi mozi első sorában és csodálkozott. Kilencéves volt, mégis jól emlékszik, egy francia film pergett, a főszerepet Jean Gabin játszotta... Ugyanebben a moziban, huszonegy esztendő múlva azt a filmet játszották, amelyet ő rendezett. Mint a Balázs Béla stúdió fiatal rendezői elöl tje 1962- ben azt feladatot kapta, hogy készítse el diploma- filmjét. Kósa olyan nagy feladatra vállalkozott, amir egyedül nem tudott volna megoldani: a magyar parasztság történetének elmúlt harminc esztendejét akarta feldolgozni. — Nemcsak egyetlen filmnek tekintettem a készülő művet — mondja Kósa Ferenc —, hanem egy jövendő rendező alapélményének. És nyolc fiatalember, valamennyien a Balázs Béla stúdió tagjai, nekiindultak az országnak. Fényképezőgépet, filmfelvevőt és magnetofont vittek magukkal. Emberi sorsokat, jellemző történeteket kerestek. — Gyűlt az anyag — mondja Kósa Ferenc —, azután leültünk és hárman: Gyöngyösi Imre, Csoóri Sándor és én, megírtuk a forgatókönyvet. Még a címet is a gyűjtésünk közben hallottuk, valahol a Nyírségben. Egy parasztember mondta a nagy melegre: olyan mintha ötven nap lenne az égen. Filmünk címe, a „Tízezer nap”, ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy története csaknem harminc esztendő alatt játszódik le, hanem az elmúlt történelmi esztendők harcainak hevületét is. Egyszerű, szegény emberekről szól a film. Természetesen nem dokumentum jelleggel és objektív hűvösséggel. A képek nemcsak egyszerűen rögzítik a történést, hanem azt több- síkúan igyekeznek bemutatni az emberi érzések prizmáján át. Féltem, hogy Franciaországban, a cannesi filmfesztiválon nem értik meg ezt a filmet. Ezt éreztem akkor is. amikor ott álltam a nagy, 2500 személyes vetítőterem előtt és figyeltem az érkező elegáns közönséget. Akadt néhány részlet, amit valóban nem értettek. Például, hogy filmemben az emberek miért viszik a jeget a Tiszából? De érdeklődéssel figyeltek, s a végén tetszésüket nyilvánították. A sikert tükrözi, hogy a cennesi filmfesztivál bíráló bizottsága a Tízezer napnak adta a legjobb rendezés díját. — Milyenek voltak a francia lapok kritikái? — ötven-hatvan kritika került a kezembe, közülük Kósa Ferenc nyilatkozata legalább negyven elismerő volt. A film jó híre hamar elterjedt Franciaországban. Például Provenceból küldöttség kereste fel a magyar delegáció tagjait. Eljöttek hozzánk Reguse falu vezetői és elmondták: mi nem is tudunk arról, hogy náluk magyar nevű emberek élnek. Meghívtak bennünket és kíváncsian utaztunk a 300 lakosú faluba. Tanulmányoztuk a régi iratokat és feljegyzéseket. Kiderült, hogy Reguse lakosságát a XVI. században elpusztította a pestis és teljesen elnéptelenedett. A franciák a törököktől magyar rabszolgákat vásároltak, ezeket telepítették le a faluba. Az egykori feljegyzések megőrizték a neveket is: Pap, Kutas, Kis, ökrös... Az utódok közül sokan még ma is viselik a hajdani magyar neveket, A falu vezetői arra kértek, hogy készítsünk egy kisfilmet Reguse múltjáról és mai életéről. — Milyen játékfilm rendezésére készül a Tízezer nap sikere után? — Dózsa Györgyről szeretnék filmet rendezni. — Más tervei? — Nyáron Sára Sándorral a Maros vizén tutajozunk. Már tavaly így töltöttünk el három hetet. Akkor a Tiszán ereszkedtünk lefelé, Tunyog- matolcstól Csongrádig. Az idén pedig a Maros két partjával szeretnénk megismerkedni, Útközben fényképezünk, filmezünk. Hosszú élmény gyűjtés előzte meg a Tízezer napot is. Talán ez az út sem lesz haszontalan. a munkásmozgalomhoz tartozó értelmiségiek — szociáldemokraták és részben kommunisták — írtak és szerkesztettek Madzsar József irányításával. Nemcsak Európa — A második világháború óta eltelt időben minden kontinensen erősödött, tért hódított a munkásmozgalom. Ma már nem lehet csupán Európára és Amerikára korlátozni az összefoglalást, hiszen az újonnan függetlenné vált afrikai és ázsiai országokban is kialakult vagy kialakulóban van a munkásmozgalom. A lexikon a lehető legfrissebb, és legpontosabb adatokat szolgáltatja azoknak is, akik Afrika, Ázsia, Latin-Ameri- ka munkáspártjaira, haladó mozgalmaira vonatkozó ismereteiket kívánják bővíteni. Ez persze nem köny- nyű dolog, mert sok fiatal független államban nemcsak az összefoglaló történeti feldolgozások, hanem még az ezeket megelőző irattári anyagok is hiányoznak. A lexikon lesz nálunk az első kísérlet, amely ezeknek az országoknak a munkásmozgalmát bemutatja. — Az sem csalódik, aki a munkásmozgalom kezdeteit akarja megismerni, és az sem, aki a mai viszonyokról keres részletes információkat. Ha valaki a Megjelent a Szabolcsi Szemle Minap megjelent a Szabolcsi Szemle Idei évfolyamának 2. száma. A cikkek, tanulmányok, recenziók sorát dr. Gombás Sándor ideológiai életünk néhány kérdéséről írott cikke vezeti be. A cikk írója az MSZMP IX. kongresszusa tükrében vizsgálja az ideológiai nevelőmunka problémáit figyelembe véve az osztályok és a különböző rétegek tagozódását. A „Gazdasági élei” c. rovat néhány napról napra felbukkanó kérdésre ad szakszerű választ. (Tóth György: Vasútvillamosítás Szabolcsban. Orosz Miklós: A Nyírbátori Növényolajgyár. Tóth József: A természeti tényezők hatása a Nyírség talajviszonyaira, Westsik Vilmos: A nyírségi szövetkezeti gazdaságok növénytermelési beosztása. Barna Bertalan: Vízkészletgazdálkodás Szabolcs-Szat- már megyében.) Folytatja a Szemle „Közéleti arcképvázlatok” c. sorozatát. Ezúttal Kopka János tollából olvashatunk három portrét. Hagyományainkból Banner János, Papp Zoltán Sándor. Nyárá- di Mihály, Vikár Sándor és Molnár Mátyás idéz egy- egy fejezetet. Különös örömmel olvastuk dr. Nyá- rádi Mihály tanulmányát, melyben az 1848-as szabadságharc korának Nyíregyházáját mutatja be az idős kutató. Vikár Sándor a tanítvány tiszteletével eleveníti fel Kodály Zoltán nyíregyházi látogatásának eseményét. Molnár Mátyás hatom — eddig még ismeretlen — Móricz-levélre hívja fel a figyelmet. Amos Imre szabolcsi származású festőművész születésének hatvanadik évfordulója alkalmából egy tanulmány (Oelma- cher Anna) és egy recenzió (Haulisch Lenke: Ámos — Muraközi Ágota) jelent meg. A művészet rovatban Loras László és Képes Géza verseit valamint Koroknay Gyula Barzó Endréről írott tanulmányát olvashatjuk. I Földes Péter Zalka Mátéról írott könyvét Cservenyák László értékeli: Az Ámos- képek mellett számos ismert képzőművésztől közöl képet a folyóirat. kommunista és szocialista sajtó legismertebb, gyakran emlegetett lapjairól szeretne többet tudni, föllapozhatja majd a lexikont, éppúgy mint az, aki egyes fogalmak, elméleti problémák, vagy történelmi jelentőségű események (kongresszusok. sztrájkmozgalmak, az antifasiszta ellenállás) iránt érdeklődik. Haszna* kézikönyv — Természetes. hogy a Magyarországon készülő lexikon nagyon alaposan dolgozza fel a hazai munkásmozgalom történetét. A szerkesztők azt tervezik hogy a mintegy 80 iv terjedelmű kötet negyven százalékban a magyar, hatvan százalékában a nemzetközi mozgalom történetét mutatja be. A lexikon révén először tárják a magyar olvasók elé azokat a munkásmozgalmi harcosoknak az életrajzát, akik érdemeik ellenére sokáig az ismeretlenség homályában maradtak. A szocialista és a szociáldemokrata pártok történetét is tartalmazza maid a lexikon. Ennek ellenére' sem lehet teljességre törekednie, hiszen a vállalkozás így is rendkívüli méretű A Munkásmozgalomtörténeti Lexikon, amely előreláthatólag a jövő év végén kerül ki a nyomdából, hasznos kézikönyv lesz mindenki számára. Todero Frigye# (m.) Munkásmozgalomtörténeti Lexikon Vasé Henrik nyilatkozata a készülő kiadványról A magyar könyvkiadás a legutóbbi években jó néhány lexikonnal örvendeztette meg az érdeklődő közönséget. A mostanában megjelent lexikonokat továbbiak követik még, s ezek között is lesz egy egyedülálló vállalkozás: a Munkás- mozgalomtöréneti Lexikon, amely az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetében készül. A legújabb kutatások A lexikonról Vass Henrik igazgató, a készülő kiadvány főszerkesztője adott tájékoztatást. — A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának termékeny hatása és a közelmúltban lezajlott politikai tudományos viták hullámai felkeltették az érdeklődést. Ez is indokolja, hogy megjelenjék Magyar- országon egy olyan népszerű tudományos munka, amely a munkásmozgalom történetére, kiemelkedő személyiségeire, pártjaira és különböző szervezeteire vonatkozó ismereteket a legújabb kutatások eredményei alapján foglalja össze. Egy ilyen kézikönyv voltaképpen újdonság lesz hazánkban, és nemzetközi viszonylatban is kevés hasonló akad. Az idősebbek még emlékezhetnek a harmincas években megjelent Társadalmi Lexikonra, amelyét